BH 1989.3.111 A közjegyző tájékoztatási kötelezettsége, ha az öröklési szerződés egyik kötelezettje a jogosult, vagyis az örökhagyó előtt meghal [6/1958. (VII.4.) IM sz. r. (He.) 40. §, 52. §, 58. §, 60. §, Ptk. 586. § (4) bek., 658. § (1) bek.].

Az örökhagyó 1978. január 30-án öröklési szerződést kötött T. B-val és T. B-nével. Az öröklési szerződésben az örökhagyó - holtig tartó ellátása és eltartása fejében - a "Lakóház, udvar és kert" megjelölésű ingatlana és összes ingósága örököséül T. B-t és T. B-nét nevezte meg. Az öröklési szerződést az illetékes szakigazgatási szerv jóváhagyta.

Az örökhagyó 1987. január 20-án hunyt el. Az öröklési szerződéssel lekötött házas ingatlanon felül hagyatékához tartozott egy termelőszövetkezeti használatban levő ingatlan is, amelyet a törvényes öröklés rendje szerint - egyéb törvényes örökös nemlétében - a Magyar Állam jogosult örökölni.

A hagyatéki eljárásban a közjegyző tárgyalásra csak a szerződéses örökösöket idézte meg. A tárgyaláson a személyesen eljáró T. B-né szerződéses örökös bejelentette, hogy házastársa, T. B. az örökhagyót megelőzően kb. öt évvel meghalt. A közjegyző e bejelentésre megállapította, hogy a házas ingatlan 1/2 részére is a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, majd hagyatékátadó végzést hozott, és a házas ingatlan 1/2 részét szerződéses öröklés jogcímén T. B-né, másik 1/2 részét és a termelőszövetkezeti használatban levő ingatlant pedig törvényes öröklés jogcímén a Magyar Államnak adta át. A hagyatékátadó végzés indokolása szerint, miután T. B. az örökhagyó halálát megelőzően elhunyt, "az öröklés szempontjából nem vehető figyelembe". Ezért örökrészében a Magyar Állam jogosult örökölni.

A végzés kihirdetése után a szerződéses örökös a fellebbezési jogról lemondott. Utóbb azonban - most már jogi képviselővel eljárva - fellebbezést nyújtott be a hagyatékátadó végzés ellen, és sérelmezte, hogy a közjegyző a házasingatlan 1/2 részét a Magyar Államnak adta át. Álláspontja szerint elhunyt férje jogán annak törvényes örököse, fia: T. N. igényt tarthat a házasingatlan 1/2 részére, ezért a közjegyzőnek őt nyilatkozattételre fel kellett volna hívnia. Előadta továbbá, hogy férje elhunyta után az örökhagyót haláláig tartotta, így hagyatéki hitelezőként mindenképpen jogosult fellépni a Magyar Állammal szemben.

A bíróság a szerződéses örökös fellebbezését hivatalból elutasította. A végzés indokolása szerint a szerződéses örökös a fellebbezési jogáról lemondott, ezért a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezést már nem terjeszthet elő. Ezáltal a közjegyző végzése jogerőre emelkedett.

A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He) 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.