A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27033/2017/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 62. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 165. §, 166. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 170. §, 171. §, 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 2. §, 16. §, 38/C. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet 5. §]

A ...-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (....) által képviselt felperes neve (...) felperesnek - ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (....) alperes ellen, adóügyi határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 500.000.- Ft (ötszázezer) összegű perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására fizessen meg 1.500.000.- Ft (egymillió-ötszázezer) összegű feljegyezett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az elsőfokú adóhatóság megbízólevél felhatalmazása alapján a 2012. évre vonatkozóan valamennyi adónemre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. A ... számú, 2016. február 24. napján kelt elsőfokú határozatban a felperes terhére 85.515.000.-Ft összegű adóhiánynak minősülő adókülönbözet került megállapításra általános forgalmi adó adónemben, amely után 171.030.000.- Ft adóbírságot szabott ki a hatóság, továbbá 14.565.000.- Ft késedelmi pótlékot számított fel.

A határozat szerint a felperes a vizsgált időszakban levonásba helyezte a ... Kft. által kristálycukor, napraforgó étolaj, Tchibo Family kávé, csemege uborka, gyógynövény kapszula, illetve kombucha kapszula értékesítéséről 2012. június 11. és 2012. december 21. között kibocsátott számlák általános forgalmi adó tartalmát 85.514.564.- Ft összegben. A számlákon szereplő árukat a felperes a ... Kft. felé számlázta tovább. A felperes által befogadott számlák kiegyenlítése minden esetben átutalással történt. Az adóhatóság a számlákon szereplő gazdasági események tényállásszerű megvalósulásával kapcsolatban eljárást folytatott le, ennek során vizsgálta a szerződéseket, szállítóleveleket, egyéb dokumentumokat, amelyeket a felperes bocsátott a hatóság rendelkezésére. Nyilatkoztatásra került a felperes törvényes képviselője és a raktározást végző cég ügyvezetője, valamint elemzésre került az a raktározási keretszerződés, amely a ... Kft. -vel került megkötésre. Értékelés tárgyává tette a hatóság a számlakibocsátó gazdasági társaságnál lefolytatott vizsgálat iratanyagát, amelynek során nyilatkoztatásra került a számlakibocsátó vizsgált időszaki képviselője. Az iratanyag ellenőrzését követően a hatóság feltárta a számlakibocsátó legnagyobb szállítóit. A legnagyobb szállítók a ... Kft., az ... Kft., valamint a ... Kft. voltak. Felhasználásra kerültek a számlakibocsátó beszállítóinál végzett vizsgálatok megállapításai is. Az adóhatóság rögzítette, hogy a számlakibocsátó ... Kft. egyik beszállítója a ... Kft. étkezési kristálycukorral nem rendelkezett, a nevében kiállított számlákon szereplő gazdasági események nem valósak, nincs mögötte olyan teljesítés, amely a felek között megtörténhetett volna. A ... Kft. másik beszállítója a ... Kft. volt, amely Kft. az adóhatósági megállapítás szerint áruszállítást biztosító járművekkel és egyéb eszközökkel nem rendelkezett, nem igazolt az, hogy az áruk ténylegesen megérkeztek a ... Kft. vevőpartneréhez a számlakibocsátó ... Kft. -hez. Az ... Kft. -vel kapcsolatban az adóhatóság rögzítette, hogy a nevére kiállított számlákban feltüntetett gazdasági események nem valósultak meg a számlán feltüntetett felek szerint. Az ... Kft. tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett, tevékenysége csak számlák megírására korlátozódott. A tényállás tisztázását követően az adóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1.§ (7) bekezdése, valamint 2.§ (1) bekezdése, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 119.§ (1) bekezdése, 120.§ a) pontja, továbbá a számviteliről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 15.§ (3) bekezdése, 165.§ (2) bekezdése és 166. § (2) bekezdése alapján a ... Kft. számlakibocsátó nevében kiadott számlákon szereplő gazdasági események a számlákon feltüntetett felek között nem jöttek létre, a számlák nem hiteles bizonylatok. A felperesnek az adólevonási jogát 85.515.000.-Ft összegben megtagadta.

A fellebbezés alapján másodfokon eljárt alperes a ... számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta arra hivatkozással, hogy az elsőfokú adóhatósági határozat jogszerű és megalapozott.

A felperes a másodfokú határozattal szemben törvényes határidőn belül keresetlevelet terjesztett elő, kérte a határozat felülvizsgálatát, elsődlegesen megváltoztatását, a felperes javára szolgáló bizonyítási eljárásban felvett és bizonyítást nyert tények alapján. A kereseti kérelem másodlagosan az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult. A teljesítés, mint tény a felperesi álláspont szerint bekövetkezett, az ügylet tényállásszerűen megvalósult, ugyanazon termékek beszerzése és továbbértékesítése történt meg. Az alperes nem bizonyította, hogy a teljesítés hiánya megtörtént volna, csupán vélelmezte, hogy a teljesítés nem az eladó és a vevő között történhetett meg. Az alperes a bizonyítási eljárás eredményének bevárása előtt nem valós tények ismeretében egy vélelmet állított fel, annak bizonyítására folytatott eljárást, fikciót támasztott alá a felvett bizonyítékokkal, a felperes a dokumentumaival ellentétes tényállást vélelmezett. Harmadlagos kereseti kérelemként a bíróság által felvett bizonyítékok okszerű mérlegelése után azt kérelmezte, hogy a bíróság az adóbírságot mérsékelje, mivel nem került kimerítésre a 200%-os mérték törvényi alkalmazhatóságnak egyik feltétele sem. Keresetlevelében kérte a felperesi ügyvezető meghallgatását a valósághű tényállás megállapítása érdekében.

Az alperes 2016. augusztus 29. napján kelt nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az adóhatóság a tényállást a döntéshozatalhoz szükséges mértékben teljes körűen tisztázta, a rendelkezésre álló bizonyítékokból jogszerű következtetést vont le, helytállóan tagadta meg a felperes áfalevonási jogát, a 200%-os bírságmérték alkalmazásának is helytálló indokát adta. Megalapozott azon következtetése, hogy a számlákban szereplő gazdasági események nem a számlákon szereplő felek között mentek végbe, a felperes tudott arról, hogy adókijátszásban vett részt.

A bíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint találta megalapozatlannak.