Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

1989. évi 23. törvényerejű rendelet

a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről

Gazdasági életünkben a törvényesség elmélyítése, a vagyoni viszonyok terén a forgalom biztonságának növelése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) A cég a cégnyilvántartásba bejegyzett jogi személy vagy természetes személy, illetve ezek társasága, amely (aki) saját cégneve alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat és e cégnevet aláírásul használhatja.

(2) A cégnyilvántartásban olyan cég szerepelhet, amelynek bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi.

(3) Az a bejegyzett cég, amelynek bejegyzését jogszabály nem teszi kötelezővé, bármikor indokolás nélkül kérheti a cégnyilvántartásból való törlését.

2. § (1)[1] A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait.

(2)[2] A cégjegyzékbe bejegyzett adat, jog vagy tény, valamint az ezekhez kapcsolódó, illetve az ezek igazolására szolgáló mellékletek tartalma (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat, ezek módosítása, a hiteles cégaláírási nyilatkozat, a tagjegyzék stb.) - ha törvény másként nem rendelkezik - nyilvános. Ugyanez irányadó a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelemre és mellékleteire is azzal, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A cég nyilvántartására vonatkozóan keletkezett egyéb iratokat - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - csak a cég írásbeli hozzájárulásával lehet megtekinteni.

(3)[3] Senki sem hivatkozhat arra. hogy a nyilvános cégnyilvántartásban feltüntetett valamely adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott.

(4)[4] Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot.

(5)[5] A cég - a jóhiszemű személyekkel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégnyilvántartásban szereplő adat. jog vagy tény nem felel meg a valóságnak.

(6)[6] Az igazságügy-miniszter által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a bíróságok cégnyilvántartásában szereplő nyilvános adatokat összesíti, és azokat kérelemre - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseivel összhangban - bárkinek rendelkezésre bocsátja. A Szolgálat az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerbe rögzíti annak érdekében, hogy az adat célhoz kötött felhasználása bármikor ellenőrizhető legyen, illetve, hogy az adattal rendelkezőt - kérelmére - az adatszolgáltatásról tájékoztathassa.

(7)[7] A Szolgálat a nyilvános cégadatokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - az államigazgatási szervek részére ingyencsen bocsátja rendelkezésre. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért térítést köteles fizetni. Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az adatszolgáltatás részletes szabályait és a fizetendő költségtérítés mértékét rendeletben állapítsa meg.

3. § (1) A cég elnevezésének a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell tükröznie és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.

(2) A cég elnevezése vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a névben az első helyen áll és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését, A cég elnevezésében a cég egyéb jellemzői (pl. Cégjelző) is szerepelhetnek.

(3) A cégnyilvántartásba a cég rövidített elnevezése is bejegyezhető, amely a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

(4)[8] Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, információs vagy szervizirodája esetében az elnevezésnek a külföldi (cég) nevét vagy nevének vezérszavát és azt kell tartalmaznia, hogy a kereskedelmi képviselet, információs vagy szerviziroda Magyarországon működik (magyarországi).

4. § (1)[9] A cég elnevezésének (rövidített elnevezésének) az ország területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több hasonló elnevezésű társaság közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a cég elnevezésének arra a részére, amely a cégtulajdonos természetes személy személynevével azonos.

(2)[10]

5. § (1) A cég elnevezésében elsősorban magyar, illetve meghonosodott idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre vagy szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. A cég elnevezése tartalmazhatja az egyéni vállalkozó cégtulajdonos saját nevét, gazdasági társaság cégének az elnevezése pedig a tagjai nevét is. Az elnevezésnek meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabályainak.

(2)[11] A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni. A cég elnevezésével kapcsolatban törvény további feltételeket is meghatározhat.

(3) Ha az elnevezés az okiratban nem latin betűs írásmóddal szerepel, azt a cégnyilvántartásba latin betűs átírással is be lehet jegyezni.

(4) Ha a cég elnevezése többnyelvű, az idegen nyelvű elnevezésnek értelemszerűen kell egyeznie a magyar nyelvű elnevezéssel, de meg kell felelnie az idegen nyelv és helyesírás szabályainak is. Kétség esetén a cégbíróság elrendelheti a fordítás hitelesítését.

(5) A cég elnevezésében - a vezérszón kívül - rövidítés csak kivételesen és indokolt esetben használható. E korlátozás nem vonatkozik a cég formáját jelölő közismert rövidítésre (rt., kft.), illetve a cég rövidített elnevezésére.

6. §[12] A cég székhelye a központi ügyintézés helye. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a cég székhelyével azonos községben vagy városban van. A cég fióktelepe pedig a cég azon telephelye, amely más községben vagy városban van, mint a cég székhelye.

7. § (1) A céget a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) cégjegyzékben tartja nyilván.

(2) A cégbejegyzésre, illetve az e törvényerejű rendeletben meghatározott eljárások lefolytatására - ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - az a cégbíróság az illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye, ennek hiányában telephelye van.

(3) Külföldiek közvetlen kereskedelmi képviseletének, illetve információs és szerviz irodájának a bejegyzésére az a cégbíróság illetékes amelynek illetékességi területén a képviselet vagy az iroda van.

A cégjegyzék

8. § (1) A cég nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzékben fel kell tüntetni:

a) a cég formáját, elnevezését és székhelyét (telephelyét és fióktelepét);

b) a cég keletkezésére, tevékenységére, tulajdoni és vagyoni viszonyaira, tagjaira vonatkozó adatokat és ezek változásait, valamint a cég megszűnését;

c) a cég képviseletére vonatkozó adatokat, így a cégjegyzésre jogosultakat, a cégjegyzés módját, valamint a képviseleti jog esetleges korlátozását;

d) mindazokat az egyéb adatokat, jogokat és tényeket, amelyeknek bejegyzését jogszabály elrendeli.

(2) A cégjegyzékbe csak jogszabály által meghatározott adatot, jogot vagy tényt lehet bejegyezni.

9. § (1)[13] A cég telephelyét csak akkor kell nyilvántartani, ha a telephelyen is történik ügyintézés.

(2) A cég fióktelepéről - a fióktelep szerint illetékes cégbíróságnál - külön cégjegyzéket kell vezetni, ha a cég székhelye és a fióktelepe más-más cégbíróság illetékessége alá tartozik.

10. § (1)[14]

(2)[15] A cég felszámolása esetén a felszámolási eljárás megindításának időpontját és a felszámolás megtörténtét a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

(3) Ha a gazdasági társaság végelszámolására a cég megszűntnek nyilvánítása miatt kerül sor, a végelszámolás megindulásának bejegyzéséről a cégbíróság hivatalból gondoskodik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a végelszámolót - kérelemre - a cégbíróság rendeli ki, a végelszámoló adatait a cégbíróság hivatalból köteles a cégjegyzékbe bejegyezni.

11. § (1) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is lehet rendelkezni, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illeti meg, vagy hogy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon jegyezheti a céget.

(2) A cégjegyzési mód meghatározásakor a cégjegyzési jog esetleges korlátozását az egyes cégjegyzésre jogosultaknál pontosan meg kell jelölni.

12. § (1) A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozata (címpéldány) tartalmazza.

(2) A címpéldány magában foglalja a cég elnevezését, a cégjegyzés módját és a cégjegyzésre jogosult aláírásának mintáját.

(3) A cég felszámolása vagy végelszámolása esetén a cégjegyzésre jogosultakra vonatkozó bejegyzést törölni kell. Ezzel egyidejűleg cégjegyzésre jogosultként a felszámolót, illetve a végelszámolót kell bejegyezni, a cégjegyzés módjára pedig a felszámolást vagy a végelszámolást elrendelő határozat az irányadó.

13. § A cégjegyzésre jogosultak képviseleti jogára vonatkozó korlátozást - ha az harmadik személlyel szemben hatályos - be kell jegyezni a cégjegyzékbe.

A cégbejegyzési eljárás általános szabályai

14. § (1)[16] A cég adatainak, illetve a cégre vonatkozó jogoknak és tényeknek a cégjegyzékbe történő bejegyzése -ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A cég bejegyzésére irányuló eljárásban, illetve valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozásának bejegyzése iránti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(2) A cég bejegyzésére irányuló kérelmet a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt nyomtatványon, kötelező cégbejegyzés esetén az alapító (létesítő) határozat kiadásától, az alakuló közgyűléstől, a társasági szerződés megkötésétől (az alapszabály elfogadásától), illetve változás bejegyzésénél a változástól számított harminc napon belül kell előterjeszteni. Ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély (jóváhagyás) szükséges, a kérelmet annak megadásától számított harminc napon belül kell benyújtani.

(3) A bejegyzésre illetékes cégbíróság 5000 forinttól 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt, aki a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti.

(4) Ha a cégjegyzékben szereplő valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozásának bejegyzése iránti kérelmet a cégbíróság elutasítja - egyéni vállalkozó, valamint külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája kivételével - emellett a 20. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket is alkalmazhatja.

(5) Ha a cég - vagy a változás - bejegyzése kötelező és a cégbíróság a hiánypótlás elmulasztása miatt a bejegyzési kérelmet elutasítja, ez a bejegyeztetési kötelezettség alól nem mentesít.

15. § (1) A bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratot a cégbíróság abból a szempontból vizsgálja meg, hogy megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Az okirat semmisségét hivatalból kell figyelembe vennie.

(2) Ha a cégbíróság a kérelemhez mellékelt okirat semmisségét észleli, a bejegyzést kérőt - elutasítás terhe mellett - fel kell hívni érvényes okirat benyújtására.

(3) Ha a cégbíróság olyan okirat semmisségét észleli, amely hatósági engedélyhez, (jóváhagyáshoz) kötött és a hatóság az engedélyt (jóváhagyást) megadta, erről a határozatot hozó hatóságot is értesíti.

(4)[17] Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésével kapcsolatban a Rendőrség engedélye nélkül nyújtanak be kérelmet, a bejegyzésnek nincs helye.

16. § (1)[18] A cégbíróság az adatok, jogok, illetve tények bejegyzéséről okiratok alapján dönt. Az okirati bizonyításon kívül bizonyítás felvételének nincs helye.

(2)[19] Ha a bejegyzést kérő nem fizette meg az illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést, vagy ha a bejegyzési kérelem mellékletei közül hiányzik:

a) a jogszabály által előírt példányszámú társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat),

b) a hiteles cégaláírási nyilatkozat,

c) a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló megválasztásáról szóló okirat, illetve e személyek elfogadó nyilatkozata,

d) a gazdasági társaság cégnyilvántartásban szereplő tagjának három hónapnál nem régebbi cégkivonata (külföldi tag esetén a cégkivonatnak megfelelő igazolás), ha a tag cégjegyzékét nem az a cégbíróság vezeti, amelyhez a kérelmet benyújtották,

e) korlátolt felelősségű társaság esetében a tagjegyzék,

f) korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság esetében a számlavezető pénzintézet igazolása a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetéséről, illetve az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,

g) a jogi képviselő meghatalmazása, illetve a képviseleti jog igazolása,

a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül, a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül elutasítja.

(3)[20] A társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben eljáró bíróság megkeresésére a cégbíróság a cégbejegyzési eljárást felfüggesztheti.

(4)[21] Ha a bejegyzési kérelem valamely része a cég vagy a változás bejegyzésével egyidejűleg azért nem teljesíthető, mert a cég tevékenységi körének egy részéhez hatósági engedély beszerzése szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggeszti, ha további okirat csatolása szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggesztheti.

(5)[22] A bejegyzés iránti kérelem visszavonása, illetve a kérelem okának a bejegyzés előtti megszűnése esetén a cégbíróság az eljárást megszünteti.

17. § (1)[23] A cégbíróság a bejegyzésről - ideértve a változás és a törlés (megszűntnek nyilvánítás) bejegyzését is -, illetve a kérelem elutasításáról végzéssel határoz. A cégjegyzékbe bejegyzésnek csak a cégbíróság végzése alapján van helye. A cégjegyzékbe bejegyzésnek csak a cégbíróság végzése alapján van helye. A végzést a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A kérelmet elutasító vagy a kérelemnek csak részben helyt adó végzés ellen a kérelmező, az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - fellebbezéssel élhet.

(2) A bejegyzést elrendelő végzést - a hivatalból történő törlés (megszűntnek nyilvánítás) esetét kivéve - indokolni nem kell.

(3)[24] A cégjegyzékbe bejegyzett adatot, jogot vagy tényt jogszabályban meghatározott esetben közzé kell tenni. A cégbíróságnak hivatalból kell közzétennie a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítására, a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetésére, a cég működésének felfüggesztésére vonatkozó végzésének, illetve jogszabályban meghatározott más határozatnak a rendelkező részét. A közzététel - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a cég költségére történik. Az Igazságügyi Minisztérium gondoskodik a közleménynek a Cégközlönyben történő megjelentetéséről.

(4)[25] A cégbíróság a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy tevékenységi körének megváltozásáról, valamint a bejegyzésre irányuló kérelem elutasításáról - végzésének megküldésével - értesíti az érintett gazdasági kamarát.

18. §[26] (1) A kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.

(2) A per megindításának a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől, illetve - közzétételi kötelezettség hiányában - annak kézbesítésétől számított 30 napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a végzést részben vagy egészben hatályon kívül helyezi, vagy a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntarthatja, és egyben kötelezheti a céget, illetve a cégbíróságot a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.

(4) Ha a végzés hatályon kívül helyezésére a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) érvénytelensége miatt kerül sor, a bíróság a 18/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5) A jogerős ítéletet meg kell küldeni a céget nyilvántartó cégbíróságnak, amely gondoskodik a végzés hatályon kívül helyezését tartalmazó ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről, és megteszi az esetleg szükséges további intézkedéseket is.

A cégbírósági eljárás általános szabályai a törvényességi felügyelet során

18/A. §[27] (1) A jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat), illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítására csak akkor indítható per, ha a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat) nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza a cég nevét és székhelyét, a tagokat, nevük (cégük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetését, a cég tevékenységi körét, a vagyon mértékét, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, valamint azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok az adott cégformára vonatkozóan kötelezően előírnak.

(2) Ha a perben eljáró, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság az (1) bekezdés szerinti okirat érvénytelenségét (részleges érvénytelenségét) megállapítja -amennyiben lehetséges - felhívja a feleket az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság a határozatában megállapított időpontig az (1) bekezdés szerinti okiratot hatályossá nyilvánítja.

(3) A bíróság a jogerős ítéletének megküldésével felhívja a céget nyilvántartó cégbíróságot a cég megszűntnek nyilvánítására. A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánításának időpontját a (2) bekezdés szerinti bírósági ítéletben megállapított időpontban határozza meg.

18/B. §[28] (1) A törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság

a) a cégjegyzékbe való bejegyzés előtt ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat), valamint a cég szervezetére és működésére vonatkozó egyéb okiratok, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá

b) a cég működésével kapcsolatban vizsgálja, hogy a cég szervezetére és működésére vonatkozó határozatai (okiratai) nem ütköznek-e jogszabályba, illetve a cég már korábban meghozott határozatainak (okiratainak) rendelkezéseibe.

(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

19. § (1) A cég köteles harminc napon belül megküldeni a cégbíróságnak azokat a külön jogszabályokban meghatározott okiratokat, amelyekre a cégbíróság törvényességi felügyelete kiterjed.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget. Ha a cég az okiratokat ezt követően sem küldi meg, a cégbíróság a 20. § (1) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(3)[29] A cégbíróság eljárását az ügyész, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult államigazgatási szerv vezetője, az alapító (létesítő) szerv vezetője, az érintett gazdasági kamara erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az is kezdeményezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik.

(4)[30] A (3) bekezdésben felsoroltak a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kezdeményezhetik. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak helye nincs. E határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.

(5)[31] Nem kezdeményezhető a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása, ha az arra vonatkozó igény az anyagi jogszabályok szerint perben érvényesíthető.

(6)[32] A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Az eljárás során a cégbíróság az okirati bizonyításon kívül - indokolt esetben - az ügyben érdekelteket meghallgathatja.

20. § (1) A felülvizsgálat eredményeként a cégbíróság

a) írásban figyelmeztetheti a cég képviseletét ellátó személyt a törvényes működés helyreállítására;

b) a céget a 14. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbírsággal sújthatja;

c) a 19. § (1) bekezdése szerinti határozat végrehajtását meghatározott időre felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti a cég határozatát és szükség esetén új határozat hozatalát rendelheti el;

d)[33] A cég általános vezetését ellátó vezető testület hatáskörébe tartozó kérdésekben - így különösen, ha a könyvvizsgáló értesítése szerint a vezető testület a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 42. §-a szerint szükséges döntéseket nem hozta meg - a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a testület ülését;

e)[34] meghatározott időre felfüggesztheti a cég működését, ha a törvényesség másként nem biztosítható, ennek keretében intézkedik a cég - cégbíróság által ismert - pénzintézeteknél vezetett számláinak zárolásáról;

f) ha az ismételt vagy súlyos törvénysértés figyelmeztetés ellenére másként nem orvosolható, vagy ha a felfüggesztés alatt a törvényes működés feltételei nem álltak helyre, a céget eltilthatja a további működéstől és egyben megszűntnek nyilváníthatja;

g) megteheti azokat az intézkedéseket, amelyekre külön jogszabály feljogosítja.

h)[35]

(2) A cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket - ha ennek feltételei egyébként fennállnak - együttesen is alkalmazhatja.

(3) A cégbíróság a felülvizsgálat eredményeként hozott határozatát kézbesíti a cégnek és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az eljárás kezdeményezőjének.

21. § (1) Ha a cégjegyzékben szereplő bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozása folytán a bejegyzés jogszabályt sért, a cégbíróság a céget képviselője útján megfelelő határidő tűzésével felhívja a jogellenesség megszüntetésére, illetve az arra irányuló kérelem benyújtására.

(2)[36] Abban az esetben, ha a cég székhelyére (telephelyére) vonatkozó bejegyzés jogszabályt sért, a cégbíróság az (1) bekezdés szerinti felhívással egyidejűleg hirdetményt tesz közzé azzal, hogy aki a cég székhelyére (telephelyére) vonatkozóan tudomással rendelkezik, azt 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

(3)[37] Ha a bíróság vagy más hatóság közlése alapján a cégbíróság a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága tagjának, illetve könyvvizsgálójának Gt. 29. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti elítéléséről vagy foglalkozástól való eltiltásáról szerez tudomást, a cégbíróság a céget megfelelő határidő tűzésével felhívja a jogellenesség megszüntetésére, illetve az arra irányuló kérelem benyújtására.

(4)[38]

(5)[39] Ha a cég az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben az előírt határidőben a felhívásnak - a következményekre történő figyelmeztetés ellenére - nem tesz eleget, a cégbíróság a jogszabálysértő bejegyzést a cégjegyzékből hivatalból törli, illetve a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(6)[40] Ha a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény bejegyzését elrendelő végzés jogszabálysértő és a jogszabálysértést okozó hiba a jellegénél fogva egyszerűen kiküszöbölhető, a bíróság a végzés meghozatalától számított hat hónapon belül a céget - megfelelő határidő kitűzésével - felhívhatja a jogellenesség kiküszöböléséhez szükséges iratok benyújtására, a 20. §-ban foglalt intézkedéseket - a 20. § (1) bekezdésének b) pontja kivételével - azonban nem alkalmazhatja. Az eljárás eredményeképpen a bíróság - végzése megváltoztatásával - a jogszabálysértő bejegyzést a cégjegyzékből törli.

(7)[41]

22. § (1) Ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, a cégre vonatkozó jogszabályok szerint felszámolásnak vagy végelszámolásnak van helye. Ha felszámolásnak van helye, a cégbíróság erről a cég felszámolására illetékes bíróságot értesíti, amely a felszámolási eljárást megindítja.[42]

(2) A bíróság a felszámolási eljárás megindítását elrendelő és a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzését bejegyzés végett megküldi a cégbíróságnak.

23. § (1) Ha a bíróság vagy más hatóság eljárása során a cég tényleges megszűnéséről tudomást szerez, ezt közli a cégbírósággal.

(2)[43] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, továbbá, ha a cégbíróságnak a cég megszűnéséről hivatalos tudomása van [pl. ha a cég székhelye a 21. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések ellenére sem vált ismertté], a cégbíróságnak a cég törlésére irányuló eljárást kell lefolytatnia. Az eljárás megindításáról szóló végzést - a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben kell közzétenni. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia, melynek értelmében a cég képviselője, illetve, akinek a cég fennállásához jogi érdeke fűződik a cég törlése ellen a Cégközlönyben való közzétételtől számított 15 nap alatt kifogást terjeszthet elő.

(3)[44]

24. §[45] A cégbíróság a 21. § (2) bekezdésében és a 23. §-ban meghatározott eljárás lefolytatását követően a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz. E végzést - a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzé kell tenni azzal, hogy a végzés ellen a közzétételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.

Vegyes és záró rendelkezések

25. § (1) Ha e törvényerejű rendeletből és a cégbíróság eljárásának nemperes jellegéből más nem következik, a cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyelete során a Polgári perrendtartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2)[46] A bejegyzésre vonatkozó másodfokon hozott jogerős elutasító végzés, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás során másodfokon hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak van helye.

(3)[47] Ha a Legfelsőbb Bíróság a cég bejegyzéséről rendelkező végzést hatályon kívül helyezi, a cég a Legfelsőbb Bíróság által a hatályon kívül helyező végzésben meghatározott időponttól szűnik meg. A jogutódlással létrejött cég bejegyzése és a cég megszűnése között eltelt időszakra vonatkozóan a cég ügyeit az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 48. §-ának, illetve a Gt. VIII. Fejezete 7. Címének megfelelő alkalmazásával kell rendezni. A cég törléséről hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.

(4)[48] Ha a Gt.-ből más nem következik, a gazdasági társaságok ügyeiben előírt bejelentést, kérelmet az annak alapjául szolgáló ok felmerülésétől számított harminc napon belül kell a cégbírósághoz benyújtani.

(5)[49] Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy

a) a cégjegyzék szerkesztésének és vezetésének részletes szabályait, a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok, jogok és lények körét, a cégbejegyzési eljárás rendjét, a hivatalos lapban közzéteendő közlemény megszerkesztésének módját, valamint a közzétételért járó költségtérítés összegét rendelettel megállapítsa,

b) kialakítsa a cégbíróságoknál nyilvántartott cégek adatainak országos nyilvántartását, valamint

c)[50] közzétegye a cégformák hiteles fordítását.

26. §[51]

27. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1990. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. törvényerejű rendelet, valamint az ezt módosító 1988. évi 28. törvényerejű rendelet és a vállalati nyilvántartásról, a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és vízgazdálkodási társulatok törzskönyvéről, valamint a képviseleti könyvről szóló 63/1988. (XII. 26.) PM rendelet a hatályát veszti.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 1991. évi LXV. törvény 49. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.01.01.

[2] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[3] Számozását módosította az 1991. évi LXV. törvény 42. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.01.01.

[4] Számozását módosította az 1991. évi LXV. törvény 42. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.01.01.

[5] Számozását módosította az 1991. évi LXV. törvény 42. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.01.01.

[6] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[7] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[8] Beiktatta az 1991. évi LXV. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.01.01.

[9] Módosította az 1991. évi LXV. törvény 43. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.09.01.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXV. törvény 49. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1992.01.01.

[11] Megállapította az 1991. évi LXV. törvény 43. § (3) bekezdése. Hatályos 1992.01.01.

[12] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 2. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[13] Módosította az 1995. évi LXII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXV. törvény 49. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1992.01.01.

[15] Módosította az 1995. évi LXII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[16] Módosította az 1995. évi LXII. törvény 3. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[17] Beiktatta az 1994. évi XXXIV. törvény 110. §-a. Hatályos 1994.10.01.

[18] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[19] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[20] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[21] Megállapította az 1996. évi CXII. törvény 238. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[22] Számozását módosította az 1995. évi LXII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[23] Módosította az 1995. évi LXII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[24] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[25] Beiktatta az 1994. évi XVI. törvény 85. § b) pontja. Hatályos 1994.04.06.

[26] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 6. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[27] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 7. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[28] Számozását módosította az 1995. évi LXII. törvény 7. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[29] Megállapította az 1994. évi XVI. törvény 85. § c) pontja. Hatályos 1994.04.06.

[30] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 8. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[31] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 8. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[32] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 8. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[33] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[34] Módosította az 1995. évi LXII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.30.

[36] Beiktatta az 1993. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.

[37] Módosította az 1995. évi LXII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.30.

[39] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 10. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[40] Számozását módosította az 1993. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.

[41] Számozását módosította az 1993. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.

[42] Módosította az 1991. évi IL. törvény 83. § f) pontja. Hatályos 1992.01.01.

[43] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 11. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[44] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.30.

[45] Megállapította az 1995. évi LXII. törvény 12. §-a. Hatályos 1995.07.30.

[46] Beiktatta az 1995. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[47] Számozását módosította az 1995. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdése, szövegét módosította a 14. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[48] Számozását módosította az 1995. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[49] Számozását módosította az 1995. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[50] Módosította az 1994. évi XVI. törvény 86. § b) pontja. Hatályos 1994.04.06.

[51] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.30.

Tartalomjegyzék