Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

32010R0774[1]

A Bizottság 774/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 2. ) az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról

A BIZOTTSÁG 774/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 2.)

az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1) Az 1228/2003/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők (átvitelirendszer-irányítók) számára ellentételezési mechanizmust kell létrehozni. A rendelet értelmében a Bizottságnak iránymutatás formájában részletesen meg kell határoznia az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus eljárásait és módszertanát és az országos díjszabásokban alkalmazott díjak megállapítását szolgáló alapelvek fokozatos összehangolását eredményező megfelelő szabályokat.

(2) Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus szükségességének felismerése óta értékes tapasztalatok gyűltek össze különösen az átvitelirendszer-üzemeltetők által létrehozott önkéntes mechanizmusok kapcsán. Az utóbbi időben azonban az átvitelirendszer-üzemeltetők egyre nehezebben jutnak egyezségre ilyen önkéntes mechanizmusokról.

(3) Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusra vonatkozó kötelező hatályú iránymutatásnak szilárd alapot kell adnia az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus működtetéséhez, és méltányos ellentételezést kell nyújtania az átvitelirendszer-üzemeltetők számára a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásával kapcsolatban általuk viselt költségekért.

(4) Azon harmadik országok és területek átvitelirendszer-üzemeltetői számára, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodásuk értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot, indokolt lehetővé tenni, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusban a tagállamok átvitelirendszer-üzemeltetőivel egyenértékű feltételekkel részt vegyenek.

(5) Azon harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetői számára, amelyek nem kötöttek az Európai Unióval olyan megállapodást, amelynek értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot, indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok átvitelirendszer-üzemeltetőivel olyan többoldalú megállapodásokat kössenek, amelyek tisztességes és méltányos feltételek mellett mindegyik fél számára ellentételezést biztosítanak a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeiért.

(6) Az átvitelirendszer-üzemeltetőket indokolt ellentételezni a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező energiaveszteségekért. Ennek az ellentételezésnek azon veszteségek becsült nagyságán indokolt alapulnia, amelyek villamosenergia-tranzit hiányában bekövetkeztek volna.

(7) Indokolt egy alapot létrehozni, amelyből az átvitelirendszer-üzemeltetők infrastruktúrájuknak a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásáért ellentételezésben részesülhetnek. Az alap értékét azoknak a többletköltségeknek az Európai Unió egészére kiterjedő elemzése alapján indokolt megállapítani, amelyek az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásához hosszú távon átlagosan társulnak.

(8) A harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetőinek az Európai Unió átviteli rendszerének használata kapcsán ugyanazokat a költségeket indokolt viselniük, mint a tagállamok átvitelirendszer-üzemeltetőinek.

(9) A villamosenergia-termelők által az átviteli rendszerhez való hozzáférésért fizetendő díj változásai nem áshatják alá a belső piacot. Ezért a tagállamok hálózataihoz való hozzáférés átlagos díjait indokolt egy olyan sávon belül tartani, amely segít biztosítani a harmonizált szabályozás előnyeinek érvényesülését.

(10) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1228/2003/EK rendelet 13. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők a határkeresztező villamosenergia-áramlás hálózatukba való befogadásával összefüggésben viselt költségeikért a melléklet A. részében megállapított iránymutatásnak megfelelően részesülnek ellentételezésben.

2. cikk

A hálózatüzemeltetők által az átviteli rendszerhez való hozzáférésért felszámított díjaknak a melléklet B. részében meghatározott iránymutatáshoz kell igazodniuk.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2011. március 2-án hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 176., 2003.7.15., 1. o.

MELLÉKLET

A. RÉSZ

IRÁNYMUTATÁS AZ ÁTVITELIRENDSZER-ÜZEMELTETŐK KÖZÖTTI ELLENTÉTELEZÉSI MECHANIZMUSRÓL

1. Általános rendelkezések

1.1. Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) ellentételezést nyújt a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeiért, beleértve az összekapcsolt rendszerhez való határkeresztező hozzáférés biztosításának költségeit is.

1.2. Az átvitelirendszer-üzemeltetők a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeiért az átvitelirendszer-üzemeltetőknek nyújtandó ellentételezés céljára alapot hoznak létre (a továbbiakban: alap). Az alap ellentételezést nyújt:

1. a nemzeti átviteli rendszerekben a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező veszteségek költségeiért; és

2. az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátása költségeiért.

1.3. Az alaphoz nyújtandó hozzájárulások összegét a 6. pont szerint kell meghatározni.

Az alapból történő kifizetések összegét a 4. és az 5. pont szerint kell meghatározni.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők megteszik az alappal kapcsolatos valamennyi hozzájárulás beszedése és valamennyi kifizetés teljesítése érdekében szükséges intézkedéseket, és meghatározzák a kifizetések időpontját. A hozzájárulásokat és a kifizetéseket a lehető leghamarabb, de a tárgyidőszakuk végét követően legkésőbb hat hónapon belül kell teljesíteni.

1.4. A 2003/796/EK bizottsági határozattal (1) létrehozott Villamosenergia- és Gázipari Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGEG) évente beszámol a Bizottságnak a mechanizmus működéséről és az alap kezeléséről.

E feladat teljesítése érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködnek az ERGEG-gel, és minden, e célra szükséges tájékoztatást megadnak az ERGEG-nek és a Bizottságnak.

1.5. A villamosenergia-tranzitot a behozatalnak, illetőleg a kivitelnek a kapacitás rendelkezésre bocsátásával érintett rendszerösszekötőn mért abszolút mennyisége közül a kisebbik figyelembevételével, rendesen óránkénti alapon kell meghatározni.

A villamosenergia-tranzit számításakor a behozatalnak, illetőleg a kivitelnek a nemzeti átviteli rendszerek közötti rendszerösszekötőkön mért mennyiségét azon kapacitás részarányával arányosan csökkenteni kell, amelynek felosztása nem az 1228/2003/EK rendelet mellékletének 2. pontjában a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozóan megállapított iránymutatásnak megfelelően történt.

Az e pont második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a villamosenergia-tranzit számításakor a 7.1. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó harmadik országokkal való rendszerösszekötőkön mért behozatalt és kivitelt figyelembe kell venni.

1.6. A melléklet e része alkalmazásában "eredő villamosenergia-áramlás": a következő két mennyiség különbségének abszolút értéke: az egy adott nemzeti átviteli rendszerből azon országokba összesen kivitt villamos energia mennyisége, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban; az ugyanezen átviteli rendszerbe azon országokból összesen behozott villamos energia mennyisége, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban. A mechanizmus azon résztvevői esetében, amelyek a 7.1. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó harmadik országok közül legalább eggyel határosak, az eredő villamosenergia-áramlást a következők szerint ki kell igazítani:

1. ha az azon országokba irányuló teljes villamosenergia-kivitel, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, nagyobb az azon országokból származó teljes villamosenergia-behozatalnál, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, akkor az eredő villamosenergia-áramlást a következő két érték kisebbikével kell csökkenteni:

a) az említett harmadik országokból érkező eredő behozatali villamosenergia-áramlás; illetőleg

b) az azon országokba irányuló eredő kiviteli villamosenergia-áramlás, amelyek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a rendszerben;

2. ha az azon országokból érkező teljes villamosenergia-behozatal, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, nagyobb az azon országokba irányuló teljes villamosenergia-kivitelnél, amelyeknek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a mechanizmusban, akkor az eredő villamosenergia-áramlást a következő két érték kisebbikével kell csökkenteni:

a) az említett harmadik országokba irányuló eredő kiviteli villamosenergia-áramlás; illetőleg

b) az azon országokból érkező eredő behozatali villamosenergia-áramlás, amelyek átvitelirendszer-üzemeltetője részt vesz a rendszerben.

1.7. E melléklet alkalmazásában "terhelés": a nemzeti átviteli rendszerből a kapcsolódó elosztási rendszerekbe kilépő, valamint az átviteli rendszerre kapcsolt fogyasztóknak és - villamosenergia-előállításra való felhasználás céljából - a villamosenergia-termelőknek kiadott teljes villamosenergia-mennyiség.

2. Részvétel a mechanizmusban

2.1. A szabályozó hatóságok gondoskodnak az illetékességi területükön működő átvitelirendszer-üzemeltetőknek a mechanizmusban való részvételéről, valamint arról, hogy a hálózathoz való hozzáférés költségeivel összefüggésben az átvitelirendszer-üzemeltetők által felszámított díjak ne tartalmazzanak további, a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásának költségeivel összefüggő költségelemeket.

2.2. A mechanizmusban jogosultak részt venni azon harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetői, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodásuk értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot.

A mechanizmusban jogosultak részt venni különösen az Energiaközösség létrehozásáról szóló szerződés (2) 9. cikkében meghatározott területeken működő átvitelirendszer-üzemeltetők.

A mechanizmusban részt vevő harmadik országbeli átvitelirendszer-üzemeltetőket a tagállami átvitelirendszer-üzemeltetőkkel egyenértékű bánásmódban kell részesíteni.

3. Többoldalú megállapodások

3.1. Az átvitelirendszer-üzemeltetők többoldalú megállapodásokat köthetnek a mechanizmusban részt vevő átvitelirendszer-üzemeltetők és azon harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetői közötti határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásával összefüggő költségek ellentételezéséről, amelyek nem kötöttek az Európai Unióval olyan megállapodást, amelynek értelmében a villamos energia területén átvették és alkalmazzák az európai uniós jogot, azonban 2009. december 16-án aláírták az átvitelirendszer-üzemeltetők között az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezés tárgyában létrejött önkéntes megállapodást.

3.2. Ezeknek a többoldalú megállapodásoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a harmadik országbeli átvitelirendszer-üzemeltető a mechanizmusban részt vevő országok átvitelirendszer-üzemeltetőivel egyenértékű bánásmódban részesüljön.

3.3. Ezek a többoldalú megállapodások szükség esetén ajánlást tehetnek az 5. pont alapján meghatározott, az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásáért nyújtandó ellentételezés összesített összegének megfelelő kiigazítására. A kiigazítást a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

3.4. A harmadik ország átvitelirendszer-üzemeltetőjével szemben alkalmazott bánásmód nem lehet kedvezőbb annál, mint amelyben a mechanizmusban részt vevő átvitelirendszer-üzemeltetőként részesülne.

3.5. A többoldalú megállapodásokat véleményezésre meg kell küldeni a Bizottságnak; a Bizottság arról alkot véleményt, hogy a többoldalú megállapodás folytatása elősegíti-e a villamos energia belső piacának kiteljesítését és működését, valamint a határkeresztező kereskedelmet. A Bizottság véleményének ki kell terjednie különösen:

1. annak vizsgálatára, hogy a megállapodás csak a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadásával összefüggő költségeknek az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésére vonatkozik-e;

2. a 3.2. és a 3.4. pontban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére.

3.6. A 3.5. pont szerinti véleményének kialakítása során a Bizottság valamennyi tagállammal konzultál, és különös figyelmet fordít azon tagállamok álláspontjára, amelyek az érintett harmadik országgal határosak.

4. A veszteségekért nyújtandó ellentételezés

4.1. A nemzeti átviteli rendszerekben a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező veszteségek miatti ellentételezést az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása céljából való rendelkezésre bocsátásával összefüggő költségek miatti ellentételezéstől elkülönítve kell meghatározni.

4.2. A nemzeti átviteli rendszerben bekövetkező veszteségeket a következő két érték különbségeként kell meghatározni:

1. az adott időszak során az átviteli rendszerben ténylegesen bekövetkező veszteség; és

2. azon becsült veszteség, amely az adott időszak során az átviteli rendszerben akkor következett volna be, ha villamosenergia-tranzitra nem került volna sor.

4.3. A 4.2. pont szerinti számítást az átvitelirendszer-üzemeltetők végzik el, és a számítást, valamint az annak alapjául szolgáló módszert megfelelő formátumban közzéteszik. A számítás az adott időszakon belül különböző időpillanatokra vonatkozó becslések alapján is elvégezhető.

4.4. A nemzeti átviteli rendszerben a határkeresztező villamosenergia-áramlás befogadása folytán bekövetkező veszteség értékét azon alapelvek alapján kell meghatározni, amelyeket a szabályozó hatóság a nemzeti átviteli rendszerekben bekövetkező összes veszteség vonatkozásában jóváhagyott. Az ERGEG ellenőrzi a nemzeti szintű veszteségek meghatározására alkalmazott kritériumokat; ennek keretében megvizsgálja különösen, hogy a veszteségek meghatározása tisztességes és diszkriminációmentes módon történt-e.

Ha az illetékes szabályozó hatóság a mechanizmus valamely alkalmazási időszakára vonatkozóan nem hagyott jóvá veszteségszámítási alapelveket, akkor a mechanizmus alkalmazásában figyelembe veendő veszteség értékének olyan becsléseken kell alapulnia, amelyeket az összes átvitelirendszer-üzemeltető ellenőrzött.

5. Az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás céljára való rendelkezésre bocsátásáért nyújtandó ellentételezés

5.1. A határkeresztező infrastruktúra-ellentételezés éves összegét a nemzeti átviteli rendszerekért felelős átvitelirendszer-üzemeltetők között az infrastruktúrának a határkeresztező villamosenergia-áramlás céljára való rendelkezésre bocsátásáért nyújtandó ellentételezés céljából fel kell osztani.

5.2. A határkeresztező infrastruktúra-ellentételezés éves összegét a nemzeti átviteli rendszerekért felelős átvitelirendszer-üzemeltetők között a következő két mennyiséggel arányosan kell felosztani: A tranzittényezőt 75 %-os, a tehertényezőt 25 %-os súllyal kell figyelembe venni.

1. az adott nemzeti átviteli rendszeren megvalósuló tranzitoknak az összes nemzeti átviteli rendszeren megvalósuló összes tranziton belül képviselt részarányát leíró tranzittényező;

2. az adott nemzeti átviteli rendszer villamosenergia-tranzitjai és összterhelése és tranzitjai összege hányadosának négyzete és az összes nemzeti átviteli rendszer villamosenergia-tranzitjai és összterhelése és tranzitjai összege hányadosának négyzete egymáshoz viszonyított arányát leíró tehertényező.

5.3. A határkeresztező infrastruktúra-ellentételezés éves összege: 100 000 000 EUR.

6. Hozzájárulás az alaphoz

6.1. Az átvitelirendszer-üzemeltetők az alaphoz a nemzeti átviteli rendszerükbe befelé és onnan kifelé irányuló eredő villamosenergia-áramlások abszolút értékének és az összes átviteli rendszerbe befelé és onnan kifelé irányuló eredő villamosenergia-áramlások abszolút értéke összegének hányadosa arányában járulnak hozzá.

7. A harmadik országokból történő behozatal és a harmadik országokba történő kivitel esetén alkalmazandó átvitelirendszer-használati díj

7.1. Valamennyi harmadik ország viszonylatában valamennyi előre tervezett behozatal és kivitel esetében átvitelirendszer-használati díjat kell fizetni, ha: A díjat EUR/MWh egységben kell kifejezni.

1. az adott ország nem kötött az Európai Unióval olyan megállapodást, amelynek értelmében a villamos energia területén átvette és alkalmazza az európai uniós jogot; vagy

2. az azon rendszerért felelős átmenetirendszer-üzemeltető, amelybe a villamos energia behozatala, illetve amelyből a villamos energia kivitele történik, nem kötött a 3. pont értelmében többoldalú megállapodást.

7.2. A mechanizmus résztvevői az átvitelirendszer-használati díjat a nemzeti átviteli rendszer és a harmadik ország átviteli rendszere közötti előre tervezett behozatalok és kivitelek esetén vetik ki.

7.3. Az átvitelirendszer-használati díj mértékét minden évre vonatkozóan előzetesen az átvitelirendszer-üzemeltetők állapítják meg. A díj összegét azon hozzájárulás 1 MWh-ra vetített becsült összegében kell megállapítani, amelyet a mechanizmusban részt vevő országok átvitelirendszer-üzemeltetőinek az alapba az adott évben várható határkeresztező villamosenergia-áramlás alapján be kellene fizetniük.

B. RÉSZ

IRÁNYMUTATÁS AZ ÁTVITELI DÍJAK SZABÁLYOZÁSÁNAK KÖZÖS ELVEIRŐL

1. A tagállamokban a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díjnak a 3. pontban meghatározott sávokba kell esnie.

2. A termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj: a termelők által fizetett éves összes átviteli díj elosztva a tagállam átviteli rendszerébe a termelők által betáplált összes energia mért értékével. A 3. pont szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni:

1. a termelők által a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges fizikai eszközökért vagy a csatlakozás fejlesztéséért fizetett díjakat;

2. a termelők által a kiegészítő szolgáltatásokkal összefüggésben fizetett díjakat;

3. a termelők által fizetett külön rendszerveszteségdíjakat.

3. Dánia, Svédország, Finnország, Románia, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország kivételével a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj összegének a 0-tól 0,5 EUR/MWh-ig terjedő sávban kell lennie.

Dánia, Svédország és Finnország esetében a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj összegének a 0-tól 1,2 EUR/MWh-ig terjedő sávban kell lennie.

Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország esetében a termelők által fizetett éves átlagos átviteli díj összegének a 0-tól 2,5 EUR/MWh-ig terjedő sávban, Románia esetében a 0-tól 2,0 EUR/MWh-ig terjedő sávban kell lennie.

(1) HL L 296., 2003.11.14., 34. o.

(2) HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32010R0774 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32010R0774&locale=hu

Tartalomjegyzék