A Pécsi Ítélőtábla Gf.30253/2008/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 215. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 120. §, 338. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 157. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §] Bírók: Kovács Ildikó, Veszeley Józsefné, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.253/2008/4. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Noll László ügyvéd (8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 4.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Mészáros Győző ügyvéd (1092 Budapest 9., Ráday utca 43.) által képviselt I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a Dr. Szeles Veronika ügyvéd (7400 Kaposvár, Fő u. 7.) és a Dr. Rozman András ügyvéd (7000 Sárbogárd, Asztalos u. 1.) által képviselt II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a Dr. Szabó Tibor ügyvéd (7400 Kaposvár, Ezredév u. 1.) által képviselt III. rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű, IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű, V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű és VI.rendű alperes neve (VI. rendű alperes címe) VI. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2008. június 27. napján kelt 1.G.40.016/2008/30. számú ítélete ellen a felperes részéről 32., a III. r. alperes részéről 33. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és a III. r. alperest terhelő tőkemarasztalás összegét 39.250.000 (harminckilencmilló-kettőszázötvenezer ) forintra felemeli, a felperes által a III. r. alperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 1.000.000 (egymillió) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 1.000.000 (egymillió) forint másodfokú perköltséget, kötelezi a III. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 1.140.000 (egymillió-egyszáznegyvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes kereseti kérelmeinek túlnyomó részét a Somogy Megyei Bíróság - a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.171/2007/6. számú részítélete folytán jogerőre emelkedett - G.40.248/2006/54. számú részítéletével már elbírálta. Az elsőfokú bíróság jelen fellebbezéssel támadott ítéletében az V. és VII. számú kereseti kérelmeket döntötte el, a V. számú kereseti kérelmet, mely annak megállapítására irányult, hogy az I. r. alperes - rosszhiszemű eljárása folytán - a s.-i ...... hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg, elutasította, a I. r. alperes tulajdonjogának törlése iránti kereseti kérelemmel együtt. A VII. számú kereseti kérelemnek, melyben a felperes a közte és a III. r. alperes közt fennállt egyetemleges kötelezettségből eredő megtérítési igényét érvényesítette, 28.951.203 forint erejéig helyt adott, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az V. számú kereseti kérelem körében az volt a jogi álláspontja, hogy miután a perbeli esetben a Vht. 157. § (1) bekezdése szerinti árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történt az ingatlan értékesítése, a Ptk-nak a szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, az ügylet fedezetelvonó jellege a Vht. 157. § (1) bekezdése szerinti értékesítésnél nem jöhet szóba. Mindemellett kifejtette azt is, hogy nem is nyert bizonyítást az eljárás során az a felperes által állított cél, hogy az ügylettel a I. r. alperes a felszámolás alá került felperes többi hitelezője kielégítési alapját kívánta volna elvonni. Nem találta megállapíthatónak a rosszhiszeműséget önmagában abból az okból sem, hogy a felperesi és I. r. alperesi cégek tulajdonosai közt személyi összefonódás volt, és mert az I. r. alperes a felszámolási eljárás megindításáról az árverési vétel hatályával történő értékesítés időpontjában tudomással bírt, bár hozzátette, hogy e tény nem is nyert bizonyítást. Kifejtette emellett az elsőfokú bíróság azt is, hogy a rosszhiszeműség kérdése egyébként abban a körben merülhet fel, hogy a tulajdonjog megszerzőjének jogszerű magatartása esetlegesen arra irányult, hogy a tulajdonjog árverésen kívüli megszerzése során kikerülje az ingatlan valódi tulajdonosának személyét, jól lehet tudott, vagy tudnia kellene a valódi tulajdonosról. Miután azonban a végrehajtó a jelen esetben olyan ingatlant értékesített, amely a felperes és a III. r. alperes közös tulajdonában állott, így e körben a rosszhiszeműség eleve kizárt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint felmerülhetne a rosszhiszeműség akkor is, ha a tulajdonjog szerző tud, vagy tudnia kellene a végrehajtó eljárásának, intézkedésének törvénysértő voltáról, J. I. végrehajtó azonban a Vht. vonatkozó rendelkezéseinek betartásával járt el, így jogszerűen történt az ingatlan értékesítése, annak minden mozzanata.

A VII. számú kereseti kérelemmel kapcsolatos döntését az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy miután a felperes és a III. r. alperes egyetemleges kötelezettek voltak a B. és Vidéke Takarékszövetkezettől felvett 60.000.000 forint összegű, valamint 20.000.000 forint összegű hitelszerződések esetében, egymás közti viszonyukban irányadó megállapodásukra figyelemmel azonban ebből az összegből 60.000.000 forintot a III. r. alperesnek, 20.000.000 forintot a felperesnek kellett visszafizetnie, a felperes - többletteljesítése folytán - 29.095.203 forint megtérítését igényelheti.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és a III. r. alperes jelentettek be fellebbezést, a felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, az V. számú kereseti kérelme teljesítését, és a VII. számú kereseti kérelem tekintetében a marasztalási összeg kereset szerinti - 39.250.000 forintra történő - felemelését kérte.

A III. r. alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a VII. számú kereseti kérelem elutasítását kérte.