BH 2022.9.228 I. Az ügyek tárgyilagos megítélése abban az esetben garantált, ha a bírák kizárólag az ügy tényeit, a tények alapjául szolgáló bizonyítékokat, valamint a tények megítéléséhez szükséges jogszabályokat elszigetelten vizsgálják és értékelik. Minden olyan körülmény, amely ezeken kívül esik és egyúttal a felekhez vagy magához az ügyhöz kapcsolódik, azért sodorja veszélybe az adott ügy tárgyilagos elbírálását, mert képes befolyásolni a bíró mérlegelési tevékenységét. Éppen ezért a pártatlan eljárás garanciájának sérelme egyfelől a konkrét ügy elintézését, annak kimenetelét egyik vagy másik fél hátrányára befolyásolja [Be. 43. § (1) bek. c) pont, 608. § (1) bek. d) pont; 25/2013. (X. 4.) AB határozat].

II. A Kúria jogértelmezése jogegységi határozatban minden bíróságra kötelező jelleggel ölt testet, annak Alaptörvényen alapuló kontrolljára az Alkotmánybíróság jogosult [Be. 6. § (4) bek.; Alaptörvény 25. cikk (1) és (3) bek., 28. cikk].

III. Amennyiben a bíróság ítéletének tényállásában a vád történeti tényállásában megjelenő, a vád tárgyát képező cselekmény tekintetében ténybeli megállapításokat egyáltalán nem rögzít, akkor nem lehet azt megállapítani, hogy a vád tárgyában a hivatkozott rendelkezések szerinti törvényi kötelezettségének megfelelően lefolytatandó bizonyítás eredményeként milyen megállapításokat tett. Ilyenkor - még akkor is, ha formálisan az ítéletben ilyen rész szerepel - tényállás megállapítására valójában nem kerül sor. Ha pedig a bíróság nem állapított meg tényállást, és ezért az ítélet teljesen megalapozatlan, a másodfokú bíróságnak nem ügydöntő végzésével hatályon kívül kell helyeznie az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kell utasítania [Be. 592. § (1) bek. a) pont, 610. §].

[1] A törvényszék a 2021. február 15. napján kihirdetett ítéletével a vádlottat az ellene 3 rendbeli szexuális erőszak bűntette miatt [Btk. 197. § (1) bek., (4) bek. b) pont] emelt vád alól felmentette.

[2] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2021. november 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

[3] A végzés ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén készült rövidített jegyzőkönyve nem tartalmazza a fellebbezés célját és indokait, a fellebbezést utóbb sem a vádlott, sem a védő írásban nem indokolta. A Kúria a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó szabályok alapján a 630. §-ban foglaltak figyelembevételével úgy tekintette, hogy a fellebbezés a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésének hatályon kívül helyezésére és a másodfokú bíróságnak a másodfokú eljárás lefolytatása utasítására irányul.

[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezéseket alaptalannak tartva indítványozta, hogy a Kúria a Be. 629. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a fellebbezéssel támadott végzést a Be. 629. § (2) bekezdés a) pontja és a 630. § (1) bekezdése alapján hagyja helyben.

[5] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése helytálló és részletesen megindokolt érvek alapján állapította meg, hogy az elsőfokú ítéletet elfogultság okán kizárt bíró hozta, ezért az elsőfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétett. Emellett álláspontja szerint az ítélőtábla helytállóan mutatott rá arra, hogy a sértett vallomásának törvénysértő kirekesztése, a sértett nevelőanyja vallomása értékelésének teljes elmaradása és a szakvélemények téves, gyakorlatilag csak részbeni értékelése a tényállást teljes egészében felderítetlenné, és ezáltal a Be. 592. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel az ítéletet teljes egészében megalapozatlanná tette. A feltétlen eljárási szabálysértés mellett a teljes megalapozatlanságnak is hatályon kívül helyezést kellett az ügyben eredményeznie.

[6] A vádlott és védője fellebbezése nem alapos.

[7] A Be. 627. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha a hatályon kívül helyezésre

a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés,

b) a 609. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés, vagy

c) az 592. § (1) bekezdésében meghatározott okból teljes megalapozatlanság,

d) a 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok miatt került sor.

[8] A Be. 627. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésnek van helye akkor is, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[9] A Be. 627. § (3) bekezdés a) és c) pontja értelmében a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésre jogosult a vádlott és a védő is.

[10] Az ítélőtábla végzése a törvényszék mint elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 610. §-ában megjelölt okból helyezte hatályon kívül.

[11] A Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja szerint hatályon kívül helyezésnek van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.

[12] A Be. 610. §-a kimondja, hogy teljes megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

[13] A védő és a vádlott fellebbezését a hatályon kívül helyező végzés kihirdetését követően, a nyilvános ülésen terjesztette elő.

[14] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a vádlott és védő által előterjesztett fellebbezés alapján helye van a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálásának, azt nem kellett elutasítani, ezért a Be. 628. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a fellebbezést a Kúria tanácsülésen érdemben bírálta el.

[15] A Be. 626. §-ában foglaltak alapján a Kúria vizsgálta azt, hogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésének meghozatalára a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került-e sor; azonban ilyen, a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésének feltétlen hatályon kívül helyezését eredményező okot nem állapított meg.

[16] A Kúria ezt követően a Be. 630. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság az eljárási törvény szabályainak megtartásával és indokoltan rendelkezett-e az ítélet hatályon kívül helyezéséről.

[17] A Be. Tizenhetedik Része szerinti eljárásban a jogorvoslat tárgya kizárólag a másodfokú (vagy a harmadfokú) bíróság hatályon kívül helyező végzése, és a fellebbviteli bíróság ahhoz vezető eljárása. Az eljárás célja pedig annak vizsgálata, hogy a megtámadott végzés törvénysértő-e.

[18] A támadott (hatályon kívül helyező) rendelkezés ugyanis nem az ügy eldöntését, vagy az eljárás lezárását, hanem az eljárás újrakezdését jelenti. Ehhez képest a fellebbezésekkel támadott, hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító rendelkezés tartalma nem az, hogy miért helyes vagy helytelen ez a döntés, hanem az, hogy miért nem volt hozható érdemi döntés, illetve miért nem eredményezett ilyen (érdemi) döntésre alkalmas helyzetet a lefolyt eljárás. Nyitva hagyja azonban az eljárás tárgyában hozható jövőbeli döntés lehetőségét, mibenlétét (ide nem értve a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban érvényesülő súlyosítási korlátokat). Érdemi határozat esetében a döntés (tehát a jogkövetkeztetés) és annak ténybeli alapja közötti viszony a vizsgálat tárgya; a hatályon kívül helyezés felülbírálata során azonban ez a viszonyítás nem végezhető el. A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálásakor ugyanis éppen azt kell megítélni, hogy az érdemi határozathozatal feltételeinek hiányáról - és ezért a hatályon kívül helyezésről - a másodfokú bíróság helyesen vagy indokolatlanul rendelkezett-e. Nyilvánvaló, hogy minden felülbírálat a felülbírálat tárgyának - jelen esetben a hatályon kívül helyezés - rendeltetéséhez igazodik. Ehhez képest a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása valójában nem ügy - nem irat -, hanem túlnyomó részt határozatvizsgálat (EBH 2019.B.9. [33]-[35]).