BH 2013.1.11 A szerzői jogi védelem és a szabadalmi oltalom tárgya nem ugyanaz. A szabadalmi bejelentés alapját képező műszaki megoldás nem minősül irodalmi, tudományos műnek, ezért nem áll szerzői jogi védelem alatt. A szabadalmi oltalom megszűnése miatt ugyanarra a műszaki megoldásra szerzői jogi igény nem érvényesíthető [Ptk. 86. és 87. §, 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (1) és (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25615/2006/32., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21314/2011/6., Kúria Pfv.20468/2012/7. (*BH 2013.1.11*)

***********

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes szabadalmaztatásra bejelentette a találmányát, amelyre ideiglenes oltalmat kapott, azonban az MSZH a hetedik évi fenntartási díj meg nem fizetése miatt a szabadalmat keletkezésére visszamenő hatállyal megsemmisítette. A bejelentést követően a szabadalmi bejelentés nyilvánosságra került.

Ezt követően a felperes keresetében állította, hogy az alperes, amely cég egy külföldi termék gyártójának magyarországi képviselőjeként a találmány tárgyának megfelelő termékeket forgalmaz, a prospektusában olyan termékeket tüntetett fel, amely műszaki tartalmát tekintve megfelel a találmányának. Erre alapítottan állította, hogy a találmányának a tárgya egyben szerzői jogi védelmet is élvező tudományos alkotás és az alperes a szerzői jogát sértette meg azáltal, hogy a találmánya tárgyának megfelelő terméket forgalmazta és a prospektusban feltüntette. Ezen túlmenően kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a szabadalmi bejelentés alapját képező találmány nem áll szerzői jogi oltalom alatt és a Ptk. 86. § (3) bekezdése szerint sem lehetett a felperes szellemi alkotásának jogosulatlan felhasználását megállapítani, mert azáltal, hogy a szabadalmi bejelentést nyilvánosságra hozták, a megoldás ismertté és ezen keresztül közkinccsé vált.

A jogerős ítélet ellen a felperes pártfogó ügyvédje útján nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és ebben változatlanul állította, hogy a szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány egyben szerzői jogi védelem alatt is áll.

A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak és ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ítéleti indokolás szerint tényként állapítható meg, hogy a felperes találmánya nem áll szabadalmi oltalom alatt, mivel az díjfizetés elmulasztása miatt időközben megszűnt. Ezért a felek jogvitájának elbírálásánál az Szt. rendelkezései nem voltak alkalmazhatók.

Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy a szabadalmi bejelentésének alapját képező műszaki megoldása tartalmilag megfelel a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott tudományos műnek, azaz a műszaki megoldás tartalmi felhasználása az alperes részéről szerzői jogot sértő magatartás. Az Szjt. 1. § (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, és az a) pont szerint ilyen alkotásnak minősül különösen: az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű.

Ebből következik, hogy a tudomány alkotásain belül az Szjt. az "irodalmi tudományos" művet helyezi szerzői jogi védelem alá. Ha valaki egy irodalmi tudományos műben egy műszaki megoldás lehetőségére vonatkozóan tesz közzé publikációt, az szerzői jogi védelem alá eső alkotásnak minősül, ha egyébként megfelel az Szjt. 3. §-ában megkívánt feltételeknek. A szabadalmi bejelentés alapját képező műszaki megoldás azonban - függetlenül attól, hogy a szabadalmazhatóság feltétele a műszaki megoldás leírásban, rajzokban és igénypontokban való ismertetése - nem minősül "irodalmi tudományos" műnek. A szabadalmat elnyert találmány a szabadalmi oltalom miatt nem hasznosítható, azonban annak nincs akadálya, hogy valaki egy szabadalmaztatott találmányról irodalmi tudományos publicisztikát írjon. Másrészt egy irodalmi tudományos publicisztikában ismertetett műszaki megoldás, szerzői jogi védelem alá eshet, azonban senki nincs elzárva attól, hogy a publicisztika alapján magát a műszaki megoldást létrehozza. Tehát a szerzői jogi védelem és a szabadalmi oltalom tárgya nem ugyanaz, és a szabadalmi oltalom megszűnése miatt ugyanarra a műszaki megoldásra, szerzői jogi védelem alapján jogvédelmi igény nem érvényesíthető. Ellenkező esetben a 20 éves szabadalmi oltalom megszűnése után, ugyanarra a műszaki megoldásra a szabadalmas, szerzői jogára hivatkozva az Szjt. 31. §-ában meghatározott ideig igényelhetne védelmet, ami nyilvánvalóan alaptalan.

A Ptk. 87. § (2) bekezdése szerint a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. Az 1978. évi 2. tvr. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy ez az igény a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig gyakorolható, mivel a Ptk. 86. § (4) bekezdése szerinti ismereteket, tapasztalatokat addig illeti meg védelem.

A perbeli esetben tényként állapítható meg, hogy a felperes szabadalmi bejelentést tett, ez pedig a műszaki megoldás nyilvánosságra hozatalát, közkinccsé válását eredményezte. Ebből következően a felperes a Ptk. 86-87. §-ára alapítottan igényt nem érvényesíthet.

A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási jogsértést, amikor a Pp. 73/C. § (1) bekezdésének c) pontja alapján nem tekintette úgy, hogy a felperes szakértőként járhat el a saját perében, ugyanis ez a rendelkezés nem biztosítja ezt a jogosultságot a peres fél számára.

(Kúria Pfv. IV. 20.468/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a dr. Kocsisné dr. László Ildikó pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Vass Gellért ügyvéd alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 26. P. 25.615/2006. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8. Pf. 21.314/2011/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 44. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 1.073.000 (egymillió-hetvenháromezer) felülvizsgálati eljárási illetéket és a felperest képviselő pártfogó ügyvéd teljes díját az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s