3/2010. (VII. 5.) VM rendelet

az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 2., 3., 22. és 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet határozza meg a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek nyomonkövethetőségére, valamint az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kockázatbecsléshez szükséges, harmadik országból és tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszerekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.[1] első magyarországi tárolási hely: a Magyarország területén lévő létesítmény, ahova a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert forgalomba hozatal, illetve feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták;

2. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország;

3. másodlagos élelmiszer-vizsgálat: a forgalomba hozott vagy előállításra szánt élelmiszer tétel hatósági okirat-ellenőrzése és azonosságvizsgálata, fizikális ellenőrzése, az így feltárt jogszabálysértés gyanújának kivizsgálása kiegészítő hatósági ellenőrzés keretében;

4. szállítmány: az egy szállítóeszközbe rakott, egy címzettnek feladott, egy fuvarokmánnyal és egy származási bizonyítvánnyal szállított áru;

5. szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott élelmiszer csomagolási egységein feltüntetett az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is;

6.[2] tagállamok közötti kereskedelem: Magyarország és az Európai Unió más tagállama között az Európai Unióról Szóló Szerződés 28. cikke szerinti élelmiszer kereskedelem.

(2) E rendelet alkalmazásában

1. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.),

2. az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 882/2004/EK rendelet)

fogalmait is alkalmazni kell.

3. § (1)[3] A vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatala (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal) a hatósági ellenőrzéseket a harmadik országokból származó és a tagállamok közötti kereskedelem tekintetében a 882/2004/EK rendelet 3. cikkében meghatározott alapelvek szerint szervezi. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal az első magyarországi tárolási helyen - beleértve nagy- és kiskereskedelmi egységeket, elosztó központokat, hűtőházakat és előállító létesítményeket - megkülönböztetéstől mentes, kockázatbecslésen alapuló vizsgálatokkal ellenőrizheti az élelmiszerjog előírásainak való megfelelést a mintavételre is kiterjedően.

(2)[4] Ha az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak jogszabálysértésre utaló adat vagy tény jut tudomására valamely olyan szállítmánnyal kapcsolatban, amelynek rendeltetési helye Magyarország területén van, vagy azon keresztül átszállítják, szállítás közben is végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés a szállítóeszköz alkalmasságának vizsgálatára is kiterjed.

(3) A harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 97/78/EK irányelv) hatálya alá tartozó, állati eredetű élelmiszerek ellenőrzését a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló 53/2004. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell végezni.

(4) A 97/78/EK irányelv hatálya alá nem tartozó, a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt nem állati eredetű élelmiszerek ellenőrzését a 882/2004/EK rendelet 15. és 16. cikkében meghatározottak szerint kell végezni.

(5) Az állati eredetű termékek Európai Unión belüli kereskedelmének állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló 52/2004. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell végezni az abban meghatározott állati eredetű termékek ellenőrzését.

4. § (1)[5] A 882/2004/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdése és a 17. cikkének (1) bekezdése alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a hatósági ellenőrzések megszervezéséhez szükséges mértékben kérheti az élelmiszer-vállalkozókat, hogy bejelentsék a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszer érkezését a rendeltetési helyre.

(2) Az olyan élelmiszer-vállalkozónak, aki első magyarországi tárolási helyet üzemeltet - ideértve a bértárolási tevékenységet is -:

a)[6] be kell jelentenie a létesítmény helye szerinti élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal):

aa) természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet,

ab) jogi személy esetén a (cég)nevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget,

ac) a tevékenységet,

ad) a tevékenység végzésének helyét,

b) a szállítmányokról nyilvántartást kell vezetnie,

c) a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt követő egy évig meg kell őriznie a termék nyomonkövethetőségét biztosító dokumentumokat.

(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzések megszervezése érdekében az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozónak:

a)[7] a Mellékletben meghatározott, élelmiszer biztonsági szempontból kiemelt kockázatú élelmiszer tételek várható érkezése előtt 2 munkanappal be kell jelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak:

aa) a jelentést tevő élelmiszer vállalkozás nevét, székhelyét,

ab) az első magyarországi tárolási hely telephelyét,

ac) az élelmiszer megnevezését,

ad) a beérkező szállítmány mennyiségét,

ae) a jelentési időszak szerinti beszerzési árat,

af) a származás helyét, állati eredetű élelmiszer előállító létesítmény azonosító jelét;

b)[8] a Mellékletben nem szereplő, első magyarországi tárolási helyre érkezett tételekről minden hónap 10. napjáig, az előző hónapra vonatkozó szállítmányokról, összesítő jelentést kell küldeni az a) pontban meghatározott adattartalommal az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak;

c) a Melléklet 6., 7., 8. és 9. pontjában meghatározott élelmiszerek esetében, amennyiben az élelmiszer-vállalkozónak előzetesen nincs információja a beérkező szállítmány fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idejéről, az a) pontban meghatározott adatokat a szállítmány beérkezésekor is bejelentheti;

d)[9] az Éltv. 42. §-ának (4) bekezdése alapján, az országos főállatorvos által hozott határozatban rögzített és hivatalos úton közzétett élelmiszerek esetében, adatszolgáltatási kötelezettség terheli az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozót az a) pontban szabályozottak szerint.

(3a)[10] Az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozónak a (3) bekezdés a)-d) pontjában előírt jelentést nem kell megküldenie a tagállamok közötti kereskedelemből származó azon szállítmányról, amire vonatkozóan a bejelentési kötelezettséget az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben teljesítette.

(4)[11] A kockázatbecsléshez szolgáltatott adatok alapján felmerült gyanú, illetve az élelmiszer-vállalkozónál tapasztalt nem megfelelősség esetén, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal elrendelheti, hogy - az elrendeléstől számított legfeljebb 60 nap időtartamig - az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozó minden élelmiszer tételt az érkezés előtt 2 munkanappal jelentsen be. A jelentésben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat kell szolgáltatni.

(5)[12] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal - a hatósági ellenőrzések kedvező eredménye alapján - előírhatja, hogy a melléklet 1-7. és 10., 11. pontjában meghatározott élelmiszereket rendszeresen felhasználó vagy forgalmazó élelmiszervállalkozó, a (3) bekezdés b) pontja alapján havi összesítő jelentést küldjön az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak.

(6)[13] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal másodlagos élelmiszer-vizsgálat keretében ellenőrizheti a bejelentett élelmiszer tételeket, a 3. § rendelkezései szerint.

5. § (1) A nyomon követhetőség biztosítása érdekében minden forgalomba hozott, illetve forgalomba hozatalra szánt élelmiszer szállítmányt kísérő dokumentációnak egyértelműen tartalmaznia kell az adott élelmiszer tétel nyomon követését szolgáló azonosító jelölést.

(2) A szállítmányt kísérő dokumentációnak vagy számla esetén a számlának a kezelő által hitelesített másolatát az élelmiszer forgalomba hozatalának helyén kell tartani folyamatosan és hatósági felszólításra azonnal be kell tudni mutatni.

(3) A szállítmányt kísérő dokumentációt a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt követő egy évig meg kell őrizni.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

7. § Ez a rendelet a 882/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 3/2010. (VII. 5.) VM rendelethez

Élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt élelmiszerek

1. Nyers, hűtött vagy fagyasztott állati belsőség;

2. Nyers, hűtött vagy fagyasztott nyesedék hús;

3. Nyers, hűtött vagy fagyasztott fej vagy fejhús;

4. Nyers, hűtött vagy fagyasztott baromfi far-hát;

5. Kezelt vagy kezeletlen gyomor, hólyag és belek, amely nem előrecsomagolt;

6. 1 évnél hosszabb minőség megőrzési idővel rendelkező fagyasztott állati eredetű élelmiszer;

7. 3 hónapnál hosszabb minőség megőrzési idővel rendelkező fagyasztott "Csontokról mechanikusan lefejtett hús" vagy "MSM";

8. Olyan élelmiszer, amelynek fogyaszthatósági ideje a Magyarországra érkezését vagy a nagykereskedelmi forgalmazását követően 2 napon belül lejár;

9. Olyan élelmiszer, amelynek minőség megőrzési ideje a Magyarországra érkezését vagy a nagykereskedelmi forgalmazását követően 14 napon belül lejár;

10. Szállítmányonként 5 tonna feletti húsra, halászati-, húsipari termékek, baromfihús, vadhús, nyúlhús, tenyésztett vadhús, tej és tejtermék, tojás;

11. Szállítmányonként 20 tonna feletti 10. ponttól eltérő valamennyi a feldolgozatlan és feldolgozott élelmiszerek szállítmány, az elsődleges termelésből származó nem állati alaptermék, illetve az élelmiszerként történő forgalmazási és feldolgozási céllal beszállított élő állat.

12. Ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek.[14]