A Kúria Köf.5015/2012/6. számú precedensképes határozata. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Marosi Ildikó

KÚRIA

Köf.5015/2012/6.szám

A KÚRIA

ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a dr. Rácz Vanda jogtanácsos által képviselt Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) Indítványozónak Esztergom Város Önkormányzatának a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetéséről szóló 45/2003. (X.22.) számú rendeletének a 48/2007. (VI.28.) számú rendeletével történő módosításának felülvizsgálatára irányuló indítványa alapján, nemperes eljárásban, meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Esztergom Város Önkormányzatának a köztisztaság fenntartásáról, a parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2007. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (1) és (4) bekezdése törvénysértő, ezért azokat megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezések a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon vesztik hatályukat.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal jogelődje (a továbbiakban: Indítványozó) 12-694/2007. számú, 2007. október 9-én kelt törvényességi felhívásával Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez (a továbbiakban: érintett Önkormányzat) fordult. A törvényességi felhívásban arról tájékoztatta az érintett Önkormányzatot, hogy a köztisztaság fenntartásáról, a parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) rendeletét módosító 48/2007. (VI. 28.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 8. § (1) és (4) bekezdése törvény- és alkotmánysértő.

Az érintett Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalta a törvényességi felhívásban foglaltakat, a polgármester által kifejtett indokok alapján azonban azzal nem értett egyet.

2. Az Indítványozó jogelődje ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte az Ör. 8. §-ának - az alaprendelet 9. § (1) és (4) bekezdése - alkotmányossági felülvizsgálatát és megsemmisítését.

Indokolása értelmében a megjelölt két rendelkezés részben a jogalkotásról szóló - korábbi - 1987. évi XI. törvény rendelkezéseibe ütközött, ezen túlmenően sértette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (a továbbiakban: Ötv.), valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) egyes rendelkezéseit. Kérte annak megállapítását is, hogy az Ör. a települési hulladékokkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) bizonyos rendelkezéseivel is ütközik. Az Indítványozó állította, hogy a hivatkozott törvényekhez és az R.-hez képest az Ör. bizonytalan jogfogalmakat használ és túlterjeszkedik a számára előírt jogszabályi felhatalmazás keretein.

3. 2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk (2) bek. c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24.§ (1) bekezdés f) pontja értelmében a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Av.tv.) 72.§ (1) bekezdése értelmében "a 71.§-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatályba lépését megelőzően a Fővárosi és Megyei Kormányhivatal, illetve a jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartamában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.

4. Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-án végzésével áttette az indítványt a Kúriához.

5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa felhívta az érintett Önkormányzatot, hogy az indítvánnyal kapcsolatosan terjesszen elő állásfoglalást, aki azonban a felhívásnak nem tett eleget.

II.

1. Az indítvány megalapozott.

2. Az Ör. 8. § (1) bekezdése értelmében "az ingatlanok körül a tulajdonos, bérlő, illetve használó: (a továbbiakban: kötelezett) kötelessége a járdaszakaszok, gyalogosközlekedésre szolgáló utak, lépcsők tisztán tartása, pormentesítése, az ingatlan körüli zöld területnek a gondozása (fű- és sövénynyírás, gyommentesítés), az önkormányzat által biztosított növényekkel való betelepítése, a növények gondozása. A gondozás az elbirtoklás szempontjából nem minősül sajátjakénti birtoklásnak".

Az Indítványozó aggályosnak minősítette az Ör. 8. § (1) bekezdésének azon fordulatát, amely szerint a tulajdonos, bérlő, illetve használó kötelezettsége "az ingatlan körüli zöld felületnek" a gondozása. Álláspontja szerint e megfogalmazás - értelmező rendelkezés hiányában - jogbizonytalanságot eredményez. A képviselő-testület által, a törvényességi felhívás kapcsán elfogadott álláspont értelmében bizonytalanság nem áll fenn, mivel az Ör. 2. számú melléklete egyértelműen lehatárolja azt a területet, amelyet a kötelezett lakóközösség, a tulajdonos, illetve a bérlő és használó köteles rendben tartani.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Jat.) 2. § (1) bekezdése értelmében "[a] jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie". Az új Jat. hatályát megjelölő rendelkezés [1. § (1) bekezdés a) pont] értelmében az önkormányzati jogalkotók számára törvényi előírássá vált a jogállamiság, jogbiztonság alkotmányos elvéből levezetett normavilágosság, korábban alkotmányos követelménye. Az Alkotmánybíróság kidolgozta a normatartalmak jogbiztonsággal összefüggő teszt- és kritériumrendszerét. A törvényalkotó a korábbi alkotmányossági követelményeket beépítette az új Jat.-ba. Ez megadja annak a lehetőségét, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a normavilágosság elveit az önkormányzati rendeletekkel szemben érvényesítse.

A jogállami keretek között megalkotott jogi normával szemben támasztott - jogbiztonságra alapozott - követelmények egyike az, hogy "... a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára ... előre láthatóak legyenek. (...) A jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű fogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jogkövetkezményekkel". [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 81, 84.] "A jogbiztonság (...) megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon". [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, ....]