A Legfelsőbb Bíróság Bfv.810/2010/6. számú határozata alárendelt megsértésének bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 358. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Szabó Péter
Kapcsolódó határozatok:
Kaposvári Törvényszék Kb.32/2008/39., *Kúria Bfv.810/2010/6.* (EH 2010.2216), Fővárosi Ítélőtábla Kbf.8/2010/4.
***********
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2011. évi február hó 22. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő
v é g z é s t:
Az alárendelt megsértésének bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a Katonai Fellebbviteli Ügyészség által a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.8/2010/4. számú végzésének azon rendelkezését, amellyel az elsőfokú bíróságnak a terheltet az alárendelt megsértésének bűntette (Btk. 358. § (1), (2) bek. c) pont) miatt emelt vád alól felmentő rendelkezését (2/c tényállás) helybenhagyta, hatályában fenntartja;
Azt a rendelkezését, amellyel az elsőfokú bíróságnak a terhelttel szemben 2 rb alárendelt megsértésének vétsége (Btk. 358. § (1) bek.) miatt indult büntetőeljárást (2/a, 2/d tényállás) megszűntető rendelkezését helybenhagyta, hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsát e körben új eljárás lefolytatására utasítja.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s:
A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a 2009. november 16-án kihirdetett Kb.II.32/2008/39. számú ítéletével a terheltet az ellene a Btk. 358. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő alárendelt megsértésének bűntette miatt emelt vád alól felmentette, míg a vele szemben további 4 rendbeli a Btk. 359. §-ának c) pontja szerinti elöljárói hatalommal visszaélés vétsége, 2 rendbeli a Btk. 358. § (1) bekezdése szerinti alárendelt megsértésének vétsége, és a Btk. 359. § e) pontja szerinti elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 198.624. Ft bűnügyi költség az államot terheli.
Az elsőfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálattal érintett tényállása a következő:
A terhelt 1970 óta teljesített szolgálatot a Belügyminisztérium állományában. 2006. és 2007. évben, 2007. november 26-ig kapitányságvezetőként teljesített szolgálatot. Szolgálati viszonya nyugállományba helyezéssel 2008. július 24-én megszűnt.
2/a.
A kerületi rendőrkapitányság erre kijelölt állománya 2006. év nyarának végén bűnügyi akciót hajtott végre. Az előzetes eligazítás T. F. rendőr alezredes sértett feladata volt. Az állomány területre történő kivonulását követően a terhelt megjelent a sértett irodájában, azért, hogy az eligazítást ellenőrizze. Az irodában jelen volt E. Cs. rendőr zászlós is, a sértett közvetlen beosztottja. A sértett jelentést tett arról, hogy az állomány eligazítása és kivonulása már megtörtént. A terhelt kifogásolta, hogy a sértett az akciótervet az engedélye nélkül részben megváltoztatta. Először halkan beszélt, majd a végén már kiabálva folytatta, és a sértettnek az alábbi kijelentéseket tette: "F. te erre a munkára alkalmatlan vagy, a munkád szart sem ér"!. A sértett megkérdezte tőle, hogy "szart sem ér a munkám?", erre a terhelt kiabálva azt válaszolta, hogy "tudod mit, annál többet ér, szart ér".
Ezzel a kijelentésével a sértettet egy alárendeltje jelenlétében emberi méltóságában megsértette.
A sértett e kijelentések után távozni kívánt a kapitányság épületéből. Ekkor a terhelt már békülékenyebb hangnemet ütött meg és kijelentette, "nem szar a sértett munkája, jó, hogy ott van a kerületben", majd azt is közölte vele, hogy ő az egyik legjobb parancsnoka.
2/d.
2007. év októberében a terhelt egy reggeli eligazítást követően folyamatban lévő ún. előzetes letartóztatásos ügyek revízióját látta el. Ekkor az irodában a terhelt több alárendeltje volt jelen. A revízió során K. L. r. törzszászlós sértettet beszámoltatta, aki a terheltnek jelentette, hogy az egyik előzetes letartóztatásos ügyében csak egy bűncselekmény van. Erre a terhelt indulatos állapotba került, kiabálni kezdett a sértettel, közölte vele, hogy a sértett "hülye", majd ordítva kijelentette, hogy olyanoknak, mint a sértett "a Dunán kellene úsznia és fog is". A terhelt e kijelentéseivel a r. törzszászlós sértettet emberi méltóságában alárendeltjei jelenlétében durván megsértette.
2/c.
A kerületi rendőrkapitányságon 2006. július és 2007. február 1-je közötti időszakban B. B. r. százados sértett a vizsgálati osztály vagyonvédelmi alosztályának vezetője volt, B. L. r. hadnagy sértett pedig az alosztályon nyomozóként dolgozott. Ebben az időszakban, utólag már pontosabban meg nem állapítható időpontban a terhelt B. r. századost és B. r. hadnagyot berendelte parancsnoki eligazításra. Az eligazításon részt vett T. M. r. százados, valamint S. J-né r. alezredes is.
A terhelt a parancsnoki eligazítás alkalmával B. r. hadnagy egyik ügyében kifogásolta az ún. robotzsaru számítógépes rendszerben rögzített irat módosítását. Kijelentette, hogy a számítógépen egy olyan virtuális okirat szerepel, amelynek tartalmát B. r. hadnagy a hitelesítést követően megváltoztatta és az általa módosított, szabálytalanul átírt és kinyomtatott iratot íratta alá B. r. századossal, mint elöljárójával. Erre hivatkozással az eligazításon a két sértettet okirat-hamisítóknak nevezte, és közölte velük: örüljenek neki, hogy közokirat-hamisítás bűncselekménye miatt nem tesz ellenük feljelentést. Arra is kitért, hogy a feljelentés megtételétől is csak azért tekint el, mert a vizsgálati osztályon túl sok a munka, a létszám pedig kevés.
A Legfelsőbb Bíróság ezt meghaladóan a tényállás részének tekintette az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában azokat a ténymegállapításokat is, amelyeket nem az ún. tényállás része tartalmaz. Eszerint B. L. r. hadnagy praktikus szempontból az egyik irat dátumát megváltoztatva - de tartalmának módosítása nélkül - újabb iratot készített. Ezzel egy régebbi irat felülírásra került a számítógépes rendszerben, amelynek következtében egy iratot valójában eltüntetett. A "robotzsaru" használatára vonatkozó szabályok szerint a számítógépes rendszerben rögzített és tárolt - előzőleg kinyomtatott, és papíralapon hitelesített, aláírt - iratot azonban megváltoztatni nem lehetett volna, mivel ezáltal ellenőrizhetetlenné válik az eredeti iratot elkészítő személy munkája.
Az ítélet ellen a katonai ügyész fellebbezett a tényállás 2. pontja szerinti cselekmények tekintetében a részbeni felmentés (2/c. pont), illetve a 2/a., 2/b. és 2/d. pontok vonatkozásában az eljárás megszüntetése miatt, a terhelt bűnösségének egységesen alárendelt megsértésének bűntettében megállapítása, és büntetés kiszabása érdekében. Ugyanakkor az eljárásnak 4 rb. elöljárói hatalommal visszaélés vétsége (tényállás 1. pontja) miatti megszüntetését tudomásul vette.
Fellebbezésének írásbeli indokolásában arra hivatkozott, téves a részbeni felmentés és erre is tekintettel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a terhelt ezen tényállási pontban írt további cselekményeit több rendbeli, részben eltérő minősítésű vétségként értékelte. Az adott tényállás valamennyi pontja egységesen alárendelt megsértésének bűntettét valósítja meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!