A Győri Ítélőtábla Pf.20276/2006/22. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 141. §, 182. §, 220. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 306. §, 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (Tjr.) 2. §, 3. § (1) bek.] Bírók: Farkas Attila, Ferenczy Tamás, Szalai György

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20337/2006/5., *Győri Ítélőtábla Pf.20276/2006/22.*, Kúria Pfv.22010/2007/7. (BH 2009.3.83)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Tóth Zsolt ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen 6.750.000.- Ft vételár megfizetése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2006. május 22. napján kelt P.20.337/2006/5. sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

ÍTÉLETET:

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, s a keresetet elutasítja.

Az alperes elsőfokú perköltségben való marasztalását mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 1.195.500.- /Egymillió-egyszázkilencvenötezer-ötszáz/ Ft első- és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A felperes a 2002. október 22. napján megkötött adásvételi szerződéssel vásárolta meg az alperestől 6.750.000.- Ft vételárért a ...forgalmi rendszám alatt forgalomba helyezett új ....típusú személygépkocsit. A szerződésben az alperes a hibátlan teljesítésért 24 havi időtartamra vállalt jótállást, de rögzítették a felek a szerződésben azokat az eseteket is, amelyek a jótállási kötelezettség megszűnését eredményezik, így - egyebek mellett - ha a gépkocsi módosítása, javítása, szétszerelése nem a FIAT hivatalos hálózatához tartozó műhelyben történt; vagy ha a gépkocsin a gyártó előzetes engedélye nélkül módosításokat, változtatásokat hajtanak végre. Jótállási jogként a vevő felperes elsődlegesen a hiba 15 napon belüli - kölcsöngépkocsi biztosítása esetén 30 napon belüli - kijavítását igényelhette. Amennyiben a javítás során a gépjármű nem javítható, a vásárolt gépjármű azonos gépkocsira történő kicserélését kérhette. Ha pedig a csere nem lehetséges, avagy a cseréhez fűződő érdeke megszűnt, a vevő felperes az elállás jogával élhetett a szerződés szerint.

A megvásárolt gépkocsiban a használat megkezdését követően több meghibásodás jelentkezett, így 2002. november 26. és 2004. október 5. napja között 17 alkalommal volt javításon az alperes szervizében a gépjármű. A hibaközlések alapján az alperes kijavította a gépjármű motorját, a váltóművet, a futóművet (a lengőkart), a kipufogót, a katalizátort. Az alperes szervízelte a kisebb - a rendeltetésszerű használatot nem érintő - hibákat (ajtózörgés, műszerfal rezonálás, ajtózár hiba, az index és a fényszóró- párásodása) is. Az alperes jótállási kötelezettségének eleget téve a gépjárművön térítésmentesen motort, kipufogót, műszerfalat, ajtózárat cserélt. Ezen túl 2003. március 20-án, 2003. december 15-én és 2004. június 14-én lengőkar cserékre került sor, 2004. április 19-én kerékagy cserére. Az alperes 2004. április 19-én a jobb és a bal fényszórót cserélte ki a gépjárművön.

A felperes a sorozatos meghibásodások miatt 2004. július 28. napján a gépkocsi kicserélését kérte az alperestől, melyre az alperes visszavásárlási ajánlatot tett; majd a felperes 2004. október 27. napján az adásvételi szerződéstől elállt és 2004. november 30-án a gépkocsit az alperesnek adta át.

A felperes keresetében 6.750.000.- Ft, valamint annak a 2004. október 22. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A keresetben a felperes - a szerződéskötéskor hatályos -, az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX.10.) Korm. rend. 2.§-ára, illetve a Ptk.306.§. /2/, /3/ bekezdésére hivatkozással igényelte az elállása folytán visszafizetendő vételárat, és késedelmi kamatait. Álláspontja szerint a gépjármű hibáit sorozatosan, eredménytelenül kísérelte meg az alperes kijavítani, a főalkatrészek szinte mindegyike volt már hibás, míg a fényszóró - párásodásban jelentkező - meghibásodása, a sebességváltó kattogása és a túlzott motorolaj fogyasztás az alperes által végzett javításokat követően is fennmaradt. A felperes előadása szerint a teljesítéshez fűződő érdeke 2004. október 5. napján szűnt meg, amikor az alperes a közölt váltóhibát nem volt hajlandó kijavítani.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Azt nem vitatta, hogy a felperesre átruházott gépjárműre jótállás terhelte, de állította, hogy a felperes a jótálláson alapuló elállás jogát nem gyakorolhatta, ugyanis az alperes a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló, főalkatrészeket nem érintő hibákat egy napon belül kijavította, a motorcserével pedig inkább növekedett a gépkocsi értéke. Rámutatott, hogy a váltó- és futóműre az alperes jótállási kötelezettsége megszűnt azzal, hogy a felperes 2003. január 29. napján az alperes szervizén kívül a gépkocsiba nem engedélyezett sportrugó-szettet építtetett be.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 6.750.000.- Ft, valamint annak a 2004. október 22. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és 700.000.- Ft perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában megállapította, hogy az alperest az átruházott gépkocsira a Ptk.248.§-a, valamint az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX.10.) Korm.rend. (a továbbiakban: R.) szabályai alapján jótállás terhelte. A kirendelt igazságügyi gépjármű szakértő kiegészített szakvéleményét elfogadva megállapította, hogy a gépkocsi jobb oldali fényszórója - annak cseréjét követően is - változatlanul párásodott, illetve a gépjármű korára és futásteljesítményére figyelemmel a motor, sebességváltó és kipufogó hibák nem fogadhatóak el, függetlenül azok kijavításától. Mindezekre figyelemmel megalapozottnak tartotta a felperes szerződéstől való elállását az elsőfokú bíróság, arra is tekintettel, hogy a korabeli Ptk. szabályai nem zárták ki a csekély jelentőségű hiba miatti elállást. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az alperes a sportrugók felperesi beszerelése miatt a jótállás megszűnésére nem hivatkozott a hibák közlésekor, sőt szervize azt követően is jótállási javításokat végzett a gépkocsin. A R. 2.§-a alapján alkalmazandó 1978. évi 2.tvr. 6.§-a szerint is fennáll az elállás jogosultsága. Ugyanis a R.3.§. /1/ bekezdésében meghatározott 15 napon belül a fényszóró-párásodás kijavítása nem történt meg. Az elsőfokú bíróság a jogszerűnek talált elállásra figyelemmel kötelezte az alperest a neki átadott gépjármű vételára felperes részére való megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt.

Fellebbezése indokolásában fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperest az elállás joga a perbeli gépjárműre nem illette meg. Kifejtette, hogy az alperes jótállási kötelezettsége a felperes által megjelölt valamennyi hibára megszűnt, illetve az alperes valamennyi hibát szakszerűen megjavított. A fényszóró párásodása pedig nem minősül olyan meghibásodásnak, amely miatt az elállás joga lenne gyakorolható. Rámutatott arra, hogy a perben nem vitás tény szerint a felperes - az alperesi szervizen kívül és a gyártó jóváhagyása hiányában - a gépkocsiba sportrugókat építtetett be, mely a felek közötti adásvételi szerződés szerint a jótállási kötelezettség megszűnéséhez vezetett az azzal összefüggő hibák tekintetében. Az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő véleménye szerint a sportrugó beépítéssel a gépkocsi hasmagassága kisebb lett és ebből eredhet a futómű problémákon túl - számos, a gépkocsi működését érintő kedvezőtlen hatás. Ezen túl az alperes állította, hogy a jótállás jogosultsága a gépjármű fényszóróira is megszűnt, mivel a felpres - Xenon fényforrás utólagos beépítésével - a világítótesteket is átalakította az alperes szervizén kívül. A fellebbezési eljárásban magánszakvéleményt csatolt, mellyel igazolni kívánta, hogy - az elsőfokú bíróság által az elállás alapjául szolgáló okként elfogadott - fényszóró-párásodást a világítótest szabálytalan átalakítása, nem pedig gyártási hiba okozta.