A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30175/2009/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Salamonné dr. Solymosi Ibolya, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Ítélőtábla Gf.30253/2008/4., Kaposvári Törvényszék G.40016/2008/30., *Kúria Gfv.30175/2009/4.*

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.175/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Nevében !

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Noll László ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Mészáros Győző ügyvéd által képviselt I. r., dr. Rozman András ügyvéd által képviselt II. r. és dr. Szabó Tibor ügyvéd által képviselt III. r., IV. r., V. r. és VI. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt a Somogy Megyei Bíróság előtt 1.G.40.016/2008. számon indult és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.253/2008/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Ítélőtábla Gfv.IV.30.253/2008/4. számú ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 1,000.000 (Egymillió) forint felülvizsgálati perköltséget, és az államnak külön felhívásra 2,500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes és a III. r. alperes 2001. december 21. napján kelt adásvételi szerződéssel 98,500.000 Ft vételárért egymás között egyenlő arányban megvásárolta az s-i ingatlant. A vételárat részben készpénzben, részben kölcsön felvételével fizették meg. E célból a felperes és a III. r. alperes 2002. június 3-án hitelszerződést kötött a B. Takarékszövetkezettel. A takarékszövetkezet 60 millió forint összegű hitelt folyósított a felperes és a III. r. alperes részére. A kölcsönszerződést adóstársként aláírták a IV-VI. r. alperesek is. A takarékszövetkezet 2003. július 2-án 20 millió forint összegű jelzálog típusú kölcsönt folyósított építőanyag vásárlása céljából a felperesnek és a III. r. alperesnek. Adóstársként szerepelnek IV-VI. r. alperesek, valamint dr. Á-né Cs. É. is. A fenti kölcsöntartozásokat a felperes, illetve a III. r. alperes nem fizették meg. A B. Takarékszövetkezet 2003. május 23-án végrehajtási eljárást kezdeményezett a felperessel és a III. r. alperessel szemben. Ugyancsak végrehajtási eljárást indított a Megyei Illetékhivatal is a meg nem fizetett vagyonátruházási illeték behajtása végett. A két eljárást egyesítették. A B. Takarékszövetkezet által folyósított hitel konzorciális hitel volt, a konzorciális társ a D. Takarékszövetkezet. A B. Takarékszövetkezet felhatalmazása alapján a D. Takarékszövetkezet és a II. r. alperes engedményezési szerződést kötöttek, melyben a hitelintézet a felperessel és a III. r. alperessel szembeni követelését a II. r. alperesre engedményezte 95,057.867 Ft vételár fejében. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó az ingatlan becsértékét 160 millió forintban, az ingatlan 1/2 részének becsértékét beköltözhetően 80 millió forintban, lakottan 40 millió forintban állapította meg. A bíróság a becsérték miatti végrehajtási kifogást jogerősen elutasította. A végrehajtó által 2004. június 1-jén jegyzőkönyvbe foglaltan a felperes és a III. r. alperes mint adós, a II. r. alperes mint a végrehajtást kérő jogutódja, s az I. r. alperes mint vevő megállapodtak abban, hogy az I. r. alperes megvásárolja a felperes tulajdoni illetőségét 70 millió forintért, a III. r. alperes 1/2 tulajdoni illetőségét 10 millió forintért árverésen kívül, de árverési vétel hatályával. Az I. r. alperes képviseletében S. B-tól kapott meghatalmazás alapján testvére S. T. járt el. A felek a kifogásolási és fellebbezési jogukról lemondtak. A megállapodás szerint az illetékhivatal teljes követelése kielégítésre került. Az illetékhivatal követelésének kielégítése, illetve a végrehajtási költségek kifizetése után a fennmaradó rész a II. r. alperes részére átutalásra került. Az I. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A felszámolás alá került felperes több kereseti kérelmet is előterjesztett, a felülvizsgálati kérelem tárgyát azonban kizárólag az V. számú kereseti kérelem képezi. A felperes e kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy az I. r. alperes az árverési vétel hatályával történt értékesítés során rosszhiszeműen járt el, ezért nem szerzett tulajdonjogot a perbeli ingatlanon; kérte az I. r. alperes tulajdonjogának törlését. Felperes előadta, miután a II. és III. r. alperesek tudomást szereztek arról, hogy a felperes ellen felszámolás elrendelése iránti kérelmet terjesztettek elő, egyeztettek az I. r. alperessel és megállapodtak abban, hogy árverésen kívül, de árverés hatályával a tényleges forgalmi érték töredékéért megszerzik a felperes tulajdonát is képező ingatlant, s ezzel a többi hitelező követelésének fedezetét elvonják. E körben a felperes hivatkozott a Ptk. 4.§ (1) és (4) bekezdésében, illetve az 5.§ (2) bekezdésében foglaltakra.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság 2008. június 27-én kelt ítéletével a felperes fenti V. számú keresetét elutasította. Kifejtette, mivel a perbeli esetben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 157.§ (1) bekezdése szerint árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történt az ingatlan értékesítése, ezért a Ptk-nak a szerződés érvénytelenségére vagy hatálytalanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandóak, az ügylet fedezetelvonó jellegének megállapítása nem lehetséges. Kifejtette továbbá, nem nyert bizonyítást, miszerint a felperes által állított cél az volt, hogy az ügylettel a felperes többi hitelezőjének kielégítési alapját kívánták volna elvonni. A rosszhiszeműséget nem találta megállapíthatónak a felperes által hivatkozott személyi összefonódásokra tekintettel. Nem nyert bizonyítást, hogy az I. r. alperes a felperes elleni felszámolási eljárás megindításáról tudomással bírt. Az I. r. alperes rosszhiszeműsége e körben nem merülhet fel, mivel az értékesített ingatlan a felperes és a III. r. alperes tulajdonában állt. A rosszhiszeműség akkor bírna jelentőséggel, ha a szándék az lett volna, hogy kikerülje az ingatlan valódi tulajdonosának személyét, vagy a végrehajtó törvénysértően járt el, és arról a tulajdonjogot szerző tudomással bírt, de az adott tényállás mellett a végrehajtó jogszerűen járt el.

A Pécsi Ítélőtábla 2008. január 28-án kelt ítéletével többek között az elsőfokú bíróságnak az V. számú kereseti kérelmet elutasító ítéleti rendelkezését helybenhagyta. Kifejtette, helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság atekintetben, hogy a Vht. 157.§ (1) bekezdése szerinti árverésen kívüli, de árverési vétel hatályával történő értékesítés esetén kötelmi jogviszony az adós és az árverési vevő között nem jön létre. Az árverés során történő értékesítés nem minősíthető az adós jognyilatkozatán alapuló tulajdon-átruházásnak, a vevő a végrehajtó közreműködésével, a végrehajtó cselekménye által állami kényszeraktuson alapulóan eredeti szerzéssel szerzi meg a tulajdonjogot. A Ptk. 120.§ (1) bekezdése alapján az állapítható meg, hogy az ingatlan tulajdonjogát az árverési vevő abban az esetben szerzi meg, ha az elárverezett ingatlan tulajdonosa az, aki ellen a végrehajtás e módjára sor kerül. Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése során a jóhiszeműség kérdésében, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) ad eligazítást. Az Inytv. 5.§ (3) bekezdése értelmében jóhiszemű szerzőnek az minősül, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez tulajdonjogot. Az "ingatlan-nyilvántartásban bízva" kifejezés alatt pedig figyelemmel a 2/2005. PK véleményben írtakra azt kell érteni, hogy a fél az ingatlan-nyilvántartástól eltérő valóságos jogi állapotról nem tud, és nem is kell tudnia. Mivel pedig a felperes és a III. r. alperes az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai voltak, az árverési vevő az ingatlan tulajdonjogát minden további feltételtől függetlenül megszerezte.