BH 2017.6.197 Amennyiben a perben felülvizsgált társadalombiztosítási határozat tárgya kizárólag a szolgálati járandóság Tny. 83/C. § (1)-(2) bekezdésein és 83/B. §-án alapuló szüneteltetése volt, a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá való átalakítása, továbbfolyósítása tárgyában az Alkotmánybíróságnál bírói kezdeményezés előterjesztésének nincs helye, mert az alapul szolgáló jogszabályt, a Knymt. 5. § (1) és (4) bekezdését az ügyben nem kellett alkalmazni [1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 83/C., 83/B. §].

A tényállás

[1] A Nyugdíjmegállapító Osztály az 1999. január 6. napján kelt határozatával a felperes részére 1998. december 1. napjától szolgálati nyugdíjat állapított meg. A felperes - jogszabályi kötelezettségének eleget téve - 2013. április 29. napján kelt levelében a keresőtevékenységből származó jövedelmének éves keretösszeg elérésére vonatkozó bejelentésén túl közölte az alperessel, hogy bírói szolgálati jogviszonyát 2013. július 1-jétől nem kívánja megszüntetni, továbbra is bíróként kíván dolgozni.

[2] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a 2013. június 12. napján kelt határozatával a felperes bírói szolgálati jogviszonya fennállására tekintettel a havi 130 960 forint összegű szolgálati járandósága folyósításának 2013. július 1-jei hatállyal történő szüneteltetését rendelte el.

[3] Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 2013. szeptember 19. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. § (1)-(2) bekezdése, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 5. § (1) bekezdése, 25. § (1) és (2) bekezdése rendelkezéseire alapították. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv "megjegyezte", hogy a felperes szolgálati járandósága folyósításának szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) bekezdése és a Tny. 83/C. § (1) bekezdése alapján okot adó körülmények állnak fenn. Tekintettel arra, hogy a felperes keresete, jövedelme 2013. április hónapra vonatkozó járulékalapot képező jövedelmével meghaladta a jogszabályban meghatározott éves keretösszeget, ezért a keretösszeg elérését követő hónap első napjától a szolgálati járandóság folyósítását a Tny. 83/B. § (1) bekezdése alapján szüneteltetni kell.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[4] A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását annak megállapítása mellett, hogy "korhatár előtti öregségi (szolgálati) nyugdíjban részesül, a nyugdíj folyósításának az összegét a személyi jövedelemadó levonása nélkül határozza meg, a folyósítás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezést mellőzze". Másodlagosan a felperes a társadalombiztosítási szervek határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte. A felperes kereseti kérelmében és annak kiegészítésében vitatta, hogy alakszerű határozat nélkül szolgálati nyugdíja helyett szolgálati járandóságban részesülne. A felperes érvelése szerint a Knymt. 2. § (5) bekezdése által alkalmazandó 5. § (1) és (4) bekezdése rendelkezései alaptörvény-ellenesek, ezért kérte az Alkotmánybíróság előtt a hivatkozott jogszabályhelyek alkotmányossági felülvizsgálatát. A felperes az Alaptörvény XIII. cikkének megsértésén túl hivatkozott az alkalmazott jogszabályhelyek Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe, XXIV. cikk (1) bekezdésébe, XIX. cikk (1) bekezdésébe, T) cikk (3) bekezdésébe, XV. cikk (1) bekezdésébe ütközésére, továbbá csatlakozott az alapvető jogok országgyűlési biztosa AJB. 726/2013. szám alatt 2012. október 4. napján kelt azon indítványához, amelyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 24. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, és az Abtv. 42. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében semmisítse meg a Tny. 83/C. §-át, továbbá a 102/I-102/K. §-ait, mivel azok ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való joggal. Kereseti kérelme indokaként hivatkozott az Alkotmánybíróság számos korábbi határozatára, így pl. 43/1995. (VI. 30.) AB határozat, 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, a 32/1991. (IV. 6.) AB határozat, a 26/1993. (IV. 29.) AB határozat, 64/1993. (XII. 22.) AB határozat, 39/1999. (XII. 21.) AB határozat stb. megállapításaira, többek között a szerzett jogok és a tulajdonjog védelme, a jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog, az arányosság elve sérelmei körében. Álláspontja szerint alkotmányellenes módon történt megkülönböztetés, amikor a szolgálati nyugdíjba vonult nyugdíjasok között önkényesen életkori alapon tett különbséget a jogalkotó azzal, hogy az 1955. évben és azt követően születettektől a nyugdíjat megvonta, helyette bármikor elvonható, csökkenthető, de már eleve a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben járadék folyósítását rendelte el. Ez nemcsak az Alaptörvénybe ütköző diszkrimináció, hanem sérti a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000. november 27-ei 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikke és 4. cikk (1) bekezdése rendelkezéseiből eredő kötelezettségeket.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait. Utalt arra alperes, hogy a Knymt. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a Knymt. 14. § (1) és (2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, továbbá rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról, valamint alkotmányjogi panaszok elutasításáról rendelkező 23/2013. (IX. 25.) AB határozatában már vizsgálta és az e rendelkezés Alaptörvénybe ütközésének megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Az elsőfokú ítélet

[6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy a per tárgyalásának felfüggesztésére vonatkozó, a Pp. 152. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jogszabályi feltételek egyike sem áll fenn, mivel az Alkotmánybíróság előtt zajló eljárás nem a bíróság hatáskörébe tartozó más eljárás, így a tárgyalás felfüggesztése iránti felperesi kérelmet elutasította.

[7] A bíróság érvelése szerint a mindenkori jogalkotó határozza meg a nyugdíjrendszer szabályait, ezért a Knymt. 2. § (5) bekezdése tekintetében nem látott lehetőséget arra, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a jogszabály alkalmazásának kizárását.

[8] A bíróság megállapította, hogy a keresettel támadott határozatok a hatályos jogszabályoknak megfelelnek.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a kereseti kérelmének helyt adó új ítélet hozatalát kérve a Pp. 152. §, 155/B. §, 213. §, 220. § (1) bekezdés b) pont, 221. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megsértésére tekintettel. Másodlagosan ugyanezen jogszabályhelyekre hivatkozással a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság "új határozat hozatalára kötelezését kérte".