32001R2375[1]

A Tanács 2375/2001/EK rendelete (2001. november 29.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló 466/2001/EK bizottsági rendelet módosításáról

A Tanács 2375/2001/EK rendelete

(2001. november 29.)

az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló 466/2001/EK bizottsági rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A 466/2001/EK bizottsági rendelet [2] előírja, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek nem tartalmazhatnak a rendeletben előírtnál nagyobb mennyiségű szennyező anyagot.

(2) A "dioxinok" kifejezés egy 75 poliklórozott dibenzo-p-dioxin (PCDD), valamint 135 poliklórozott dibenzo-furán (PCDF) kongenerből álló csoportra utal, amelyből 17 jelent toxikológiai veszélyt. A legmérgezőbb a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD), amelyet a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség és több más elismert nemzetközi szervezet ismert, humán karcinogén anyagnak minősített. Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) összhangban megállapította, hogy a dioxinok rákkeltő hatása nem érvényesül, ha mennyiségük egy bizonyos küszöbérték alatt marad. Egyéb káros hatások, mint az endometriózis, a neurológiai magatartászavar és az immunszupresszív hatások sokkal alacsonyabb szintnél is előfordulnak, ezért a megengedhető bevitel meghatározásában lényegesnek minősülnek.

(3) A poliklórozott bifenilek (PCB) egy 209 különböző kongenerből álló csoport, amely toxikológiai jellemzői alapján két alcsoportra osztható: 12 vegyület toxikológiai jellemzői hasonlóságot mutatnak a dioxinokhoz, és ezért ezeket gyakran nevezik "dioxinjellegű PCB" - nek. A többi PCB másfajta toxikológiai jelleggel bír, dioxinjellegű toxicitást nem mutat.

(4) A dioxinok és a dioxinjellegű PCB-k minden kongenere különböző szintű toxicitást mutat. Ahhoz, hogy ezeknek a különböző vegyületeknek a toxicitása összegezhető legyen, a kockázatbecslés és a szabályozott ellenőrzés előmozdítása érdekében bevezették a toxicitási egyenérték-tényező (TEF) fogalmát. Ez azt jelenti, hogy mind a 17 különálló dioxinvegyületre és a 12 dioxinjellegű PCB-re vonatkozó analitikai eredmények egyetlen számszerűsíthető egységben fejezhetők ki: "a TCDD toxicitási egyenérték koncentrációja" (TEQ).

(5) A dioxinok és a PCB-k rendkívül ellenállóak a kémiai és biológiai lebontással szemben, ezért tartósan megmaradnak a környezetben, és felhalmozódnak a takarmány- és élelmiszer-előállítási láncban.

(6) Az embereket érő dioxinexpozíció több mint 90 %-a az élelmiszerekből származik. Az állati eredetű élelmiszerek általában a teljes expozíció körülbelül 80 %-át teszik ki. Az állatok dioxinterhelése főként a takarmányból származik. Ezért a takarmány, és néhány esetben a talaj, aggodalomra adhat okot mint lehetséges dioxinforrás.

(7) 2001. május 30-án az ÉTB elfogadta az élelmiszerekben található dioxinok és dioxinjellegű PCB-k kockázatbecsléséről szóló véleményt, amely egy, az ÉTB-nek ebben a témában 2000. november 22-én elfogadott véleményét követően rendelkezésre álló új, tudományos információkon alapuló, frissített változat. Az ÉTB a dioxinok és a dioxinjellegű PCB-k megengedhető heti bevitelét (TWI - tolerable weekly intake) 14 pg WHO-TEQ/kg testsúlykilogrammban rögzítette. Az expozíciós becslések azt mutatják, hogy a Közösség lakosságának jelentős hányadánál az élelmiszerekkel történő bevitel meghaladja a megengedhető szintet. Néhány országban a lakosság egyes csoportjai sajátos táplálkozási szokásaik miatt nagyobb kockázatnak is ki lehetnek téve.

(8) Ezért a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében fontos és szükséges az embereket érő, az élelmiszerekből származó dioxinexpozíció csökkentése. Egyes élelmiszercsoportokban különösen magas dioxintartalom figyelhető meg. Mivel az élelmiszer-szennyezettség közvetlen kapcsolatban áll a takarmányszennyezettséggel, integrált megközelítést kell alkalmazni a dioxin előfordulásának csökkentésére az élelmiszer-előállítási lánc minden pontján, vagyis a takarmánytól kezdve az élelmiszer-alapanyagként szolgáló állatokon keresztül az emberekig.

(9) Az ÉTB további erőfeszítéseket javasolt a dioxinok és a rokon vegyületek környezeti kibocsátásának a lehető legalacsonyabb szintre történő korlátozására. A dioxin és a hasonló anyagok élelmiszer-előállítási láncban való részesedésének csökkentésére ez a leghatásosabb és leghatékonyabb módszer, csakúgy mint az emberi expozíció folyamatos csökkentésének biztosítására is. Az ÉTB megállapította, hogy az anyatej és az emberi vér legújabb vizsgálatai azt mutatják, hogy a dioxintartalom nem csökken.

(10) A dioxinok és a dioxinjellegű PCB-k legmagasabb értékének megállapítása megfelelő eszközként szolgál a lakosságot érő, elfogadhatatlanul magas dioxinexpozíció, valamint a például véletlen szennyeződés vagy expozíció által elfogadhatatlan mértékben szennyezett élelmiszerek forgalmazásának megelőzésére. A legmagasabb határértékek meghatározása elengedhetetlen továbbá a szabályozott ellenőrzési rendszer megvalósításához és annak egységes alkalmazása biztosításához.

(11) Az élelmiszerekben előforduló dioxinok és dioxinjellegű PCB-k legmagasabb határértékének megállapításán alapuló intézkedések önmagukban nem lehetnek eléggé hatékonyak az ember dioxinexpozíciójának a csökkentésében, kivéve, ha a szinteket olyan alacsony szinten állapítják meg, hogy így az élelmiszer-kínálat nagy részét emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítik. Általánosan elismert nézet, hogy a táplálékban található dioxin jelenlétének hathatós csökkentése érdekében a legmagasabb határértékek mellett aktív megközelítést ösztönző intézkedéseket kell megállapítani, köztük beavatkozási értékeket, illetve élelmiszerekre vonatkozó célértékeket, kombinálva a kibocsátást csökkentő intézkedésekkel. A célértékek azokat az értékeket jelentik, amelyeket el kell érni ahhoz, hogy az ember expozíciója a lakosság többségénél végül a Tudományos Bizottság által meghatározott TWI-szintre csökkenjen. A beavatkozási értékek eszközt jelentenek az illetékes hatóságoknak és a vállalkozásoknak arra, hogy kijelöljék azokat az eseteket, ahol a szennyeződés forrásának meghatározása indokolt, és intézkedéseket kell tenni annak csökkentésére vagy megszüntetésére nemcsak e rendelet megsértése esetén, hanem akkor is, ha az élelmiszerekben a szokásos háttérszintet meghaladó, jelentős dioxintartalom fordul elő. Ez a megközelítés az élelmiszerek dioxintartalmának fokozatos csökkentését eredményezi, és végül a célérték eléréséhez vezet. A Bizottság e témában készülő ajánlásának ezért a tagállamok a címzettjei.

(12) Bár toxikológiai szempontból minden értéket alkalmazni kell a dioxinokra, a furánokra és a dioxinjellegű PCB-kre, most csak a dioxinok és a furánok legmagasabb határértéke kerül megállapításra, a dioxinjellegű PCB-ké nem, mivel az utóbbiak gyakoriságára vonatkozóan nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Mindazonáltal a megfigyelés folytatódik, különös tekintettel a dioxinjellegű PCB-k jelenlétére vonatkozóan, továbbá a rájuk vonatkozó legmagasabb határérték megállapítása céljából.

(13) Az élelmiszerek dioxintartalma elfogadhatatlan mértékének megállapításához figyelembe kell venni a szokásos háttérszennyezettség értékeit, amelyek minden élelmiszer esetén különböznek. A legmagasabb határértéket a háttérszennyezettség értékeinek figyelembevételével alacsony, de betartható szinten kell megállapítani.

(14) Annak biztosítására, hogy az élelmiszer- és takarmány-előállítási láncban szereplő összes vállalkozás továbbra is megtegyen minden lehetséges erőfeszítést és minden szükséges lépést a dioxinok élelmiszerekben és takarmányban való jelenlétének korlátozására, az alkalmazandó legmagasabb értékeket meghatározott időszakon belül felül kell vizsgálni az alacsonyabb értékek megállapítása céljából. 2006-ra az ember teljes dioxinexpozíciójának legalább 25 %-os csökkentését kell elérni.

(15) A legmagasabb határértékeket főleg állati eredetű élelmiszerekre állapítják meg. Jelenleg nincs megállapítva a legmagasabb határérték olyan termékekre, mint például a lóhús, a kecskehús, a nyúlhús, valamint a kacsa-, a liba- és a fürjtojás. A dioxinok ezen élelmiszerekben való előfordulására vonatkozóan csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok. Mindamellett a bevitel szempontjából ezek korlátozott jelentőséggel bírnak, ezért vonatkozásukban felső határérték nem került megállapításra. Nem állapítanak meg legmagasabb határértéket továbbá a gabonafélékre, a gyümölcsökre és a zöldségekre sem, mivel ezek az élelmiszerek általában kismértékben szennyezettek, és ezért az ember dioxinexpozíciójához csak kismértékben járulnak hozzá. Ugyanakkor indokolt ezen élelmiszerek dioxin- és dioxinjellegű-PCB-tartalmának rendszeres ellenőrzése.

(16) A növényi olajok általában nem tartalmaznak jelentős mennyiségű dioxint vagy dioxinjellegű PCB-ket. Mivel a növényi olajokat általában állati eredetű zsírokkal keverve hozzák forgalomba, illetve használják élelmiszer-összetevőként, az ellenőrzés megkönnyítése miatt indokolt a növényi olajokra a legmagasabb határértéket megállapítani.

(17) A jelenleg rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé a halak és a haltermékek különféle csoportjaira vonatkozó legmagasabb határérték megállapítását. A halak etetésére használt takarmányra megállapított legmagasabb határérték azt is jelenti, hogy a tenyésztett halakban jelentősen alacsonyabb a dioxinszint. Amint több adat áll rendelkezésre, a jövőben helyénvaló különböző értékeket megállapítani a halak és a haltermékek egyes csoportjaira, illetve a bevitel szempontjából csekély jelentőséggel bíró néhány csoportot mentesíteni.

(18) A balti térségből származó egyes halfajok magas dioxinszintet mutathatnak. A balti-tengeri zsíros halak jelentős része, mint például a balti hering és a balti lazac, nem felel meg a legmagasabb határértéknek, ezért ezeket ki kellene iktatni a svéd és a finn étrendből. Vannak arra vonatkozó jelzések, hogy a halak kiiktatása az étrendből negatív egészségügyi hatást váltana ki Svédországban és Finnországban. Svédország és Finnország rendelkezik olyan rendszerrel, amely alkalmas a fogyasztók teljes körű tájékoztatásának biztosítására a balti térségből származó halak meghatározott, veszélyeztetett lakosságcsoportok által való fogyasztására vonatkozó étrendi ajánlásokról a lehetséges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.

(19) A megfigyelési adatok azt mutatják, hogy a szabad tartásból vagy félintenzív tartásból származó tojás dioxinszintje magasabb, mint a ketreces tartásból származó tojásé. Hozhatók olyan intézkedések, amelyek csökkentik az ezekre a tojásokra vonatkozó dioxinszintet. Helyénvaló ezért egy átmeneti időszakot előírni, mielőtt a legmagasabb határértékeket a szabad vagy a félintenzív tartásból származó tojásra alkalmaznák.

(20) Fontos az élelmiszerekben lévő általános dioxinszennyezés csökkentése. Szükséges ezért megtiltani a legmagasabb határértékeket kielégítő élelmiszerek keverését a legmagasabb határértékeket meghaladó élelmiszerekkel.

(21) Figyelemmel a tagállamokban tapasztalható különbségekre és a versenytorzulás ebből eredő kockázatára, közösségi intézkedésre van szükség a közegészség védelmére és a piac egységének biztosítására az arányosság elvének megtartásával.

(22) A 466/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(23) Az ÉTB-vel a 315/93/EGK rendelet 3. cikkével összhangban konzultáltak azokról a rendelkezésekről, amelyek hatással lehetnek a közegészségügyre.

(24) Az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság nem adott kedvező véleményt. A Bizottság ezért a tervezett rendelkezéseket nem tudta elfogadni a 315/93/EGK tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 466/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az első bekezdéstől eltérve Svédország és Finnország a 2006. december 31-ig tartó átmeneti időszakban jogosult forgalomba hozni a saját területén történő fogyasztásra a balti térségből származó olyan halakat, amelyek dioxinszintje meghaladja az I. melléklet 5. szakaszának 5.2. pontjában meghatározott értéket, feltéve, hogy rendelkezik olyan rendszerrel, amely alkalmas a fogyasztók teljes körű tájékoztatásának biztosítására a balti térségből származó halaknak a lakosság meghatározott, veszélyeztetett csoportjai által való fogyasztására vonatkozó étrendi ajánlásokról a lehetséges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.

Ezen eltérés jövőbeni alkalmazása az I. melléklet 5. szakaszának az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően történő felülvizsgálata keretében mérlegelhető.

Finnország és Svédország minden év december 31-ig tájékoztatja a Bizottságot a balti térségből származó halak dioxinszintjére vonatkozó ellenőrzéseinek eredményeiről, és jelenti azokat az intézkedéseket, amelyeket a balti halakból származó emberi dioxinexpozíció csökkentésére tett.";

2. a rendelet a következő cikkel egészül ki:

"4a. cikk

tekintettel az I. melléklet 5. szakaszában említett termékekben található dioxinokra, tilos:

a) a legmagasabb határértékeket kielégítő termékeket a legmagasabb határértékeket meghaladó termékekkel keverni;

b) a legmagasabb határértékeket nem kielégítő termékeket más élelmiszerek előállításánál alapanyagként felhasználni.";

3. az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Bizottság első ízben legkésőbb 2004. december 31-ig felülvizsgálja az I. melléklet 5. szakaszát a dioxinok és a dioxinjellegű PCB-k jelenlétére vonatkozó új adatok ismeretében, különösen abból a célból, hogy a megállapítandó szinteket a dioxinjellegű PCB-kre is lehessen alkalmazni.

Legkésőbb 2006. december 31-ig az I. melléklet 5. szakaszának további felülvizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a legmagasabb határértékeket tovább csökkentsék, és más élelmiszerek tekintetében is legmagasabb határértékeket állapítsanak meg.";

4. az I. melléklet az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2002. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. november 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. Vanderpoorten

[1] HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

[2] HL L 77., 2001.3.16., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

Az I. melléklet a következő 5. szakasszal egészül ki:

"5. szakasz: Dioxin (a poliklórozott dibenzo-para - dioxinok (PCDD-k) és a poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF) összege; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) toxicitási egyenértékében kifejezve, a WHO-TEF-ek (toxicitási egyenérték-tényező, 1997) használatával)

Termék | Legmagasabb határérték (PCDD + PCDF) (pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír vagy termék) | Mintavétel teljesítménykritériuma | A vizsgálati módszerek teljesítménykritériuma |

5.1.1.Hús és húskészítmények

- kérődzők (marhafélék, juh) | 3 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

- baromfi és tenyésztett vad | 2 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

- sertés | 1 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

5.1.2. Máj és májból készített termékek | 6 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

5.2. Halból nyert színhús, halászati termékek és a belőlük készített termékek | 4 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g friss súly | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

5.3. Tej és tejtermékek, beleértve a vajzsírt | 3 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

5.4. Tyúktojás és tojástermékek | 3 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

5.5.Olajok és zsírok

-Állati eredetű zsír

- kérődzőkből | 3 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

- baromfiból és tenyésztett vadból | 2 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

- sertésből | 1 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

- vegyes állati zsír | 2 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

- Növényi olaj | 0,75 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv |

- Emberi fogyasztásra szánt halolaj | 2 pg WHO-PCDD/F-TEQ/g zsír | 2001/ .../EK irányelv | 2001/.../EK irányelv" |

--------------------------------------------------