31994R1831[1]

A Bizottság 1831/94/EK rendelete (1994. július 26.) a Kohéziós Alap finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról

A BIZOTTSÁG 1831/94/EK RENDELETE

(1994. július 26.)

a Kohéziós Alap finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 12. cikke (5) bekezdésére,

mivel az 1164/94/EK rendelet 12. cikke megállapítja azokat az elveket, amelyek a Közösségen belül a Kohéziós Alap keretében elkövetett szabálytalanságok elleni fellépést és a visszaélés, illetve hanyagság következtében elveszített összegek behajtását szabályozzák;

mivel az e rendeletben meghatározott szabályoknak vonatkozniuk kell az 1164/94/EK rendelet 3. cikkében előírt valamennyi támogatható intézkedésre;

mivel ez a rendelet a kedvezményezett tagállamoknak az 1164/94/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alapján fennálló kötelezettségei tekintetében csak néhány szempontot szabályoz, és ebből következően nem sértheti az említett cikk alapján fennálló egyéb kötelezettségeket;

mivel annak érdekében, hogy a Közösség tájékozottabb legyen a kedvezményezett tagállamok által a szabálytalanságok elleni küzdelem céljából hozott intézkedésekről, meg kell határozni azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyekről a Közösséget értesíteni kell;

mivel a szabálytalan gyakorlatok jellegének és a szabálytalanságok pénzügyi hatásainak megállapítása, valamint a tévesen kifizetett összegek behajtása céljából rendelkezni kell arról, hogy az észlelt szabálytalanságokról negyedévente tájékoztassák a Bizottságot; mivel az ilyen tájékoztatásra irányuló beszámolókon kívül a peres, illetve államigazgatási eljárások előrehaladásáról is tájékoztatást kell adni;

mivel a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell a szabálytalanságokat elkövető személyek ellen folytatott peres és államigazgatási eljárásokról; mivel célszerű lenne arról is gondoskodni, hogy rendszeres legyen a tájékoztatás a tagállamok által a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében tett intézkedésekkel kapcsolatban;

mivel helyénvaló meghatározni a tagállamok és a Bizottság által alkalmazandó eljárásokat olyan esetekre nézve, amikor a szabálytalanság folytán elveszett összegekről bebizonyosodik, hogy azokat nem lehet behajtani;

mivel meg kell állapítani azt a legalacsonyabb küszöböt, amely felett a szabálytalanságokat a kedvezményezett tagállamok kötelesek automatikusan jelenteni a Bizottságnak;

mivel e rendelet rendelkezései a büntetőeljárásokra és a tagállamok közötti bűnügyi jogsegélyre vonatkozó nemzeti szabályokat nem befolyásolhatják;

mivel célszerű rendelkezni arról, hogy a Közösségnek lehetősége legyen hozzájárulni a jogi költségekhez és a közvetlenül a bírósági eljárásokból származó költségekhez;

mivel a szabálytalanságok megelőzése érdekében meg kell erősíteni a Közösség és a tagállamok közötti együttműködést, miközben minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen tevékenység során a bizalmas kezelés szabályaira kellő figyelemmel járjanak el;

mivel továbbá azt is meg kell állapítani, hogy e rendelet rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a Kohéziós Alap tekintetében kellett volna kifizetést teljesíteni, és arra szabálytalanság miatt nem került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1164/94/EK rendelet 12. cikkéből közvetlenül származó kötelezettségek sérelme nélkül, ez a rendelet az 1164/94/EK rendelet 3. cikkében előírt valamennyi támogatható intézkedésre vonatkozik.

Ez a rendelet nem érinti a büntetőeljárási szabályoknak, illetve a tagállamok közötti bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályoknak a tagállamokban történő alkalmazását.

1a. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1. "szabálytalanság": a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az Európai Közösségek általános költségvetése kárt szenved vagy szenvedne indokolatlan kiadási tételnek a közösségi költségvetéssel szembeni elszámolása miatt;

2. "gazdasági szereplő": minden olyan természetes vagy jogi személy vagy egyéb jogalany, aki részt vesz az alapokból származó támogatások megvalósításában, kivéve a tagállamokat közhatalmi jogosítványaik gyakorlása során;

3. "első közigazgatási vagy jogi ténymegállapítás": az illetékes hatóság - legyen az közigazgatási vagy jogi - első olyan írásbeli értékelése, amely konkrét tényekre alapozva megállapítja a szabálytalanság tényét, nem érintve azt a lehetőséget, hogy ez a megállapítás a közigazgatási vagy bírósági eljárás változásainak következtében utólag felülvizsgálható vagy visszavonható;

4. "a csalás gyanúja": olyan szabálytalanság, amely alapján nemzeti szinten közigazgatási és/vagy bírósági eljárás kezdeményezhető annak érdekében, hogy meghatározzák a szándékos magatartás, különösen az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti csalás fennállását;

5. "csőd" fizetésképtelenségi eljárások az 1346/2000/EK tanácsi rendelet ( 2 ).

3. cikk

(1) Az egyes negyedévek végét követő két hónapon belül a kedvezményezett tagállamok beszámolnak a Bizottságnak azokról a szabálytalanságokról, amelyek első közigazgatási és/vagy jogi ténymegállapítás tárgyát képezték.

E célból minden esetben tájékoztatást adnak a következőkről:

a) a kérdéses projekt, illetve intézkedés megnevezése, valamint a projektszám vagy a CCI-kód (Code Commun d'Identification);

b) a megsértett rendelkezés;

c) a szabálytalanság gyanúját megalapozó első információ időpontja és forrása;

d) a szabálytalanság elkövetésének módja;

e) adott esetben, hogy ez az elkövetési mód felveti-e a csalás gyanúját;

f) a szabálytalanság feltárásának módja;

g) adott esetben az érintett tagállamok és harmadik országok;

h) a szabálytalanság elkövetésének időpontja vagy időtartama;

i) azok a nemzeti szervek vagy szervezetek, amelyek a szabálytalanságot megállapították, valamint a közigazgatási és/vagy jogi intézkedésekért felelős szervek;

j) a szabálytalanság első közigazgatási vagy jogi ténymegállapításának időpontja;

k) az ügyben érintett természetes és/vagy jogi személyek vagy más részt vevő jogalanyok személyazonossága, kivéve ha a szóban forgó szabálytalanság jellegéből adódóan a szabálytalanságok elleni küzdelemben ez nem érdemi információ;

l) az érintett projekthez vagy intézkedéshez jóváhagyott költségvetés teljes összege, valamint társfinanszírozásának megoszlása a közösségi, nemzeti és magánjellegű hozzájárulások között;

m) a szabálytalanság által érintett összeg, valamint megoszlása a közösségi, nemzeti és magánjellegű hozzájárulások között; azokban az esetekben, ahol a k) pontban említett személyek és/vagy más jogalanyok számára semmilyen kifizetés nem történt, azok az összegek, amelyeket jogalap nélkül fizettek volna ki, ha a szabálytalanságot nem állapították volna meg;

n) a kifizetések esetleges felfüggesztése és a behajtási lehetőségek;

o) a szabálytalan kiadás természete.

Az első albekezdéstől eltérve az alábbi esetekről azonban nem kell tájékoztatást adni:

- ahol az egyetlen szabálytalanság az, hogy a végrehajtó szerv vagy végső címzett csődje miatt a közösségi költségvetés által társfinanszírozott intézkedést részlegesen vagy egyáltalán nem hajtották végre. Ugyanakkor a csődöt megelőző szabálytalanságokat és minden csalási gyanút közölni kell;

- a végrehajtó szerv vagy végső címzett által kényszer nélkül vagy az illetékes hatóság által történő feltárás előtt a közigazgatási hatóságnak jelzett ügyek, a közhozzájárulás juttatása előtt vagy után;

- ahol a közigazgatási hatóság a finanszírozott projekt támogathatóságában hibát állapít meg, és a közhozzájárulás kifizetése előtt kijavítja.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett valamely információ, különösen a szabálytalanság elkövetésének módjára és feltárásának módjára vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a kedvezményezett tagállamok a későbbi, szabálytalanságokról szóló negyedéves beszámolóknak a Bizottsághoz történő megküldésekor a lehető legrészletesebben pótolják a hiányzó információkat.

(3) Ha a nemzeti rendelkezések a nyomozás titkosságát írják elő, az információ közlését az illetékes igazságügyi szerv engedélyezheti.

4. cikk

Minden kedvezményezett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és szükség szerint a többi érintett tagállamot minden felderített vagy feltételezetten elkövetett szabálytalanságról, ha fennáll a veszélye, hogy:

- annak nagyon rövid időn belül a tagállam területén kívül is hatásai lehetnek,

- és/vagy

- a szabálytalanság a szabályszegés új formájának alkalmazására utal.

5. cikk

(1) Az egyes negyedévek végét követő két hónapon belül a kedvezményezett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, utalva a 3. cikk alapján készült korábbi beszámolókra, az előzőleg bejelentett szabálytalanságokra vonatkozóan indított eljárásokról és az ilyen eljárásokból következő lényeges változásokról, beleértve:

- a behajtott, vagy várhatóan behajtható összegek nagyságát,

- a kedvezményezett tagállamok által a tévesen kifizetett összegek behajtásának biztosítása céljából hozott ideiglenes intézkedéseket,

- a tévesen kifizetett összegek behajtása és a szankciók kiszabása céljából indított peres és államigazgatási eljárásokat,

- a behajtás iránti eljárások esetleges megszüntetésének okait; a Bizottságot erről lehetőség szerint a döntéshozatal előtt értesíteni kell,

- a büntetőeljárás esetleges megszüntetését.

A kedvezményezett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ezen eljárásokat lezáró közigazgatási vagy bírósági határozatokról, vagy azok lényeges elemeiről, és különösen arról, hogy a megállapított részletek felvetik-e a csalás gyanúját vagy sem.

(2) Ha egy kedvezményezett tagállam úgy ítéli meg, hogy nem lehet, vagy várhatóan nem lehet a teljes összeget behajtani, külön jelentésben értesíti a Bizottságot a be nem hajtott összegről és annak okairól, hogy véleménye szerint miért kellene az összeget a Közösségnek vagy a kedvezményezett tagállamnak viselnie.

Ennek az információnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a Bizottság az 1164/94/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése értelmében, a lehető legkorábban és az érintett tagállam hatóságaival folytatott konzultációt követően, határozhasson a pénzügyi következmények viseléséről;

A tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a végrehajtó szervnek és/vagy végső címzettnek történt utolsó kifizetés időpontja;

b) a fizetési felszólítás másolata;

c) adott esetben a végrehajtó szerv vagy végső címzett fizetésképtelenségét igazoló dokumentum másolata;

d) a tagállam által a kérdéses összeg behajtására tett intézkedések összefoglaló leírása a vonatkozó dátumok megadásával együtt.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben a Bizottság kifejezetten kérheti a kedvezményezett tagállamot a behajtási eljárás folytatására.

6. cikk

Ha egy referencia-időszak folyamán nem történt bejelenthető szabálytalanság, a kedvezményezett tagállamok erről a tényről a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül értesítik a Bizottságot.

6a. cikk

A 3. és 4. cikkben, továbbá az 5. cikk (1) bekezdésében kért információkat - lehetőség szerint - elektronikus úton, a Bizottság által erre a célra meghatározott modul felhasználásával, biztonságos kapcsolaton keresztül kell benyújtani.

7. cikk

Ha a tagállam illetékes hatóságai a Bizottság kifejezett kérelmére úgy döntenek, hogy tévesen kifizetett összegek behajtása céljából jogi eljárást indítanak vagy folytatnak, a Bizottság vállalhatja, hogy okirati bizonyítékok bemutatása alapján még eredménytelen eljárás esetén is megtéríti a tagállamnak a jogi és közvetlen eljárási költségek egészét vagy egy részét.

8. cikk

(1) A Bizottság megfelelő kapcsolatot tart fenn az érintett tagállamokkal a 3. cikkben említett szabálytalanságokra vonatkozóan szolgáltatott, az 5. cikkben említett eljárásokra vonatkozóan szolgáltatott és különösen a behajtás lehetőségére vonatkozóan szolgáltatott információk kiegészítése céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említett kapcsolattartástól függetlenül, a Bizottság értesíti a tagállamokat, ha a szabálytalanság jellegéből arra lehet következtetni, hogy azonos vagy hasonló gyakorlat más tagországokban is előfordulhatna.

(3) A Bizottság közösségi szinten tájékoztató értekezleteket szervez a tagállamok képviselői számára, amelyek célja a 3., a 4. és az 5. cikk alapján, valamint az e cikk (1) bekezdése alapján kapott információk vizsgálata, különös tekintettel a szabálytalanságokból levonható tanulságokra, a megelőző intézkedésekre és a jogi eljárásokra.

(4) Valamely tagállam vagy a Bizottság kérelmére a tagállamok és a Bizottság konzultálnak egymással a hatályban lévő rendelkezések érvényesítése során nyilvánvalóvá váló és a Közösségi érdekeket sértő joghézagok kiküszöbölése céljából.

8a. cikk

A Bizottság a tagállamok által e rendelet alapján közölt általános vagy operatív jellegű valamennyi információt felhasználhatja megfelelő informatikai eszközök igénybevételével történő kockázatelemzésekhez, valamint a kapott információk alapján jelentések és riasztórendszerek kidolgozásához, melyek segítségével a beazonosított kockázatok jobban kezelhetők.

9. cikk

A Bizottság a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság keretein belül rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a feltárt szabálytalanságok által érintett alapok nagyságrendjéről, és a szabálytalanságok típus és szám szerinti bontásban megadott különböző kategóriáiról.

10. cikk

(1) A tagállamok és a Bizottság minden szükséges biztonsági intézkedést megtesznek az adattovábbítás által érintett adatok bizalmas voltának biztosítása céljából.

(2) Az e rendeletben említett adatokat különösen csak olyan személyek részére lehet továbbítani, akiknek a tagállamokban vagy a közösségi intézményekben munkakörüknél fogva hozzá kell férniük azokhoz, kivéve, ha az adatokat szolgáltató tagállam az adatok mások részére történő továbbításába kifejezetten beleegyezett.

(3) A Bizottság és a tagállamok a személyes adatok e rendelet alapján történő feldolgozásánál ügyelnek arra, hogy az ezen adatok védelmére vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezéseket, különösen a 95/46/EK irányelv és adott esetben a 45/2001/EK rendelet által megállapított rendelkezéseket betartsák.

(4) Az e rendelet alapján közölt vagy szerzett, bármilyen formában létező adat a szakmai titoktartás hatálya alá tartozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint a címzett tagállam nemzeti jogszabályainak, és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezéseknek a védelme alá tartozó hasonló adat.

Továbbá az ilyen adat csak az e rendeletben előírt célra használható fel, kivéve, ha az adatot szolgáltató hatóságok kifejezetten hozzájárultak más célra történő felhasználásához, és feltéve, hogy a címzett hatóság szerinti tagállamban hatályban lévő rendelkezések nem tiltják az adatok ilyen továbbítását, illetve felhasználását.

(5) Az (1)-(4) bekezdések nem akadályozzák az e rendelet alapján szerzett adatoknak a Kohéziós Alap tekintetében közösségi szabályok megsértése miatt a későbbiekben indított peres vagy más eljárás során történő felhasználását. Az információt szolgáltató tagállam illetékes hatóságát az adat ilyen célú felhasználásáról haladéktalanul értesíteni kell.

(6) Ha egy tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy egy természetes vagy jogi személyről, akinek nevét e rendelet alapján közölték a Bizottsággal, a megfelelő vizsgálat során bebizonyosodott, hogy nem vett részt semmilyen szabálytalanság elkövetésében, a Bizottság erről a tényről haladéktalanul értesíti mindazokat, akik részére az adott nevet e rendelet alapján továbbította. Az ilyen személy a korábbi értesítés alapján ezt követően nem kezelhető úgy, mint a kérdéses szabálytalanság elkövetésében részt vevő személy.

11. cikk

A Kohéziós Alapból és egy kedvezményezett tagállam által történő társfinanszírozás esetében a behajtott összegeket már felmerült kiadásaik arányában meg kell osztani az adott tagállam és a Közösség között.

12. cikk

(1) Ha a szabálytalanság a közösségi költségvetést 10 000 eurónál kisebb összeggel terheli, a tagállam a 3. és az 5. cikkben előírt adatokat csak akkor továbbítja a Bizottságnak, ha ez utóbbi kifejezetten kéri.

(2) Azoknak a tagállamoknak, amelyek a szabálytalanság megállapításának időpontjában nem vezették be az eurót, a kiadások nemzeti pénznemben megadott érintett összegét át kell váltaniuk euróra. Ez az euróra történő átváltás a Bizottság arra a hónapra érvényes átváltási árfolyama szerint történik, amelyben a kiadást az érintett támogatási program kifizető hatóságának számlakönyvében bejegyezték vagy bejegyezték volna. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton teszi közzé.

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A hatálybalépés napja és a folyó negyedév vége közötti időszakot a 3. és az 5. cikk alkalmazásában negyedévnek kell tekinteni.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 130., 1994.5.25., 1. o.

( 2 ) HL L 160., 2000.6.30., 1. o. A 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.