Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

3038/2014. (III. 13.) AB határozat

alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

Indokolás:

I.

[1] Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Szszt.) 8. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

[3] Indítványában előadta, hogy az Szszt. sérelmezett rendelkezése szerint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá az e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő szolgáltató jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni. Álláspontja szerint az Szszt. 8. §-ának hatálya alá tartozó területeken az érintetteknek nincs valódi választásuk azok igénybevételét illetően, és a normális életvitelhez szükséges szolgáltatásokat csak úgy tudják igénybe venni, hogy a megfigyelés következtében sérül az emberi méltósághoz, a magánszféra védelméhez és az információs önrendelkezéshez való joguk. Véleménye szerint ezért az Szszt. 8. §-a az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásába, a II. cikkébe, a VI. cikk (1) és (2) bekezdésébe ütközik. Az indítványozó nem jelölte meg konkrétan, hogy az Szszt 8. §-a álláspontja szerint a Nemzeti Hitvallás mely részét sérti, de a panaszból kikövetkeztethetően ez a Nemzeti Hitvallás tizenegyedik bekezdése.

[4] Az Alkotmánybíróság felkérésére kifejtette álláspontját az indítványról a nemzeti fejlesztési miniszter.

II.

[5] 1. Az Alaptörvénynek a panaszban állítottak szerint, sérelmet szenvedett rendelkezései:

"NEMZETI HITVALLÁS

[...] Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. [...]"

"II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg."

"VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez."

[6] 2. Az Infotv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"3. § E törvény alkalmazása során:

1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;

2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; [...]"

"5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés)."

[7] 3. Az Szszt. alkotmányjogi panasz benyújtásakor, 2012. december 27-én hatályos támadott rendelkezései:

"8. § (1) A vasút-, trolibusz- és az autóbusz-állomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a személyszállító vasúti járművek, trolibuszok, az autóbuszok és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz- és az autóbusz-állomáson, hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, és a hajók, kompok, továbbá az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információsszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató, a közlekedésszervező, valamint a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén - a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles

a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,

b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál, valamint

c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon

figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.

(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.

(4) A rögzített kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra vagy bíróság, hatóság részére ilyen eljárás során benyújtásra kerül.

(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a (4) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a rögzítéstől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép- illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje.

(6) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését az (5) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor, és a (4) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép- illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell."

[8] 4. Az Szszt. alkotmányjogi panasszal támadott hatályos rendelkezései:

"8. § (1) A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a személyszállító vasúti járművek, trolibuszok, az autóbuszok és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson, hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei és a hajók, kompok, továbbá az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató, a közlekedésszervező, valamint a vasút-, trolibusz-, autóbusz-, közösségi kerékpár- és hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén - a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles

a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,

b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra, és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,

c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon, valamint

d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán

figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.

(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.

(4) A rögzített kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra vagy bíróság, hatóság részére ilyen eljárás során benyújtásra kerül.

(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a (4) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a rögzítéstől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép- illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje.

(6) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését az (5) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor, és a (4) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép- illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell."

III.

[9] 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az eljárás alapjául szolgáló alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. által támasztott formai és tartalmi követelményeknek.

[10] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. Az indítvány az Abtv. 52. § (1)-(2) bekezdésében támasztott feltételeknek megfelel. Megjelöli a vizsgálandó törvényi rendelkezést, az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozó rendelkezést, az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit és a vélt alaptörvény-ellenesség indokait.

[11] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti indítványként terjesztette elő. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint a közvetlen alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltétele, hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. Az indítványozó az Abtv. 51. § (1) bekezdése alapján jogosultnak tekinthető, mivel a panaszt olyan törvényi rendelkezés alkalmazása kapcsán nyújtotta be, amely a sérelmezett törvényi rendelkezés alkalmazása alapján okoz - álláspontja szerint - az indítványozó számára alapjogi sérelmet, és a jogsérelem orvoslására nincs jogorvoslati lehetőség, mivel nincs olyan fórum, ahol elérhető lenne, hogy a kifogásolt rendelkezés ellenére a személyszállítási szolgáltatásokat az egyén úgy tudja igénybe venni, hogy hivatkozott jogai ne sérüljenek.

[12] Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontja és 26. § (2) bekezdés a) pontja alapján közvetlenül érintettnek tekinthető, valamint a panaszos által alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, és ennek következtében a panaszos alapjogai sérülhetnek.

[13] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőben érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Szszt. 2012. július 1-jén lépett hatályba, az alkotmányjogi panasz 2012. december 27-én érkezett az Alkotmánybíróságra.

[14] Az alkotmányjogi panaszban foglaltak megfelelnek az Abtv. 29. §-ában meghatározott feltételeknek. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptör-vény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az indítványban felvetett kérdés - okoz-e alapjogi sérelmet a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő szolgáltató által elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelés folytatása, a megfigyelés során kép- és hangfelvétel készítése, valamint a készített kép- és hangfelvétel kezelése - alapvető alkotmányossági jelentőségű problémát tartalmaz. Az alkotmányjogi panaszban meghivatkozott - az Szszt. megalkotását és hatálybalépését megelőzően hozott - alkotmánybírósági határozatok [35/2002. (VII. 19.) AB határozat - sportrendezvények biztonsága, 36/2005. (X. 5.) AB határozat - vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr által közterületnek nem minősülő létesítmények őrzése során vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer alkalmazása] nem a panaszban felvetett esetköröket vizsgálták.

[15] Ezért az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság befogadta és azt érdemben bírálta el.

[16] 2. Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

[17] 2.1. Az Alaptörvény VI. cikke a magyar jogi szabályozás hagyományainak megfelelően rendelkezik a személyes adatok védelméről. Az Alaptörvény a személyes adat fogalmát nem határozza meg. A személyes adatok védelméhez való jogot ugyanakkor a magánszféra (magán- és családi élet, magánlakás, jóhírnév) védelmére irányuló jogok között szabályozza. Habár az Alaptörvény a magánszférát szélesebb körben védi, mint az előző Alkotmány (nemcsak a magánlakás és a magántitok, hanem a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás is védett), az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban lefektetett elvek megfelelő alkalmazását egyik eltérés sem teszi önmagában lehetetlenné.

"Az Alkotmánybíróság Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) hatálybalépését követően, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 5. pontjára tekintettel úgy foglalt állást, hogy "az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beilleszté-se" (13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [32]).

Az Infotv.-t az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján alkotta.

Az Infotv. az előtte hatályban volt, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendszerét követve határozza meg a törvény célját és hatályát. [... ]

Sem az Alaptörvénynek, sem az Infotv.-nek nincs olyan szabálya, amely az információs önrendelkezési jog és az információszabadság alapintézményei eddigi értelmezéseinek megváltoztatását eredményezhetnék a jelen ügyben; mind az Avtv.-ben, mind az Infotv.-ben jelentős részben a 2012. január 1-je előtt született, az előző Alkotmány megfelelő rendelkezésein alapuló, korábbi határozatokban kifejtett elvek jelennek meg." (2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [13]-[16])

[18] 2.2. "Az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában - amelyben a népesség-nyilvántartás akkori szabályozását, illetve a személyi számot alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette - meghatározta a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos tartalmát, valamint az alapjog legfontosabb garanciájának, a célhozkötöttség elvének mibenlétét.

E határozatban foglalt elveket az Infotv. jelenleg is alkalmazza [a célhoz kötöttséget illetően: 4. § (1), (2) és (4) bekezdés, 26. § (2) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jellegű jogként értelmezte, hanem annak aktív oldalát is figyelembe vette és azt információs önrendelkezési jogként határozta meg.

[Az Alaptörvénnyel összhangban az Infotv. szintén információs önrendelkezési jogként kezeli a személyes adatok védelméhez való jogot (Infotv. 5. § és 6. §).]

A személyes adatok védelméhez való jog nem korlátozhatatlan. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is, ezekben az esetekben tehát az adatkezeléshez nem szükséges az adatalany beleegyezése, hozzájárulása. Az ilyen rendelkezést tartalmazó törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, ami pedig akkor alkotmányos, ha megfelel az Alaptörvény I. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Az Alkotmánybíróság szerint bármilyen jogszabálynak, amely személyes adat kezeléséről rendelkezik, garanciákat kell tartalmaznia arra nézve, hogy az érintett személy az adat útját a feldolgozás során követni, és jogait érvényesíteni tudja. Az erre szolgáló jogintézményeknek tehát biztosítaniuk kell az érintett beleegyezését az adatkezelésbe, illetve pontos garanciákat kell tartalmazniuk azokra a kivételes esetekre nézve, amikor az adatkezelés az érintett beleegyezése, esetleg tudta nélkül történhet. E garanciális jogintézményeknek - az ellenőrizhetőség érdekében is - korlátok közé kell szorítaniuk az adat útját.

Az Infotv. megléte önmagában nem jelent elegendő biztosítékot arra, hogy az információs önrendelkezési jog megfelelő védelemben részesüljön. Az általános szintű, az adatvédelem kereteit megállapító törvény mellett is szükségesek a meghatározott adatfajtákra vagy egyes állami, illetve gazdasági ágazatok adatkezelésére vonatkozó speciális szabályok." (2/2014. (I. 21.) AB határozat Indokolás [17]-[23])

[19] A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő szolgáltató általi elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelésre (kép- és hangfelvétel készítésére, valamint kezelésére) vonatkozó speciális szabályokat az Szszt. 8. §-a tartalmazza.

[20] 2.3. Az indítványozó álláspontja szerint a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő szolgáltató általi képi megfigyelés nyomán nyert, valamilyen hordozón készített felvétel személyes adatnak minősül és a technikai megfigyelés sérti az emberi méltóságot, és ezzel sérül az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás tizenegyedik bekezdése és a II. cikke.

[21] Az Alkotmánybíróság - működésének kezdetétől - az emberi méltósághoz való jogot az egyén autonómiájának védelmére szolgáló szubszidiárius alapjog, az általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti. [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 44-45.]

[22] Az Alkotmánybíróság az elektronikus képi megfigyelésekről szóló jogi szabályozást, mint az információs önrendelkezési jog egyik esetkörét már vizsgálta, amikor is a képi megfigyelés nyomán nyert, valamilyen adathordozón rögzített felvételt személyes adatnak minősített és a sportrendezvényeken végzett ilyen tevékenységgel összefüggésben annak alkotmányellenességét állapította meg, mivel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint csak a tényleges és a közvetlen, s nem az eshetőleges veszély értelmezhető a célhozkötöttség követelményét kielégítő alkotmányos ismérvként [35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 208.]. E határozatában az Alkotmánybíróság ugyanakkor a sportrendezvényeken készített felvételekre vonatkozóan a személyes adatok védelméhez való jog sérelme miatti alkotmányellenességet nem állapította meg, mivel elismerte, hogy a rögzített felvételek szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából kezelhetők és a 30 napos adatkezelési határidőt az adatvédelem alkotmányossági garanciái érvényesülése szempontjából elfogadható időtartamnak tekintette. A korábban vizsgált szabályozás szerint ugyanis a sportesemény szervezője által megvalósított adatkezelés alkotmányosan védett célhoz, a közrend, a közbiztonság védelméhez köthető; az érintett az adatkezelésről értesül, a rögzített adatok átadása a nyomozó hatóságok számára pedig törvényi szabályozásban megengedett, ugyanakkor az adat útja az érintett által ebben a vonatkozásban követhető. (ABH 2002, 199, 209-210.)

[23] Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a jelen ügyben vizsgált élethelyzet túlmutat a sportrendezvények közrendjével, közbiztonságával kapcsolatos kérdéskörön. Míg a sportrendezvény alkalmi rendezvény, amelyen a részvétel mind a sportolók, mind a szurkolók részéről egyedi döntést igényel, az Szszt. hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatást végző közforgalmú személyszállítási szolgáltatás, mint közösségi közlekedési üzem folyamatosan működő közérdekű üzem. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások körében a szolgáltató a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a személyszállító vasúti járművek, trolibuszok, az autóbuszok és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson, hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei és a hajók, kompok, továbbá az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá az Szszt.-ben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatásoknak a személyszállító járműveken, illetve az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítményekben való biztonságos üzemeltetése nem csak a közrend, közbiztonság biztosítása iránti jogos társadalmi igényt kell kielégítenie, hanem a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltatónak egyrészt az utasok életének, személyének, testi épségének védelmét, másrészt a saját, illetve a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevők vagyontárgyainak védelmét is biztosítania kell, harmadrészt a közösségi célú területek egy a társadalmi és gazdasági élet szempontjából kiemelt jelentőségű területén, a közösségi közlekedési célra is használt területeken és ehhez kapcsolódó létesítményeken közrend, közbiztonsági és nemzetbiztonsági okokból, az esetleges bűncselekmények (pl. lopás, rablás, garázdaság, jármű hatalomba kerítése, közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása stb.) elhárítása, illetve az elkövetés veszélyének minimalizálása, mint össztársadalmi érdek jelenik meg a személyes adat, az önrendelkezési jog és az emberi méltóság alkotmányos védelmével szemben.

[24] Az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazása világszerte közrend, közbiztonsági, terrorelhárítási és vagyonvédelmi okokból mind elterjedtebb. A hatályos magyar jogi szabályozásban több törvény is lehetővé teszi ezt a fajta megfigyelést a megfigyelés céljának, terjedelmének és feltételeinek az adott szervezet tevékenységéhez igazodó meghatározása, illetőleg a felvétel őrzési (tárolási) idejének limitálása mellett. Az indítvánnyal érintett Szszt. is e törvényi szabályozási körbe tartozik. Az Szszt. támadott rendelkezésében szabályozott elektronikus úton történő kamerás megfigyelés elsődleges funkciója a társadalmi együttélés jogilag védett állapotának, a közbiztonságnak és a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybevevő utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme. Másodlagos funkciója pedig a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás során az azt igénybevevők vonatkozásában a normakövetésre való rábírás, de ha mégis bekövetkezik a jogsértés, akkor a technikai eszköz alkalmazása a számonkérés elősegítését, a szankcionálás lehetőségének megkönnyítését szolgálja, és a személy- és vagyonellenes jogsértések észlelése tartósan és eredményesen más módszerrel nem érhető el.

[25] Az emberi méltósághoz való jognak számos, az Alaptörvényben nevesített és nem nevesített összetevője van. Fontos része az önrendelkezéshez való jog (30/2013. (X. 28.) AB határozat Indokolás [32]) és a magánszféra védelme. Az Szszt. támadott rendelkezése az emberi méltósághoz való jogot érvényre juttató garanciális rendelkezéseket tartalmaz a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevők információs önrendelkezési joga tekintetében [Szszt. 8. § (2), (3) és (5) bekezdése].

[26] Az Alkotmánybíróság a 3046/2013. (II. 28.) AB határozatában megállapította: "Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése - az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát alaptörvényi szintre emelve - tartalmazza, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán kimondta: "Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan." [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.]" (Indokolás [38]) Ennek tükrében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az állami beavatkozás az adott cél érdekében szükséges és arányos volt-e.

[27] Az elektronikus úton történő kamerás megfigyelést az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogalkotó az elsődleges és másodlagos funkciókban megjelenő célhoz kötötten teszi lehetővé az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá az Szszt.-ben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával. Az Szszt. támadott rendelkezésében szabályozott elektronikus úton történő kamerás megfigyelés esetében a rögzített adatok csak büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás lefolytatása céljából kezelhetők.

[28] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szszt. 8. §-ában szabályozott elektronikus úton történő kamerás megfigyelés célhoz kötött, amelyet alkotmányos célok - közrend, közbiztonsági és nemzetbiztonsági okok - igazolnak. Az Szszt. támadott rendelkezése deklarálja, hogy a megfigyelés az Infotv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett és az Infotv.-ben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával folytatható, továbbá az Szszt. 8. § (3) bekezdése további kiegészítő, emberi méltóságot védő tilalmat állapít meg az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazhatóságára. Az Infotv.-ben meghatározott adatkezelési garanciák mellett az Szszt. további garanciális szabályokat állapít meg a megfigyelés során keletkezett adatok kezelésére, tárolására, törlésére és megsemmisítésére vonatkozóan [8. § (2), (4)-(6) bekezdés]. Az Alkotmánybíróság figyelembe vette azt is, hogy a jogalkotó széleskörű mérlegelési lehetőségekkel rendelkezik annak meghatározására, hogy milyen veszélyektől kell megóvni a társadalmat, amely lehetőségeket csak akkor lépne túl alaptörvény-ellenesen, ha a jogalkotói mérlegelés eredménye - téves volta miatt - alkalmatlan lenne az azt követő jogalkotás megalapozására; továbbá az Szszt. támadott rendelkezésében meghatározott jogalkotói beavatkozás könnyebb és közvetlenebb ellenőrzést tesz lehetővé az állam számára a jogalkotó által kitűzött célok elérése érdekében. Az Szszt. 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő a megfigyelés során szerzett adatok célhoz kötöttsége szempontjából garanciális jellegű. A fenti megállapítások igazolják a jogalkotói beavatkozás arányosságát. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban elutasította.

[29] 2.4. Az indítványozó véleménye szerint az Szszt. 8. §-a sérti személyi adatai feletti rendelkezési jogát és ezzel sérül az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított információs önrendelkezési joga is.

[30] Az Alkotmánybíróság ismételten rámutat arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem korlátozhatatlan, kivételesen törvény előírhatja a felhasználás módját, ezekben az esetekben tehát az adatkezeléshez nem szükséges az adatalany beleegyezése, hozzájárulása. Az adatvédelem általános szabályait - az Alaptörvény mellett - az Infotv. fogalmazza meg. Az Infotv. a személyes adatok kezelését főszabály szerint - az Avtv.-hez hasonlóan - továbbra is két jogalapon teszi lehetővé: egyrészt az érintett előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása alapján, másrészt kötelező jelleggel, amennyiben azt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli [5. § (1) bekezdés a) és b) pontja]. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások körében az elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelés folytatása törvényi rendelkezés alapján közérdeken alapuló, alkotmányos célból történik. E vonatkozásban megfelel az Infotv. 5. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezésének.

[31] Ezt követően az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Szszt. támadott rendelkezése alapján elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül folytatott megfigyelés során sor kerül-e személyes adatok kezelésére. Az Infotv. 3. § 2. pontja alapján személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

[32] Az Szszt. 8. §-ában szabályozott elektronikus úton történő kamerás megfigyelés esetében alapvetően nem az Infotv. 3. § 2. pontjában meghatározott személyes adatok, hanem a megfigyelés jellegéből adódóan nyilvános, közforgalmú helyen a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybevevő számára sérelmesen az igénybevevő akaratától nem független, számára kedvezőtlen, jellemzően közerkölcsbe ütköző, illetve jogellenes cselekmények kerülhetnek rögzítésre. E cselekmények titokban tartása magánérdek, amely érdek szemben áll az Sz-szt. támadott rendelkezésében szabályozott elektronikus úton történő kamerás megfigyelés indokául szolgáló társadalmi érdekkel, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyságának növelésével, mint alkotmányos céllal. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint e - fentebb kifejtett - társadalmi érdekek indokolhatják az információs önrendelkezési jogot érintő korlátozást, és az elérni kívánt céllal arányban állnak. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban is elutasította.

[33] 2.5. Az indítványozó álláspontja szerint az Szszt. támadott rendelkezése sérti az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított magánszféra védelméhez való jogot is.

[34] Az Alkotmánybíróság több határozatában megerősítette, hogy az emberi méltósághoz való jog magában foglalja a magánszféra védelméhez fűződő jogot is. "Az Alkotmánybíróság a 8/1990. (IV. 23.) AB határozata óta az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti, amely általános személyiségi jog egyik aspektusa a magánszféra védelme [...]" [34/2009. (III. 27.) AB határozat, ABH 2009, 282, 289.] A magánszféra védelméről az Alkotmánybíróság korábban kifejtette: a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek. [36/2005. (X. 5.) AB határozat, ABH 2005, 390, 400.]

[35] Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Az Alaptörvény a magánélet sérthetetlenségének jogát jelentősen kibővíti az előző Alkotmány szabályaihoz képest. A magántitok kifejezést az Alaptörvény nem használja, helyette a magán- és családi életet, az otthont és a kapcsolattartást védi. Mint arra az Alkotmánybíróság az Indokolás [32] bekezdésében korábban már rámutatott, az Szszt. 8. §-ában szabályozott elektronikus úton történő kamerás megfigyelés a megfigyelés jellegéből adódóan nyilvános, közforgalmú helyen a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybevevő akarata alapján igénybe vett közszolgáltatás során történik.

[36] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Szszt. 8. §-a és az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése között a magánszféra védelme vonatkozásában az indítványozó indokolása alapján nincs alkotmányjogi szempontból értékelhető közvetlen összefüggés. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya pedig az indítvány elutasítását eredményezi (3176/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [24]), ezért az indítványt e tekintetben elutasította.

Budapest, 2014. március 11.

Dr. Kovács Péter s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3834/2012.

Tartalomjegyzék