A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20711/2010/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 345. §] Bírók: Almásy Mária, Besenyeiné dr. Varga Katalin, Havasi Péter

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.21722/2007/40., Debreceni Ítélőtábla Pf.20707/2009/4., *Kúria Pfv.20711/2010/4.* (BH+ 2011.8.346)

***********

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.20.711/2010/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr.Ifj.Horváth Tibor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.ifj.Horváth Tibor ügyvéd) felperesnek az ügyvezető által képviselt I.r., a dr.Oláh Tibor ügyvéd által képviselt II.r., a dr.Szeszák Gyula ügyvéd által képviselt III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál 5.P.21.722/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.707/2009/4. számú rész- és közbenső ítéletével elbírált perében a jogerős rész- és közbenső ítélet ellen a III-VIII.r. alperesek részéről 51. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős rész- és közbenső ítélet közbenső ítéleti részét hatályában fenntartja.

Kötelezi a III.r., IV.r., V.r., VI.r. VII.r. és VIII.r. alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, és térítsenek meg az államnak 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A felperes 2004. december 31-én az I.r. alperes által üzemeltetett, a főút mellett található vendéglátóegységben szilveszteri összejövetelen vett részt a III-VIII.r. alperesekkel és a perben nem álló B. S.-sel együtt. Az I.r. alperes a helyszínt, valamint az étel- és italfogyasztást biztosította. A II.r. alperes az I.r. alperes felelősségbiztosítója.

2005. január 1-jén 00 óra 30 perc körüli időben a vendégek a csárda előtt található parkolóba mentek, ahol az egyes vendégek petárdát, B. S. és a III-VIII.r. alperesek ún. római gyertya elnevezésű pirotechnikai eszközt használtak. Ezt szabálytalanul, a használati útmutatótól eltérően kézből indították, azt a kilövés után is forgatták és az előírt védőtávolságot sem tartották be.

A felperes jobb szeme az egyik római gyertyából származó lövedéktől megsérült, maradandó károsodást szenvedett.

A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperesek kötelezését.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes arra hivatkozott, hogy nem volt a rendezvény szervezője, az nem volt zártkörű, míg a II.r. alperes a biztosítóval szembeni közvetlen igényérvényesítés kizártságára hivatkozott. A III-VIII.r. alperesek azért kérték a kereset elutasítását, mert a szilveszteri rendezvény résztvevői nem tekinthetők veszélyes üzemi tevékenységet folytatóknak. A kárt egyetlen személy okozta, akinek kiléte azonban nem volt megállapítható.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével megállapította, hogy a III-VIII.r. alpereseket teljes és egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli a felperest ért sérülés következtében bekövetkezett hátrányokért, míg az I.r. és II.r. alperes vonatkozásában a keresetet elutasította.

Az I.r. alperes felelősségét azért nem állapította meg, mert a szerződéses jogviszony által felölelt körben -helyszín, étel-, italfogyasztás - minősül csak a szilveszteri rendezvény szervezőjének, a tűzijáték szervezésében már nem, a szilveszteri programot (zeneszolgáltatás, tűzijáték) már nem ő szervezte. Nem nyert igazolást, hogy az I.r. alperes tudott arról, hogy a rendezvény résztvevői pirotechnikai eszközt kívánnak felhasználni, illetőleg amikor ezt alkalmazottai észlelték, lehetősége nyílt volna felhasználásuk megakadályozására. A II.r. alperes vonatkozásában az I.r. alperes kártérítési felelőssége hiányában, de azért sem lehet felelős, mert az I.r. alperes felelősségének fennállta esetén sem lenne jogosult a felperes az igényét vele szemben közvetlenül érvényesíteni.

A III-VIII.r. alperesek az általuk birtokolt római gyertya pirotechnikai terméket jogszabályi korlátozás hiányában szabadon használhatták a szilveszteri rendezvény során, azonban a használati utasításban meghatározottak betartása az élet, testi épség, egészség és vagyonvédelem a kötelezettségük volt. Megállapította, hogy a baleset bekövetkezésének időpontjában kizárólag a III-VIII.r. alperesek és a perben nem álló B. S. használták az említett pirotechnikai eszközt. Az orvosszakértői vélemény, a pirotechnikai szakértői vélemény és a szaktanácsadói nyilatkozat valószínűsítette, hogy a felperes jobb szemének sérülése nem petárdától, hanem egyéb pirotechnikai eszköztől, a megjelölt alperesek által használt római gyertya elnevezésű eszköztől következett be; a felperes szemsérülésének ettől eltérő eredetét a peradatok nem támasztották alá. Megállapította, hogy a III-VIII.r. alperesek nem a használati utasításnak megfelelően, hanem az emberi életet, egészséget, testi épséget veszélyeztető módon használták a pirotechnikai eszközt, annak használati utasítását vagy el sem olvasták, vagy az előírásait nem vették figyelembe.

Azt a perben nem lehetett megállapítani, hogy melyik, a pirotechnikai eszközt szabálytalanul használó személy; a III-VIII.r. alperes, vagy a perben nem álló B. S. okozta a felperes szemsérülését. Ugyanakkor ennek azért nem tulajdonított jelentőséget, mert valamennyi, a római gyertyát szabálytalanul használó személy magatartása idézte elő azt a veszélyhelyzetet, mely a felperes károsodásának okává vált. Valamennyien az előírásokkal ellentétesen használták a római gyertyát, mert azokat nem fix pontról, a földről indították, a kellő védőtávolságot nem tartották be, és azokat forgatták is, emiatt a lövedékek össze-vissza repültek ki a csőből. A III-VIII.r. alperesek súlyos sérülés okozására alkalmas eszközt használtak fel szabálytalanul és e cselekményük volt a felperest ért károsodás alapvető oka. Az a körülmény, hogy csak az egyikőjük által felhasznált római gyertya okozhatta a felperes sérülését, nem érinti a III-VIII.r. alperesek, mint károkozók felperessel szembeni egyetemleges felelősségét, a "kimentésüket megalapozó körülményt nem észlelt a bíróság". Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a Ptk. 345. §-a, vagy a Ptk. 339. §-a szerinti felelősségi alakzat szerint minősül a kártérítő felelősség, mert mindkét felelősségi alakzat megalapozza a III-VIII.r. alpereseknek a Ptk. 344. §-a szerinti egyetemleges kártérítési felelősségét és kimentésre alapot adó körülmény egyik esetben sem tárható fel.