62018CJ0579[1]

A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2019. október 17. Ministère public és Ministre des Finances du Royaume de Belgique kontra QC és Comida paralela 12. Előzetes döntéshozatal - Jövedéki adók - 2008/118/EK irányelv - 8. és 38. cikk - A jövedéki adó fizetésére jövedéki termékek valamely tagállam területére történő jogellenes bejuttatását követően kötelezett személy - Fogalom - Az ügyvezetője által elkövetett cselekményekért polgári jogilag felelős társaság. C-579/18. sz. ügy.

Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2019. október 17.(*)

"Előzetes döntéshozatal - Jövedéki adók - 2008/118/EK irányelv - 8. és 38. cikk - A jövedéki adó fizetésére jövedéki termékek valamely tagállam területére történő jogellenes bejuttatását követően kötelezett személy - Fogalom - Az ügyvezetője által elkövetett cselekményekért polgári jogilag felelős társaság"

A C-579/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a cour d'appel de Liège (liège-i fellebbviteli bíróság, Belgium) a Bírósághoz 2018. szeptember 17-én érkezett, 2018. szeptember 6-i határozatával terjesztett elő

a Ministère public,

a Ministre des Finances du Royaume de Belgique

és

QC,

a Comida paralela 12

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: D. Šváby, tanácselnökként eljárva, K. Jürimäe és N. Piçarra (előadó) bírák,

főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a belga kormány képviseletében J.-C. Halleux, P. Cottin és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Kocjan és C. Perrin, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o., a továbbiakban: Vámkódex) 79. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az egyrészt a ministère public (ügyészség; Belgium) és a ministre des Finances du Royaume de Belgique (a Belga Királyság pénzügyminisztere), másrészt QC és a Comida paralela 12 társaság (a továbbiakban: Comida paralela) között termékeknek Belgiumba történő jogellenes bejuttatását követően keletkezett jövedéki adó fizetési kötelezettség alanyának meghatározása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A Vámkódex 79. cikkének (1) bekezdése meghatározza a "szabályok be nem tartása miatt keletkezett vámtartozás" fogalmát, (2) bekezdése megállapítja a vámtartozás keletkezésének időpontját, (3) és (4) bekezdése pedig azonosítja a tartozás adósát.

4 A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv (HL 2009. L 9, 12. o.) 8. cikke ekképp rendelkezik:

"(1) A jövedékiadó-fizetési kötelezettség a következő személyeket terheli:

a) jövedéki termék adófelfüggesztés alól a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint történő kikerülése esetén:

i) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett címzett vagy bármely más, a jövedéki terméket az adófelfüggesztés alól kivonó személy vagy az, akinek a megbízásából azokat a felfüggesztés alól kivonják, vagy - az adóraktárból való szabálytalan kiszállítás esetén - minden más személy, aki részt vett a kiszállításban;

ii) a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során a 10. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint bekövetkezett szabálytalanság esetén; az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy bármely más, a 18. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően az adófizetésre biztosítékot nyújtó személy, vagy bármely olyan személy, akinek része volt a termékek adófelfüggesztés alól történő szabálytalan kikerülésében, és tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen annak szabálytalan jellegéről;

b) jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti birtoklása tekintetében; a jövedéki termékeket birtokló személy, illetve bármely más személy, aki érintett a jövedéki termékek birtoklásában;

[...]

(2) Ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.

5 Ezen irányelv 33. cikke előírja:

"(1) A 36. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket egy másik tagállamban kereskedelmi célból, e tagállamban történő leszállítás vagy felhasználás érdekében tárolnak, e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót az utóbbi tagállamban kell kivetni.

E cikk alkalmazásában: »Kereskedelmi célú birtoklás«: jövedéki termékek magánszemélytől eltérő személy által, illetve magánszemély által nem a 32. cikk értelmében vett saját felhasználás céljából, általa történő szállítással való birtoklása.

(2) A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az adó mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában az utóbbi tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

(3) Az (1) bekezdésben említett esetektől függően az adófizetési kötelezettség a szállítást végzőt, vagy a szállítani szándékozott termékeket birtokban tartót, vagy a termékeket a másik tagállamban átvevő személyt terheli.

(4) A 38. cikk sérelme nélkül, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket a[z Európai Unión] belül kereskedelmi célból mozgatják, azok nem tekintendők e célból birtokoltnak mindaddig, amíg a termékek nem érkeznek meg a rendeltetési hely szerinti tagállamba, feltéve, hogy szállításukra a 34. cikkben megállapított alakiságoknak megfelelően kerül sor.

[...]"

6 Az említett irányelv 38. cikkének (3) bekezdése értelmében "a jövedéki adó fizetésére az kötelezett, aki a 34. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 36. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a fizetésre biztosítékot adott, és a szabálytalanságban részt vevő bármely személy".

A belga jog

7 Az 1977. július 18-i loi générale sur les douanes et accises (a vámokról és jövedéki adókról szóló törvény; Moniteur belge, 1977. szeptember 21.; a továbbiakban: vám- és jövedékiadó-törvény) 265. cikke értelmében "a polgári jogilag és egyetemlegesen felelős természetes vagy jogi személyek kötelesek megfizetni a vámokról és jövedéki adókról szóló törvények szerinti, a jogsértést e minőségükben elkövetett alkalmazottakkal vagy ügyintézőkkel, vezetőkkel vagy felszámolókkal szemben kimondott elmarasztalásból eredő bírságokat és költségeket".

8 E törvény 266. cikke úgy rendelkezik, hogy "ha a különös törvények másképp nem rendelkeznek, valamint az államkincstár javára beszedett bírságok és elkobzások kivételével, a bűncselekményt elkövetők és társtetteseik, valamint a jogsértésért felelős személyek egyetemlegesen felelősek azon adók és illetékek megfizetésére, amelytől a csalás megfosztotta, vagy megfosztotta volna az államkincstárat, illetve az esetlegesen fizetendő késedelmi kamatok megfizetésére".

9 A 2009. december 22-i loi relative au régime général d'accise (a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekre vonatkozó törvény; Moniteur belge, 2009. december 31.) előírja, hogy "a [vám- és jövedékiadó-törvényben] előírt szabályok alkalmazásának sérelme nélkül" hozza létre a jövedéki adók általános rendszerét.

10 Ugyanezen törvény előírja, hogy jövedéki termékek szállítása közben Belgiumban elkövetett szabálysértés esetén a jövedéki adó megfizetésére az a "természetes vagy jogi személy köteles, aki biztosítékot vállalt annak megfizetéséért, [...] illetve minden, a szabálytalanság elkövetésében részt vevő személy."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11 A Comida paralela spanyol jog szerinti társaság, amelynek tevékenysége italkereskedelem. QC e társaság ügyvezetője.

12 E társaságot, valamint QC-t azzal gyanúsítják, hogy 2012 és 2013 folyamán szabálytalanul vitt be Belgiumba egy másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátott italokat anélkül, hogy e termékeket egyszerűsített kísérőokmány vagy kezességi tanúsítvány kísérte volna, továbbá anélkül, hogy megfizette volna a jövedéki adókat és a csomagolási hozzájárulást.

13 2017. május 18-án hozott ítéletében a tribunal correctionnel de Liège (liège-i büntetőbíróság, Belgium) a Comida paralelát és QC-t egyetemlegesen a jövedéki adók, a különös jövedéki adók, valamint a csomagolási hozzájárulás késedelmi kamatokkal növelt összegének megfizetésére, valamint az elkobzás céljából a "csalárd módon importált" italmennyiség bemutatására, vagyok azok ellenértékének megfizetésére kötelezte. E bíróság a Comida paralelát személyében pénzbírság megfizetésére kötelezte E társaság ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

14 E bíróság 2018. szeptember 17-én hozott ítéletében azon okból mentette fel büntetőjogi tekintetben a Comida paralelát, hogy az csak egy fedőtársaság, amely lehetővé tette QC számára, hogy kizárólag saját érdekében csalást kövessen el. A kérdést előterjesztő bíróság megállapította, hogy a belga büntetőjogra tekintettel valamely jogi személy büntetőjogi felelősségét nem lehet megállapítani a kizárólag a valamely szerve érdekében, sőt a jogi személy kárára elkövetett cselekmény alapján.

15 A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal előadja, hogy büntetőjogi felmentése ellenére a Comida paralela a vám- és jövedékiadó-törvény 265. és 266. cikk alapján polgári jogi tekintetben felelős marad mint a vámtartozás megfizetéséért egyetemlegesen felelős adós. Mindazonáltal e bíróság szerint a Vámkódexszel ellentétes az, hogy egy társaság köteles egy olyan vámtartozás megfizetésére, amely egy uniós tagállamból származó áruk belga területre e társaság ügyvezetője általi jogellenes bejuttatásából keletkezett.

16 E körülmények között a cour d'appel de Liège (liège-i fellebbviteli bíróság, Belgium) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A [Vámkódex] 79. cikkével ellentétes-e, vagy sem a [vám- és jövedékiadó-törvény] 266. cikkével bevezetetthez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a behozatali vámok hatálya alá tartozó valamely árunak az Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatása esetén egy ilyen jogsértés polgári jogi felelősét - amely a jogsértésben nem vett részt - a vámtartozás egyetemleges adóstársává teszi?"

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

17 A belga kormány úgy ítéli meg, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan, egyrészt azért, mert az előterjesztett kérdés nem releváns az alapügy megoldása szempontjából, másrészt pedig azért, mert e jogvita ténybeli és jogi kerete nincs a kellő pontossággal bemutatva, és nem állnak fenn az előzetes döntéshozatalt igazoló indokok.

18 E tekintetben először is arra kell emlékeztetni, hogy a Bírósághoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések relevanciáját vélelmezni kell (lásd ebben az értelemben: 2018. december 10-i Wightman és társai ítélet, C-621/18, EU:C:2018:999, 27. pont). Amennyiben ugyanis az előterjesztett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság - főszabály szerint - köteles határozatot hozni (lásd ebben az értelemben: 2019. február 7-i Escribano Vindel ítélet, C-49/18, EU:C:2019:106, 24. pont).

19 Kizárólag az ügyben eljáró és határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy - tekintettel az ügy sajátos jellemzőire - ítélete meghozatalához szükségesnek tartja-e az előzetes döntéshozatalt, és hogy a Bíróságnak feltett kérdései relevánsak-e (lásd ebben az értelemben: 2019. február 7-i Escribano Vindel ítélet, C-49/18, EU:C:2019:106, 24. pont).

20 Mindazonáltal - egyfelől - ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson, a Bíróság mint elfogadhatatlant elutasíthatja az előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet (2018. december 10-i Wightman és társai ítélet, C-621/18, EU:C:2018:999, 27. pont).

21 Másfelől, az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a nemzeti bíróságok és a Bíróság közötti viszonyban irányadó együttműködés szellemében az, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem tett meg bizonyos ténybeli megállapításokat, nem jár szükségszerűen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságával, ha e hiányosságok ellenére a Bíróság az iratokból kitűnő elemekre tekintettel úgy véli, hogy képes célravezető választ adni a kérdést előterjesztő bíróságnak (2016. október 27-i Audace és társai ítélet, C-114/15, EU:C:2016:813, 38. pont).

22 Arra is rá kell mutatni, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy egy előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről határozzon, ha nyilvánvaló, hogy az uniós jogszabály, amelynek értelmezését a Bíróságtól kérik, nem alkalmazható (lásd többek között: 2009. október 1-jei Woningstichting Sint Servatius ítélet, C-567/07, EU:C:2009:593, 43. pont). Mindazonáltal ahhoz, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon, a Bíróság figyelembe vehet olyan uniós jogi szabályokat, amelyekre a nemzeti bíróság kérdésében nem hivatkozott (2016. október 13-i M. és S. ítélet, C-303/15, EU:C:2016:771, 16. pont; 2019. május 16-i Plessers ítélet, C-509/17, EU:C:2019:424, 32. pont).

23 A jelen ügyben, először is azt illetően, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által kért értelmezés összefüggésben van-e az alapügy tényállásával vagy tárgyával, tagadhatatlan, hogy - amint azt a belga kormány és az Európai Bizottság is állítja - a Vámkódex, amelynek az értelmezését kérik, nem alkalmazható, mivel a belga területre jogellenesen bevitt termékeket egy másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátották.

24 Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság által a Bíróság elé terjesztett információkból az tűnik ki, hogy a Comida paralelát és QC-t jövedéki adók, és nem vámok megfizetésére kötelezték, mivel olyan termékekről van szó, amelyeket azt követően vittek be jogellenesen egy tagállamba, hogy azokat egy másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátották. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból azt a következtetést lehet levonni, a kérdést előterjesztő bíróság által kért értelmezés a 2008/118 irányelvre vonatkozik.

25 Másodsorban, a kérdést előterjesztő bíróság által felvázolt ténybeli és jogi hátteret illetően meg kell állapítani, hogy valamennyi, észrevételt előterjesztő fél azonosítani tudta az e bíróság által előterjesztett jogkérdést. Hasonlóképpen, bár az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem vázol fel jogi hátteret mint olyat, kifejti az alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalmát. A Bíróságnak tehát elegendő ténybeli és jogi elem áll rendelkezésére ahhoz, hogy hasznos választ adhasson a kérdést előterjesztő bíróságnak.

26 A fentiekre tekintettel tehát meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérelem elfogadható.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

27 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a Vámkódex értelmezését kéri a Bíróságtól.

28 Márpedig, amint az a jelen ítélet 23. és 24. pontjából következik, e kérdés alapján a Bíróságnak egy olyan uniós jogi rendelkezést kellene értelmeznie, amelynek rendeltetése nem az alapügyben szóban forgó tények szabályozása.

29 Következésképpen ahhoz, hogy hasznos választ adhasson a kérdést előterjesztő bíróságnak, a Bíróságnak újra kell fogalmaznia az eléje terjesztett kérdést (lásd ebben az értelemben: 2019. május 16-i Plessers ítélet, C-509/17, EU:C:2019:424, 32. pont).

30 E tekintetben meg kell állapítani, hogy még ha az említett kérdés nem is kifejezetten a 2008/118 irányelv 8. és 38. cikkére vonatkozik, e rendelkezések, amennyiben azt követően felszámítható jövedéki adó fizetésére kötelezett személyeket érintenek, hogy egy tagállam területére egy másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátott termékeket juttattak be jogellenesen, relevánsnak tekinthetők a kérdést előterjesztő bíróságnak adandó válasz tekintetében.

31 E körülmények között úgy kell újrafogalmazni a kérdést, mint amely lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell-e értelmezni a 2008/118 irányelv 8. és 38. cikkét, hogy azokkal ellentétes az alapügyben vitatotthoz hasonló olyan szabályozás, amely abban az esetben, ha egy tagállam területére jogellenesen juttatnak be valamely másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedékiadó-köteles termékeket, egyetemlegesen felelős adóstársnak minősít egy olyan jogi személyt, amelyet polgári jogi felelősség terhel az ügyvezetője által elkövetett bűncselekményekért.

32 E tekintetben először is azt kell megállapítani, hogy a 2008/118 irányelv 5. szakasza, amely egyetlen, a 38. cikkből áll, a jövedéki termékek szállítása közben elkövetett szabálytalanságokra vonatkozik. Ezen irányelv 38. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a jövedéki adó fizetésére az kötelezett, aki az ezen irányelv 34. cikke (2) bekezdése a) pontjának vagy 36. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a fizetésre biztosítékot adott, illetve a szabálytalanságban részt vevő bármely személy.

33 Amint azt a Bizottság is hangsúlyozza, az alapügyben a Belgiumba bevitt termékeket nem kísérte semmiféle kezességi tanúsítvány, ily módon nem lehetséges a jövedéki adó megfizetését kezestől követelni a 2008/118 irányelv 34. cikke vagy 36. cikke értelmében.

34 Másodsorban meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó által az ezen irányelv 38. cikkének (3) bekezdésében alkalmazott "a szabálytalanságban részt vevő bármely személy" kifejezés nem teszi lehetővé annak kizárását, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy egy társaság és az ügyvezetője együtt vettek részt ugyanazon szabálysértésben, és ezért egyetemlegesen kötelesek a jövedéki adók megfizetésére.

35 Egyrészt, a pontosítások nélküli "személy" kifejezés használata nem zárja eleve ki, hogy az jogi személyre vonatkozzon. Hasonlóképpen, a "bármely" megengedő névmás azt az esetet is magában foglalhatja, amikor több személy vesz részt ugyanazon szabálysértésben.

36 Ezt a szó szerinti értelmezést, amely szerint lehetséges egy jogi személyt a jövedéki adó megfizetéséért esetlegesen olyan személyekkel egyetemlegesen kötelezettnek tekinteni, amelyek ugyanabban a szabálysértésben vettek részt, a 2008/118 irányelv 8. cikke is alátámasztja, amely a jövedékiadó-fizetési kötelezettséggel terhelt személyeket határozza meg. E cikk második bekezdése ugyanis előírja, hogy ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.

37 Ezt az értelmezést a 2008/118 irányelv előkészítési munkálatai is alátámasztják. Amint azt a Bizottság is hangsúlyozza, ezen irányelv eredeti tervezete termékeknek valamely tagállamba történő jogellenes bejuttatása esetén a jövedéki adó megfizetésére kötelezett személyeket kizárólag azokra a személyekre korlátozta, akik kezességet vállaltak ezen adók megfizetéséért. Az Európai Unió Tanácsa mindazonáltal ki akarta terjeszteni ezt a listát "a szabálytalanságban részt vevő bármely személyre", amint az ezen irányelv 38. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik. E megfogalmazás megtartásával az uniós jogalkotó tágan, oly módon kívánta meghatározni azokat a személyeket, akiket szabálytalanság esetén a jövedéki adók megfizetésének kötelezettsége terhelhet, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítani lehessen ezen adók beszedését.

38 Másfelől azt kell meghatározni, hogy a 2008/118 irányelv 38. cikkének (3) bekezdésében szereplő "szabálytalanságban részt vevő" személyre vonatkozó feltétel lehetővé teszi-e, hogy ebbe valamely jogi vagy természetes személyt is bele lehessen érteni, pusztán annak megbízói minősége okán.

39 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a 2008/118 irányelv 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja a jövedéki termék adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülése esetén előírja, hogy a jövedékiadó-fizetési kötelezettség a szabálytalan kikerülésben részt vevő bármely olyan személyt terhel,és akinek ezenfelül tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen a kikerülés szabálytalan jellegéről. Márpedig ezt a feltételt, amely valamely szándékosságra utaló elem megkövetelésével egyenértékű, nem ismételte meg az uniós jogalkotó ezen irányelv 38. cikkének (3) bekezdésében.

40 Mivel a 2008/118 irányelv 38. cikke (3) bekezdésének megfogalmazása nem pontosítja a szabálytalanságban részt vevő személy fogalmát, ez lehetővé teszi, hogy egy jogi személyt a jövedéki adó fizetésére kötelezettnek lehessen tekinteni valamely természetes személy cselekményeinek ténye okán, amennyiben ez utóbbi ezen előbbi megbízottjaként cselekedett.

41 Ily módon, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az tűnik ki, hogy az alapügyben az a tény, hogy QC saját érdekében és munkaadója kárára cselekedett, csak büntetőjogi, és nem polgári jogi tekintetben van hatással az alapügyre. Egyébiránt az nem vitatott, hogy QC feladatkörében járt el, a vállalkozás céljának követése keretében.

42 Mindenesetre, amint azt a belga kormány is hangsúlyozza, figyelemmel a 2008/118 irányelv 33. cikke által előírt kötelezettségekre, az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan társaságot, amely nem tartja tiszteletben az előírt alakszerűségeket, az ezen irányelv 38. cikke értelmében vett "a szabálytalanságban részt vevő személynek" lehet minősíteni.

43 Következésképpen az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2008/118 irányelv 38. cikkét ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben vitatotthoz hasonló olyan szabályozás, amely abban az esetben, ha egy tagállam területére jogellenesen juttatnak be valamely másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedékiadó-köteles termékeket, egyetemlegesen felelős adóstársnak minősít egy olyan jogi személyt, amelyet polgári jogi felelősség terhel az ügyvezetője által elkövetett bűncselekményekért.

44 Ez az értelmezés nem érinti a nemzeti jog által a megbízó tekintetében esetlegesen előírt azon lehetőséget, hogy az visszkeresetet nyújtson be a szóban forgó tényekért büntetőjogilag felelősnek minősített megbízottjával szemben.

A költségekről

45 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 38. cikkét ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben vitatotthoz hasonló olyan szabályozás, amely abban az esetben, ha egy tagállam területére jogellenesen juttatnak be valamely másik tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedékiadó-köteles termékeket, egyetemlegesen felelős adóstársnak minősít egy olyan jogi személyt, amelyet polgári jogi felelősség terhel az ügyvezetője által elkövetett bűncselekményekért.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.