32001R0466[1]

A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március 8.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásárólEGT vonatkozású szöveg.

A BIZOTTSÁG 466/2001/EK RENDELETE

(2001. március 8.)

az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

az élelmiszerügyi tudományos bizottsággal (ÉTB) folytatott konzultációt követően,

(1)

A 315/93/EGK rendelet a közegészség védelme érdekében előírja az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározását. Ezeket a legmagasabb értékeket egy, a teljesség igénye nélkül összeállított közösségi jegyzék formájában kell elfogadni, amely ugyanazon szennyező anyagoknak a különféle élelmiszerekre vonatkozó értékeit is tartalmazhatja. Meghatározhatók az alkalmazandó mintavételi és vizsgálati módszerek is.

(2)

A legutóbb az 1566/1999/EK rendelettel ( 2 ) módosított, az élelmiszerekben található egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 1997. január 31-i 194/97/EK bizottsági rendeletet ( 3 ) több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az érthetőség biztosítása érdekében a rendeletet újra kell fogalmazni.

(3)

A közegészség védelme érdekében alapvető fontosságú a szennyező anyagok szintjének toxikológiailag elfogadható szinten tartása. A szennyező anyagok jelenlétét lényegesen csökkenteni kell, amennyiben lehetséges, helyes előállítási, illetve mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása útján az egészségvédelem magasabb szintre emelése céljából, különösen a népesség érzékeny csoportjai vonatkozásában.

(4)

A tagállamok jogszabályaiban az egyes élelmiszerekben található szennyező anyagok legmagasabb értékét illetően fennálló különbségekre és a piaci verseny torzulásának ebből származó kockázatára tekintettel közösségi rendelkezések szükségesek a piac egységességének biztosításához az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.

(5)

A tagállamoknak az élelmiszerekben található szennyező anyagok ellenőrzésére megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk.

(6)

A Közösség eddig nem határozta meg a legutóbb az 1999/50/EK ( 4 ) irányelvvel módosított 91/321/EGK bizottsági irányelvvel ( 5 ), valamint a legutóbb az 1999/39/EK irányelvvel ( 6 ) módosított 96/5/EK bizottsági irányelvvel ( 7 ) szabályozott, a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekben található szennyező anyagok legmagasabb határértékét. Az ÉTB-vel folytatott konzultációt követően a lehető leghamarabb meg kell határozni a legmagasabb értékeket ezen élelmiszerekre. Ennek megtörténtéig az e rendeletben megadott értékeket kell alkalmazni ezekre az élelmiszerekre is, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok magasabb határértékeket írnak elő.

(7)

A hígítás elkerülése végett az összetett élelmiszerek előállítására felhasznált élelmiszer-összetevőknek az élelmiszerbe történő kerülésük előtt meg kell felelniük az e rendelet által előírt legmagasabb értékeknek.

(8)

Az ember számára a zöldségfélék jelentik a nitrátfelvétel fő forrását. Az ÉTB 1995. szeptember 22-i szakvéleményében megállapította, hogy a teljes nitrátfelvétel általában lényegesen az elfogadható napi szint alatt van. Javasolta azonban az élelmiszerekkel és a vízzel bevitt nitrátmennyiség csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatását, mivel a nitrátok nitritekké és nitrozaminokká alakulhatnak, és sürgette a helyes mezőgazdasági gyakorlat átvételét annak biztosítása céljából, hogy a nitrátszinteket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre szorítsák. Az ÉTB hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nitrát jelenléte miatti aggodalom nem szabad, hogy a zöldségfogyasztás növekedését visszatartsa, mivel a zöldségfélék alapvető táplálkozási funkcióval rendelkeznek, és fontos szerepet játszanak az egészségvédelemben.

(9)

A nitrátforrások jobb ellenőrzésére szolgáló különleges intézkedések a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályaival együtt segítséget nyújthatnak a zöldségek nitrátszintjének csökkentésében. Egyes zöldségek nitrátszintjét azonban az éghajlati körülmények is befolyásolják. Ennek következtében a különböző évszakokban eltérő nitrátszinteket kell megállapítani a zöldségfélékre. Az éghajlati körülmények a Közösség különböző részeiben rendkívül eltérőek lehetnek. Ezért a tagállamok számára biztosítani kell egy olyan átmeneti időszakot, mely során olyan, a területükön fogyasztásra szánt fejes saláta és paraj forgalmazását is engedélyezhetik, amelyekben a nitrátszintek magasabbak az I. melléklet 1.1. és 1.3. pontjában megadott értékeknél, feltéve, hogy a bennük jelenlévő mennyiségek egészségügyi szempontból még elfogadhatóak.

(10)

A tagállamok területén működő fejessaláta- és parajtermelők, akik megkapták a megfelelő engedélyt, fokozatosan átalakítják művelési módszereiket a nemzeti szinten ajánlott helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása útján azért, hogy az átmeneti időszak végére megfeleljenek a közösségi szinten megállapított legmagasabb értékeknek. Kívánatos a közösen alkalmazott határértékek lehető legrövidebb időn belül történő elérése.

(11)

A fejes salátára és parajra megállapított határértékeket 2002. január 1-je előtt felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint csökkenteni kell. Ennek a felülvizsgálatnak a tagállamok által végzett ellenőrzési tevékenységen, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak abból a célból történő alkalmazásán kell alapulnia, hogy a legmagasabb értékeket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékre csökkentsék.

(12)

A fejes saláta és a paraj nitrátszintjének ellenőrzését és a helyes mezőgazdasági gyakorlat bevezetését a kívánt célokkal, a kapott ellenőrzési eredményekkel és különösen a várható kockázattal, valamint az összegyűjtött tapasztalattal arányos eszközök alkalmazásával kell végrehajtani. Egyes tagállamokban szigorúan figyelemmel kell kísérni a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását. Éppen ezért helyénvaló, hogy a tagállamok évente adjanak tájékoztatást ellenőrzési tevékenységük eredményeiről, beszámoljanak az általuk bevezetett intézkedésekről, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak a nitrátszintek csökkenése céljából történő alkalmazása terén elért előrehaladásról, és a tagállamok évente eszmecserét folytassanak ezekről a jelentésekről.

(13)

A szabadföldi fejes salátára alacsonyabb határértékeket kell megadni, mint az üvegházi termesztésűre, és a hatékony ellenőrzés lehetővé tétele céljából a szabadföldi fejes salátára megadott határértékeket kell az üvegházi salátára is alkalmazni, amennyiben az nincs pontosan megjelölve.

(14)

Az aflatoxinok olyan mikotoxinok, melyeket bizonyos magas hőmérsékleti- és nedvességtartalom mellett fejlődő Aspergillus fajok termelnek. Az aflatoxinok genotoxikus karcinogének, melyek számos élelmiszerben előfordulhatnak. Az ilyen típusú vegyületekre nincs olyan küszöbérték, mely alatt ne lenne megfigyelhető káros hatás. Éppen ezért nem adható meg megengedhető napi beviteli szint. A jelenlegi tudományos és technikai ismeretek és a termelési-, tárolási technikák fejlettségi szintje mellett nem lehet megakadályozni ezen penészgombák kifejlődését, és ebből következően nem lehet kiküszöbölni az aflatoxinok jelenlétét az élelmiszerben. Ezért ajánlatos a határértékeket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten megállapítani.

(15)

Ösztönözni kell a penészgombák szaporodásának csökkentésére irányuló termesztési-, betakarítási- és tárolási módszerek javítását. Az aflatoxinok csoportjába olyan vegyületek tartoznak, melyek toxicitása és az élelmiszerekben való előfordulásuk valószínűsége eltérő. A legmérgezőbb vegyület az aflatoxin B1. Tanácsos biztonsági okokból mind az élelmiszerek teljes aflatoxin tartalmát (B1, B2, G1 és G2), mind az aflatoxin B1 tartalmát korlátozni. Az aflatoxin M1 az aflatoxin B1 metabolikus származéka, mely szennyezett takarmányt fogyasztó állatok tejében és az ezekből készült tejtermékekben fordul elő. Bár az aflatoxin M1 kevésbé veszélyes genotoxikus karcinogén vegyület, mint az aflatoxin B1, meg kell akadályozni jelenlétét az emberi fogyasztásra, különösen kisgyerekek által történő fogyasztásra szánt tejben és tejtermékekben.

(16)

Ismeretes, hogy a válogatás és az egyéb fizikai kezelések lehetővé teszik a földimogyoró, a diófélék és a szárított gyümölcsök aflatoxin tartalmának csökkentését. A kereskedelemre gyakorolt hatás minimalizálása céljából ezért tanácsos magasabb aflatoxin tartalmat megengedni az olyan termékek esetében, melyeket nem szánnak közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra. Ilyen esetekben az aflatoxinszintet a földimogyoró, diófélék és szárított gyümölcsök fent említett kezelési módozatai ismert lehetséges hatásai, valamint annak figyelembevételével állapították meg, hogy a kezelés után azok megfeleljenek az ilyen jellegű, közvetlen emberi fogyasztásra, vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt termékekre megállapított legmagasabb határértékeknek. Gabonafélék esetén nem zárható ki, hogy a válogatás vagy az egyéb fizikai kezelések csökkentik az aflatoxinszennyezés szintjét. Az ilyen módszerek valódi hatékonyságának ellenőrzése, és szükség esetén a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó különleges legmagasabb érték meghatározása céljából meghatározott időszakon keresztül a I. mellékletben szereplő legmagasabb értékeket kizárólag akkor kell alkalmazni a gabonafélék és ezek feldolgozott termékei esetében, ha azok közvetlen emberi fogyasztásra, vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként kerülnek felhasználásra. Ha hiányoznak a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó sajátos legmagasabb határértékek megállapítását igazoló adatok, a meghatározott időszak után a közvetlen emberi fogyasztásra vagy összetett élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra szánt gabonafélékre megállapított legmagasabb határértéket kell alkalmazni a feldolgozatlan gabonafélékre is.

(17)

A szóban forgó termékekre megadott különféle határértékek alkalmazásának hatékony ellenőrzése céljából ismerni kell a termékek pontos alkalmazási körét, amelyet megfelelő jelölés biztosít. Azon termékek, amelyek aflatoxinszintje meghaladja a legmagasabb határértéket, nem hozhatók forgalomba sem önállóan, sem egyéb élelmiszerekkel vagy élelmiszer-összetevőkkel történő keverés útján. A 315/93/EGK rendelet 5. cikke értelmében a tagállamok fenntarthatnak olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek olyan élelmiszerek legmagasabb aflatoxin értékét határozzák meg, amely élelmiszerekre nem fogadtak el közösségi rendelkezéseket.

(18)

Az ólom felszívódása komoly veszélyt jelent a közegészségre. Az ólom károsítja a gyermekek kognitív fejlődését és szellemi teljesítőképességét, felnőtteknél növeli a vérnyomást, és szív-, valamint érrendszeri megbetegedéseket okoz. Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerek ólomszintje jelentősen csökkent az ólom egészségkárosító hatásának felismerésével, és jelentős erőfeszítések történtek az ólomkibocsátás csökkentésére, valamint a kémiai vizsgálatok minőségbiztosításának fejlesztésére. Az ÉTB 1992. június 19-i szakvéleményében azt a következtetést vonta le, hogy az élelmiszerek átlagos ólomtartalma nem ad okot aggodalomra, mindazonáltal hosszú távú intézkedéseket kell bevezetni az élelmiszerek ólomtartalmának további csökkentése céljából. Ezért a legmagasabb határértéket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben kell meghatározni.

(19)

A kadmium felhalmozódhat az emberi szervezetben, és veseelégtelenséghez, csontrendszeri károsodáshoz és a reproduktív funkciók zavaraihoz vezethet. Nem zárható ki, hogy a kadmiumnak az embereknél karcinogén hatása van. Az ÉTB 1995. június 2-i szakvéleményében nagyobb erőfeszítéseket ajánl a kadmium élelmiszerekkel történő bevitelének csökkentésére, mivel az ember számára az élelmiszerek szolgálnak a kadmiumfelvétel fő forrásaként. Ezért a legmagasabb értéket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben kell meghatározni.

(20)

A metil-higany vegyületek változásokat okozhatnak a csecsemők agyának fejlődésében, és nagyobb mennyiségben neurológiai változásokat idéznek elő felnőtteknél. A higany elsősorban a halat és a halból készült termékeket szennyezi. A közegészség védelme érdekében a 93/351/EGK bizottsági határozat ( 8 ) legmagasabb higanyszintet állapított meg a halból készült termékekre. Az áttekinthetőség érdekében az említett határozatban előírt megfelelő intézkedéseket be kell építeni e rendeletbe, és frissíteni kell azokat. Ezért a legmagasabb értéket az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben kell meghatározni, figyelembe véve azt, hogy fiziológiai okokból bizonyos halfajok könnyebben halmozzák fel a higanyt szöveteikben, mint mások.

(21)

A 3-monoklór-propán-1,2-diol (3-MCPD) bizonyos, az élelmiszerek feldolgozása során fellépő körülmények között keletkezik. Különösen ízesített élelmiszer-komponensek, savas hidrolízis során előállított hidrolizált növényi fehérje gyártása során (savas HVP) keletkezhet. A termelési folyamatok megváltoztatásával e termékek 3-MCPD tartalma jelentősen csökkenthető volt az elmúlt néhány évben. Nemrégiben több tagállam magas 3-MCPD szintet jelzett a szójaszósz bizonyos mintáiban is. A helyes gyártási gyakorlat érvényesítése, valamint a fogyasztók egészségének védelme érdekében legmagasabb értéket kell meghatározni a 3-MCPD-re. Az ÉTB 1994. december 16-én közreadott, és 1997. június 12-én megerősített szakvéleményében azt javasolta, hogy a 3-MCPD-t genotoxikus karcinogén vegyületnek kell tekinteni, és az élelmiszerek ne tartalmazhassanak kimutatható 3-MCPD maradványokat. A jelenleg folyó toxikológiai vizsgálatok azt jelzik, hogy a vegyület in vivo nem mutat genotoxikus karcinogén aktivitást.

(22)

Az I. mellékletben a 3-MCPD-re megadott legmagasabb értékek az ÉTB állásfoglalásán alapulnak. Az ÉTB az új tanulmányok ismeretében újra fogja értékelni a 3-MCPD toxicitását. Amint az ÉTB új állásfoglalása rendelkezésre áll, újra kell értékelni a legmagasabb értékek megfelelőségét. A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a 3-MCPD előfordulását egyéb élelmiszerekben abból a célból, hogy további élelmiszerek legmagasabb értékei meghatározhatóak legyenek.

(23)

A Közösség által elfogadott valamennyi legmagasabb értéket rendszeresen felül kell vizsgálni a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, valamint az előállítási és mezőgazdasági gyakorlat fejlesztésének eredményei figyelembevételével e szintek folyamatos csökkenésének biztosítása érdekében.

(24)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az I. mellékletben szereplő élelmiszerek csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha szennyezőanyag-tartalmuk nem haladja meg a mellékletben megadott értékeket.

(1a) Az első bekezdéstől eltérve Svédország és Finnország a 2006. december 31-ig tartó átmeneti időszakban jogosult forgalomba hozni a saját területén történő fogyasztásra a balti térségből származó olyan halakat, amelyek dioxinszintje meghaladja az I. melléklet 5. szakaszának 5.2. pontjában meghatározott értéket, feltéve, hogy rendelkezik olyan rendszerrel, amely alkalmas a fogyasztók teljes körű tájékoztatásának biztosítására a balti térségből származó halaknak a lakosság meghatározott, veszélyeztetett csoportjai által való fogyasztására vonatkozó étrendi ajánlásokról a lehetséges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.

Ezen eltérés jövőbeni alkalmazása az I. melléklet 5. szakaszának az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően történő felülvizsgálata keretében mérlegelhető.

Finnország és Svédország minden év december 31-ig tájékoztatja a Bizottságot a balti térségből származó halak dioxinszintjére vonatkozó ellenőrzéseinek eredményeiről, és jelenti azokat az intézkedéseket, amelyeket a balti halakból származó emberi dioxinexpozíció csökkentésére tett.

(1b) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 2006. december 31-ig tartó átmeneti időszakra a Bizottság engedélyezheti Észtországnak, hogy a saját területén történő fogyasztás céljára a balti területről származó olyan halakat hozzon forgalomba, amelyek dioxinszintje magasabb az I. melléklet 5. szakaszának 5.2. pontjában meghatározott értéknél. Ezt az eltérést az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló 315/93/EGK tanácsi rendelet ( 9 ) 8. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell megadni. E célból Észtország igazolja, hogy az (1a) bekezdésben meghatározott, Finnországra és Svédországra alkalmazandó feltételek teljesültek, és az emberek dioxinnak való kitettsége Észtországban nem magasabb, mint a 2004. április 30-i összetételű Közösség tagállamainak bármelyikében fennálló legmagasabb átlagos érték.

Ha Észtország ilyen eltérésben részesül, ennek bármely jövőbeni alkalmazását az I. melléklet 5. szakaszának az 5. cikk (3) bekezdésében előírt felülvizsgálata keretében kell elbírálni.

A fentiek ellenére Észtország megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az I. melléklet 5. szakasza 5.2. pontjának nem megfelelő halakat és haltermékeket más tagállamokban ne forgalmazzák.

(2) A I. mellékletben megadott legmagasabb értékeket az említett élelmiszerek ehető részeire kell alkalmazni.

(3) A I. mellékletben megadott mintavételi és vizsgálati módszereket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek kivételével, a szárított, hígított, feldolgozott vagy egynél több összetevőből álló termékek esetében, az alkalmazandó legmagasabb érték az I. mellékletben meghatározott érték, figyelembe véve az alábbiakat:

a) a szennyezés koncentrációjának változásai a szárítási vagy hígítási eljárás során;

b) a szennyezés koncentrációjának változásai a feldolgozás során;

c) az összetevő relatív aránya a termékben;

d) analitikai meghatározási határ.

Az első mondatot akkor kell alkalmazni, ha nem határoztak meg sajátos legmagasabb határértéket a szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett termékekre.

(2) Az I. mellékletben megadott legmagasabb értékeket a 91/321/EGK, valamint a 96/5/EK irányelvben leírt, csecsemők vagy kisgyermekek számára készített élelmiszerekre is alkalmazni kell, figyelembe véve a szennyezés koncentrációjának változásait szárítás, hígítás, vagy feldolgozás hatására, és az összetevők relatív koncentrációit a termékben. Ezt nem kell alkalmazni azon szennyezésekre, amelyekre egyedi közösségi legmagasabb értékeket határoztak meg az érintett termékeknél, vagy azon esetekben, amikor közösségi legmagasabb értékek hiányában, a nemzeti jogszabályok szigorúbb értékeket határoztak meg az érintett termékeknél.

3. A 3. cikk (1) bekezdésének és a 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül tilos:

a) olyan termékeket élelmiszer-összetevőként összetett élelmiszerek előállítására felhasználni, amelyek nem felelnek meg az I. mellékletben szereplő legmagasabb megengedett értéknek;

b) a legmagasabb megengedett értékeknek megfelelő termékeket az I. mellékletben megállapított legmagasabb megengedett értékeket meghaladó termékekkel keverni;

c) az I. melléklet 2. részében (mikotoxinok) felsorolt szennyező anyagok esetében szándékosan méregteleníteni a terméket kémiai kezeléssel.

3a. cikk

A tagállamok ellenőrzik a magas nitráttartalommal rendelkező zöldségek, különösen a leveles zöldségek nitrátszintjét, és minden év június 30. előtt tájékoztatják a Bizottságot az ellenőrzések eredményeiről.;

3b. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésétől való eltérésként Belgium, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság számára 2008. december 31-ig engedélyezett a területükön termesztett és ottani fogyasztásra szánt olyan friss paraj forgalomba hozatala, amelynek nitráttartalma meghaladja I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott legmagasabb értéket.

(2) Az 1. cikk (1) bekezdésétől való eltérésként Belgium, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság számára 2008. december 31-ig engedélyezett a területükön termesztett és ottani fogyasztásra szánt olyan friss fejes saláta forgalomba hozatala, amelynek nitráttartalma meghaladja I. mellékletének 1.3. pontjában meghatározott legmagasabb értéket, bármikor is takarították be.

Az 1. cikk (1) bekezdésétől való eltérésként Franciaország számára 2008. december 31-ig engedélyezett a területén termesztett és ottani fogyasztásra szánt olyan friss fejes saláta forgalomba hozatala, amelyet október 1. és március 31. között takarítottak be, és amelynek nitráttartalma meghaladja I. mellékletének 1.3. pontjában meghatározott legmagasabb értéket.

4. cikk

(1) Az I. melléklet 2.1.1.1. és 2.1.2.1. pontjában meghatározott termékekre alkalmazandó legmagasabb aflatoxin-határértékeket az e termékekből készült feldolgozott termékekre is alkalmazni kell, amennyiben ezekre a feldolgozott termékekre nincs különleges legmagasabb határérték meghatározva.

(2) Az I. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában említett termékek aflatoxin- és ochratoxin A-tartalmára vonatkozóan tilos:

a) az I. mellékletben meghatározott legmagasabb határértéknek megfelelő termékeket olyan termékekkel keverni, melyek meghaladják ezeket a legmagasabb határértékeket, vagy válogatásra, vagy egyéb fizikai kezelésre szánt termékeket olyan termékekkel keverni, amelyeket közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás céljára szántak;

b) az I. melléklet 2.1.1.1., 2.1.2.1. , 2.1.3., 2.1.4., 2.2.1. , 2.2.2., 2.2.3., 2.2.4. és 2.2.5. pontjában meghatározott legmagasabb határértéknek nem megfelelő termékek felhasználása élelmiszergyártásnál az élelmiszer-összetevőjeként;

c) a termékeket kémiai kezeléssel méregteleníteni.

(3) Az I. melléklet 2.1.1.1. pontjában meghatározott legmagasabb aflatoxin értéknek nem megfelelő földimogyorót, dióféléket és szárított gyümölcsöt, valamint a melléklet 2.1.2.1. pontjában meghatározott legmagasabb értéknek nem megfelelő kukoricát csak akkor lehet forgalomba hozni, ha ezek a termékek:

a) nem kerülnek közvetlen emberi fogyasztásra, illetve azokat nem használják fel élelmiszergyártásnál élelmiszer-összetevőként,

b) megfelelnek a földimogyoróra az I. melléklet 2.1.1.2. pontjában, a diófélékre és a szárított gyümölcsökre az I. melléklet 2.1.1.3. pontjában, valamint a kukoricára az I. melléklet 2.1.2.3. pontjában meghatározott legmagasabb értékeknek,

c) további válogatásra, vagy egyéb fizikai kezelésre kerülnek, és e kezelést követően az I. melléklet 2.1.1.1. és 2.1.2.1. pontjában meghatározott legmagasabb határértéket nem haladják meg, és a kezelés hatására nem keletkeznek egyéb ártalmas maradványok,

d) olyan jelöléssel vannak ellátva, amely egyértelműen feltünteti a termékek alkalmazási körét, és olyan jelölést tartalmaz, mely szerint "a terméket emberi fogyasztás, vagy élelmiszergyártásnál élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatni kell, vagy fizikai kezelésnek kell alávetni az aflatoxin szennyezés csökkentése céljából."

4a. cikk

Tekintettel az I. melléklet 5. szakaszában említett termékekben található dioxinokra, tilos:

a) a legmagasabb határértékeket kielégítő termékeket a legmagasabb határértékeket meghaladó termékekkel keverni;

b) a legmagasabb határértékeket nem kielégítő termékeket más élelmiszerek előállításánál alapanyagként felhasználni.

5. cikk

(1) A tagállamok által az I. melléklet 1. szakaszában megállapított legmagasabb nitráttartalomnak való megfelelés ellenőrzése céljából végrehajtott vizsgálatok eredményei, a nitráttartalom csökkentésére irányuló helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazásáról és fejlesztéséről szóló jelentések, valamint azon adatok értékelése alapján, amelyeken a tagállamok helyes mezőgazdasági gyakorlata alapul, a Bizottság ötévente, és első alkalommal 2002. január 1-je előtt, felülvizsgálja a legmagasabb határértékeket azok csökkentése céljából.

(2) Az új tudományos adatok, valamint a tagállamok által az I. melléklet 3. és 4. szakaszában megadott legmagasabb nehézfém- és 3-MCPD-tartalomnak való megfelelés ellenőrzése céljából végrehajtott vizsgálatok eredményei alapján a Bizottság ötévente, és első alkalommal 2003. április 5-e előtt, felülvizsgálja a legmagasabb határértékeket a fogyasztók egészségének magas szintű védelme érdekében.

(2a) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ochratoxin A-ra vonatkozó naprakésszé tett kockázatértékelése alapján, és az ochratoxin A-tartalom csökkentése érdekében hozott megelőzési intézkedések figyelembevételével, a Bizottság legkésőbb 2006. június 30-ig felülvizsgálja az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjában meghatározott rendelkezéseket. A felülvizsgálat különösen a szárított szőlő és a szőlőlé legmagasabb ochratoxin A-tartalmára, valamint a zöld kávé, a szárított szőlőtől eltérő szárított gyümölcsök, a sör, a kakaó, a kakaókészítmények, a likőrborok, a hús és húskészítmények, a fűszerek, valamint az édesgyökér legmagasabb ochratoxin A-tartalmának rögzítésére vonatkoznak. A Bizottság ezeket az eredményeket elérhetővé teszi a tagállamok számára.

E célból a tagállamok és az érdekelt felek minden évben tájékoztatják a Bizottságot a vizsgálatok eredményeiről, valamint az ochratoxin A-val történő fertőződés elkerülése érdekében hozott megelőzési intézkedések alkalmazása terén tapasztalt előrelépésről.

(3) A Bizottság első ízben legkésőbb 2004. december 31-ig felülvizsgálja az I. melléklet 5. szakaszát a dioxinok és a dioxinjellegű PCB-k jelenlétére vonatkozó új adatok ismeretében, különösen abból a célból, hogy a megállapítandó szinteket a dioxinjellegű PCB-kre is lehessen alkalmazni.

Legkésőbb 2006. december 31-ig az I. melléklet 5. szakaszának további felülvizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a legmagasabb határértékeket tovább csökkentsék, és más élelmiszerek tekintetében is legmagasabb határértékeket állapítsanak meg.

(4) A Bizottság legkésőbb 2005. június 30-a előtt felülvizsgálja az I. melléklet 2. szakaszának 2.3.1. és 2.3.2. pontjában megállapított, a patulinra vonatkozó legmagasabb határértékeket, hogy a tudományos és technikai fejlődésre és a "Magatartási szabályzat a patulinszennyeződés megelőzésére és csökkentésére az almalében és egyéb italok almaléből készült összetevőiben" végrehajtására tekintettel csökkentsék azokat.

5. A Bizottság 2008. július 1-jéig felülvizsgálja az I. melléklet 2. szakaszának 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontjait a deoxinivalenol, zearalenon és fumonizin B1 és B2 legmagasabb megengedett értékeinek szempontjából és tekintettel a gabonafélékben és gabonakészítményekben lévő T-2 és HT-2 toxinok legmagasabb megengedett értékeire is.

Ebből a célból a tagállamok és az érdekelt felek évente tájékoztatják a Bizottságot a végzett vizsgálatok eredményeiről, beleértve a deoxinivalenol, zearalenon, T-2 és HT-2 toxin és fumonizin B1 és B2 előfordulási adatait, és az általuk történő szennyeződést megelőző intézkedések alkalmazásában történt előrehaladást.

6. cikk

A 194/97/EK rendelet 2002. április 5-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, amelyet a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázat alapján kell olvasni.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2002. április 5-től kell alkalmazni. Az I. melléklet 3. szakaszát (nehézfémek) és 4. szakaszát (3-MCPD) nem kell alkalmazni olyan termékekre, melyeket ezen időpont előtt jogszerűen hoztak forgalomba a Közösségben.

Az I. melléklet 2. szakaszának (Mikotoxinok) 2.3. Patulin című pontjában megállapított legmagasabb értékeket nem kell alkalmazni azokra a termékekre, amelyeket 2003. november 1-je előtt jogszerűen hoztak forgalomba a Közösségben. A termékek forgalomba hozatali idejének bizonyítása az élelmiszeripari vállalkozót terheli.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

EGYES SZENNYEZŐ ANYAGOK ÉLELMISZEREKBEN ELŐFORDULÓ LEGMAGASABB ÉRTÉKEI

1. szakasz: Nitrátok

2. Szakasz: Mikotoxinok

3. Szakasz: Nehézfémek

4. Szakasz : 3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD)

5. szakasz: Dioxin (a poliklórozott dibenzo-para - dioxinok (PCDD-k) és a poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF) összege; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) toxicitási egyenértékében kifejezve, a WHO-TEF-ek (toxicitási egyenérték-tényező, 1997) használatával)

Section 6: Tin (inorganic)

7. szakasz: Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)

(1) Ez a szakasz már szerepel a 194/97/EK rendeletben, itt változtatás nélkül jelenik meg.

(2) A friss paraj legmagasabb határértéke nem vonatkozik a feldolgozásra szánt, illetve a szántóföldről ömlesztve a feldolgozó üzembe szállított parajra.

(3) HL L 207., 1979.8.15., 26. o.

(4) A termelési módszert feltüntető megfelelő jelölés hiányában a szabadföldi saláta határértéke alkalmazandó.

(5) A legmagasabb határérték a földimogyoró, a diófélék és a szárított gyümölcsök ehető részére vonatkozik. Amennyiben diófélét héjastul vizsgálnak, az aflatoxintartalomra vonatkozó számításoknál azt kell feltételezni, hogy az egész szennyeződés az ehető részre vonatkozik.

(6) HL L 201., 1998.7.17., 93. o.

(7) HL L 122., 2003.5.16., 1. o.

(8) HL L 268., 1992.9.14., 1. o.

(9) HL L 77., 2001.3.16., 14. o.

(10) A legmagasabb határérték olyan termékre vonatkozik, mely közvetlen fogyasztásra kerül, vagy a gyártó utasításai alapján dolgozzák fel.

(11) HL L 243., 1995.10.11., 7. o.

(12) HL L 121., 1964.7.29., 2012. o.

(13) HL L 24., 1998.1.30., 31. o.

(14) HL L 55., 1971.3.8., 23. o.

(15) HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

(16) HL L 197., 2000.8.3., 26. o.

(17) HL L 350., 1990.12.14., 71. o.

(18) HL L 244., 1993.9.30., 23. o.

(19) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(20) A legmagasabb határérték 40 % szárazanyagot tartalmazó folyékony termékre vonatkozik, ami 0,05 mg/kg legmagasabb szárazanyag-tartalomnak felel meg. Az értéket a termék szárazanyag-tartalmához kell igazítani.

(21) Amennyiben a halat egészben történő fogyasztásra szánják, a legmagasabb érték az egész halra alkalmazandó.

(22) HL L 75., 2002.3.16., 38. o. A legutóbb a 2004/43/EK irányelvvel (HL L 113., 2004.4.20., 14 o.) módosított irányelv.

(23) A fejes saláta, a fodros endíviasaláta és a széles levelű endíviasaláta forgalmazási előírásainak megállapításáról szóló, 2001. július 27-i 1543/2001/EK bizottsági rendeletben került meghatározásra (HL L 203., 2001.7.28., 9. o.).

(24) HL L 209., 2002.8.6., 5. 0.

(25) Koncentráció felső határa; a koncentráció felső határának kiszámítása azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző kongenerek kimutathatósági határnál alacsonyabb értékei egyenlők a kimutathatósági határral.

(26) A legmagasabb határértékek felülvizsgálatára először 2004. december 31-éig kerül sor a dioxin- és a dioxinjellegű-PCB-tartalomról szerzett új információk fényében, különösen abból a célból, hogy a megállapítandó értékek a dioxinokra és a dioxinjellegű PCB-kre is vonatkozzanak, további felülvizsgálatra pedig legkésőbb 2006. december 31-ig kerül sor a legmagasabb határértékek jelentős csökkentésének céljából.

(27) A legmagasabb határértékek nem vonatkoznak az 1 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre.

(28) A legutóbb a 95/23/EK irányelvvel (HL L 243., 1995.10.11., 7. o.) módosított 64/433/EGK tanácsi irányelv (HL L 121., 1964.7.29., 2012/64. o.) 2. cikkének a) pontjában, a legutóbb a 97/79/EK irányelvvel (HL L 24., 1998.1.30., 31. o.) módosított 71/118/EGK tanácsi irányelv (HL L 55., 1971.3.8., 23. o.) 2. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 94/65/EK irányelvvel (HL L 368., 1994.12.31., 10. o.) módosított 91/495/EGK tanácsi irányelv (HL L 268., 1991.9.24., 41. o.) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti szarvasmarhafélék, a juh, a sertés, a baromfifélék és a tenyésztett vad húsa, kivéve a 64/433/EGK irányelv 2. cikkének e) pontja, valamint a 71/118/EGK irányelv 2. cikke (5) bekezdése szerinti élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek.

(29) A 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) 1. cikkében felsorolt a), b), c), e) és f) kategóriában meghatározottak szerinti halból nyert színhús és halászati termékek. A legmagasabb határérték a tarisznyarák barna húsának kivételével a rákfélékre vonatkozik, valamint a kizsigerelt fejlábúakra. Ha a halat egészben szánják fogyasztásra, a legmagasabb érték az egész halra vonatkozik.

(30) A legutóbb a 96/23/EK tanácsi irányelvvel (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.) módosított 92/46/EGK tanácsi irányelvben (HL L 268., 1992.9.14., 1. o.) meghatározottak szerinti tej (nyers tej, tejalapú termékek előállítására szolgáló tej és a hőkezelt tej).

(31) A legutóbb a 96/23/EK tanácsi irányelvvel (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.) módosított 89/437/EGK tanácsi irányelv (HL L 212., 1989.7.22., 87. o.) 2. cikkében meghatározottak szerinti tyúktojás és tojástermékek.

(32) A legutóbb az 1651/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 220., 2001.8.15., 5. o.) módosított 1274/91/EGK bizottsági rendelet (HL L 121., 1991.5.16., 11. o.) 18. cikkében meghatározottak szerinti szabad vagy félintenzív tartásból származó tojás, amely megfelel a 2005. január 1.-től érvénybe lépő meghatározott legmagasabb határértéknek.

(33) Az emberi fogyasztásra szánt gyümölcslevekről és egyes hasonló termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelv (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) I. és II. mellékletében meghatározott gyümölcslevek, beleértve a sűrítményből készült gyümölcsleveket, a sűrített gyümölcslevet és gyümölcsnektárt is.

(34) A legutóbb az 1994. december 22-i, 3378/94/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.) módosított, a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.) 1. cikkében meghatározott szeszes italok.

(35) A legutóbb a 2003/14/EK (HL L 41., 2003.2.14., 37. o.) irányelvvel módosított, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelv (HL L 175., 1991.7.4., 35. o.) 1. cikke és a legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabona alapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikke szerint meghatározott csecsemők és kisgyermekek.

(36) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelvben (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) meghatározottak szerinti bébiételek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek kivételével.

(37) See page 16 of this Official Journal.

(38) Baby foods and processed cereal-based foods for infants and young children as defined in Article 1 of Directive 96/5/EC. The maximum level refers to the product as sold.

(39) Infant formulae and follow-on formulae as defined in Article 1 of Directive 91/321/EEC. The maximum level refers to the product as sold.

(40) Dietary foods for special medical purposes as defined in Article 1(2) of Commission Directive 1999/21/EC of 25 March 1999 on dietary foods for special medical purposes (OJ L 91, 7.4.1999, p. 29). The maximum level refers to the product as sold.

(41) A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK, Euratom bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikkében meghatározott bébiételek és csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek. A legmagasabb értékek a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített élelmiszerekre vonatkoznak.

(42) A Bizottságnak a tudományos és technológiai ismeretek fejlődésének figyelembevételével 2006. április 1-jéig felül kell vizsgálnia a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekben található legmagasabb nitrátértékeket.

(43) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikkében meghatározott csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek. A csecsemők és a kisgyermekek számára készült bébiételeknél és feldolgozott gabonaalapú élelmiszereknél a legmagasabb érték a szárazanyagra vonatkozik. A szárazanyagot a 98/53/EK és a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

(44) A legutóbb a 2003/14/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 37. o.) módosított, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelv (HL L 175., 1991.7.4., 35. o.) 1. cikkében meghatározott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek.

(45) A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.) 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek.

A kifejezetten csecsemőknek, speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereknél a legmagasabb érték a következőkre vonatkozik:

- tej és tejtermékek esetén a késztermékekre (az így forgalmazott vagy a gyártó által megadott elkészítésben)

- tejen és tejtermékeken kívül egyéb termékek esetén a szárazanyagra. A szárazanyagot a 98/53/EK és a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

(46) A 104/2000/EK (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) tanácsi rendelet 1. cikkében szereplő lista a) kategóriájában meghatározott hal.

(47) A 104/2000/EK (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) tanácsi rendelet 1. cikkében szereplő lista a), c) és f) kategóriájában meghatározott halak és halászati termékek.

(48) Az 1493/1999/EK tanácsi rendeletben (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.) meghatározott borok, beleértve a habzóborokat, de kivéve a likőrborokat és a legalább 15 térfogatszázalék alkoholtartalmú borokat, továbbá gyümölcsborok.

(49) Ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok az 1601/91/EGK tanácsi rendeletben (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.). meghatározottak szerint. Az ezekre az italokra alkalmazott legmagasabb ochratoxin A-tartalom a végtermékben lévő bor és/vagy szőlőmust arányának függvénye.

(50) A legmagasabb érték a 2005. évi szürettől kezdve előállított termékekre vonatkozik.

(51) A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározottak szerinti (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) gyümölcslevek, beleértve a sűrítményből, sűrített gyümölcsléből és gyümölcsnektárból készült gyümölcsleveket is, valamint a szőlőből készülteket.

(52) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikkében meghatározott bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.

A csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek esetében a legmagasabb értékek a szárazanyagra vonatkoznak. A szárazanyag meghatározása a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseivel összhangban történik.

(53) A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek.

A kifejezetten csecsemők számára készült speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek esetében a legmagasabb értékek a következőkre vonatkoznak:

- tej és tejtermékek esetében a fogyasztásra kész termékekre (amelyeket ilyenként hoznak forgalomba vagy hígítva a gyártó utasításai szerint).

- a tejtől és tejtermékektől eltérő termékek esetében a szárazanyagra. A szárazanyag meghatározása a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseivel összhangban történik.

(54) Lásd e Hivatalos Lap 15 oldalát.

(55) A benzo(a)pirén, melynek legmagasabb értéke szerepel a listán, a karcirogén PAH jelenlétének és hatásának markereként használatos. Ezen intézkedések a PAH legmagasabb értékei tekintetében a felsorolt élelmiszerekben minden tagállamban teljes mértékű harmonizációt biztosítanak. A Bizottságnak az élelmiszerekben található benzo(a)pirén és egyén karcirogén PAH-előfordulásával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek fejlődésének figyelembevételével 2007. április 1-jéig felül kell vizsgálnia a jegyzékben szereplő élelmiszer-kategóriákban található PAH-mennyiségeket.

(56) A kakaóvaj nem tartozik ebbe a kategóriába, amíg a benzo(a)pirénnek a kakaóvajban való jelenlétére irányuló vizsgálatok folynak. Ezt az eltérést 2007. április 1-ig felül kell vizsgálni.

(57) Bébiételek, illetve csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek a 96/5/EK irányelv 1. cikkében meghatározottak szerint. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

(58) A 91/321/EGK irányelv 1. cikkében meghatározottak szerinti anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

(59) Az 1999/21/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerinti speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

(60) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék b), c) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti hal- és a halászati termékek.

(61) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék a) kategóriájában meghatározottak szerinti hal.

(62) HL L 187., 2002.7.16., 30. o.

(63) Lásd e Hivatalos Lap 18 oldalát.

(64) A 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontban megfogalmazott deoxinivalenol, zearalenon, fumonizinek, B1 és B2, T-2 és HT-2 toxinok legmagasabb megengedett értékeinek alkalmazásában a rizs nem tartozik a "gabonafélék" közé, és a rizstermékek sem tartoznak a "gabonakészítmények" közé.

(65) A "feldolgozatlan gabonafélékre" vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre vonatkoznak. A legmagasabb megengedett értékek azonban a betakarított és átvett gabonafélék esetén a 2005/2006-os gazdasági évtől alkalmazandók a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) 2000. április 19-i 824/2000/EK rendelet (HL L 100., 2000.4.20., 31. o.) szerint.

"Első szintű feldolgozás" bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak "első szintű feldolgozásnak", amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

(66) Ha 2007. július 1-je előtt nem állapítanak meg egyedi szintet, az ebben a pontban hivatkozott kukoricára azt követően 1 750 μg/kg érték vonatkozik.

(67) Ez a kategória más névvel ellátott hasonló termékeket is magába foglal, például búzadara.

(68) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv 1. cikkében meghatározott, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiétel céljára szánt feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.)

A feldolgozottgabona-alapú, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiételnek szánt élelmiszerek legmagasabb megengedett értéke a szárazanyagra vonatkozik.

(69) Amennyiben 2007. július 1előtt. nem állapítanak meg egyedi értéket, attól kezdődően:

- 200 μg/kg érték vonatkozik a feldolgozatlan kukoricára,

- 200 μg/kg érték vonatkozik a kukoricalisztre, kukoricakorpára, kukoricadarára és finomított kukoricaolajra,

- 50 μg/kg érték vonatkozik a kukoricaszeletekre és kukoricaalapú reggeli müzlire,

- 20 μg/kg érték vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek fogyasztására szánt feldolgozott kukorica alapú élelmiszerekre.

(70) A legmagasabb megengedett érték a fumonizin B1 (FB1) és Fumonizin B2 (FB2) összességére vonatkozik.

(71) A "feldolgozatlan kukoricára" vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott kukoricára vonatkozik. A legmagasabb megengedett értékek azonban a betakarított és átvett kukorica esetén a 2006/2007-es gazdasági évtől alkalmazandók a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) 824/2000/EK rendelet (HL L 100., 2000.3.20., 31. o.) szerint.

"Első szintű feldolgozás" bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak "első szintű feldolgozásnak", amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

(72) Amennyiben 2007. október 1-je előtt nem állapítanak meg egyedi értéket, attól kezdődően

- 2 000 μg/kg érték vonatkozik a feldolgozatlan kukoricára,

- 1 000 μg/kg érték vonatkozik a kukoricalisztre, kukoricakorpára, kukoricadarára és a kukoricagrízre,

- 400 μg/kg érték vonatkozik a közvetlen fogyasztásra szánt kukorica alapú élelmiszerekre,

- 200 μg/kg érték vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek fogyasztására szánt feldolgozott kukorica alapú élelmiszerekre és bébiételekre.

(73) A legmagasabb megengedett érték a T-2 és HT-2 toxin összességére utal.

(74) A "feldolgozatlan gabonafélékre" vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalmazott gabonafélékre vonatkozik.

"Első szintű feldolgozás" bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak "első szintű feldolgozásnak", amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

(75) Amennyiben helyénvaló, 2007. július 1-jét megelőzően meghatározásra kerül egy legmagasabb megengedett érték.

A T-2 és a HT-2 toxinok jelenlétére vonatkozó adatok egyenlőre korlátozottak. Ugyanakkor a becsült beviteli értékek világosan jelzik, hogy a T-2 és a HT-2 jelenléte közegészségügyi szempontból aggodalomra adhat okot. Ezért egy érzékeny módszer kidolgozására, további előfordulási adatok gyűjtése, a T-2 és HT-2 gabonafélékben és gabonakészítményekben való jelenlétéhez kapcsolódó tényezők további vizsgálata/kutatása, különösen a zabban és termékeiben, szükséges és elsődleges fontosságú.

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

( 2 ) HL L 184., 1999.7.17., 17. o.

( 3 ) HL L 31., 1997.2.1., 48. o.

( 4 ) HL L 139., 1999.6.2., 29. o.

( 5 ) HL L 175., 1991.7.4., 35. o.

( 6 ) HL L 124., 1999.5.18., 8. o.

( 7 ) HL L 49., 1996.2.28., 17. o.

( 8 ) HL L 144., 1993.6.16., 23. o.

( 9 ) HL L 37. szám, 1993.2.13., 1. o.

( 10 ) Ez a szakasz már szerepel a 194/97/EK rendeletben, itt változtatás nélkül jelenik meg.

( 11 ) A friss paraj legmagasabb határértéke nem vonatkozik a feldolgozásra szánt, illetve a szántóföldről ömlesztve a feldolgozó üzembe szállított parajra.

( 12 ) HL L 207., 1979.8.15., 26. o.

( 13 ) A termelési módszert feltüntető megfelelő jelölés hiányában a szabadföldi saláta határértéke alkalmazandó.

( 14 ) A legmagasabb határérték a földimogyoró, a diófélék és a szárított gyümölcsök ehető részére vonatkozik. Amennyiben diófélét héjastul vizsgálnak, az aflatoxintartalomra vonatkozó számításoknál azt kell feltételezni, hogy az egész szennyeződés az ehető részre vonatkozik.

( 15 ) HL L 201., 1998.7.17., 93. o.

( 16 ) HL L 122., 2003.5.16., 1. o.

( 17 ) HL L 268., 1992.9.14., 1. o.

( 18 ) HL L 77., 2001.3.16., 14. o.

( 19 ) A legmagasabb határérték olyan termékre vonatkozik, mely közvetlen fogyasztásra kerül, vagy a gyártó utasításai alapján dolgozzák fel.

( 20 ) HL L 243., 1995.10.11., 7. o.

( 21 ) HL L 121., 1964.7.29., 2012. o.

( 22 ) HL L 24., 1998.1.30., 31. o.

( 23 ) HL L 55., 1971.3.8., 23. o.

( 24 ) HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

( 25 ) HL L 197., 2000.8.3., 26. o.

( 26 ) HL L 350., 1990.12.14., 71. o.

( 27 ) HL L 244., 1993.9.30., 23. o.

( 28 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 29 ) A legmagasabb határérték 40 % szárazanyagot tartalmazó folyékony termékre vonatkozik, ami 0,05 mg/kg legmagasabb szárazanyag-tartalomnak felel meg. Az értéket a termék szárazanyag-tartalmához kell igazítani.

( 30 ) Amennyiben a halat egészben történő fogyasztásra szánják, a legmagasabb érték az egész halra alkalmazandó.

( 31 ) HL L 75., 2002.3.16., 38. o. A legutóbb a 2004/43/EK irányelvvel (HL L 113., 2004.4.20., 14 o.) módosított irányelv.

( 32 ) A fejes saláta, a fodros endíviasaláta és a széles levelű endíviasaláta forgalmazási előírásainak megállapításáról szóló, 2001. július 27-i 1543/2001/EK bizottsági rendeletben került meghatározásra (HL L 203., 2001.7.28., 9. o.).

( 33 ) HL L 209., 2002.8.6., 5. 0.

( 34 ) Koncentráció felső határa; a koncentráció felső határának kiszámítása azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző kongenerek kimutathatósági határnál alacsonyabb értékei egyenlők a kimutathatósági határral.

( 35 ) A legmagasabb határértékek felülvizsgálatára először 2004. december 31-éig kerül sor a dioxin- és a dioxinjellegű-PCB-tartalomról szerzett új információk fényében, különösen abból a célból, hogy a megállapítandó értékek a dioxinokra és a dioxinjellegű PCB-kre is vonatkozzanak, további felülvizsgálatra pedig legkésőbb 2006. december 31-ig kerül sor a legmagasabb határértékek jelentős csökkentésének céljából.

( 36 ) A legmagasabb határértékek nem vonatkoznak az 1 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre.

( 37 ) A legutóbb a 95/23/EK irányelvvel (HL L 243., 1995.10.11., 7. o.) módosított 64/433/EGK tanácsi irányelv (HL L 121., 1964.7.29., 2012/64. o.) 2. cikkének a) pontjában, a legutóbb a 97/79/EK irányelvvel (HL L 24., 1998.1.30., 31. o.) módosított 71/118/EGK tanácsi irányelv (HL L 55., 1971.3.8., 23. o.) 2. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 94/65/EK irányelvvel (HL L 368., 1994.12.31., 10. o.) módosított 91/495/EGK tanácsi irányelv (HL L 268., 1991.9.24., 41. o.) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti szarvasmarhafélék, a juh, a sertés, a baromfifélék és a tenyésztett vad húsa, kivéve a 64/433/EGK irányelv 2. cikkének e) pontja, valamint a 71/118/EGK irányelv 2. cikke (5) bekezdése szerinti élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek.

( 38 ) A 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) 1. cikkében felsorolt a), b), c), e) és f) kategóriában meghatározottak szerinti halból nyert színhús és halászati termékek. A legmagasabb határérték a tarisznyarák barna húsának kivételével a rákfélékre vonatkozik, valamint a kizsigerelt fejlábúakra. Ha a halat egészben szánják fogyasztásra, a legmagasabb érték az egész halra vonatkozik.

( 39 ) A legutóbb a 96/23/EK tanácsi irányelvvel (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.) módosított 92/46/EGK tanácsi irányelvben (HL L 268., 1992.9.14., 1. o.) meghatározottak szerinti tej (nyers tej, tejalapú termékek előállítására szolgáló tej és a hőkezelt tej).

( 40 ) A legutóbb a 96/23/EK tanácsi irányelvvel (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.) módosított 89/437/EGK tanácsi irányelv (HL L 212., 1989.7.22., 87. o.) 2. cikkében meghatározottak szerinti tyúktojás és tojástermékek.

( 41 ) A legutóbb az 1651/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 220., 2001.8.15., 5. o.) módosított 1274/91/EGK bizottsági rendelet (HL L 121., 1991.5.16., 11. o.) 18. cikkében meghatározottak szerinti szabad vagy félintenzív tartásból származó tojás, amely megfelel a 2005. január 1.-től érvénybe lépő meghatározott legmagasabb határértéknek.

( 42 ) Az emberi fogyasztásra szánt gyümölcslevekről és egyes hasonló termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelv (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) I. és II. mellékletében meghatározott gyümölcslevek, beleértve a sűrítményből készült gyümölcsleveket, a sűrített gyümölcslevet és gyümölcsnektárt is.

( 43 ) A legutóbb az 1994. december 22-i, 3378/94/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.) módosított, a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.) 1. cikkében meghatározott szeszes italok.

( 44 ) A legutóbb a 2003/14/EK (HL L 41., 2003.2.14., 37. o.) irányelvvel módosított, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelv (HL L 175., 1991.7.4., 35. o.) 1. cikke és a legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabona alapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikke szerint meghatározott csecsemők és kisgyermekek.

( 45 ) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelvben (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) meghatározottak szerinti bébiételek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek kivételével.

( 46 ) See page 16 of this Official Journal.

( 47 ) Baby foods and processed cereal-based foods for infants and young children as defined in Article 1 of Directive 96/5/EC. The maximum level refers to the product as sold.

( 48 ) Infant formulae and follow-on formulae as defined in Article 1 of Directive 91/321/EEC. The maximum level refers to the product as sold.

( 49 ) Dietary foods for special medical purposes as defined in Article 1(2) of Commission Directive 1999/21/EC of 25 March 1999 on dietary foods for special medical purposes (OJ L 91, 7.4.1999, p. 29). The maximum level refers to the product as sold.

( 50 ) A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK, Euratom bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikkében meghatározott bébiételek és csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek. A legmagasabb értékek a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített élelmiszerekre vonatkoznak.

( 51 ) A Bizottságnak a tudományos és technológiai ismeretek fejlődésének figyelembevételével 2006. április 1-jéig felül kell vizsgálnia a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekben található legmagasabb nitrátértékeket.

( 52 ) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikkében meghatározott csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek. A csecsemők és a kisgyermekek számára készült bébiételeknél és feldolgozott gabonaalapú élelmiszereknél a legmagasabb érték a szárazanyagra vonatkozik. A szárazanyagot a 98/53/EK és a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

( 53 ) A legutóbb a 2003/14/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 37. o.) módosított, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelv (HL L 175., 1991.7.4., 35. o.) 1. cikkében meghatározott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek.

( 54 ) A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.) 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek.

A kifejezetten csecsemőknek, speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereknél a legmagasabb érték a következőkre vonatkozik:

- tej és tejtermékek esetén a késztermékekre (az így forgalmazott vagy a gyártó által megadott elkészítésben)

- tejen és tejtermékeken kívül egyéb termékek esetén a szárazanyagra. A szárazanyagot a 98/53/EK és a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

( 55 ) A 104/2000/EK (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) tanácsi rendelet 1. cikkében szereplő lista a) kategóriájában meghatározott hal.

( 56 ) A 104/2000/EK (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.) tanácsi rendelet 1. cikkében szereplő lista a), c) és f) kategóriájában meghatározott halak és halászati termékek.

( 57 ) Az 1493/1999/EK tanácsi rendeletben (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.) meghatározott borok, beleértve a habzóborokat, de kivéve a likőrborokat és a legalább 15 térfogatszázalék alkoholtartalmú borokat, továbbá gyümölcsborok.

( 58 ) Ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok az 1601/91/EGK tanácsi rendeletben (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.). meghatározottak szerint. Az ezekre az italokra alkalmazott legmagasabb ochratoxin A-tartalom a végtermékben lévő bor és/vagy szőlőmust arányának függvénye.

( 59 ) A legmagasabb érték a 2005. évi szürettől kezdve előállított termékekre vonatkozik.

( 60 ) A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározottak szerinti (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) gyümölcslevek, beleértve a sűrítményből, sűrített gyümölcsléből és gyümölcsnektárból készült gyümölcsleveket is, valamint a szőlőből készülteket.

( 61 ) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikkében meghatározott bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.

A csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek esetében a legmagasabb értékek a szárazanyagra vonatkoznak. A szárazanyag meghatározása a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseivel összhangban történik.

( 62 ) A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek.

A kifejezetten csecsemők számára készült speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek esetében a legmagasabb értékek a következőkre vonatkoznak:

- tej és tejtermékek esetében a fogyasztásra kész termékekre (amelyeket ilyenként hoznak forgalomba vagy hígítva a gyártó utasításai szerint).

- a tejtől és tejtermékektől eltérő termékek esetében a szárazanyagra. A szárazanyag meghatározása a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseivel összhangban történik.

( 63 ) Lásd e Hivatalos Lap 15 oldalát.

( 64 ) A benzo(a)pirén, melynek legmagasabb értéke szerepel a listán, a karcirogén PAH jelenlétének és hatásának markereként használatos. Ezen intézkedések a PAH legmagasabb értékei tekintetében a felsorolt élelmiszerekben minden tagállamban teljes mértékű harmonizációt biztosítanak. A Bizottságnak az élelmiszerekben található benzo(a)pirén és egyén karcirogén PAH-előfordulásával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek fejlődésének figyelembevételével 2007. április 1-jéig felül kell vizsgálnia a jegyzékben szereplő élelmiszer-kategóriákban található PAH-mennyiségeket.

( 65 ) A kakaóvaj nem tartozik ebbe a kategóriába, amíg a benzo(a)pirénnek a kakaóvajban való jelenlétére irányuló vizsgálatok folynak. Ezt az eltérést 2007. április 1-ig felül kell vizsgálni.

( 66 ) Bébiételek, illetve csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek a 96/5/EK irányelv 1. cikkében meghatározottak szerint. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

( 67 ) A 91/321/EGK irányelv 1. cikkében meghatározottak szerinti anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

( 68 ) Az 1999/21/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerinti speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

( 69 ) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék b), c) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti hal- és a halászati termékek.

( 70 ) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék a) kategóriájában meghatározottak szerinti hal.

( 71 ) HL L 187., 2002.7.16., 30. o.

( 72 ) Lásd e Hivatalos Lap 18 oldalát.

( 73 ) A 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontban megfogalmazott deoxinivalenol, zearalenon, fumonizinek, B1 és B2, T-2 és HT-2 toxinok legmagasabb megengedett értékeinek alkalmazásában a rizs nem tartozik a "gabonafélék" közé, és a rizstermékek sem tartoznak a "gabonakészítmények" közé.

( 74 ) A "feldolgozatlan gabonafélékre" vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre vonatkoznak. A legmagasabb megengedett értékek azonban a betakarított és átvett gabonafélék esetén a 2005/2006-os gazdasági évtől alkalmazandók a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) 2000. április 19-i 824/2000/EK rendelet (HL L 100., 2000.4.20., 31. o.) szerint.

"Első szintű feldolgozás" bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak "első szintű feldolgozásnak", amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

( 75 ) Ha 2007. július 1-je előtt nem állapítanak meg egyedi szintet, az ebben a pontban hivatkozott kukoricára azt követően 1 750 μg/kg érték vonatkozik.

( 76 ) Ez a kategória más névvel ellátott hasonló termékeket is magába foglal, például búzadara.

( 77 ) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv 1. cikkében meghatározott, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiétel céljára szánt feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.)

A feldolgozottgabona-alapú, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiételnek szánt élelmiszerek legmagasabb megengedett értéke a szárazanyagra vonatkozik.

( 78 ) Amennyiben 2007. július 1előtt. nem állapítanak meg egyedi értéket, attól kezdődően:

- 200 μg/kg érték vonatkozik a feldolgozatlan kukoricára,

- 200 μg/kg érték vonatkozik a kukoricalisztre, kukoricakorpára, kukoricadarára és finomított kukoricaolajra,

- 50 μg/kg érték vonatkozik a kukoricaszeletekre és kukoricaalapú reggeli müzlire,

- 20 μg/kg érték vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek fogyasztására szánt feldolgozott kukorica alapú élelmiszerekre.

( 79 ) A legmagasabb megengedett érték a fumonizin B1 (FB1) és Fumonizin B2 (FB2) összességére vonatkozik.

( 80 ) A "feldolgozatlan kukoricára" vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott kukoricára vonatkozik. A legmagasabb megengedett értékek azonban a betakarított és átvett kukorica esetén a 2006/2007-es gazdasági évtől alkalmazandók a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) 824/2000/EK rendelet (HL L 100., 2000.3.20., 31. o.) szerint.

"Első szintű feldolgozás" bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak "első szintű feldolgozásnak", amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

( 81 ) Amennyiben 2007. október 1-je előtt nem állapítanak meg egyedi értéket, attól kezdődően

- 2 000 μg/kg érték vonatkozik a feldolgozatlan kukoricára,

- 1 000 μg/kg érték vonatkozik a kukoricalisztre, kukoricakorpára, kukoricadarára és a kukoricagrízre,

- 400 μg/kg érték vonatkozik a közvetlen fogyasztásra szánt kukorica alapú élelmiszerekre,

- 200 μg/kg érték vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek fogyasztására szánt feldolgozott kukorica alapú élelmiszerekre és bébiételekre.

( 82 ) A legmagasabb megengedett érték a T-2 és HT-2 toxin összességére utal.

( 83 ) A "feldolgozatlan gabonafélékre" vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalmazott gabonafélékre vonatkozik.

"Első szintű feldolgozás" bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak "első szintű feldolgozásnak", amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

( 84 ) Amennyiben helyénvaló, 2007. július 1-jét megelőzően meghatározásra kerül egy legmagasabb megengedett érték.

A T-2 és a HT-2 toxinok jelenlétére vonatkozó adatok egyenlőre korlátozottak. Ugyanakkor a becsült beviteli értékek világosan jelzik, hogy a T-2 és a HT-2 jelenléte közegészségügyi szempontból aggodalomra adhat okot. Ezért egy érzékeny módszer kidolgozására, további előfordulási adatok gyűjtése, a T-2 és HT-2 gabonafélékben és gabonakészítményekben való jelenlétéhez kapcsolódó tényezők további vizsgálata/kutatása, különösen a zabban és termékeiben, szükséges és elsődleges fontosságú.