BH 1995.10.604 A KSH termékbesorolásának értékelése adóügyben [1989. évi XL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 182. § (2)-(3) bek.].

Az APEH megyei igazgatósága a felperesnél 1992 júliusában adóellenőrzést tartott. Ennek eredményeként az első fokú adóhatóság határozatával 3 273 000 Ft adókülönbözet, 982 000 Ft adóbírság és 403 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert a felperes 1991. és 1992. években kókuszreszeléket értékesített, amelyet 0%-os áfa-adókulccsal számlázott ki a vevőknek. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a kókuszreszelék az ITJ 89-81. száma alá, az egyéb élelmiszer-ipari termékek közé tartozik, amelynek 25%-os az áfa-kulcsa. Az elsőfokú adóhatóság álláspontja szerint jogszabálysértően járt el a felperes, amikor a kókuszreszeléket 0%-os áfa-kulccsal számlázta.

A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1992. november 30-án kelt határozatával helybenhagyta az első fokú közigazgatási szerv határozatát.

A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy a Központi Statisztikai Hivatal besorolása téves, mert a kókuszreszelék a vizsgált időszakban az ITJ 89-49. száma alá, az egyéb magbél kategóriába tartozott, amelynek adókulcsa akkor 0%-os volt.

A városi bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a kirendelt igazságügyi mezőgazdasági szakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy a kókuszreszelék az ITJ 89-4. termékfőosztályába, a magbelek kategóriájába tartozik, s mint ilyen, a vizsgált időszakban 0%-os adókulcs alá esett. A KSH az elsőfokú bíróság előtt nem tudott olyan lényeges érvet előadni, amely megindokolta volna azt, hogy a kókuszreszelék miért került a többi magbélhez képest eltérő ITJ termékfőosztályba. A KSH-állásfoglalásoknak nincs jogszabályi erejük, ezért a bíróság jogosult annak felülvizsgálatára, és egyedi ügyben azok tartalmával ellentétes döntést is hozhat.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy az 1989. évi XL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint a termékek besorolására kizárólag a KSH jogosult, amelyhez a bíróság is kötve van.

A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában - egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával - kifejtette, hogy az egyedi ügyben hozott KSH besorolást a bíróság különböző bizonyítási eszközök igénybevételével felülvizsgálhatja, így a jelen perben is jogosult határozni abban, hogy a kókuszreszelék egyéb magbél vagy egyéb élelmiszer-ipari termék kategóriába tartozik-e. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felülvizsgálat eredményeként a termékbesorolást megváltoztatta, és a kókuszreszeléket egyéb magbélkategóriába sorolta. A KSH szerint a kókuszreszelék az egyéb élelmiszer-ipari termék kategóriába tartozik, mert a kókuszreszelék ipari eljárás eredménye. A megyei bíróság álláspontja szerint B. G. szakértő szakvéleménye nem tekinthető aggálytalannak és megalapozottnak, a szakvélemény ellentmondásos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szakvélemény ellenőrző szakértő kirendelése, szakvélemény kiegészítése nélkül is felülbírálható a periratokhoz csatolt szakirodalom, a szakvélemény és az általános fizikai ismeretek alapján. Ezért a további szakértői bizonyítást mellőzte. A KSH állásfoglalása alapján megállapította a megyei bíróság, hogy mind a fizikai, mind a kémiai átalakítás olyan ipari eljárásnak minősül, amelynek folytán a termés egyéb élelmiszer-ipari termékké válik, s így 25% az áfa-kulcsa.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 182. §-ában foglaltakat, mert nem hallgatta meg a szakértőt, tárgyalásra nem idézte. Nem adott lehetőséget arra, hogy a szakértő a szakvéleményével kapcsolatos aggályokat eloszlassa, az ellentmondásokat feloldja. A feleknek sem állt módjában a szakértőhöz kérdéseket feltenni. A jogerős ítélet élelmiszer-ipari szempontból megalapozatlan. A felperes által becsatolt szakirodalomra vonatkozóan az ítélet semminemű megállapítást nem tesz, tehát indokolási kötelezettségének sem tett eleget e körben a másodfokú bíróság. Ugyancsak nem indokolta azt sem, hogy az ügyben miért nem releváns az a körülmény, hogy a 7/1987. (XI. 6.) BkM rendelet 2. számú melléklete a 89-4. kategóriába tartozóként tüntette fel a kókuszreszeléket.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.