32015D0455[1]

A Bizottság (EU) 2015/455 határozata ( 2014. július 23. ) a Görögország által a Piraeus Bankcsoportnak a Piraeus Bank S.A. feltőkésítésével és szerkezetátalakításával kapcsolatban végrehajtott SA.34826 (2012/C), SA.36005 (2013/NN) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2014) 5217. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/455 HATÁROZATA

(2014. július 23.)

a Görögország által a Piraeus Bankcsoportnak a Piraeus Bank S.A. feltőkésítésével és szerkezetátalakításával kapcsolatban végrehajtott SA.34826 (2012/C), SA.36005 (2013/NN) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2014) 5217. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a fenti rendelkezések értelmében felkérte a tagállamokat és más érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1),

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. A PIRAEUS BANKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

(1) 2008. november 19-i határozatával a Bizottság jóváhagyott egy "Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések" elnevezésű rendszert (a "görög banktámogatási program") a görög pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása céljából. A görög banktámogatási program az alkotóelemeit képező három intézkedés szerint tesz lehetővé támogatásnyújtást: feltőkésítési intézkedés, garanciaintézkedés és államkötvény-kölcsönzési intézkedés (2). 2009 májusában Görögország a feltőkésítési intézkedés szerint feltőkésítette a Pireaus Bankot (a továbbiakban: a Bank (3)).

(2) A 2008. november 19-i határozat (14) preambulumbekezdése rögzítette, hogy egy szerkezetátalakítási tervről értesítik a Bizottságot a feltőkésítési intézkedés kedvezményezettjeire vonatkozólag.

(3) 2010. július 23-án a görög hatóságok szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottságnak. A Bizottság ezt a tervet és későbbi frissítéseit, valamint a görög hatóságok által benyújtott további információkat SA.30342 (PN 26/2010) sz. ügyként, majd SA.32787 (2011/PN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(4) A Bank több ízben is kedvezményezettje volt a görög banktámogatási program keretében nyújtott állami garanciáknak és államkötvénykölcsönöknek (4). Ugyancsak a kedvezményezettje volt az állam által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtásnak ("államilag garantált ELA").

(5) 2012. április 20-án a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap ("HFSF") egy levelet adott át a Banknak, elkötelezve magát, hogy részt vesz a Bank tervezett tőkeemelésében. 2012. május 28-án a HFSF 4 700 millió EUR áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak ("első áthidaló feltőkésítés").

(6) 2012. május 10-én a görög hatóságok hivatalosan értesítették a Bizottságot a HFSF által a Banknak adott kötelezettségvállalási nyilatkozatról. A Bizottság ezt be nem jelentett támogatásként vette nyilvántartásba (SA.34826 (2012/NN) ügyszám alatt), mivel az intézkedést addigra már végrehajtották.

(7) 2012. július 27-i határozatával a Bizottság az első áthidaló feltőkésítéssel kapcsolatban hivatalos vizsgálati eljárást indított ("a Pireaeus-eljárás megindításáról szóló határozat") (5).

(8) 2012 decemberében a HFSF egy 1 553 millió EUR összegű második áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak ("második áthidaló feltőkésítés"). 2012. december 21-én a HFSF ellátta a Bankot egy arra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal is, hogy részt vesz a Bank tőkeemelésében és átváltható tőkeinstrumentumok tervezett kibocsátásában legfeljebb 1 082 millió EUR teljes összeg erejéig (6). A görög hatóságok ezeket az intézkedéseket 2012. december 20-án jelentették be a Bizottságnak (7).

(9) 2012 szeptemberében a Bank bejelentette, hogy meg kívánja vásárolni a Genikit a Société Générale S.A.-tól ("Société Générale"). Szeptember és október során a Bizottság számos alkalommal tartott telekonferenciát és váltott e-maileket a görög hatóságok és a Bank képviselőivel a Geniki felvásárlását illetően.

(10) 2012. október 19-én a Bank részvényvásárlási megállapodást írt alá a Société Générale-lal a Société Générale Genikiben fennálló teljes részesedésének (99,08 %) felvásárlásáról.

(11) 2012. december 12-én a Bizottság szolgálatai levelet küldtek Görögországnak, amely tartalmazta a Geniki felvásárlásának előzetes értékelését is.

(12) 2013. február 26-án a Bank értesítette a Bizottságot a Millennium Bank Greece S.A.-ra ("MBG") irányuló vételi szándékáról. A Bizottság számos alkalommal tartott telekonferenciát és váltott e-maileket a görög hatóságok és a Bank képviselőivel az MBG felvásárlását illetően.

(13) 2013. március 25-én a Bizottság szolgálatai levelet küldtek Görögországnak, amely tartalmazta az MBG felvásárlásának előzetes értékelését is.

(14) 2013. április 22-én a Bank bejelentette, hogy megállapodott a Millennium Banco Comercial Portuguessel ("BCP") az MBG teljes részvénytőkéjének felvásárlásáról, valamint a Piraeus következő tőkeemelésében való BCP-részesedésről.

(15) 2013. június 3-án a HFSF az első és második áthidaló feltőkésítést részben saját tőkére váltotta, összesen 5 891 millió EUR értékben. A HFSF további 1 094 millió EUR összegű tőkeinjekcióval látta el a Bankot, a Görög Mezőgazdasági Bank ("ATE") és a három ciprusi bank görög fiókjai működőképes részének a Bank általi felvásárlásakor vállalt kötelezettségeknek megfelelően (lásd az 1.2. szakaszt). A magánbefektetők további 1 444 millió EUR összegű tőkeinjekciót biztosítottak. A feltőkésítés teljes összege 8 429 millió EUR, a megnevezése pedig "a 2013. tavaszi feltőkésítés".

(16) 2013. december 19-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a 2013. tavaszi feltőkésítés feltételeiről.

(17) 2014. június 25-én a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy végleges szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan ("a szerkezetátalakítási terv"). Ugyanezen a napon tájékoztatást nyújtottak az államilag garantált ELA-ról. Jelezték, hogy folytatni kívánják a Bank ilyen likviditási támogatással, valamint adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre nyújtott állami garanciákkal történő ellátását a görög banktámogatási program szerint.

(18) A közigazgatási eljárás során a Bizottság számos találkozót és telekonferenciát tartott, továbbá elektronikus levélváltást bonyolított a görög hatóságok és a Bank képviselőivel.

(19) Görögország elfogadja, hogy e határozat elfogadására kivételesen csak angol nyelven kerül sor.

1.2. A MEGSZERZETT VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

1.2.1. Az ATE bankkal kapcsolatos eljárás

(20) 2011 áprilisában Görögország 1 445 millió EUR összegű tőkeinjekciót nyújtott az ATE-nak (az összeg tartalmazta az eredetileg a görög feltőkésítési programban nyújtott 675 millió EUR-t). Az ATE továbbá 6 103 millió EUR összegű likviditási támogatásban részesült. 2011. május 23-i határozatával a Bizottság jóváhagyta ezen, az ATE szerkezetátalakítási tervén alapuló intézkedéseket ("az ATE szerkezetátalakításáról szóló határozat") (8).

(21) 2011. december 29-én Görögország 290 millió EUR értékben vállalt részt az ATE tőkejogosultság-kibocsátásában.

(22) 2012. március 22-én Görögország benyújtotta a Görög Nemzeti Bank jelentését, amely az ATE vételi és beolvasztási eljárás (9) útján történő szanálására tett javaslatot az ATE egyes eszközei és kötelezettségei ("az ATE átvitt tevékenységei") tekintetében, míg a fennmaradó eszközök és kötelezettségek szanálása egy rossz bankon keresztül történne.

(23) 2012 júliusában a Bank bejelentette, hogy beolvasztás útján felvásárolja a felszámolás alatt álló ATE működőképes részét.

(24) Akkor a HFSF vállalta, hogy fedezi a Banknak a megvásárolt eszközökből eredő tőkeigényét. 2013. január 27-én a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy az ATE átvitt tevékenységei megszerzésének eredményeként, szabályozási célból igényelt tőke összege 570 millió EUR, amelyet a HFSF fedez.

(25) 2013. május 3-i határozatával (10) ("az ATE felszámolásáról szóló határozat") a Bizottság megállapította, hogy az ATE átvitt tevékenységeinek átruházásakor nyújtott támogatási intézkedések nem a Bank részére nyújtott állami támogatásnak minősülnek, hanem az ATE átvitt tevékenységeinek nyújtott állami támogatásnak. Továbbá a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás a belső piaccal összeegyeztethető lenne, ha az ATE átvitt tevékenységeit tartalmazó Bank szerkezetátalakítási terve lehetővé teszi a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását.

(26) 2013 júniusában a HFSF a 2013 tavaszi feltőkésítés keretében 570 millió EUR összegű tőkeinjekciót nyújtott a Banknak (11).

1.2.2. A Bank of Cyprus, a Cyprus Popular Bank és a Hellenic Bank ("a három ciprusi bank") görögországi műveleteivel kapcsolatos eljárás

(27) Az eurócsoport 2013. március 15-i rendkívüli ülését (12) követően a ciprusi hatóságok és az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) politikai megállapodásra jutottak a jövőbeli makrogazdasági kiigazítási program alapjául szolgáló szakpolitikát illetően. Egyebek mellett főként abban állapodtak meg, hogy a három ciprusi bank görögországi műveleteit egy görög bankhoz kell átvinni.

(28) A Bank és a többi görög bank jelezte, hogy felvásárolná a három ciprusi bank görögországi műveleteit.

(29) 2013. március 22-én a HFSF hozzájárult ahhoz, hogy a Bank ajánlatot tegyen a három ciprusi bank görög bankfiókjainak, betéteinek és hiteleinek felvásárlására. A Bank ajánlatának feltétele az volt, hogy a HFSF által a Banknak nyújtott saját tőke összege egyezzen meg a felvásárolt vállalkozásért fizetett árral.

(30) A görög hatóságok és a HFSF körültekintően tájékoztatták a Bizottság szolgálatait a folyamat alakulásáról, valamint a felvásárlás feltételeiről.

(31) 2013. március 26-án a Bank adásvételi és átruházási megállapodást kötött külön-külön a három ciprusi bankkal a görögországi tevékenységeiket illetően (betétek, hitelek és fiókhálózat).

(32) A 2013. márciusi megállapodás értelmében a HFSF 524 millió EUR-s tőkeinjekciót nyújtott a Banknak (13), hogy az fedezni tudja az említett eszközök felvásárlásából eredő tőkeszükségleteit.

2. LEÍRÁS

2.1. A BANK ÉS NEHÉZSÉGEI

2.1.1. A görög bankszektor általános környezete

(33) Amint azt az 1. táblázat mutatja, Görögország reál bruttó hazai terméke (GDP) 2008 és 2012 között 20 %-kal esett. Ennek eredményeképpen a görög bankok a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelek gyorsan emelkedő nemfizetési rátáival szembesültek (14). Ezek a folyamatok már káros hatással voltak a görög bankok eszközeinek teljesítményére, és tőkeszükségletet eredményeztek. 1. táblázat Reál-GDP-növekedés Görögországban, 2008-2013

(34) Ráadásul 2012 februárjában Görögország végrehajtott a magánszektorral egy, a magánszektor bevonásaként (Private Sector Involvement) ismert kötvénycserét ("a PSI program"). Görög bankok vettek részt a PSI programban, amelynek során a görög kormány a meglévő magán kötvénytulajdonosoknak új értékpapírokat (köztük új görög államkötvényeket ["GGB-k"], a GDP-hez kötött értékpapírokat és az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap ["EFSF"] által kibocsátott PSI fizetési kötelezvényeket) kínált meglévő GGB-kért cserébe, 53,5 %-os névérték szerinti árfolyamon és hosszabb lejáratokkal (15). A görög hatóságok 2012. március 9-én tették közzé a kötvénycsere eredményeit (16). A csere jelentős veszteségeket eredményezett a kötvénytulajdonosok számára (a Görög Nemzeti Bank becslése szerint a veszteség a görög bankok számára átlagosan a régi GGB-k névértékének 78 %-át tette ki), továbbá tőkekövetelményeket, amelyeket visszamenőleg könyveltek el a görög bankok 2011-es pénzügyi kimutatásaiban. A legnagyobb görög bankok PSI-vel kapcsolatos teljes veszteségét a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat A legfontosabb görög bankok PSI veszteségei összesen (millió EUR)

(35) Mivel a görög bankok a PSI program és a folytatódó recesszió következtében jelentős tőkehiányban szenvedtek, a második görög kiigazítási program a görög kormány, az Európai Unió, az IMF és az EKB közötti 2012. március 11-i gazdaság- és pénzügypolitikai memoranduma ("MEFP") pénzeszközöket tett elérhetővé e bankok feltőkésítése céljából. A görög hatóságok a program által finanszírozandó teljes bankfeltőkésítési szükségleteket és szanálási költségeket 50 milliárd EUR-ra becsülték (17). Az összeget a Görög Nemzeti Bank által a 2011 decemberével kezdődött és 2014 decemberével végződött időszakra vonatkozóan elvégzett stresszteszt ("a 2012-es stresszteszt") alapján számították ki, amely a Blackrock által készített hitelveszteségi előrejelzésre támaszkodott (18). A görög bankok feltőkésítésére a pénzeszközök a HFSF-en keresztül állnak rendelkezésre. A 3. táblázat a legfontosabb görög bankok 2012-es stresszteszt eredményei szerinti tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze. 3. táblázat A 2012-es stresszteszt: A legfontosabb görög bankok tőkekövetelményei (millió EUR)

(36) A 2012. márciusi MEFP szerint "a megvalósítható tőkebevonási terveket benyújtó bankoknak lehetőségük lesz állami támogatást kérni és kapni olyan módon, amely megőrzi a magánszektor ösztönzését, hogy tőkét injektáljon be, és így minimalizálja az adófizetők terheit" (19). A Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy csak a négy legnagyobb bank (Eurobank, National Bank of Greece, Piraeus Bank és Alpha Bank) nyújtott be megvalósítható tőkebevonási terveket (20). Ezek 2012 májusában kapták az első feltőkésítést a HFSF-től.

(37) 2009 vége és 2012 júniusa között a recesszió és a politikai bizonytalanság miatt a belföldi betétek a görögországi bankokban összesen 37 %-kal csökkentek. Ezeknek a bankoknak magasabb kamatokat kellett fizetniük, hogy megpróbálják megtartani a betéteket. A betétek költségei emelkedtek, így a bankok nettó kamatkülönbözete csökkent. A görög bankokat kizárták a bankközi finanszírozási piacokról, és teljes mértékben az eurorendszerből (21) származó finanszírozástól váltak függővé, amelynek egyre emelkedő hányada öltötte a Görög Nemzeti Bank által biztosított ELA (rendkívüli likviditási segítségnyújtás) formáját.

(38) 2012. december 3-án Görögország egy visszavásárlási programot indított a befektetők által a PSI program keretében kapott új GGB-kre vonatkozóan, azok névértékének 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti árakon (22). A görög bankok részt vettek ebben a visszavásárlási programban, amely további veszteségekre világított rá a mérlegeikben, mivel a PSI program idején az új GGB-kre elkönyvelt számviteli veszteség (vagyis a piaci érték és a névérték közötti különbség) nagy része véglegessé és visszafordíthatatlanná vált (23).

(39) 2012 decemberében a négy legnagyobb görög bank egy második áthidaló feltőkésítést kapott a HFSF-től.

(40) 2013 tavaszán a négy bank áthidaló feltőkésítése törzsrészvényben megvalósuló állandó feltőkésítéssé alakult át, amellyel a HFSF a négy bank mindegyikében több mint 80 % -a részesedést szerzett. Azon bankok esetében, amelyeknek sikerült előre meghatározott mennyiségű magántőkét vonzaniuk (a Bank, az Alpha Bank és a National Bank of Greece), a HFSF szavazásra nem jogosító részvényeket kapott, a magánbefektetők pedig opciós utalványt kaptak a HFSF részvényeire.

(41) 2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank megbízott egy tanácsadót, hogy készítsen diagnosztikai tanulmányt az összes görög bank kölcsönállományáról. Ez a tanácsadó hitelveszteség-előrejelzéseket ("CLP-k") készített a görög bankok összes belföldi kölcsönportfóliójáról, valamint külföldi fiókoknál és leányvállalatoknál görög kockázatot hordozó hitelekről egy három és fél éves és egy hitellejárat szerinti horizonton. Az elemzés két (egy alap- és egy kedvezőtlen) makrogazdasági forgatókönyv szerinti CLP-t tartalmazott. A külföldi hitelportfóliókra vonatkozó CLP-ket a Görög Nemzeti Bank a tanácsadótól kapott bizonyos információk felhasználásával becsülte.

(42) A CLP-k tanácsadó általi értékelése alapján a Görög Nemzeti Bank 2013 őszén új stresszteszt gyakorlatot ("a 2013-as stresszteszt") indított a görög bankok tőkehelyzete szilárdságának felmérésére egy alap- és egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint. A Görög Nemzeti Bank egy második tanácsadó technikai támogatásával végezte el a tőkeigények értékelését.

(43) A 2013-as stresszteszt szerinti tőkeigény-értékelés alapvető fontosságú összetevői voltak: i. a bankok kölcsönportfólióira vonatkozó CLP-k (24) konszolidált alapon a görög kockázatra és a külföldi kockázatra vonatkozóan, a meglévő hitelveszteségi tartalékok nélkül; ii. a bankok becsült működési jövedelmezősége a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban, a 2013 negyedik negyedéve során a Görög Nemzeti Banknak benyújtott szerkezetátalakítási tervek konzervatív kiigazítása alapján. A 4. táblázat a legfontosabb görög bankok tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze konszolidált alapon a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyve szerint. 4. táblázat A 2013-as stresszteszt: Görög bankok tőkekövetelményei konszolidált alapon az alapforgatókönyvben (millió EUR)

(44) 2014. március 6-án a Görög Nemzeti Bank közölte a 2013-as stresszteszt eredményeit, és kérte a bankokat, hogy 2014 áprilisának közepéig nyújtsák be tőkebevonási terveiket az alapforgatókönyv szerinti tőkekövetelmények teljesítése érdekében.

(45) 2014. március vége és május eleje között a bankok folytatták a tőkeemelést.

2.1.2. A kedvezményezett

(46) A Bank teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt elsősorban Görögországban, valamint Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában (Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia, Ukrajna és Ciprus). Banki és pénzügyi termékek és szolgáltatások teljes körét kínálja a háztartásoknak és üzleti vállalkozásoknak. Aktív a lakossági, vállalati és egyedi ügyfélkiszolgálás, vagyonkezelés, treasury, tőkepiacok és befektetési banki szolgáltatások területén. A Bank Görögországban van bejegyezve, és részvényeit jegyzik az Athéni Értéktőzsdén. 2012. december 30-án a Bank összesen 18 597 embert foglalkoztatott (28).

(47) A Bank részt vett a PSI programban, és 7,7 milliárd EUR névértékben cserélt GGB-ket és államhoz kötődő hiteleket. A PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 5 911 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre (29). A 2012. decemberi visszavásárlási program során a Bank jóval a névérték alatt adta el a PSI keretében korábban kapott új GGB-ket. Az eladás egyértelművé tette az új GGB-ken elszenvedett veszteségeit.

(48) A Bank legfontosabb 2010. decemberi, 2011. decemberi, 2012. decemberi és 2013. decemberi adatait (összevont adatok) az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat A Piraeus Bank legfontosabb adatai, 2010, 2011, 2012 és 2013

(49) Az 5. táblázat azt szemlélteti, hogy - a PSI program miatt 2011-ben elkönyvelt óriási (5 911 millió EUR (33)) veszteségen kívül - a Bank 2012 közepéig csökkenő jövedelemtől (amelynek okát - többek között - a betétek magasabb költségei jelentették), valamint görögországi és külföldi hitelportfólióinak magas és emelkedő értékvesztés miatti veszteségeitől is szenvedett. A Bank likviditási pozícióját rosszul érintették a betétkiáramlások. Ez a helyzet valamelyest javult, miután a Bank 2012 júliusában megkezdte a felvásárlásokat.

(50) A 2013-as stresszteszt szerint a Görög Nemzeti Bank a Bank tőkekövetelményét az alapforgatókönyv esetén 465 millió EUR-ra becsülte.

(51) 2014 márciusában a Bank 1 752 millió EUR összegű tőkeemeléshez folyamodott, amelyet az (50) preambulumbekezdésben említett tőkeigény fedezésére, valamint a Görögország tulajdonában álló, 940 millió EUR értékű elsőbbségi részvények visszafizetésére használt fel (34). Az Eurobank 2014. április tőkeemelésével ellentétben a HFSF nem vállalt kötelezettséget arra, hogy elégtelen magánbefektetői kereslet esetén a tőkeemelés keretében tőkeinjekciót nyújtson a Banknak. A Bank tőkeemelése a nemzetközi befektetők számára elővételi jogot nem biztosító részvénykibocsátás (ez a részvényesek elővásárlási jogainak érvénytelenítésével megvalósuló tőkeemelés), valamint Görögországon belül nyilvános kibocsátás formájában zajlott. A jegyzési árat részvényenkénti 1,7 EUR-ban állapították meg.

(52) A tőkeemelést követően a Bank 2014. május 22-én bejelentette, hogy 750 millió EUR összegben visszavásárolta a görög államtól az elsőbbségi részvényeket (35).

2.2. A BANK TULAJDONSZERZÉSE GÖRÖG BANKTEVÉKENYSÉGEKBEN

2.2.1. Az ATE felvásárlása

(53) Az ATE 1929-ben, Görögországban jött létre non-profit szervezetként. Az 1990-es évek elejéig az ATE pénzintézetként arra szakosodott, hogy a mezőgazdasági ágazat fejlesztését támogassa a görög állam nevében. 2000 decemberében a vállalatot jegyezni kezdték az athéni értéktőzsdén. 2011. november 14-én 89,9 %-os részesedésével Görögország volt az ATE fő részvényese.

(54) Az ATE működött mind a lakossági, mind a vállalati banki tevékenységek terén, olyan pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott, mint például a biztosítási tevékenység és lízingelés, továbbá jelentős részesedést vásárolt a nem pénzügyi szektorban működő vállalatokban is, beleértve a cukor- és tejtermék-gyártást.

(55) 2012 júliusában az ATE szolgáltatásait 468 bankfiókból álló, 5 024 főt foglalkoztató hálózatán keresztül nyújtotta. 2012 júliusában a teljes betétállomány 14,9 milliárd EUR-t tett ki, teljes eszközállománya 21,8 milliárd EUR volt (36).

(56) 2006 óta az ATE Görögországon kívül is kínálta szolgáltatásait, az ATE Bank Romániában 74 % -os részesedéssel, a közös társasági tőkéből pedig 20,3 %-os részesedéssel rendelkezett, valamint az AIKBanka Szerbiában az elsőbbségi részvények 25 %-a állt a tulajdonában.

(57) Az ATE nehézségei még a görög államadósság-válság előtt kezdődtek, elsősorban a rossz minőségű eszközök és az értékvesztés-elszámolás előtti hagyományosan alacsony jövedelmezőség miatt. A görög államadósság-válság továbbá kétféleképpen érintette az összes görög bankot, köztük az ATE bankot is: (i) Görögország veszített a nemzetközi hitelpiachoz való hozzáféréséből, ez pedig súlyosan érintette a görög bankok likviditási helyzetét, továbbá (ii) romlott az eszközök minősége, és nőtt az értékvesztés.

(58) 2011 áprilisában Görögország 1 445 millió EUR összegű tőkeinjekciót nyújtott az ATE-nak (az összeg tartalmazta az eredetileg a görög feltőkésítési programban nyújtott 675 millió EUR-t). Az ATE továbbá 6 103 millió EUR összegű likviditási támogatásban részesült. A Bizottság ezeket az intézkedéseket az ATE szerkezetátalakításáról szóló határozatában hagyta jóvá.

(59) Ennek ellenére 2011 második félévében az ATE tőkehelyzete jelentősen romlott, elsősorban a PSI-programban való részvétele miatt. A 2. táblázat szerint a PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 4 329 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre. A 3. táblázat szerint az ATE átvitt tevékenységeinek becsült tőkeigénye 4 920 millió EUR volt.

(60) 2012. március 22-én Görögország benyújtotta a Görög Nemzeti Bank jelentését, amelyben az ATE vételi és beolvasztási eljárás útján történő szanálására tett javaslatot az ATE átvitt tevékenységei tekintetében, míg a fennmaradó eszközök és kötelezettségek szanálása egy rossz bankon keresztül történne. A Bank és egy másik nagy görög bank nem kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be a HFSF-hez. 2012. július 26-án a HFSF igazgatótanácsa elfogadta a Bank ajánlatát.

(61) 2012. július 27-én a Görög Nemzeti Bank megkezdte az ATE átvitt tevékenységeinek a Bankhoz történő átvitelét (37).

(62) Mivel a ATE tevékenységei forgalmi értéken kevesebb eszközt tartalmaztak, mint kötelezettséget, a Görög Nemzeti Bank 2013. január 28-i döntésével összhangban a HFSF-nek kellett az átvitt eszközök és átvitt kötelezettségek közötti különbözetet, azaz a finanszírozási hiányt fedeznie. A Görög Nemzeti Bank auditált adatok alapján megállapította, hogy a finanszírozási hiány 7 471 millió EUR lenne, a HFSF pedig 7 471 millió EUR értékben nyújtott a Banknak az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap által kibocsátott kötvényeket ("EFSF kötvények").

(63) Továbbá a HFSF kötelezettséget vállalt arra, hogy tőkével látja el a Bankot annak érdekében, hogy a ATE átvitt tevékenységeit legfeljebb 9 %-ig feltőkésítse. Ezt az összeget eredetileg 500 millió EUR-ra becsülték, de a végösszeget végül 570 millió EUR-ban állapították meg. A HFSF a 2013. tavaszi feltőkésítés keretében nyújtott a Banknak egy utolsó tőkeinjekciót, törzsrészvények ellenében.

(64) A Bank az ATE átvitt tevékenységeit 95 millió EUR-ért vásárolta meg.

2.2.2. A Geniki felvásárlása

(65) A Geniki 1937-ben létesült. A Geniki a lakossági banki, vállalati banki és tőkepiaci szolgáltatások ágazatában nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat. 2004-ben a Société Générale megszerezte a Geniki részvényeinek többségét. A Geniki 2012. december 31-i adatok szerint 104 bankfiókkal és 1 391 alkalmazottal rendelkezett (38). Az eszközállomány összesen 2,6 milliárd EUR-t tett ki, a teljes nettó hitel 1,9 milliárd EUR-t, a betétállomány pedig mintegy 2 milliárd EUR-t (39).

(66) A görög adósságválság rendkívül negatívan hatott a bankszektor teljesítményére. A görög bankoknak a PSI-programban való részvétele továbbá tőkehelyzetük gyors romlásához vezetett. A 2. táblázat szerint a Geniki PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 292 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre. A 3. táblázat szerint a Geniki átvitt tevékenységeinek becsült tőkeigénye 281 millió EUR volt, ezt a Görög Nemzeti Bank által végzett stresszteszt alapján számították ki.

(67) 2012 júniusában a Société Générale mind a négy nagy görög bankot felkereste, hogy megpróbálja eladni nekik a Genikit. A Bank volt az egyetlen, amelyet érdekelt a Geniki felvásárlása.

(68) A Société Générale és a Bank közötti, a Geniki értékesítéséről szóló tárgyalások eredményeként 2012. október 19-én hivatalos megállapodás született az alábbiakról: (i) a Société Générale eladja, a Bank pedig megvásárolja a Société Générale-nak a Genikiben fennálló 99,08 % -os részesedését, továbbá (ii) a Société Générale átruházza, a Bank pedig felvásárolja a Geniki részvénytőke-előlegének 100 %-át, amelyet a Société Générale jegyzett és a jövőben jegyezni fog. A Société Générale végül beleegyezett abba, hogy körülbelül 290 millió eurós előleget fizet a Geniki-nek, és körülbelül 170 millió EUR összegben jegyez a Bank által kibocsátott kötvényeket. A Bank ezután a Genikit 1 millió EUR-ért vásárolta meg.

(69) 2012. december 14-én a Bank bejelentette, hogy lezárult a Genikinek a Société Générale-tól történő felvásárlása.

2.2.3. A három ciprusi bank görögországi műveleteinek felvásárlása

(70) A Bank of Cyprus, Cyprus Popular Bank és Hellenic Bank 1899-ben, 1901-ben, illetve 1976-ban létesült.

(71) Az eurócsoport 2013. március 15-i rendkívüli ülését követően megállapodás született a Ciprusnak az Európai Unió, az IMF és az EKB által nyújtott bankmentő-csomag főbb paramétereiről. A Görög Rendszerstabilitási Tanács ("HSSB") egyhangú javaslatot tett a három ciprusi bank görögországi bankfiókjaiban elhelyezett görög eszközöknek és kötelezettségeknek egy létező görög bankhoz történő átviteléről. A HSSB főként azt állapította meg, hogy "a [...] (40) megállapodás teljes körű biztosítékot jelent [a három ciprusi bank] görögországi bankfiókjainak betétesei számára, óvja a görög közérdeket és pénzügyi stabilitást, és nem terheli a görög államadósságot".

(72) A Görög Nemzeti Bank feladata volt a görög bankok részéről fennálló potenciális érdekeltség feltárása, és ebben az összefüggésben részvételi szándék kifejezésére való felhívást tett közzé. Továbbá az HFSF beleegyezett a (felvásárló részéről) a három ciprusi bank görög fiókjainak felvásárlásából eredő tőkeigények fedezésébe.

(73) A 6. táblázat összefoglalja a három ciprusi banknak a Bankhoz átkerülő eszközeit és kötelezettségeit ("ciprusi átvitt tevékenységek"). 6. táblázat A három ciprusi bank átvitt tevékenységei

(74) A Bankhoz átvitt eszközök értéke mintegy 18,9 milliárd EUR, a kötelezettségek összege pedig mintegy 15 milliárd EUR. A tranzakció részes felei azonban megállapodtak abban, hogy figyelembe veszik a ciprusi bankokról szóló PIMCO-jelentésben előrejelzett, kedvezőtlen forgatókönyv szerinti veszteségek összegét (41). A PIMCO jelentés szerint át a Bankhoz átvitt eszközök értéke körülbelül 16,5 milliárd EUR-t tett ki. Az átvitt kötelezettségek értéke körülbelül 14,5 milliárd EUR volt.

(75) 2013. március 21-én és 22-én csak három bank - köztük a Bank - nyújtott be nem kötelező érvényű ajánlatot.

(76) 2013. március 22-én a HFSF hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Bank felvásárolja a három ciprusi bank görögországi műveleteit. A Bank által a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásáért fizetett teljes ellenérték 524 millió EUR volt. Elsősorban arról született megállapodás, hogy a Bank 237 millió EUR-t fizet a Bank of Cyprus átvitt tevékenységeinek felvásárlásáért, 258 millió EUR-t a Cyprus Popular Bank átvitt tevékenységeinek felvásárlásáért, és 29 millió EUR-t a Hellenic Bank átvitt tevékenységeinek felvásárlásáért.

(77) 2013 júniusában a 2013. tavaszi feltőkésítés (42) keretében a HFSF 524 millió EUR összegű tőkeinjekcióval látta el a Bankot, a vételár fedezése céljából.

2.2.4. Az MBG felvásárlása

(78) Az MBG 2000-ben létesült. Az MBG 2012. december 31-i adatok szerint 119 bankfiókkal és 1 174 alkalmazottal rendelkezett (43).

(79) 2013. április 22-én a Bank végleges megállapodást kötött a BCP-vel az MBG teljes társasági tőkéjének felvásárlásáról, valamint a Bank következő tőkeemelésében való BCP-részesedésről.

(80) E megállapodás szerint az alárendelt és az előre sorolt hitelek saját tőkére történő átváltásával a BCP 400 millió EUR-val járul hozzá az MBG szabályozási célú feltőkésítéséhez (amelyből 139 millió EUR-t a BCP már 2012 decemberében befizetett). Továbbá az MBG visszafizeti a BCP által az MBG részére korábban nyújtott összes finanszírozást, két részletben: 650 millió EUR a tranzakció lezárásának napján fizetendő, a tranzakció lezárásától számított hat hónapon belül kell megfizetni körülbelül 250 millió EUR-t. Végül a BCP 400 millió EUR-val járul hozzá a Bank elővételi jogot nem biztosító, zártkörű részvénykibocsátással történő feltőkésítéséhez. A Bank ekkor a teljes mértékben feltőkésített MBG 1 millió EUR-ért vásárolja fel.

(81) 2013. június 19-én a Bank bejelentette, hogy az MBG felvásárlása lezárult.

2.2.5. A felvásárlások együttes hatásának áttekintése

(82) A 7. táblázat áttekintést nyújt arról, hogy az egymást követő felvásárlások Görögországban milyen hatást gyakoroltak a Bank méretére és formájára (a kevés román eszközt is tartalmazó ATE átvitt tevékenységeket leszámítva egyik felvásárolt intézmény sem rendelkezett külföldi eszközökkel). E felvásárlások eredményeként jelenleg a Bank rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel a görög bankbetét- és hitelpiacon. 7. táblázat Az egymást követő felvásárlásoknak a Pireus méretére gyakorolt hatása Görögországban

2.3. TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.3.1. A görög banktámogatási program alapján a Banknak nyújtott támogatási intézkedések (L1 és A intézkedés)

(83) A Bank a görög banktámogatási program szerint több formában jutott támogatáshoz: a feltőkésítési intézkedés, a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések alapján.

2.3.1.1. A garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedés szerint adott állami likviditási támogatás (L1 intézkedés)

(84) A Bank javára szolgált és szolgál a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedés szerinti támogatás. E határozatban e támogatás megnevezése "L1 intézkedés". 2010-ben a Bank az állam által garantált kötvényeket bocsátott ki összesen 9,9 milliárd EUR összegben. Görögország államkötvényben 1 289 millió EUR összegű hitelt nyújtott a Banknak. 2014. március végén az államkötvényekbe fektetett összeg 1 024 millió EUR volt (44).

(85) A görög hatóságok által a Bizottsághoz 2014. június 25-én benyújtott, a Bank szerkezetátalakítására vonatkozó tervben a görög hatóságok engedélyt kértek arra, hogy a görög banktámogatási program keretében a szerkezetátalakítási időszak alatt tovább nyújthassanak garanciát és államkötvényben hitelezzenek a Bank számára, amennyiben felmerül ilyen likviditástámogatás iránti igény, bár ez várhatóan nem fog megtörténni.

2.3.1.2. A feltőkésítési program szerint nyújtott állami feltőkésítési intézkedés (A intézkedés)

(86) 2009 májusában és 2011 decemberében a Bank a görög banktámogatási program újratőkésítési intézkedése keretében 370 millió, illetve 380 millió EUR összegben kapott tőkeinjekciót, ez összesen 750 millió EUR (A. intézkedés), ami a Bank akkori, kockázattal súlyozott eszközei ("RWA") (45) körülbelül 2,1 %-ának felel meg.

(87) A feltőkésítés Görögország által jegyzett, 10 %-os szelvénykamatlábú, ötéves lejáratú elsőbbségi részvények formájában történt.

(88) 2014. május 22-én a Bank - az (52) preambulumbekezdésben leírtak szerint - visszavásárolta az elsőbbségi részvényeket.

2.3.2. Államilag garantált ELA (L2 intézkedés)

(89) Az ELA egy kivételes intézkedés, amely lehetővé teszi egy ideiglenes likviditási problémákkal küzdő, de hitelképes pénzügyi intézmény számára, hogy finanszírozáshoz jusson az eurorendszertől anélkül, hogy e művelet az egységes monetáris politika része lenne. Az ilyen pénzügyi intézmény által az ELA-ra fizetett kamatláb [...] bázisponttal magasabb annál a kamatnál, amelyet a szokásos központi banki refinanszírozásért fizet.

(90) Az ELA programért a Görög Nemzeti Bank felel, ami azt jelenti, hogy az ELA nyújtásának minden költségét és az ebből eredő kockázatokat a Görög Nemzeti Bank viseli (46). Görögország a Görög Nemzeti Banknak egy olyan állami garanciát nyújtott, amely a Görög Nemzeti Bank által adott ELA teljes összegére vonatkozik. A 2362/1995. sz. törvény 65. cikkének (1) bekezdését módosító 3943/2011. sz. törvény 50. cikke (7) bekezdésének elfogadása lehetővé tette, hogy a pénzügyminiszter garanciákat adjon az állam nevében a Görög Nemzeti Banknak a Görög Nemzeti Bank hitelintézetekkel szembeni követeléseinek védelme érdekében. Az ELA-t igénybe vevő bankoknak [...] bázispontnak megfelelő garanciadíjat kell fizetniük az állam részére.

(91) 2011. december 31-én a Bank 11,64 milliárd EUR államilag garantált ELA kedvezményezettje volt, míg 2012. december 31-én 31,4 milliárd EUR államilag garantált ELA-t vett igénybe (47). A 2013-ban bekövetkezett jelentős csökkenést követően a Bank 2013 végéig mindössze 750 millió EUR-t kapott az államilag garantált ELA-ból.

2.3.3. A Banknak a HFSF révén nyújtott támogatási intézkedések (B1, B2, B3 és B4 intézkedés)

(92) 2012 óta a Bank több, a HFSF által biztosított tőketámogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 8. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át. 8. táblázat A Banknak a HFSF révén nyújtott támogatási intézkedések

2.3.3.1. Az első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés)

(93) A Piraeus eljárás megindításáról szóló határozat (14)-(33) preambulumbekezdése részletesen leírja a 2012. májusi első áthidaló feltőkésítést (B1 intézkedés). Ezen intézkedés hátterét és fő jellemzőit e szakasz rendszerezi.

(94) 2012. április 20-án a HFSF egy levélben közölte a Bankkal, hogy vállalja a Bank tervezett részvénytőke-emelésében való részvételt legfeljebb 5 milliárd EUR összegig.

(95) A B1 intézkedés alapján 2012 májusában a HFSF 4,7 milliárd EUR értékben adott át a Banknak EFSF kötvényeket, a HFSF-et létrehozó 3864/2010. sz. törvényben ("HFSF törvény") meghatározott áthidaló feltőkésítési rendelkezéseknek megfelelően. A Piraeus eljárás megindításáról szóló határozat (53) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy "A 2012. május 28-án lezárult áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozatban vállalt kötelezettségnek a végrehajtása, vagyis ugyanannak a támogatásnak a folytatása". Mind a kötelezettségvállalási nyilatkozatban, mind az első áthidaló feltőkésítésben szereplő összegeket a Görög Nemzeti Bank úgy számította ki, hogy biztosítsa a Bank 8 %-os teljestőke-megfelelési mutatójának elérését 2011. december 31-től, amely az áthidaló feltőkésítés visszamenőleges könyvelésének dátuma a Bank nyilvántartásában. Amint a 3. táblázatból látható, a B1 intézkedés a 2012-es stresszteszt által azonosított teljes tőkekövetelménynek csak egy részét fedezte. A Bankkal szembeni elvárás az volt, hogy egy jövőbeli tőkeemeléssel növeljen tőkét, és az áthidaló feltőkésítéssel csak az volt a szándék, hogy megőrizzék a Bank EKB finanszírozásra való jogosultságát, amíg az említett tőkeemelés megtörténik.

(96) Az első áthidaló feltőkésítés dátuma és az első áthidaló feltőkésítés rendes részvényekké és más átváltható pénzügyi eszközökké történő átváltásának dátuma közötti időszakra a Bank és a HFSF közötti előzetes részvényjegyzési megállapodás előírta, hogy a Bank köteles a HFSH-nak az EFSF kötvények névértéke után évi 1 % díjat fizetni, és arra az időszakra vonatkozóan az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetése és felhalmozott kamata a HFSF által a Banknak nyújtott kiegészítő tőkehozzájárulásnak számít (49).

2.3.3.2. A második áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés)

(97) 2012 őszén a Bank további veszteségeket könyvelt el. Ezért a tőkéje ismét azon minimális tőkekövetelmény alá esett, amely ahhoz szükséges, hogy továbbra is jogosult maradjon az EKB általi refinanszírozásra.

(98) Következésképpen egy második áthidaló feltőkésítés vált szükségessé. 2012. december 20-án a HFSF végrehajtotta a második, 1 553 millió EUR-s áthidaló feltőkésítést (B2 intézkedés), amelyet megint EFSF kötvényeknek a Bank részére történő átadásával fizettek.

2.3.3.3. A 2012. december 20-i kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3 intézkedés)

(99) A második áthidaló feltőkésítés mellett 2012. december 20-án a HFSF ellátta a Bankot egy arra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal is, hogy részt vesz a Bank tőkeemelésében és a kibocsátandó átváltható instrumentumokban legfeljebb 1 082 millió EUR teljes összeg erejéig (B3 intézkedés).

(100) A két áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) és a 2012 decemberében vállalt további összeg (B3 intézkedés) együttesen azt jelentette, hogy a HFSF kötelezettséget vállalt a 2012-es stresszteszt alapján meghatározott teljes tőkeszükséglet fedezésére (7 335 millió EUR (50)).

2.3.3.4. A HFSF részesedése a 2013 tavaszi feltőkésítésből (B4 intézkedés), valamint a B1 és B2 intézkedés részleges visszafizetéséből

(101) 2013. április 23-án a Bank részvényeseinek közgyűlése jóváhagyott egy 8 429 millió EUR-s tőkeemelést (51). Ezt az összeget az alábbiak összegeként számították ki:

i. a 2012-es stresszteszt során megállapított tőkeigény fedezését szolgáló 7 335 millió EUR; ebből a HFSF 5 891 millió EUR-t jegyzett (B4 intézkedés), a magánbefektetők pedig 1 444 millió EUR-t;

ii. a HFSF által az ATE Bank felvásárolt üzletrészéből adódó szabályozói tőkekövetelményeknek való megfelelés céljából nyújtott 570 millió EUR tőkeinjekció, amelyre 2012 júliusában vállalt kötelezettséget; a szóban forgó intézkedést a Bizottság az ATE felszámolásáról szóló határozatában értékelte, amelyben megállapította, hogy az nem minősül a Banknak nyújtott állami támogatásnak;

iii. a három ciprusi bank görögországi műveletei vételárának kifizetéséből eredő tőkeigény fedezése céljából a HFSF által nyújtott 524 millió EUR tőkeinjekció; a tőkeemelés ezen része felel meg a C intézkedésnek (52).

(102) Az új részvények árfolyamát részvényenként 1,70 EUR-ban állapították meg, amely az ajánlati ár meghatározását megelőző 50 tőzsdei nap forgalommal súlyozott átlagos részvényárfolyam 50 %-ának felel meg.

(103) 2013. június 3-án a Bank igazgatótanácsa kiadott 3 888 268 914 új részvényt, részvényenként 0,30 EUR névértéken és 1,70 EUR áron (53). 2013. június 28-án a Bank bejelentette (54), hogy az igazgatótanács igazolja a 8 429 millió EUR végösszegű részvénytőke-emelés teljes kifizetését, a támogatási összegeket is beleértve.

(104) A Bank részvénytőke-emeléséből a magánrészesedés összege 1 444 millió EUR volt (55). Ez az összeg tartalmazza a BCP-nek a (80) preambulumbekezdésben leírtak szerinti részesedését.

(105) Így a HFSF részesedése a Bank részvénytőke-emeléséből 6 985 millió EUR-t tett ki.

(106) A 2013. tavaszi feltőkésítést követően a HFSF 81 %-os részesedéssel azonnal a Bank többségi részvényesévé vált (56). A HFSF opciós utalványokat bocsátott ki, a magánbefektetők így minden egyes jegyzett részvényhez külön opciós utalványt kaptak, ellenszolgáltatás nélkül (57). Minden egyes opciós utalvány magában foglalja a HFSF 4,48 részvényének meghatározott időközönként és lehívási áron történő megvételére irányuló jogot. Az első lehívás időpontja 2014. január 2. volt, ezt követően az opciós utalványokat 2018. január 2-ig hathavonta lehet lehívni. A lehívási ár megegyezik az 1,70 EUR-s, éves kamatlábbal növelt jegyzési árral (az első évben 4 %, a második évben 5 %, a harmadik évben 6 %, a negyedik évben 7 %, majd az utolsó hat hónapra évesített 8 %) (58).

(107) A 2014-ben módosított HFSF előírja, hogy az opciós utalvány lehívási árát csak jogosultság kibocsátása esetén lehet kiigazítani. Ráadásul ezekre a kiigazításokra utólag kerül sor, és csupán a HFSF elővásárlási jogának értékesítéséből származó bevételek összegéig. Elővásárlási jogot nem megtestesítő részvénytőke-emelés esetén nincs kiigazítás.

2.3.4. Támogatási intézkedések a megszerzett vállalkozások számára (C intézkedés)

2.3.4.1. Az ATE banknak nyújtott támogatási intézkedések

(108) Az (58) preambulumbekezdésben említettek szerint, az ATE szerkezetátalakításáról szóló határozat idején az ATE már részesült támogatási intézkedésekből.

(109) 2011 decemberében a görög állam 290 millió EUR összegű tőkeinjekciót juttatott az ATE-ba.

(110) A 2012. július 27-i szanálás további állami támogatást is magában foglalt, ahogyan azt a (62) és (63) preambulumbekezdés is tartalmazza. A HFSF a Banknak 7 471 millió EUR értékben nyújtott EFSF-kötvényeket a finanszírozási hiány fedezésére. A HFSF arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bankot 570 millió EUR összegben feltőkésíti.

(111) Összességében a vételi és beolvasztási eljárással kapcsolatos támogatás 8 041 millió EUR-t tesz ki.

2.3.4.2. A három ciprusi bank görögországi műveleteivel kapcsolatos támogatási intézkedések (C. intézkedés)

(112) Mint a (77) és a (101) preambulumbekezdésben olvasható, a három ciprusi bank görögországi műveleteinek felvásárlásakor a HFSF kötelezettséget vállalt arra, hogy 524 millió EUR összegben látja el a Bankot tőkével (C intézkedés). Ezt a kötelezettségvállalást 2013 júniusában érvényesítették (59).

2.4. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

2.4.1. Belföldi műveletek

(113) A szerkezetátalakítási terv révén a Bank görögországi alapvető banki tevékenységeire fog összpontosítani.

(114) A fő cél, hogy a görög banki műveletek visszatérjenek a jövedelmezőség és az életképesség útjára. E célból a szerkezetátalakítási terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a Bank működési hatékonyságának és nettó kamatkülönbözetének javítása, valamint olyan intézkedéseket, amelyek javítják tőkehelyzetét és mérlegszerkezetét.

(115) A működési hatékonyságot illetően a Bank már megkezdte jelentős racionalizálási programját.

(116) 2011. december 31. és 2013. december 31. között a Bank 322 fiók bezárásával csökkentette görögországi fizikai jelenlétét, figyelembe véve a felvásárolt intézményeknek a felvásárlást követő szerkezetátalakítását. A Bank 2014-ben tartotta ezt az ütemet, az első félévben [...] fiókot zárt be. 9. táblázat A görög fiókhálózat szerkezetátalakítása 2010-2014 1. félév

(117) A Bank a 2011-2013 közötti időszakban 2 519 fővel csökkentette görögországi banki és nem banki tevékenységeinek személyzeti állományát. Ebből 2 114 kilépés a Bank által megvalósított önkéntes kilépési programnak tulajdonítható. 10. táblázat Görög létszámcsökkentés 2010-2013

(118) 2013 decembere és 2017 januárja között a Bank tovább kívánja csökkenteni görögországi személyzeti állományát (16 558 főről [...] főre) és fiókhálózatát (1 037 bankfiókról [...] fiókra). (60) [...]

(119) A fiókokkal és a létszámmal kapcsolatban megnőtt hatékonyság segíteni fog abban, hogy a Bank görögországi tevékenységének teljes költsége [...]%-kal csökkenjen, a 2013-as évi 1 394 millió EUR-ról (61) [...] millió EUR-ra 2017-ben (62). Ennek eredményeképpen a Bank görögországi banki tevékenységeinek várható költség/bevétel aránya a szerkezetátalakítási időszak végére [...]% alá esik.

(120) A szerkezetátalakítási terv azt is leírja, hogyan fogja a Bank csökkenteni a finanszírozási költségeit, ami kulcsfontosságú az életképesség helyreállítása érdekében. Várakozása szerint a Bank képes lesz alacsonyabb kamatlábakat fizetni a betéteire a stabilabb környezet és különösen a 2014-től várhatóan ismét növekedő görög gazdaság előirányzott stabilizációja és fellendülése következtében. A betétekre Görögországban fizetett kamatrés várhatóan csökkenni fog (63). Ezt a kamatkülönbözet-csökkenést főként azzal érnék el, hogy sokkal alacsonyabb kamatot fizetnének a lekötött betétekre. Hasonlóképpen, a Banknak az ELA-tól és szélesebb körű eurórendszeri finanszírozástól való függése a 2012-es csoportszintű összes eszközének 45 %-áról 2017-ben [...]% alá fog csökkenni (64).

(121) A szerkezetátalakítási terv előrejelzése szerint a Bank a mérlegét is meg fogja erősíteni. Görögországi nettó hitel/betét aránya 2017-ben [...]%-ra fog csökkenni (a 2013-as 114 %-ról (65)), tőkemegfelelése pedig tovább javul.

(122) A Bank másik stratégiai prioritása a nemteljesítő hitelek kezelése. A Bank fejleszti hitelezési eljárásait mind a hitelnyújtást (jobb biztosítékfedezet és alacsony felső határ), mind pedig a nem teljesítő hitelek kezelését illetően. A nem teljesítő hitelek aránya közel [...]% lesz [...]-ban/ben, majd megindul a csökkenés, és a szerkezetátalakítási időszak végére az arány [...]% lesz (66). A kockázati költség (hitelveszteségből származó értékvesztés) a 2013-as közel 2 milliárd EUR-ról 2018-ra [...] millió EUR alá csökken (67).

(123) A működési hatékonyság javulása, a nettó kamatkülönbözet növelése és a csökkenő kockázati költség lehetővé teszi, hogy a Bank Görögországban [...] től kezdődően nyereséges legyen. A Bank előrejelzései szerint 2018-ban a belföldi tevékenységekből származó nyeresége meghaladja a [...] milliárd EUR-t.

2.4.2. Nemzetközi banki tevékenységek

(124) Külföldi tevékenységei jövedelmezőségének javítása céljából a Bank már megkezdte nemzetközi hálózatában jelentős költségcsökkentési programja végrehajtását. 2011 vége és 2014. márciusa között az alkalmazottak létszáma 10 %-kal csökkent 6 634 főről 5 948 főre, a bankfiókok száma pedig 18 %-kal csökkent, 499-ről 410-re (68). A Bank továbbá a költségbázis csökkentése céljából nemzetközi portfóliójának szerkezetét is egyszerűsítette (69).

(125) A szerkezetátalakítási terv rámutat annak szükségességére, hogy csökkenteni kell a külföldi leányvállalatok görög anyavállalatukra való ráutaltságát a finanszírozási igényüket illetően, és továbbra is meg kell őrizni a Bank tőkehelyzetét.

(126) A Bank eladta amerikai leányvállalatát, amelynek eszközei 2012. szeptemberében megközelítőleg 0,7 milliárd EUR-t tettek ki (13 bankfiók és 158 alkalmazott).

(127) A Bank 2018. június végére [...] milliárd EUR-ra csökkenti a külföldi eszközöknek való kitettségét. Ez a szám [...]%-os csökkenést jelent (70) 2012 végéhez képest (71).

(128) A külföldi eszközök mértékének csökkenése kissé alacsonyabb lesz - [...] milliárd EUR-ra csökken - amennyiben [...] (72). Ebben az esetben a külföldi eszközöknek a 2012 végéhez viszonyított teljes csökkenése eléri a [...]%-ot.

(129) Az összes eszköz előbbiekben említett, 2018. június végére teljesítendő felső határának teljesítése helyett a Bank dönthet úgy, hogy elidegeníti [...] (73). Ebben az esetben a fennmaradó tevékenységek a Bank 2012 végén fennálló összes külföldi tevékenységének legfeljebb [...]%-át teszik ki.

(130) A Bank csökkenti a külföldi leányvállalatoknak nyújtott teljes finanszírozást.

2.4.3. Magántőke-bevonás, valamint meglévő részvényesek és alárendelt hitelezők általi hozzájárulás

(131) A Banknak jelentős tőkeösszeghez jutott a piacon, így csökkentette a Bank számára szükséges állami támogatást.

(132) Először a Bank 2011-ben, 807 millió EUR összegű jogosultság-kibocsátás útján jutott magántőkéhez (74). A (104) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Banknak a 2013. tavaszi feltőkésítés keretében is sikerült magánbefektetőktől tőkét bevonnia. A korábban meglévő részvényesek arányát erősen felhígította a 2013. tavaszi feltőkésítés, mivel az után a HFSF megkapta a Bank részvényeinek 81 %-át az új befektetők pedig a részvények 17 %-át, és így a korábban meglévő részvényeseknek mindössze 2 %-nyi részvénytulajdona maradt. 2008 óta nem fizettek osztalékot készpénzben.

(133) 2014 áprilisában a Bank a piacról 1 750 millió EUR tőkéhez jutott, amelyet további tőkeigénye fedezésére és a Görögország tulajdonában lévő elsőbbségi részvények visszafizetésére használt fel. Az új részvényeket 1,7 EUR értéken bocsátották ki, ez pedig megfelel a HFSF által a 2013 tavaszi feltőkésítés keretében fizetett árnak.

(134) A bank továbbá azzal is termelt tőkét, hogy saját, hitelviszonyt megtestesítő hibrid és alárendelt értékpapírjait diszkont- és névérték közötti áron visszavásárolta. 2012 márciusában a Bank felajánlotta, hogy visszavásárol néhány hibrid és alacsonyabb értékű, 2. szintbe sorolt eszközt. A piaci érték alapján meghatározott, és legfeljebb tíz százalékpontos támogatást tartalmazó árat a hibrid értékpapír névértékének 37 %-án, az alacsonyabb értékű, 2. szintbe sorolt eszköznél pedig a névérték 50 %-án állapították meg. A vonatkozó részesedési arány 52,8 %, illetve 18,2 % volt. 2013 májusában a Bank újabb forrásmenedzsment-programot indított, amelynek keretében legfeljebb 321 millió EUR értékben vásárolt vissza kintlévő értékpapírokat. A részesedési arány 20 % volt. Ezen egymást követő visszavásárlásoknak köszönhetően körülbelül 120 millió EUR értékben jutott tőkenyereséghez (75).

2.5. A GÖRÖG HATÓSÁGOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

(135) 2014. június 25-én Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank és leányvállalatai megvalósítják az aznap benyújtott szerkezetátalakítási tervet, és további kötelezettségeket vállalt a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatban ("a kötelezettségvállalások"). A mellékletben felsorolt kötelezettségvállalásokat ez a szakasz foglalja össze.

(136) Először Görögország vállalta, hogy a Bank átszervezi görögországi üzleti műveleteit, meghatározva a fiókok és alkalmazottak 2017. december 31-ig teljesítendő maximális számát, továbbá a görögországi tevékenységeknek a 2017-es év során fennálló maximális összköltségét (76).

(137) Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank csökkenti a Görögországban elhelyezett betétek költségét. A maximális nettó hitel/betét arányt 2017. december 31-ig teljesíti (77). [...]

(138) A Bank külföldi leányvállalatait illetően Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank 2018. június 30-ig csökkenti külföldi eszközeinek tőkeáttételét (78). Az ezen leányvállalatoknak nyújtott likviditási vagy tőketámogatást a névleges összeg tekintetében szigorúan korlátozzák, a támogatás csak bizonyos feltételek mellett nyújtható.

(139) Görögország vállalta, hogy a Bank egyes értékpapírokat elidegenít. Ráadásul a Bank - korlátozott kivételekkel - nem fog befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat vásárolni (79).

(140) Görögország számos kötelezettséget vállalt a Bank irányítására vonatkozóan. Azt is vállalta, hogy korlátozza a Bank alkalmazottainak és vezetőinek jövedelmét (80).

(141) Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank körültekintő hitelpolitikát folytat, így biztosítva, hogy a hitelek nyújtására és szerkezetátalakítására vonatkozó döntések a Bank működőképességének és jövedelmezőségének maximalizálását célozzák. A Bank szigorú szabványoknak felel meg a hitelkockázat monitorozását, valamint a hitelek szerkezetátalakítását illetően (81).

(142) Számos kötelezettségvállalás foglalkozik a Bank kapcsolt hitelfelvevőkkel folytatott műveleteivel. E kötelezettségvállalások célja annak biztosítása, hogy a Bank ne térjen el a körültekintő banki gyakorlatoktól, például amikor hiteleket nyújt alkalmazottainak, vezetőinek és részvényeseinek, valamint nyilvánosan működő gazdálkodó egységeknek, politikai pártoknak és médiavállalatoknak, vagy amikor e hitelek szerkezetét átalakítja (82).

(143) Végül, Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank bizonyos magatartási korlátozásoknak is meg fog felelni, úgymint kamatszelvény- és osztalékfizetési tilalom, felvásárlási tilalom és az állami támogatás hirdetési tilalma (83).

(144) E kötelezettségvállalásokat 2018. december 31-ig egy ellenőrző megbízott fogja nyomon követni.

(145) Ezzel szemben Görögország 2014. június 25-i beadványában jelezte, hogy az opciós utalványoknak a Bank vagy bármely állami intézmény - mint például a HFSF - általi visszavásárlása előtt a Bizottság jóváhagyását fogja kérni (84).

3. AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(146) 2012. július 27-én a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a bankokról szóló 2008. évi közlemény (85) feltételeit a HFSF által a Bank javára biztosított első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét, szükségességét és arányosságát illetően (B1 intézkedés).

(147) Az intézkedés megfelelőségét illetően a Bizottság, tekintettel a tényre, hogy a támogatásra előzetes feltőkésítést és likviditási támogatást követően került sor, továbbá tekintettel az elhúzódott megmentési időszakra, kétségeit fejezte ki, hogy a Bank megtett-e minden lehetséges intézkedést, hogy a jövőben ne legyen szüksége támogatásra (86). Ezenkívül a Bizottság számára nem volt világos, hogy a jövőben ki ellenőrizné a Bankot, miután az első áthidaló feltőkésítést felváltotta egy állandó feltőkésítés (87), mivel a Bank vagy az állam, vagy kisebbségi magántulajdonosok ellenőrzése alá kerülhet, akik így a Bankot ellenőrizhetnék és magas fedezeti arányt is élvezhetnének. Mindenesetre a Bizottság jelezte, hogy ha az első áthidaló feltőkésítés megfelelővé minősítéséhez a Bank irányításának és főként hitelnyújtási folyamatának minőségét fenn kell tartani.

(148) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően a Piraeusra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (70) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte, hogy minden lehetséges intézkedést megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben is támogatásra legyen szüksége. Ráadásul, mivel az áthidaló feltőkésítési időszak hossza bizonytalan volt, a Bizottság nem tudta eldönteni, hogy az elegendő volt-e és megfelelt-e az állami támogatási szabályok szerinti ellentételezési és tehermegosztási elveknek. Továbbá, mivel az első áthidaló feltőkésítés állandó feltőkésítéssé alakításának feltételei nem voltak ismertek a Piraeusra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásának idején, a Bizottság azokat nem tudta értékelni.

(149) Az intézkedés arányosságát illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a védőintézkedések (az állami támogatásra vonatkozó hirdetési tilalom, a kamatszelvény- és osztalékfizetési tilalom, a vételi opció tilalma és a visszavásárlási tilalom a Piraeus-ra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (76) preambulumbekezdésében leírtak szerint) elegendőek voltak-e az első áthidaló feltőkésítés esetében. Ezenfelül a Piraeusra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (77) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a verseny torzulásait okozhatja az olyan szabályok hiánya, amelyek megakadályoznák, hogy a HFSF koordinálja a négy legnagyobb görög bankot (nevezetesen a Bankot, az Eurobankot, az NBG-t és az Alpha Bankot), valamint az azt garantáló megfelelő biztosítékok hiánya, hogy azok kereskedelmileg érzékeny információt ne oszthassanak meg egymással. Ezért a Bizottság egy ellenőrző megbízott kinevezését javasolta, aki fizikailag jelen lenne a Bankban.

4. ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

4.1. A BANK ÉSZREVÉTELEI

(150) 2012. augusztus 30-án a Bizottság észrevételeket kapott a Banktól a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban.

(151) Az intézkedések megfelelőségét illetően a Bank megállapította, hogy a Görögországban és az euro-övezetben kialakult adósságválság előre nem látható körülmény volt. A 2009 májusi, az RWA 1,0 %-ával egyenértékű tőkeinjekció a globális pénzügyi piacokon tapasztalt rendkívüli nehézségekre adott közvetlen válasz volt. 2011 végén Görögország 380 millió EUR értékű kiegészítő tőkeinjekciót nyújtott, amely a Bank akkori kockázattal súlyozott eszközei 1,1 %-ának felelt meg, ennek célja a tőkehiány ellensúlyozása volt, valamint a mélyülő recesszióból való kilábalás elősegítése. A Banknak a HFSF általi 4,7 milliárd EUR értékű feltőkésítése az első része volt annak a feltőkésítésnek, amely a PSI-ből és a hitelportfólióknak a Blackrock általi értékeléséből (88), továbbá a mélyülő recesszióból eredő tőkehiányt hivatott kezelni.

(152) Az a vélekedés is fennállt, hogy azzal, hogy Görögország és a HFSF a Bank igazgatótanácsába egy, illetve két képviselőt delegált, és hogy a HFSF egyik tagja többekkel együtt az igazgatótanács kockázati bizottságának is tagja, garantálja, hogy a Bank ne vállaljon túlzott kockázatot.

(153) Ami a intézkedések szükségességét illeti, a Bank megjegyezte, hogy az áthidaló finanszírozásként megvalósított feltőkésítésről a görög hatóságok és az Európai Unió, az IMF és az EKB határozott, és hogy a 4,7 milliárd EUR összegű feltőkésítés szinte teljes mértékben ellensúlyozta a PSI hatását. Ami az áthidaló feltőkésítésnek állandó tőkére történő átváltását illeti, Görögország 2012 második negyedévében hosszabb ideig kormány nélkül működött, ezt követően amint jóváhagyták a végleges struktúrát, a meglévő részvényesek arányának felhígulása elkerülhetetlenül megindult, és megállapodás született a méltányos ellentételezésről (a feltételektől és az alkalmazott eszközöktől függően).

(154) Az intézkedések arányosságát illetően a Bank megjegyezte, hogy 2009 óta szigorúbb hitelnyújtási feltételek, gyorsított törlesztési idő és csökkentett hitelkeretek alkalmazásával kiigazította hitelezési gyakorlatát. 2009 első negyedévétől kezdve a meghatározott összeget meghaladó kifizetési kérelmeket a helyettes ügyvezető igazgató és a főigazgató/hitelcsoport ellenőrizte és hagyta jóvá. Ez ugyanis nem változtat a Görög Nemzeti Banknak benyújtott üzleti tervben foglalt jelenlegi üzleti gyakorlatokon, és nem veszélyeztetheti a jelenlegi hitelezési feltételeket sem. E hitelezési feltételek a bankszektor legszigorúbb feltételei közé tartoztak, ezt bizonyítják a Blackrock Solutions által végzett diagnosztikai programban elért nagyon jó eredmények. Ezeket a szándékokat a Bank igazgatótanácsában Görögország és a HFSF képviselete biztosíthatja.

(155) Ami a Bizottságnak az ellenőrző megbízott kinevezésére irányul javaslatát illeti, a Bank azon a véleményen volt, hogy a Bank már így is több harmadik fél - mint például a Görög Nemzeti Bank, külső ellenőrök, Görögország képviselője és a HFSF képviselői - szigorú ellenőrzése alatt áll.

4.2. EGY MÁSIK GÖRÖG BANK ÉSZREVÉTELEI

(156) 2013. január 3-án a Bizottság észrevételeket kapott egy görög banktól a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban. Ez a görög bank azt a megjegyzést tette, hogy a görög bankok HFSF általi feltőkésítése elvileg örvendetes lépés egy egészségesebb és életképesebb bankrendszer irányába, és nem volt ellenvetése a Bank feltőkésítésével szemben.

(157) Ugyanakkor, miközben teljes mértékű támogatását fejezte ki a görög bankok HFSF általi feltőkésítésének elvét illetően, a szóban forgó görög bank kifejtette, hogy a verseny torzulásainak minimalizálása és a megkülönböztetés elkerülése érdekében elvárja, hogy a HFSF általi feltőkésítés lehetősége hasonló feltételekkel álljon nyitva minden Görögországban működő bank számára.

5. GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

(158) 2012. szeptember 5-én Görögország észrevételeket nyújtott be, amelyeket a Görög Nemzeti Bank és a HFSF állított össze.

5.1. A GÖRÖG NEMZETI BANK ÉSZREVÉTELEI

(159) Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a 18 milliárd EUR összegű tőke, amellyel a HFSF 2012 májusában a négy legnagyobb görög bankot feltőkésítette, kevesebb volt, mint a végleges összeg, amelyre ezeknek a bankoknak a 2012 júniusában megállapított 10 %-os elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutató és egy három éves kedvezőtlen stresszforgatókönyv szerinti 7 %-os elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutató fokozatos eléréséhez és fenntartásához szüksége volt. Azt is megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés átmeneti volt, mivel a feltőkésítési folyamatot az adott négy bank általi tőkeemeléssel fejezik be.

(160) A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a legnagyobb görög bankok feltőkésítése a görög bankszektor hosszabb távú szerkezetátalakításának része. Megállapította, hogy ahol egy bank magánkézben marad, a vezetőség minden valószínűség szerint ugyanaz marad, amennyiben viszont egy bank állami tulajdonba kerül (vagyis a HFSF tulajdonolja), a HFSF új vezetést nevezhet ki, amelyet mindenképpen a Görög Nemzeti Bank fog értékelni. A Görög Nemzeti Bank megjegyezte, hogy minden bank vállalatirányítási kereteit, vezetésének megfelelőségét és kockázati profilját folyamatosan értékeli annak biztosítása érdekében, hogy túlzott kockázatvállalás ne történjen. Arra is rámutatott, hogy a HFSF már nevezett ki képviselőket a feltőkésített bankok igazgatótanácsaiba.

(161) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Bank feltőkésítése korlátozott volt annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az akkor érvényes minimális tőkekövetelménynek (8 %). Azt is megállapította, hogy a feltőkésítéseket megelőzően elhúzódott időszak a görögországi működési környezet hirtelen romlása és a PSI program hatása, az egész projekt összetettsége, valamint a magánbefektetőknek a tőkeemelésekben való részvétele maximalizálásának szükségessége miatt volt.

(162) Az első áthidaló feltőkésítés arányosságát illetően a Görög Nemzeti Bank rámutatott, hogy a Bizottságnak benyújtandó szerkezetátalakítási terv teljes megvalósítását biztosítaná az a tény, hogy megszüntetik a HFSF szavazati jogainak felfüggesztését, ha - többek között - a szerkezetátalakítási tervet lényegesen megsértik. A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a Bank nehézségei nem abból származtak, hogy a Bank vezetése alulbecsülte a kockázatokat, és nem is kereskedelmileg agresszív intézkedésekből.

5.2. A HFSF ÉSZREVÉTELEI

(163) Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően, a lehetséges állami beavatkozás kérdésének kezelése érdekében, amennyiben az állam nagy összegű állami támogatásokat nyújt a HFSF-en keresztül és a HFSF teljes értékű szavazati jogokkal bír, a HFSF közölte, hogy a HFSF által finanszírozott bankok nem minősülnek nyilvánosan működő vagy állam által ellenőrzött gazdálkodó egységeknek, és HFSF általi állandó feltőkésítésüket követően azokat nem ellenőrzi az állam. A HFSF rámutatott, hogy teljesen független, magánjog által szabályozott jogi személy, önálló döntési joggal. A HFSF törvény 16C cikkének (2) bekezdése értelmében nem tartozik állami ellenőrzés alá, és e törvény szerint a hitelintézetek, amelyeknek a HFSF tőketámogatást nyújtott, nem részei a tágabb értelemben vett állami szektornak. Ez vonatkozott a HFSF irányítási struktúrájára is.

(164) Ami a HFSF-nek a Bank vezetésébe való beavatkozását illeti, a HFSF megjegyezte, hogy tiszteletben tartja a Bank autonómiáját, és nem avatkozik a napi ügyvitelébe, mivel szerepe a HFSF törvényben meghatározottra korlátozódik. Kijelentette, hogy nem lesz semmilyen állami beavatkozás vagy koordináció, és a Bank hitelezési eljárással kapcsolatos döntéseit (többek között a biztosítékra, az árazásra és a hitelfelvevők hitelképességére vonatkozóan) üzleti kritériumok alapján fogják meghozni.

(165) A HFSF rámutatott, hogy a HFSF törvény és az előzetes részvényjegyzési megállapodás megfelelő biztosítékokat tartalmazott, hogy meggátolja a meglévő magánrészvényesek túlzott kockázatvállalását. Rámutatott például a következő elemekre: i. a HFSF képviselőinek kinevezése a Bank igazgatótanácsa független nem ügyvezető tagjaiként és bizottságokban való jelenlétük, ii. a HFSF által végzett átvilágítás a Bankban és iii. a tény, hogy az állandó feltőkésítés után szavazati jogai csak arra az időre korlátozódnak, amíg a Bank megfelel a szerkezetátalakítási terv feltételeinek.

(166) A HFSF kifejtette, megvannak a megfelelő intézkedések annak biztosítására, hogy a bankok, amelyekben a HFSF részesedéssel bír, ne osszanak meg egymással kereskedelmileg érzékeny információt. Ezen közé tartozik különböző HFSF képviselők kinevezése a szóban forgó bankokhoz, az ezen képviselőknek adott megbízatások, amelyek kifejezetten védenek az információk egyik képviselőtől a másikhoz történő áramlásával szemben, valamint egyértelmű belső utasítások e képviselőknek, hogy ne adják tovább a bankok kereskedelmileg érzékeny információit. Ráadásul a HFSF kijelentette, hogy nem gyakorolja a bankokkal kapcsolatos jogait olyan módon, amely gátolná, korlátozná, torzítaná, vagy jelentősen csökkentené vagy hátráltatná a tényleges versenyt. Végül a HFSF rámutatott, hogy igazgatótanácsának tagjait és alkalmazottait szigorú titoktartási szabályok és vagyonkezelői kötelezettségek, továbbá az ügyeivel kapcsolatos szakmai titoktartási rendelkezések kötik.

6. AZ ATE ÉS A HÁROM CIPRUSI BANK FELVÁSÁRLÁSÁVAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.1. AZ ATE BANKKAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(167) Az ATE szerkezetátalakításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy e határozat (58) és (108) preambulumbekezdésében ismertetett intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és összhangban állnak a belső piaccal.

(168) Az ATE felszámolásáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy e határozat (109) és (110) preambulumbekezdésében ismertetett intézkedések az ATE átvitt tevékenységeinek nyújtott állami támogatásnak minősülnek. Továbbá a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ATE banknak nyújtott támogatás csak akkor lehet a belső piaccal összeegyeztethető, ha az ATE átvitt tevékenységeinek integrálása a terv szerint zajlik, és ha az ATE átvitt tevékenységeit is magában foglaló Bank szerkezetátalakítási terve lehetővé teszi a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását. A hosszú távú életképesség ily módon történő helyreállításáról a 7.6.2. pontban esik szó.

(169) Ezért a Bizottságnak nem kell újra értékelnie a fent említett intézkedéseket, és megerősíti, hogy azok összeegyeztethetők a belső piaccal.

6.2. A HÁROM CIPRUSI BANK GÖRÖGORSZÁGI MŰVELETEIVEL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE (C INTÉZKEDÉS)

6.2.1. A támogatás megléte és összege

(170) A C intézkedéssel kapcsolatban a Bizottságnak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében kell megállapítania az állami támogatás meglétét. E rendelkezés szerint az állami támogatás a tagállami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(171) A HFSF által a Banknak nyújtott 524 millió EUR összegű feltőkésítésre 2013 márciusában, a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlására irányuló ajánlattételi eljárás során vállaltak kötelezettséget. Az intézkedést így 2013 márciusában érvényesítették. A tényleges feltőkésítésre a 2013 tavaszi feltőkésítés keretében került sor (89).

(172) A Bank feltőkésítését a HFSF biztosította, amely Görögország által állami források felhasználásával létrehozott és finanszírozott, bankokat támogató szervezet, így a támogatások kifizetése állami források felhasználásával történt.

(173) Az állami támogatás kedvezményezettjét illetően a (72) preambulumbekezdésben hivatkozott feltőkésítés célja az volt, hogy a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásából eredő tőkeszükségleteket fedezzék. A feltőkésítés továbbá bármely, a ciprusi átvitt tevékenységeket felvásárló görög bank számára elérhető lenne. A banknak a HFSF-hez jóváhagyásra benyújtott ajánlata figyelembe vette a HFSF által nyújtott feltőkésítést. Abban az időben a görög bankoknál nem állt rendelkezésre elegendő tőke, és a feltőkésítés ígérete nélkül egyikük sem vásárolta volna fel a ciprusi átvitt tevékenységeket. Ezért annak ellenére, hogy a HFSF által nyújtott tőke hivatalos címzettje maga a Bank, a Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatás kedvezményezettjei a ciprusi átvitt tevékenységek, mivel az intézkedés lehetővé teszi, hogy a tevékenységeket egy görög bank részére értékesítsék. A Bank feltőkésítése nélkül a ciprusi átvitt tevékenységeket görög bank nem tudta volna felvásárolni. Így a ciprusi átvitt tevékenységek rendkívüli nehézségekkel megküzdő vállalatcsoportokba tömörültek volna (nagy tőkeigényük miatt a Cyprus Popular Bank és a Bank of Cyprus szanálás alatt álltak), így valószínűleg csődbe mentek volna, vagy legalábbis nagymértékű betétkiáramlást tapasztaltak volna. Ami az előny fennállását illeti, a Bizottság azt is megállapítja, hogy a Bank HFSF általi feltőkésítése nem felel meg a piacgazdasági befektetői elvnek: nagy bizonytalanság idején a rendes piaci körülmények között működő magánbefektető nem vállalt volna kötelezettséget arra, hogy nagy összegű tőkeinjekciót biztosítson a Bank számára anélkül, hogy előre ismerné a jövőbeli tőkeinjekció feltételeit (azaz a kibocsátási árat).

(174) Ráadásul az intézkedés első ránézésre szelektív, mivel kizárólag a ciprusi átvitt tevékenységekre vonatkozik (amelyek mindegyike különálló vállalkozás), nem pedig bármely más vállalkozásra.

(175) Végül a ciprusi átvitt tevékenységek, azaz a három ciprusi bank görögországi fiókjai olyan egyéb bankokkal, például külföldi bankok leányvállalataival versenyeznek, amelyek Görögországban folytatnak tevékenységet vagy potenciálisan érdekeltek a görög piacra történő belépésben. Így e tevékenységek megmentése torzítja a versenyt, és befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet.

(176) Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a HFSF által a Banknak nyújtott 524 millió EUR-s tőkeinjekció a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

Az állami támogatás kedvezményezettje

(177) A (173) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a ciprusi átvitt tevékenységeket úgy tekinti, mint az EFSF-kötvényeknek a HFSF által történő kifizetésének kedvezményezettjét.

(178) Továbbá a (71) és (173) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a ciprusi átvitt tevékenységeket, azaz a három ciprusi bank görög fiókjait egy másik banknak pénzügyi stabilitási okokból kellett felvásárolnia, főként azért, mert a három ciprusi bank nagyon nehéz helyzetben volt. Ezért a ciprusi átvitt tevékenységek értékesítését, és azt a körülményt, hogy az értékesítés a vevő, azaz a Bank részére nyújtott állami támogatásnak minősül-e, a szerkezetátalakítási közlemény (90)"A bank értékesítés útján elérhető életképessége" című része értelmében kell megvizsgálni.

(179) Az említett értékesítés céljából a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy csak a Görögországban tevékenységet folytató legnagyobb hazai bankokkal lép kapcsolatba, amelyek közül csak a Bank és másik két bank nyújtott be nem kötelező érvényű ajánlatot. A Bank az egyetlen ajánlattevő, amely érvényes kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be. A felkeresett vevők korlátozott köre nem zárhatja ki a nyilvános ajánlattételi eljárást, mivel nem volt elvárható más befektetőktől, hogy hivatalos ajánlatot tegyenek. Sőt, abban az időben a görög bankrendszer pénzügyi bizonytalansága miatt, amely a mély és elhúzódó recesszió következtében nagy hitelezési veszteségeket eredményezett, a Görögországban jelen lévő külföldi bankok eladták görög tevékenységeiket (pl. Geniki, MBG, Emporiki Bank) vagy azok eladására készültek. Más szóval kiléptek a görög piacról, és nem kerestek új beruházási lehetőségeket Görögországban. Ráadásul ésszerű azt feltételezni, hogy csak a felvásárolt tevékenységek gyors stabilizálására és életképessé tételére képes befektetőt - azaz egy nagy bankcsoportot - érdekeltek volna ezek a tevékenységek. Végül mivel az adásvétel lebonyolítására nagyon kevés idő áll rendelkezésre - amelyet az értékesítő bankok működését meghatározó pénzügyi válság diktált -, kevés esély volt arra, hogy külföldi bankok vagy más típusú befektetők vegyenek részt az értékesítési eljárásban, mivel e befektetők rendes körülmények között a hivatalos ajánlat benyújtása előtt át kívánták volna világítani az eladásra kínált eszközöket.

(180) A Bizottság ezért megállapítja, hogy a ciprusi átvitt tevékenységek eladási ára volt a piaci ár, és hogy kizárható a vevő, azaz a Bank részére nyújtott támogatás.

6.2.2. Az összeegyeztethetőség értékelésének jogalapja

(181) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék "egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése".

(182) A Bizottság elismerte, hogy a globális pénzügyi válság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések megszüntethetik ezt a zavart. Ezt erősítette meg a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a szerkezetátalakításról szóló közlemény. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében jóváhagyandó állami támogatás feltételei teljesülnek a feszültség pénzügyi piacokon való újbóli megjelenése következtében. A Bizottság megerősítette ezt az álláspontot a 2011. évi meghosszabbításról szóló közlemény (91) és a 2013. évi bankokról szóló közlemény (92) elfogadásával.

(183) A görög gazdaságot illetően, a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozataiban, valamint a Görögország által egyes bankoknak nyújtott állami támogatási intézkedések (93) jóváhagyásaiban a Bizottság elismerte, hogy a görög gazdaságot komoly zavar fenyegeti, és a bankok állami támogatása alkalmas gyógymód e zavar megszüntetésére. Ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának.

(184) A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(185) A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak:

a) Megfelelőség: A támogatásnak kellően célzott kell lennie ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan elérni a gazdaságban keletkezett súlyos zavar orvoslásának célját. Ez nem teljesülne akkor, ha az intézkedés nem lenne megfelelő a zavar orvoslására.

b) Szükségesség: A támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie a cél eléréséhez. A támogatásnak ezért a célkitűzés megvalósításához szükséges legkisebb összegnek, és a nehézségek megszüntetéséhez leginkább megfelelő formájúnak kell lennie.

c) Arányosság: Az intézkedés pozitív hatásainak pontosan ki kell egyenlíteniük a verseny torzulásait, hogy a torzulások az intézkedés céljainak eléréséhez szükséges minimumra korlátozódjanak.

(186) A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(187) A feltőkésítésről szóló közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(188) Végül a Bizottság a szerkezetátalakításról szóló közleményben elmagyarázta, hogyan fogja értékelni a szerkezetátalakítási terveket. A Bank szerkezetátalakítási tervének a szerkezetátalakításról szóló közlemény szerinti értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni a 11. táblázatban felsorolt összes intézkedést.

6.2.3. A C. támogatási intézkedés összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel

6.2.3.1. Megfelelőség

(189) Az intézkedés - azaz a HFSF által a Bank 524 millió EUR összegben történő feltőkésítésére irányuló kötelezettségvállalás megfelelőségét illetően a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés megfelelő, mivel lehetővé tette a három ciprusi bank görögországi műveleteinek a Bank részére történő értékesítését.

(190) Az intézkedés hiányában egyik görög bank, tehát maga a Bank sem lett volna hajlandó megvásárolni a ciprusi átvitt tevékenységeket egy olyan időszakban, amikor egyetlen külföldi bank sem akart erre a piacra belépni. Ha a ciprusi átvitt tevékenységeket nem vásárolták volna fel, veszélybe kerültek volna a tevékenységek és különösen a görögországi fiókokban elhelyezett betétek. Így az intézkedés biztosította a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Ezen az alapon a Bizottság úgy találja, hogy az intézkedés megfelel megmentési támogatásként.

6.2.3.2. Szükségesség

(191) A 2008. évi bankokról szóló közleménnyel összhangban a támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie az intézkedés céljának eléréséhez. Ez például azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(192) Olyan időszakban, amikor a görög bankok nagyon nehezen jutottak tőkéhez, az intézkedés fedezte a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásához szükséges vételár kifizetéséből eredő tőkeigényt, így a felvásárlásra ténylegesen sor kerülhetett.

(193) Ezen túlmenően a Bizottság pozitívan értékeli, hogy a támogatás a 2013 tavaszi feltőkésítés keretében nyújtott tőkeinjekció formájában valósult meg, mivel a HFSF a Banknak nem támogatást nyújtott, hanem ugyanabban az értékben törzsrészvényeket kapott.

(194) Az intézkedés tehát szükséges volt azon cél elérése érdekében, hogy így korlátozhassák a görög bankrendszer és a gazdaság egészének zavarát.

6.2.3.3. Arányosság

(195) A támogatott tevékenységeket az után értékesítették, hogy a görög hatóságok ajánlattételi felhívást tettek közzé. Emellett a felvásárolt tevékenységeket azonnal integrálták a Bankba. A támogatás nem tette lehetővé, hogy a támogatott tevékenységek továbbra is a külön versenytársként maradjanak fenn a piacon.

(196) Továbbá a támogatás összege viszonylag alacsony volt, hiszen a ciprusi átvitt tevékenységek nettó hitelállományának körülbelül 3 %-át teszi ki (vagy az RWA mintegy 3 %-át) (94).

(197) Ezért a Bizottság véleménye szerint az intézkedést úgy alakították ki, hogy minimális legyen a verseny indokolatlan torzulása.

6.2.3.4. A 2008. évi bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel való összeegyeztethetőségre vonatkozó következtetés

(198) A (189)-(197) preambulumbekezdésben említett elemzés alapján megállapítható, hogy a HFSF által a Banknak nyújtott 524 millió EUR megfelelő volt, a görög bankrendszerben és a gazdaság egészében tapasztalt zavar korlátozásához szükséges, és úgy alakították ki, hogy minimalizálja a verseny indokolatlan torzulását, továbbá összhangban van a 2008-as bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítési közleménnyel.

6.2.4. A támogatási intézkedés összeegyeztethetősége a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

(199) A (178) preambulumbekezdés szerint a ciprusi átvitt tevékenységek értékesítése a szerkezetátalakítási közlemény "A bank értékesítés útján elérhető életképessége" című részéhez tartozik. A szerkezetátalakítási közlemény 17. pontjával összhangban ha egy nehézségekkel küzdő bankot egy másik pénzintézetnek adnak el, az életképesség, saját hozzájárulás és a versenytorzulás korlátozása követelményének teljesülnie kell.

6.2.4.1. A ciprusi átvitt tevékenységek hosszú távú életképessége eladás révén

(200) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. pontja tisztázza, hogy egy bajban levő bank másik pénzügyi intézménynek történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához, ha a vásárló életképes, és képes beolvasztani a nehéz helyzetben levő bankot, továbbá segíthet helyreállítani a piaci bizalmat.

(201) A Bank sikeresen integrálta a ciprusi átvitt tevékenységeket. A 7.6. szakaszban közöltek szerint, szerkezetátalakítási terve alapján a Bank életképes gazdálkodó egységnek tekinthető. Így a tény, hogy a ciprusi átvitt tevékenységeket átvitték a Bankhoz, lehetővé teszi hosszú távú életképességük helyreállítását.

6.2.4.2. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(202) Ami a három ciprusi bank részvényeseinek a szerkezetátalakítás költségeihez történő hozzájárulását illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a három ciprusi bank a ciprusi átvitt tevékenységeket nem könyv szerinti értéken, hanem a PIMCO-jelentés alapján kiigazított értéken adta el. E kiigazítást követően a három ciprusi bank a Bank részére több eszközt adott át, mint kötelezettséget. Sikerült ily módon a részvényesek között megfelelő tehermegosztást kialakítani, mivel a ciprusi átvitt tevékenységek értékének csökkenését az eladók viselték.

6.2.4.3. Versenytorzulást korlátozó intézkedések

(203) A versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 30. pontja kimondja, hogy "a Bizottság az ilyen intézkedések szükségességének értékeléséhez kiindulópontként azon tevékenységek méretét, léptékét és terjedelmét veszi, amely tevékenységei a szóban forgó banknak lennének egy hiteles szerkezetátalakítási terv megvalósításakor ... Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium fogja meghatározni: az első a támogatási összeg, valamint az annak folyósítására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak jellemzői."

(204) A (196) preambulumbekezdésnek megfelelően a támogatás összege a ciprusi átvitt tevékenységek kockázattal súlyozott eszközeinek megközelítőleg 3 %-át teszi ki. Ezt az összeget a Bizottság viszonylag alacsonynak tartja, tekintettel arra, hogy ez az összeg tette lehetővé a ciprusi átvitt tevékenységek értékesítését, és ahogyan a (190) preambulumbekezdésben is olvasható, biztosította a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban.

(205) A ciprusi átvitt tevékenységek értékesítését követően a görög bankfiókok önálló versenytársként megszűntek, hiszen teljes mértékben beépültek a Bankba.

(206) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy figyelembe véve a ciprusi átvitt tevékenységeknek nyújtott viszonylag kis összegű támogatást, és azt a tényt, hogy önálló versenytársként megszűnnek, nem áll fenn az indokolatlan versenytorzulás.

6.2.4.4. A szerkezetátalakításról szóló közleménynek való megfelelésre vonatkozó következtetés

(207) A (199)-(206) preambulumbekezdésekben található elemzés alapján megállapítható, hogy a ciprusi átvitt tevékenységek eladása és a Bankba történő integrációja biztosítja hosszú távú életképességüket, a támogatás a szükséges minimumra korlátozott, és nincs indokolatlan versenytorzulás, mindez összhangban áll a szerkezetátalakítási közleménnyel.

(208) A HFSF által a Banknak nyújtott 524 millió EUR összegű feltőkésítést ezért a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.

7. A BANKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

7.1. A TÁMOGATÁS MEGLÉTE ÉS ÖSSZEGE

(209) A Bizottságnak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében kell megállapítania a Banknak nyújtandó állami támogatás meglétét.

7.1.1. Támogatás megléte a görög banktámogatási program alapján hozott intézkedésekben

7.1.1.1. A garancia- és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerint nyújtott állami likviditási támogatás (L1 intézkedés)

(210) A Bizottság a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozatokban (95) már megállapította, hogy a program alapján nyújtott likviditási támogatás állami támogatásnak minősül. 2011-ben a Bank az állam által garantált kötvényeket bocsátott ki összesen 9,9 milliárd EUR összegben. Görögország államkötvényben 1 289 millió EUR összegű hitelt nyújtott a Banknak. 2014. március végére az állam által garantált kötvények és az államkötvények hátralékos összege 9,9 milliárd EUR illetve 1 024 milliárd EUR volt (96). A görög banktámogatási program alapján nyújtott jövőbeli likviditási támogatás ugyancsak állami támogatásnak minősülne.

7.1.1.2. A feltőkésítési program szerint nyújtott állami feltőkésítési intézkedés (A. intézkedés)

(211) A görög banktámogatási programról szóló 2008. november 19-i határozatban a Bizottság már megállapította, hogy a feltőkésítési intézkedés alapján nyújtandó feltőkésítések támogatásnak minősülnek. A Bank 750 millió EUR-t kapott elsőbbségi részvények formájában; ez a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek 2,1 %-át jelenti (97).

7.1.2. Támogatás megléte az államilag garantált ELA-ban (L2 intézkedés)

(212) A bankokról szóló 2008. évi közlemény 51. pontjában a Bizottság tisztázta, hogy központi banki pénzeszközök pénzügyi intézmények számára történő biztosítása abban az esetben nem minősül támogatásnak, ha négy halmozott feltétel teljesül a pénzügyi intézmény fizetőképességét, a hitel biztosítékát, a pénzügyi intézménynek felszámított kamatlábat és az állami ellengarancia hiányát illetően. Mivel a Bank részére nyújtott államilag garantált ELA nem felel meg e négy halmozott feltételnek, főként mivel államilag garantált és más támogatási intézkedésekkel együtt nyújtják, nem állapítható meg, hogy az államilag garantált ELA nem számít állami támogatásnak.

(213) Az államilag garantált ELA megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelményeknek. Először is az intézkedés tartalmaz egy állami garanciát a Görög Nemzeti Bank javára, ezért minden veszteséget az állam visel. Ennélfogva az intézkedésbe állami erőforrások vannak bevonva. Az ELA lehetővé teszi a bankok számára a finanszírozáshoz jutást olyankor, amikor nincs hozzáférésük a bankközi finanszírozási piachoz és a rendes eurorendszeri refinanszírozási műveletekhez. Következésképpen az államilag garantált ELA előnyt biztosít a Bank számára. Mivel az államilag garantált ELA a bankszektorra korlátozódik, az intézkedés szelektív. Ezenfelül az államilag garantált ELA torzítja a versenyt, mivel lehetővé teszi a Bank számára, hogy folytassa piaci működését, továbbá elkerülje nemfizetővé válását és a piacról való kényszerű kilépését. Tekintettel arra, hogy a Bank más tagállamokban is aktív, és más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek lehetnek a görögországi működésben, a Banknak biztosított előny érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(214) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) állami támogatásnak minősül. Az államilag garantált ELA idővel változott. 2012. december 31-én mintegy 31,4 milliárd EUR-t tett ki. A 2013-as drasztikus csökkenés után az év végén csupán 750 millió EUR-t tett ki.

7.1.3. Támogatás megléte a HFSF révén nyújtott intézkedésekben

7.1.3.1. Első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés)

(215) A Piraeus eljárás megindításáról szóló határozat 5.1. szakaszában a Bizottság már megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés állami támogatás. A kapott tőke összege 4,7 milliárd EUR volt.

7.1.3.2. Második áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés)

(216) A B2 intézkedést a HFSF forrásaival hajtották végre, amelyek - a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozat (65) preambulumbekezdésében található magyarázat szerint - állami forrásokat tartalmaznak.

(217) Ami az előny meglétét illeti, a B2 intézkedés olyan szintre növelte a Bank tőkemegfelelési mutatóját, amely lehetővé tette számára piaci működésének folytatását és az eurórendszeri finanszírozáshoz való hozzáférést. Továbbá a B2 intézkedés ellentételezése az EFSF kötvények felhalmozódott kamataiból és egy további 1 %-os díjból állt. Mivel ez az ellentételezés nyilvánvalóan alacsonyabb mint a hasonló tőkeinstrumentumok ellentételezése a piacon, a Bank ilyen feltételekkel a piacon biztosan nem lett volna képes e tőkebevonásra. Ezért a B2 intézkedés állami forrásokból nyújtott előnyt a Bank számára. Mivel az intézkedést csak a Bank számára tették elérhetővé, ezért szelektív jellegű volt.

(218) A B2 intézkedés eredményeként a Bank helyzete megerősödött, hiszen a Bankot ellátták a tőkekövetelményeknek való folyamatos megfeleléshez szükséges pénzügyi forrásokkal, ez pedig versenytorzító hatással járt. Tekintettel arra, hogy a Bank más tagállamok bankpiacán is aktív, és más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek lehetnek a görögországi működésben, a B2 intézkedés érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(219) A Bizottság megítélése szerint a B2 intézkedés állami támogatás. Nemzeti hatóságok általi támogatásként jelentették be. A kapott tőke összege 1 553 millió EUR volt.

7.1.3.3. Kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3 intézkedés)

(220) A B3 intézkedéssel a HFSF elkötelezte magát a kiegészítő tőke biztosítása mellett, amely ahhoz szükséges, hogy befejezzék a Bank feltőkésítését a Görög Nemzeti Bank által a 2012-es stresszteszt keretében kért összegig. A HFSF az államtól kapja a forrásait. A nyilatkozat tehát állami erőforrásokra vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmaz. Jogszabályok pontosan meghatározzák és korlátozzák a körülményeket, amelyek között a HFSF támogatást nyújthat pénzügyi intézményeknek. Eszerint a szóban forgó állami források felhasználása az államnak tulajdonítható. A HFSF elkötelezte magát, hogy legfeljebb 1 082 millió EUR kiegészítő tőkét biztosít.

(221) A kötelezettségvállalási nyilatkozat előnyt biztosított a Banknak, mert megnyugtatta a betéteseket, hogy a Bank képes lesz az előírt teljes tőkebevonásra, vagyis a HFSF biztosítja a tőkét, ha azt a Bank netán nem tudná a piacról beszerezni. E kötelezettségvállalás elősegítette a magántőke-bevonást is a piacról, mivel a befektetőket megnyugtatta, hogy amennyiben a Bank a tőke egy részét nem tudja a piacon megszerezni, a HFSF majd szolgáltatja azt. Egyetlen magánbefektető sem lett volna hajlandó elkötelezni magát a feltőkésítés feltételeinek ismertté válása előtt, és akkoriban a Banknak nem volt hozzáférése a tőkepiacokhoz. Az előny szelektív, mivel azt nem minden, Görögországban működő banknak ítélték meg.

(222) Tekintettel arra, hogy a Bank más tagállamokban is aktív, és más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek lehetnek a görögországi működésben, vélhetően a B3 intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzítja a versenyt.

(223) Ezért a B3 intézkedés támogatásnak minősül, és a görög hatóságok állami támogatásként jelentették be azt.

7.1.3.4. A HFSF részvétele a 2013-as stresszteszt tőkeigényének fedezését célzó, 2013 tavaszi feltőkésítésben (B4 intézkedés)

(224) A HFSF részesedése a 2012-es stresszteszt során azonosított tőkeigények fedezését célzó 2013 tavaszi feltőkésítésben (B4. intézkedés) az első és második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) 5 891 millió EUR értékű törzsrészvényből álló állandó feltőkésítéssé történő részleges átváltásának felel meg. Mivel a B4 intézkedés már megadott támogatás részleges átváltása, még mindig vannak benne állami források, de nem növeli a támogatás névleges összegét. Ugyanakkor adott névleges összegű támogatás erejéig növeli a Bank előnyét (és ezért a versenytorzulást), mivel ez állandó feltőkésítés, nem pedig átmeneti feltőkésítés, mint a B1 és B2 intézkedés esetén.

(225) A Bizottság megállapítja, hogy ilyen támogatást nem nyújtottak minden Görögországban működő banknak. Ami a versenytorzulásokat és a kereskedelemre gyakorolt hatást illeti, a Bizottság megállapítja például, hogy a támogatás lehetővé tette a Bank számára tevékenységei gyakorlását más tagállamokban. A Bank felszámolása külföldi tevékenységeinek megszüntetéséhez vezetett volna ezen tevékenységek felszámolása vagy értékesítése útján. Ezen kívül egyes, más tagállamokból származó bankok is működtek Görögországban. Ezért az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. A Bizottság megítélése szerint tehát a B2 intézkedés állami támogatás.

7.1.3.5. A B1, B2, B3 és B4 intézkedésre vonatkozó következtetés

(226) A B1, B2, B3 és B4 intézkedés állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. A B1, B2 és B3 intézkedésben foglalt állami támogatás összege 7 335 millió EUR. A 7.1.3.3. szakaszban jelzettek szerint mivel a Bank a 2013. tavaszi feltőkésítés keretében 1 444 millió EUR összegű magántőkét vonzott, az első és második áthidaló feltőkésítésnek csupán egy részét (B1 és B2 intézkedés) váltották át állandó feltőkésítésre (B4 intézkedés). Az 1 082 millió EUR összegű tőkekiegészítésre (B3 intézkedés), amelyre a HFSF kötelezettséget vállalt, végül nem volt szükség, ezért azt nem fizették ki. A kifizetett állami támogatás összege tehát csupán az első és a második áthidaló feltőkésítés összegéből állt, azaz 6 253 millió EUR, és e támogatás egy részét a 2013. tavaszi feltőkésítés során (B4. intézkedés) hat hónapon belül visszafizették, mivel a magántőke részesedése meghaladta a kötelezettségvállalás összegét.

(227) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja azt jelzi, hogy a támogatás abszolút összege mellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie "a bank kockázattal súlyozott eszközeire vonatkozó" támogatást is. A B1, B2 és B3 intézkedésekre egy egyéves időszak folyamán került sor, 2012 áprilisától 2013 májusáig. Ebben az időszakban a Bank RWA-ja az egymást követő felvásárlások következtében jelentősen megnőtt. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen RWA szintet kell használni, és főként az, hogy az állami támogatást az időszak elején vagy az időszak végén fennálló RWA-ra való hivatkozással kell-e értékelni. A B1, B2 és B3 intézkedések célja a Görög Nemzeti Bank által 2012 márciusában azonosított tőkeszükséglet fedezése (a 2012-es stresszteszt). Más szóval, a szóban forgó állami támogatási intézkedések által fedezett tőkeszükséglet 2012 márciusában már létezett. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a B1, B2 és B3 intézkedésekbe foglalt támogatási összeget a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközeihez kellene viszonyítani. Emlékezni kell arra is, hogy a Görög Nemzeti Bank 2012 márciusa után és a 2013. tavaszi feltőkésítésig nem vette figyelembe a görög bankok általi felvásárlásokat tőkeigényük - felfelé vagy lefelé történő - kiigazítása érdekében. Ez az elem is igazolja, hogy a B1, B2 és B3 intézkedés a Bank kerületével kapcsolatos támogatási intézkedés volt a 2012. március 31-i állapota szerint.

(228) A Banknak nyújtott támogatás az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés), valamint a HFSF kötelezettségvállalásának (B3 intézkedés) összege, azaz 7 335 millió EUR vagy a Bank 2012. március 31-i RWA-jának 21,5 %-a.

(229) A Banknak nyújtott támogatás az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) összege, azaz 6 253 millió EUR vagy a Bank 2012. március 31-i RWA-jának 18,4 %-a.

(230) Mivel a Banknak sikerült magántőkét vonzania, a HFSF által a Banknak ténylegesen, törzsrészvény ellenében nyújtott tőkeinjekció 5 891 millió EUR-t tett ki, amely a Bank 2012. március 31-i RWA-ja 17,3 %-ának felel meg.

7.1.4. A Banknak nyújtott támogatás meglétére és teljes összegére vonatkozó következtetés

(231) Az A, B1, B2, B3, B4, L1 és L2 intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. Ezen intézkedések összefoglalása a 11. táblázatban olvasható. 11. táblázat A Bank által kapott összes támogatás áttekintése

7.2. AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK JOGALAPJA

(232) A (183) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának (98).

(233) A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(234) Feltőkésítési intézkedésekre vonatkozó iránymutatás a feltőkésítésről szóló közleményben és a 2011-es meghosszabbítási közleményben található.

(235) A szerkezetátalakításról szóló közlemény meghatározza a Bizottság által elfogadott megközelítést a szerkezetátalakítási tervek értékelésére vonatkozóan, különösen az életképesség helyreállításának, a kedvezményezett megfelelő hozzájárulása biztosításának és a versenytorzulások korlátozásának szükségességét illetően.

(236) Ezt a keretet egészítette ki a 2013-as bankokról szóló közlemény, amely a 2013. július 31. után bejelentett vagy a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nyújtott támogatási intézkedésekre vonatkozik.

7.2.1. A Banknak nyújtott likviditási támogatás összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (L1 intézkedés)

(237) A Bank által már megkapott likviditási támogatás végleges jóváhagyásra került azon egymást követő határozatok révén, amelyek engedélyezték a görög banktámogatási program, valamint annak módosításai és hosszabbításai szerinti intézkedéseket (99). A Banknak nyújtott minden jövőbeli likviditási támogatást a Bizottság által rendben jóváhagyott rendszer szerint kell megadni. Az ilyen támogatás feltételeit engedélyeznie kell a Bizottságnak, mielőtt megadják, ezért további értékelésére e határozatban nincs szükség.

7.2.2. Az elsőbbségi részvények összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (A. intézkedés)

(238) Az elsőbbségi részvények formájában 2009-ben folyósított feltőkésítés (A. intézkedés) a 2008-ban a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerinti görög banktámogatási program részeként jóváhagyott feltőkésítési intézkedés alapján került megadásra. Ezért nem kell ismételten értékelni a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerint, hanem csak a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján kell értékelni.

7.2.3. Az államilag garantált ELA összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (L2 intézkedés)

(239) Az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) összeegyeztethetőségét először a bankokról szóló 2008. évi közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Minden 2013. július 31. után, a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nyújtott államilag garantált ELA-ra a bankokról szóló 2013. évi közlemény vonatkozik.

7.2.4. A HFSF feltőkésítések összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (B1, B2, B3 és B4 intézkedés)

(240) A HFSF feltőkésítések (B1, B2, B3 és B4 intézkedés) összeegyeztethetőségét, különösen az ellentételezést illetően, először a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. A Piraeus eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a B1 intézkedés fent említett közleményekkel való összeegyeztethetőségét illetően. Mivel ezeket 2013. augusztus 1. előtt hajtották végre, ezek az intézkedések nem tartoznak a bankokról szóló 2013. évi közlemény hatálya alá. A HFSF feltőkésítések (B1, B2, B3 és B4 intézkedés) összeegyeztethetőségét a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján is értékelni kell.

7.3. AZ L2 INTÉZKEDÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL, A FELTŐKÉSÍTÉSRŐL SZÓLÓ KÖZLEMÉNNYEL ÉS A 2011. ÉVI MEGHOSSZABBÍTÁSI KÖZLEMÉNNYEL

(241) Ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(242) Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi piacokról, és teljesen a központi banki finanszírozástól váltak függővé, amint azt a (37) preambulumbekezdés is jelzi, és mivel a Bank nem tudott elegendő összegű pénzt kölcsönözni a rendes refinanszírozási műveleteken keresztül, a Banknak államilag garantált ELA-ra volt szüksége az elegendő likviditás megszerzéséhez, ezzel megelőzve fizetésképtelenné válását. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az L2 intézkedés megfelelő mechanizmus egy komoly zavar orvoslására, amelyet a Bank fizetésképtelensége okozott volna.

(243) Mivel az államilag garantált ELA viszonylag magas finanszírozási költséggel jár a Bank részére, a Bank számára elegendő ösztönzés, hogy elkerülje az ezen finanszírozási forrásra való támaszkodást tevékenységei fejlesztése számára. A Banknak [...] bázisponttal magasabb kamatlábat kellett fizetnie, mint a rendes eurórendszeri refinanszírozási műveleteknél. Ráadásul a Banknak [...] bázispontnyi garanciadíjat is kellett fizetnie az államnak. Mindezek eredményeképpen az államilag garantált ELA teljes költsége a Bank számára sokkal magasabb, mint az EKB-s refinanszírozás normál költségei. Nevezetesen, az előbbi és az utóbbi közötti különbség magasabb, mint a 2011. évi meghosszabbítási közlemény által megkövetelt garanciadíj szintje. Következésképpen az állam által felszámított teljes ellentételezés elégségesnek tekinthető. Ami az államilag garantált ELA összegét illeti, azt a Görög Nemzeti Bank és az EKB rendszeresen felülvizsgálja a Bank tényleges szükségletei alapján. Szorosan nyomon követik a felhasználását, és biztosítják a szükséges minimumra korlátozását. Így az L2 intézkedés nem biztosít a Banknak olyan likviditási többletet, amelyet versenyt torzító tevékenységek finanszírozására lehetne felhasználni. A szükséges minimális összegre van korlátozva.

(244) Az államilag garantált ELA felhasználásának ilyen alapos vizsgálata és rendszeres ellenőrzése, hogy felhasználása a minimálisra korlátozódjon, e likviditás arányosságát és azt is biztosítja, hogy ne vezessen indokolatlan versenytorzuláshoz. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank végrehajtja a szerkezetátalakítási tervet, amelynek során csökkenti a jegybanki finanszírozástól való függését, és hogy a Bank a 7.6. szakaszban elemzett magatartási korlátozásokat is teljesíti. Ezek a tényezők biztosítják, hogy a likviditási támogatástól való függés minél hamarabb megszűnjön, és hogy e támogatás arányos legyen.

(245) Ezért az L2 intézkedés megfelel a bankokról szóló 2008. évi közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek. Mivel a bankokról szóló 2013. évi közlemény nem vezetett be további követelményeket a garanciákra vonatkozóan, az L2 intézkedés a bankokról szóló 2013. évi közleménynek is megfelel.

7.4. A B1, B2, B3 ÉS B4 INTÉZKEDÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL, A FELTŐKÉSÍTÉSRŐL SZÓLÓ KÖZLEMÉNNYEL, A 2011. ÉVI MEGHOSSZABBÍTÁSI KÖZLEMÉNNYEL ÉS A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL

(246) A (241) preambulumbekezdésben jelzettek szerint, és a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak (100): megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(247) A feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

7.4.1. Az intézkedések megfelelősége

(248) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a HFSF feltőkésítések (B1, B2, B3 és B4 intézkedés) megfelelnek, mert hozzásegítik a Bankot a tőkekövetelmények teljesítéséhez. A HFSF által nyújtott feltőkésítés nélkül a Bank képtelen lett volna tevékenységei folytatására, és elvesztette volna az EKB refinanszírozási műveleteihez való hozzáférését.

(249) Ezzel kapcsolatban a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Bank az egyik legnagyobb bankintézmény Görögországban, mind a hitelezést, mind a betétgyűjtést illetően. Mint olyan, a Bank rendszerkockázati szempontból fontos bank Görögország számára. Következésképpen a Bank fizetésképtelensége súlyos zavart okozott volna a görög gazdaságban. Az akkori körülmények között a pénzügyi intézményeknek Görögországban nehézségeik voltak a finanszírozáshoz jutással. A finanszírozás hiánya korlátozta azon képességüket, hogy hitelt nyújtsanak a görög gazdaságnak. Ebben az összefüggésben a gazdaság zavarát súlyosbította volna a Bank fizetésképtelensége. Ráadásul a B1, B2, B3 és B4 intézkedésre leginkább a PSI program miatt - amely egy rendkívül különleges és előre nem látható esemény volt - került sor, nem pedig rossz gazdálkodás vagy a Bank túlzott kockázatvállalása miatt. Ily módon az intézkedések célja elsősorban az, hogy a PSI program eredményeit kezeljék, és hozzájáruljanak a pénzügyi stabilitás fenntartásához Görögországban.

(250) A Piraeus eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy minden lehetséges intézkedést azonnal megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben ismét támogatásra legyen szüksége. Amint azt e határozat (140)-(141) preambulumbekezdései jelzik, Görögország kötelezettséget vállalt számos, a Bank vállalatirányításával és üzleti műveleteivel kapcsolatos intézkedés végrehajtására. Amint azt a (115), (116) és a (117) preambulumbekezdés leírja, a Bank jelentős szerkezetátalakítást is végrehajtott a tevékenységeiben, sok, már megvalósított költségcsökkentéssel. Mindez eloszlatta a Bizottság kétségeit.

(251) A Piraeus eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy voltak-e elegendő biztosítékok arra az esetre, ha a Bank állami ellenőrzés alá kerül, vagy arra az esetre, ha magánbefektetők megtartják az ellenőrzést, miközben a tulajdon többsége az államnál van. E határozat (140) és (141) preambulumbekezdésében leírt kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank hitelműveleteit kereskedelmi alapon fogják végezni, és a napi üzletmenetet megóvják az állami beavatkozástól. A HFSF és a Bank megállapodása szerinti kapcsolati keretrendszer azt is biztosítja, hogy a fő részvényes állam érdekei védve legyenek a Bank vezetésének túlzott kockázatvállalásától.

(252) Így a B1, B2, B3 és B4 intézkedések biztosítják a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Jelentős intézkedések történtek a jövőbeli veszteségek minimalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a Bank tevékenységeit nem megfelelő irányítás ne veszélyeztesse. Ennek alapján a Bizottság úgy találja, hogy a B1, B2, B3 és B4 intézkedések megfelelőek.

7.4.2. Szükségesség - a támogatás minimálisra korlátozása

(253) A 2008. évi bankokról szóló közleménnyel összhangban a támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie célja eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(254) A tőketámogatás összegét a Görög Nemzeti Bank a 2012. évi stresszteszt keretében számította ki, biztosítandó, hogy az elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkearány egy bizonyos szint felett maradjon a 2012-2014-es időszakban, amint azt a 3. táblázat tükrözi. A B1, B2, B3 és B4 tehát nem jelent tőketöbbletet a Bank számára. Amint azt a (250) preambulumbekezdés kifejti, intézkedések történtek azon kockázat csökkentése érdekében, hogy a Banknak esetleg további támogatásra lehet szüksége a jövőben.

(255) Ami az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) ellentételezését illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy azokat 2012 májusában illetve 2012 decemberében ítélték oda, és kifizetésük természetben történt, EFSF kötvények formájában. A szóban forgó EFSF kötvények kiadásának napjától a 2013. tavaszi feltőkésítés napjáig a HFSF ellentételezésként az EFSF kötvények felhalmozódott kamatát plusz 1 % díjat kapott (101). Amint a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozat hangsúlyozza, ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor az alacsony ellentételezés időszaka egy évre korlátozódott a B1 intézkedésre vonatkozóan és öt hónapra a B2 intézkedést illetően (vagyis az áthidaló feltőkésítés szabályos feltőkésítéssé alakításáig rendes részvények formájában, nevezetesen a B4 intézkedésig). Míg az első és a második áthidaló feltőkésítés nem idézte elő a meglévő részvényesek felhígítását, a 2013. tavaszi feltőkésítés (amely az első és második áthidaló feltőkésítés részleges átalakítása volt) erősen felhígította a meglévő részvényeseket, mivel részesedésük a Bank részvénytőkéjében 2,3 %-ra esett. Ekkor megszűnt az az abnormális helyzet, amely az első áthidaló feltőkésítés napjától állt fenn. Így a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak.

(256) Másodsorban, tekintettel a Bank nehézségeinek nem tipikus forrására, amikor is a veszteségek elsősorban az állam javára szóló adósságelengedésből (a PSI program és az adósság-visszavásárlás, amelyek jelentős előnyt - vagyis adósságcsökkentést - biztosítanak az állam számára), továbbá a görög gazdaság elhúzódó recessziójának következményeiből eredtek, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen átmeneti eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől (102).

(257) A B3 intézkedés egy, jövőbeli tőkeemelés keretében nyújtandó tőkére irányuló kötelezettségvállalás volt. Ez a 2012 decemberében vállalt kötelezettség mindössze öt hónappal később, 2013 májusában és júniusában tényleges tőkeinjekció formájában teljesülhetett volna, amikor a Bank megkezdte tőkeemelését. Mivel a Bank magánbefektetőket vonzott, a HFSF-nek nem kellett végül megadnia a vállalt tőkeinjekciót. A tőkebiztosításra vállalt kötelezettség érvényességi idejének rövidségét figyelembe véve, és a (256) preambulumbekezdésben foglalt okokból elfogadható, hogy e kötelezettségvállalásért nem fizettek ellentételezést.

(258) Ami a B4 intézkedést illeti, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 8. pontjával összhangban a tőkeinjekciókat a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest elegendő engedménnyel kellene jegyezni, hogy az állam számára kielégítő ellentételezés ésszerű biztosítékát adják. Miközben a B4 intézkedés nem biztosított jelentős engedményt a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest, valójában lehetetlen volt jelentős engedményt elérni az elméleti előjog nélküli árból (103). A 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően a Bank tőkepiaci értéke csupán néhány száz millió eurót tett ki. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, a meglévő részvényeseket teljesen törölni kellett-e volna. A Bizottság megállapítja, hogy a kibocsátási árfolyam 50 %-os engedménnyel volt megállapítva a kibocsátási árfolyam meghatározását megelőző ötven nap átlagos piaci árához képest. A Bizottság azt is megállapítja, hogy nagy mértékű volt a meglévő részvényesek felhígítása, mivel a 2013. tavaszi feltőkésítés után a Bank részvényállományának csak 2,3 %-át birtokolták. Ezért a piaci árhoz képest további engedmény alkalmazásának csak csekély hatása lett volna a HFSF ellentételezésére. Tekintettel a görög bankok (256) preambulumbekezdésben kifejtett sajátos helyzetére, valamint a tényre, hogy a támogatási igény nagy mértékben az állam javára történt adósságelengedésből ered, a Bizottság az állam által jegyzett részvényeknél kellően alacsonynak ítéli a kibocsátási árfolyamot.

(259) A HFSF opciós utalványokat adott ki, és a 2013. tavaszi feltőkésítésben részt vevő magánbefektetőknek minden egyes újonnan jegyzett részvényhez egy opciós utalványt is adott. A HFSF ezen opciós utalványokat ellentételezés nélkül nyújtotta. Ahogyan a (106) preambulumbekezdés is tartalmazza, minden egyes opciós utalvány magában foglalja a HFSF 4,48. részvényének meghatározott időközönként és lehívási áron történő megvételére irányuló jogot. A lehívási ár megegyezik az 1,70 EUR-s, éves kumulatív kamatlábbal növelt jegyzési árral (az első évben 4 %, a második évben 5 %, a harmadik évben 6 %, a negyedik évben 7 %, majd az utolsó hat hónapra évesített 8 %). A HFSF által, saját tulajdonában lévő részvényeire vonatkozó ellentételezés felső határát ténylegesen ezeken a szinteken határozták meg. Ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Azonban mivel ezek az opciós utalványok kiemelt tényezőt jelentenek a Bank által a 2013. tavaszi feltőkésítés keretében indított jogosultság-kibocsátáshoz és zártkörű részvénykibocsátáshoz, a Bizottság úgy véli, hogy ezek az opciós utalványok tették lehetővé a Bank számára, hogy a támogatás összegét 1 444 millió EUR-val csökkentse. Valóban: a Bank újratőkésítés előtti alacsony tőkearánya és az akkori nagyfokú bizonytalanság miatt, az akkor rendelkezésre álló szimulációk azt mutatták, hogy az opciós utalványok nélkül a magánbefektetők nem jutottak volna elegendő megtérüléshez, így nem vettek volna részt a folyamatban. A (249) és (256) preambulumbekezdésben kifejtett okokból és mivel a HFSF minimális pozitív ellentételezésben részesült volna, ha az opciós utalványokat lehívják, és mivel az MEFP célja a magánbefektetők vonzása volt, hogy egyes bankokat magánbefektetői irányítás alatt tartson, és kerülje az olyan helyzeteket, ahol az egész bankszektor a HFSF ellenőrzése alatt állna, a Bizottság elfogadja a feltőkésítésről szóló közleményben foglalt szokásos ellentételezés követelményeitől való ilyen eltérés. A Bizottság általi elfogadás azon a tényen is alapul, hogy a 2014 márciusában módosított HFSF törvény nem rendelkezik elővásárlási jogot nem megtestesítő részvénytőke-emelés esetén az opciós utalványok kiigazításáról, jogosultság-kibocsátás esetén pedig csak az opciós utalvány lehívási árfolyamát lehet kiigazítani, a kiigazítás csak utólag történhet, legfeljebb a HFSF elővásárlási jogának értékesítéséből származó bevétel összegének erejéig. Továbbá a Görögország által tett kötelezettségvállalás, amely szerint a HFSF által kibocsátott opciós utalványok esetleges visszavásárlása előtt kikéri a Bizottság jóváhagyását, lehetővé teszi a Bizottság számára annak biztosítását, hogy a lehetséges jövőbeli visszavásárlások ne csökkentsék tovább a HFSF-nek nyújtandó ellentételezést, és növeljék az opciós utalványok birtokosainak nyújtott ellenételezést.

(260) Ami pedig azt a tényt illeti, hogy a HFSF részvények szavazati jogot nem biztosítanak, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a támogatás szükségessége nem elsősorban a túlzott kockázatvállalásból fakad. Továbbá a MEFP egy célkitűzése az volt, hogy egyes bankokat magánbefektetői irányítás alatt tartson. Továbbá a kapcsolati keretrendszer és a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának elmaradása esetén a szavazati jogok automatikus visszaállítása biztosítékot nyújtanak a magánpiaci vezetők jövőbeli túlzott kockázatvállalása ellen. Végül a PSI és a 2012. decemberi visszavásárlás is az államnak juttatott egyfajta díjazás, hiszen az államnak a Bank felé fennálló adóssága több milliárd euróval csökkent. Ezen okokból kifolyólag a Bizottság el tudja fogadni, hogy a HFSF szavazati jogot nem biztosító részvényeket kapjon. A Bizottság így megállapítja, hogy a B4 intézkedés szükséges volt.

(261) Következésképpen a B1, B2, B3 és B4 intézkedések mind összegüket, mind formájukat illetően szükségesek mint megmentési támogatás.

7.4.3. Arányosság - a negatív továbbgyűrűző hatásokat korlátozó intézkedések

(262) A Bank igen nagy összegű állami támogatást kapott. Így ez a helyzet jelentős versenytorzulásokhoz vezethet. Ugyanakkor Görögország elkötelezte magát számos, a negatív továbbgyűrűző hatások csökkentését célzó intézkedés végrehajtása mellett. Nevezetesen, a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank műveletei továbbra is üzleti alapon folytatódjanak, a (136) és (137) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint. Görögország továbbá a felvásárlás tilalmára és számos egyéb elidegenítési formára is kötelezettséget vállalt, lásd a (138), (139) és (143) preambulumbekezdést. A versenytorzulások korlátainak további értékelését a 7.6. szakasz tartalmazza.

(263) A Bankban egy ellenőrző megbízottat neveztek ki, hogy nyomon kövesse a vállalatirányítással és üzleti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Ezzel elkerülnek bármilyen káros változást a Bank kereskedelmi gyakorlatában, és így csökkentik a lehetséges negatív továbbgyűrűző hatásokat.

(264) Végül, 2014. június 25-én egy új, átfogó szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottságnak. Ezt a szerkezetátalakítási tervet a 7.6. szakasz értékeli.

(265) Összefoglalva, a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak. A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjának figyelembevételével a B1, B2, B3 és B4 intézkedések arányosak.

7.4.4. A HFSF feltőkésítéseknek a bankokról szóló 2008. évi közleménynek, a feltőkésítésről szóló közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek való megfelelésére vonatkozó következtetés

(266) Így megállapítható, hogy a HFSF feltőkésítések (a B1, B2, B3 és B4 intézkedés) megfelelőek, szükségesek és arányosak, figyelemmel a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjára, a feltőkésítésről szóló közleményre és a 2011. évi meghosszabbítási közleményre. A B1, B2, B3 és B4 intézkedés tehát összeegyeztethető a bankokról szóló 2008. évi közleménnyel, a feltőkésítésről szóló közleménnyel és a 2011. évi meghosszabbítási közleménnyel

7.5. AZ ATE ÁTVITT TEVÉKENYSÉGEK, A GENIKI, A CIPRUSI ÁTVITT TEVÉKENYSÉGEK ÉS AZ MGB FELVÁSÁRLÁSÁNAK A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖZLEMÉNNYEL VALÓ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

(267) A szerkezetátalakítási közlemény 23. pontja kifejti, hogy vállalkozásoknak a támogatott bankok általi felvásárlását nem lehet állami támogatásból finanszírozni, kivéve, ha ez a vállalkozás életképességének helyreállításához elengedhetetlen. A szerkezetátalakítási közlemény 40. és 41. pontja továbbá megállapítja, hogy bankok nem használhatnak állami támogatást velük versengő vállalkozások felvásárlásához, kivéve, ha a felvásárlás a pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy a valódi verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részét képezi. Ezenkívül a felvásárlások veszélyeztethetik vagy bonyolíthatják az életképesség helyreállítását. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Bank által megvalósított tulajdonszerzések összeegyeztethetőek-e a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel.

7.5.1. Az ATE átvitt tevékenységei megvásárlásának a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel való összeegyeztethetősége

7.5.1.1. Az ATE átvitt tevékenységei megvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(268) Az ATE átvitt tevékenységeinek felvásárlása a Banknak jelentős betétállományt hozott, a nettó hitelállomány összege sokkal kisebb volt (104). Ez tehát hozzájárult a Bank rendkívül magas hitel/betét arányának jelentős csökkenéséhez.

(269) Továbbá a felvásárlás jelentős szinergiákhoz is vezetett, például a költségek terén, a bankfiókok számának, a személyzet létszámának csökkentésével, az informatikai integráció, finanszírozási szinergiák és bevételi szinergiák révén.

(270) A felvásárlás tehát a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából nagyon pozitív.

7.5.1.2. Az ATE átvitt tevékenységei megvásárlásának hatása a Bank számára szükséges támogatás összegére

(271) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség.

(272) A Bank által az ATE átvitt tevékenységeinek felvásárlásáért fizetett ellenértéket az átvitt betétek értékének 0,6 %-ában határozták meg, amely körülbelül 95 millió EUR-t tett ki. Ez a Banknak a felvásárlás időpontjában fennálló összes eszközének 0,02 %-ával volt egyenértékű. Ez az összeg tehát tekinthető alacsony, de nem elhanyagolható összegnek.

(273) Az ATE átvitt tevékenységeinek felvásárlása nyomán jelentősen javult a Bank rendkívül feszült likviditási pozíciója, így a Bank sokkal életképesebb helyzetbe került. A Bizottság emlékeztet arra, hogy [...]. Ezért a felvásárlás és az alacsony vételár a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából lényegesnek tekinthető, és a szerkezetátalakítási közlemény 23. pontjának körébe tartozik.

7.5.1.3. Az ATE átvitt tevékenységek felvásárlásának versenytorzító hatása

(274) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad nem támogatott vállalatok hátrányára, egymással versengő vállalkozások felvásárlására fordítani. A szerkezetátalakítási közlemény 41. pontja azt is kimondja, hogy felvásárlásokat akkor lehet engedélyezni, ha azok a pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy a hatékony verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részét képezik. Ilyen körülmények között a felvásárlási folyamatnak méltányosnak kell lennie, és a felvásárlásnak biztosítania kell az érintett piacon a hatékony verseny feltételeit.

(275) A Görög Nemzeti Bank 2012 elején felülvizsgálta az összes görög bank életképességét, és úgy ítélte meg, hogy az ATE nem minősül önállóan életképes banknak. A Görög Nemzeti Bank továbbá elemezte az ATE rendelkezésére álló különböző alternatívákat (mint például a felszámolás), és arra a következtetésre jutott, hogy az ATE átvitt tevékenységeinek eladása a legvonzóbb lehetőség, mivel ez Görögország esetében csökkentené a kitettségi kockázatot, és minimalizálná a költségeket. Ezért a kivásárlás minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(276) Továbbá egyetlen nem támogatott ajánlattevő sem nyújtott be ajánlatot az ATE átvitt tevékenységeire.

(277) Végül mivel az ATE átvitt tevékenységeinek felvásárlását engedélyezte a Görög Versenyhatóság (105), feltételezhető, hogy az eladási folyamat kimenetele nem veszélyezteti a tényleges verseny feltételeit Görögországban.

(278) Az ATE felvásárolt tevékenységeinek felvásárlása tehát összhangban van a szerkezetátalakítási közlemény 4. szakaszával.

7.5.1.4. Az ATE átvitt tevékenységeinek felvásárlására vonatkozó következtetés

(279) Megállapítható, hogy figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére és az ATE átvitt tevékenységei felvásárlásának sajátosságaira, a felvásárlás összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.5.2. A Geniki felvásárlásának a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel való összeegyeztethetősége

7.5.2.1. A Geniki felvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(280) Működési jövedelmezőség tekintetében a Geniki felvásárlása növeli a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását. A Bank által a felvásárlás időpontjában benyújtott elemzés szerint két bank egyesítése ugyanazon a földrajzi piacon szinergiákat teremt, például létszámcsökkentés és fiókbezárások formájában megvalósuló költségcsökkentés segítségével. A Bank megkapja a Geniki ügyfeleit és betéteseit, ily módon jelentősen csökkenti az értékesítési költségeket.

(281) A likviditási helyzet tekintetében, és ahogyan azt a (65) preambulumbekezdés is bemutatja, a Geniki több betéttel rendelkezett, mint nettó hitellel. A felvásárlás tehát növelte a Bank likviditását, és segített a Bank hitel/betét arányának csökkentésében. Ezen túlmenően a Genikit megfelelően feltőkésítették, mielőtt a Bank felvásárolta. Így a felvásárlás valószínűleg nem teremt a jövőben a Bank számára tőkeigényt.

(282) A felvásárlás tehát a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából pozitív.

7.5.2.2. A Geniki felvásárlásának hatása a Bank számára szükséges támogatás összegére

(283) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben annak ellenére, hogy a felvásárlás pozitív hatást gyakorol a Bank életképességére, a szerkezetátalakítási közlemény 23. pontja szerinti életképessége szempontjából nem elengedhetetlen.

(284) A Bank azonban a Geniki felvásárlásáért csupán 1 millió EUR-t fizetett, amely csekély összegnek tekinthető. Továbbá a Geniki megfelelően fel volt tőkésítve, és az ügylet egyik feltételeként a Société Générale jelentős tőkeinjekciót nyújtott a Banknak (106).

(285) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tranzakció sajátosságait figyelembe véve (egy teljesen feltőkésített bank nagyon alacsony áron történő felvásárlása és az eladó által a Banknak nyújtott tőkeinjekció) a felvásárlás a Bank számára nem teremt további tőkeigényt, így a Geniki felvásárlása kivételesen nem sérti azt az elvet, hogy a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni.

7.5.2.3. A Geniki felvásárlásának versenytorzító hatása

(286) A (274) preambulumbekezdés szerint és a szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást csak kivételes esetben szabad nem támogatott vállalatok kárára, egymással versengő vállalkozások felvásárlására fordítani.

(287) A Görög Nemzeti Bank 2012 elején felülvizsgálta az összes görög bank életképességét, és úgy ítélte meg, hogy a Geniki nem minősül önállóan életképes banknak. A Geniki nagy veszteséget okozott a Société Générale-nak, amely ezért el akarta adni a Genikit, az eladás meghiúsulása esetén pedig hagyta volna csődbe menni. Ezért a felvásárlás minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(288) Továbbá egyetlen nem támogatott ajánlattevő sem nyújtott be érvényes ajánlatot a Geniki átvitt tevékenységeire. Ezért a Bank nem szorított ki nem támogatott ajánlattevőt.

(289) Továbbá mivel a felvásárlást engedélyezte a Görög Versenyhatóság (107), feltételezhető, hogy az eladási folyamat kimenetele nem veszélyezteti a tényleges verseny feltételeit Görögországban.

(290) A vételár nagyon alacsony volt. Ezért nem tekinthető úgy, hogy a Bank állami támogatást használt a felvásárlás finanszírozására. Ezen elemeket figyelembe véve levonható a következtetés, hogy a Geniki felvásárlása összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. szakaszával.

7.5.2.4. A Geniki felvásárlására vonatkozó következtetés

(291) Megállapítható, hogy figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére és a Geniki felvásárlásának sajátosságaira, a felvásárlás összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.5.3. A ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásának a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel való összeegyeztethetősége

7.5.3.1. A ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(292) A ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlása fokozza a Bank hosszú távú életképességét.

(293) A Bank által a felvásárlás idején benyújtott elemzés szerint a tranzakció jelentős szinergiákhoz vezethet, például az igazgatási és személyzetiköltség-megtakarítások révén megvalósuló költségszinergiákhoz, és a betétek költségeinek jelentős javulását is eredményezheti. A felvásárlása óta a Bank teljes mértékben integrálta a három ciprusi bank görögországi műveleteit, átnevezte a három ciprusi bank fiókjait, és a hálózat racionalizálása is előrehaladott állapotban van.

(294) A három ciprusi bank görögországi műveleteinek hitelportfóliói megfelelő fedezettel rendelkeztek. A Bank valójában e hiteleket jóval a névérték alatt vásárolta fel: a vételárat csökkentették, hogy az így tükrözze a PIMCO által a stresszteszt keretében becsült jövőbeli veszteségeket. A már eleve alacsony vételár által tükrözött hitelveszteséget meghaladó veszteség kockázata ily módon mérsékelt.

(295) A Bank jelentős betétállományra is szert tett, amelynek értéke szinte megegyezik a felvásárolt nettó hitelállománnyal. Ily módon a bank megerősítette likviditási pozícióját.

(296) A felvásárlás tehát a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából pozitív.

7.5.3.2. A ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásának hatása a Bank számára szükséges támogatás összegére

(297) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség.

(298) A 7.3. szakaszban foglalt elemzés szerint a támogatás célja a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlója tőkeigényének fedezése volt, mivel felvásárlásuk biztosíthatja a pénzügyi stabilitás megőrzését Görögországban. A Bank által a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásáért fizetett ellenérték jóval alacsonyabb volt, mint a felvásárolt portfólió könyv szerinti értéke. Az ellenérték még a hitelállomány értékét sem érte el, miután azt lefelé módosították, hogy tükrözze a PIMCO által stresszteszt keretében becsült jövőbeli hitelezési veszteségeket. A felvásárlási ár így negatívnak tekinthető. Ezt a következtetést alátámasztja az a tény, hogy a Bank a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásakor jelentős negatív goodwillt könyvelt el, amely tőkeemelést eredményezett.

(299) Még ha úgy is tekintik, hogy a Bank pozitív árat fizetett, a Bizottság ennek ellenére azt állapítja meg, hogy a felvásárlás előfeltételeként a HFSF kötelezettséget vállalt a vevőnek a vételár összegének tőkeinjekció formájában történő kifizetésére. A HFSF e kötelezettségvállalást a 2013 tavaszi feltőkésítés keretében tiszteletben tartotta. A 6.2.1. szakaszban leírtaknak megfelelően a tőkeinjekció a ciprusi átvitt tevékenységeknek, és nem pedig a Banknak nyújtott támogatásnak minősül. A felvásárlás nyomán tehát a Bank részéről nem merült fel igény további állami támogatásra.

(300) Megállapítható, hogy a sajátos feltételeknek köszönhetően (alacsony vételár és a HFSF által vállalt, a vételár értékének megfelelő tőkeinjekció nyújtására irányuló kötelezettség), a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlása kivételesen nem sérti azt az elvet, hogy a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni.

7.5.3.3. A ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásának versenytorzító hatása

(301) A (274) preambulumbekezdés szerint és a szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást csak kivételes esetben szabad nem támogatott vállalatok kárára, egymással versengő vállalkozások felvásárlására fordítani

(302) A ciprusi bankok görögországi tevékenységei értékesítésének célja a görög bankrendszer stabilitásának megóvása, valamint annak biztosítása volt, hogy a ciprusi bankok ezen üzletágaikat még az előtt értékesíthessék, hogy azok értéke csökkenni kezdett volna. Ezért az ügylet minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(303) Továbbá egyetlen nem támogatott ajánlattevő sem nyújtott be érvényes ajánlatot a három ciprusi bank átvitt tevékenységeire. Az értékesítési folyamat nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes volt.

(304) Végül mivel a felvásárlást engedélyezte a Görög Versenyhatóság (108), feltételezhető, hogy az eladási folyamat kimenetele nem veszélyezteti a tényleges verseny feltételeit Görögországban.

(305) Ezen elemeket figyelembe véve levonható a következtetés, hogy a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlása összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. szakaszával.

7.5.3.4. A ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlására vonatkozó következtetés

(306) Megállapítható, hogy figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére és a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásának sajátosságaira, a felvásárlás összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.5.4. Az MBG felvásárlásának a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel való összeegyeztethetősége

7.5.4.1. Az MBG felvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(307) A teljes mértékben feltőkésített MBG felvásárlása fokozza a Bank hosszú távú életképességét.

(308) A Bank által a felvásárlás idején benyújtott elemzés szerint a tranzakció jelentős szinergiákhoz vezethet, például a bankfiókok és a személyzeti állomány számának csökkentése, alacsonyabb betéti költségek és jövedelemszinergiák révén. Időközben a Bank teljes mértékben integrálta az MBG-t.

(309) Ezenkívül mivel az MBG-t a Bank általi felvásárlás előtt kellően feltőkésítették, és mivel a Bank 1 millió EUR vételárat fizetett, a felvásárlás a jövőben vélhetően nem teremt a Bank számára tőkeigényt. Ezen túlmenően az ügylet részeként az eladó kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank részére 400 millió EUR-s tőkeinjekciót biztosít. E kötelezettségvállalást a 2013 tavaszi feltőkésítés keretében hajtották végre, amelynek során a BCP 400 millió EUR tőkeinjekciót nyújtott a Banknak.

(310) Megállapítható, hogy a felvásárlás a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából pozitív, és hogy az MBG vételára olyan alacsony volt, hogy ez nem akadályozta meg a támogatásnak a szükséges minimumra korlátozását.

7.5.4.2. Az MBG felvásárlásának hatása a Bank számára szükséges támogatás összegére

(311) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben annak ellenére, hogy a felvásárlás pozitív hatást gyakorol a Bank életképességére, a szerkezetátalakítási közlemény 23. pontja szerinti életképessége szempontjából nem elengedhetetlen.

(312) A Bank azonban az MBG felvásárlásáért csupán 1 millió EUR-t fizetett, amely csekély összegnek tekinthető. Továbbá az MBG-t a BCP megfelelően feltőkésítette, és az ügylet feltételeként a BCP a Banknak 400 millió EUR összegű tőkeinjekciót nyújtott (109).

(313) Megállapítható, hogy a tranzakció sajátosságait figyelembe véve (egy teljesen feltőkésített bank nagyon alacsony áron történő felvásárlása és az eladó által a Banknak nyújtott tőkeinjekció) az MBG felvásárlása a Bank számára nem teremt további tőkeigényt, így az MBG felvásárlása kivételesen nem sérti azt az elvet, hogy a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni.

7.5.4.3. Az MBG felvásárlásának versenytorzító hatása

(314) A (274) preambulumbekezdés szerint és a szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást csak kivételes esetben szabad nem támogatott vállalatok kárára, egymással versengő vállalkozások felvásárlására fordítani

(315) A Görög Nemzeti Bank 2012 elején felülvizsgálta az összes görög bank életképességét, és úgy ítélte meg, hogy az MBG nem minősül önállóan életképes banknak. Az MBG nagy veszteséget okozott a BCP-nek, amely ezért el akarta adni az MBG-t, az eladás meghiúsulása esetén pedig hagyta volna csődbe menni. Az MBG eladása szintén a BCP szerkezetátalakítási tervének részét képezte (110). Ezért a felvásárlás minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(316) Továbbá egyetlen nem támogatott ajánlattevő sem nyújtott be érvényes ajánlatot az MBG-re.

(317) Mindezt figyelembe véve levonható a következtetés, hogy az MBG felvásárlása összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. szakaszával.

7.5.4.4. Az MBG felvásárlására vonatkozó következtetés

(318) Megállapítható, hogy figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére és az MBG felvásárlásának sajátosságaira, a felvásárlás összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.6. AZ A, B1, B2, B3 ÉS B4 INTÉZKEDÉS SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

7.6.1. A nehézségek forrásai és a szerkezetátalakítási közlemény szerinti értékelést érintő következmények

(319) Amint a 2.1.1. és 2.1.2. szakaszokban jeleztük, a Bank nehézségei főként a görög szuverén válságból, valamint Görögország és Dél-Európa mély recessziójából adódtak. Ami az előbbi tényezőt illeti, a görög kormány elveszítette a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést, és végül tárgyalások útján egy megállapodást kellett elérnie a belföldi és nemzetközi hitelezőkkel. Ez volt a PSI program, amely az állammal szembeni követelések 53,3 %-os leértékelését eredményezte. Ezenkívül a követelések 31,5 %-át elcserélték alacsonyabb kamatozású és hosszabb futamidejű új GGB-kre. Ezeket az új GGB-ket 2012 decemberében az állam névértékük 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti áron visszavásárolta a görög bankoktól, ami további veszteséget okozott a görög bankoknak. A PSI programnak és az adósság-visszavásárlásnak a Bank tőkehelyzetére gyakorolt hatása mellett a Bank óriási mértékű betétkiáramlásokat észlelt 2010 és 2012 közepe között annak veszélye miatt, hogy Görögország esetleg kilép az euro-övezetből a fenntarthatatlan államadósság és a gazdasági válság következményeként.

(320) A Banknak nyújtott támogatás, azaz a B1, B2, B3 és B4 intézkedés összege, avagy 7 335 millió EUR, meghaladja a PSI-programot követően elkönyvelt veszteség összegét (5 911 millió EUR).

(321) A tőkeszükséglet egy része egy adott pénzügyi intézmény saját országa szuverén kockázatának való rendes kitettségéből adódik. Erre a tényre a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozat (63) és (74) preambulumbekezdése is rámutatott. Következésképpen a Banknak kevésbé van szüksége erkölcsi kockázati kérdések kezelésére a szerkezetátalakítási tervében azon más támogatott pénzügyi intézményekhez képest, amelyek túlzott kockázatokat halmoztak fel. Mivel a támogatási intézkedések kevésbé torzítóak, a versenytorzítások korlátozása érdekében tett intézkedéseket arányosan enyhíteni kell. Tekintve, hogy a PSI program és az adósság-visszavásárlás adósságelengedést jelentenek az állam javára, az állam ellentételezése a bankok feltőkésítésekor alacsonyabb lehet. A Bizottság azonban megállapítja, hogy a Bank jobban ki volt téve a görög országkockázatnak, mint néhány egyéb nagy görögországi bank (111). Ezért a GGB-ken elszenvedett veszteségek nem teljes mértékben tulajdoníthatóak egy pénzügyi intézmény saját országa országkockázatának való rendes kitettségének.

(322) A Bank számára a veszteségek második forrását a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hiteleken keletkező veszteségek jelentik. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a veszteségek oka elsősorban a GDP kivételesen erős és elhúzódó recesszió okozta, öt év alatt körülbelül 25 %-os zsugorodása, nem pedig a Bank kockázatos hitelezési gyakorlata. Így az e veszteségek fedezésére megadott támogatás nem okoz erkölcsi kockázatot, szemben azzal az esettel, amikor támogatás óv meg egy bankot múltbeli kockázatos magatartása következményeitől. Ezért a támogatás kevésbé torzító (112).

(323) Ugyanakkor a Bank tőkeszükségletének és hitelezési veszteségeinek egy része néhány nemzetközi leányvállalattól származik. A 2012-ben a Bank tőkeigényének meghatározása céljából végzett stressztesztek rámutattak, hogy külföldi hitelekkel kapcsolatos várható veszteség az alapforgatókönyv szerint 1 314 millió EUR lesz, a kedvezőtlen forgatókönyv szerint pedig 1 624 millió EUR. E külföldi vállalkozások közül több is veszteséges volt az elmúlt években. A nemzetközi tevékenységekből származó veszteségek összege 2012-ben adózás előtt 244 millió EUR volt (113). A külföldi eszközök szintén likviditás-elvonást eredményeztek.

(324) Ezért megállapítható, hogy a veszteségek és a támogatási igény jelentős része a 2011-es meghosszabbítási közlemény 14. pontja alá tartozik, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy enyhítsen a követelményeken. Hasonló módon a támogatási szükséglet részben a kivételesen mély görögországi recesszióból ered, nem pedig kockázatos hitelezésből. Az ilyen támogatás nem teremt erkölcsi kockázatot, ezért kevésbé torzító.

(325) Végül, a támogatási igény egy része a Bank saját kockázatvállalásából fakad, különösen nagy mértékű államkötvényeit és külföldi leányvállalatait illetően.

7.6.2. Életképesség

(326) Egy szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell, hogy a pénzügyi intézmény képes legyen hosszú távú életképességét helyreállítani a szerkezetátalakítási időszak végére (a szerkezetátalakításról szóló közlemény 2. szakasza). Esetünkben a szerkezetátalakítási időszak az e határozat elfogadásának napja és 2018. december 31. közötti időszakként kerül meghatározásra.

(327) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 9., 10. és 11. pontjaival összhangban Görögország átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amely teljes körű tájékoztatást nyújt a Bank üzleti modelljéről. A terv azonosítja a Bank nehézségeinek okait is, valamint az életképességi problémák leküzdése érdekében meghozott minden intézkedést. Nevezetesen a szerkezetátalakítási terv leírja a Bank működési hatékonyságának megőrzését, valamint a nem teljesítő hitelek magas szintjével, sebezhető likviditási és tőkehelyzetével való megbirkózás érdekében választott stratégiát, továbbá külföldi vállalkozásait, amelyek az elmúlt években anyavállalatukra támaszkodtak finanszírozásuk és tőkéjük érdekében.

7.6.2.1. Görögországi banki tevékenységek

(328) Ami a likviditást (114) és a Bank eurorendszeri finanszírozásra való ráutaltságát illeti, a szerkezetátalakítási terv a görögországi mérleg korlátozott növekedését vetíti előre, miközben a betétalapnak ismét növekednie kellene. Az államilag garantált ELA-tól való függés, amely már lényegesen csökkent, tovább fog mérséklődni, ami szintén segíteni fogja a Bankot finanszírozási költsége csökkentésében.

(329) A (137) preambulumbekezdésben említett hitel/betét arányra vonatkozó kötelezettség biztosítja a Bank mérlegszerkezetének fenntarthatóságát a szerkezetátalakítási időszak végén. Az értékpapírok és más, nem alapvető tevékenységek értékesítése is erősíteni fogja a Bank likviditási helyzetét. A Bank továbbra is feszített likviditási helyzete miatt a Bizottság el tudja fogadni a görög hatóságok kérését, hogy felhatalmazást kapjanak a Banknak történő likviditásnyújtásra a görög banktámogatási program garancia- és államkötvény-kölcsönzési intézkedései, és az államilag garantált ELA alapján.

(330) Finanszírozási költségeinek csökkentése érdekében Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank tovább csökkenti a Görögországban elhelyezett betétekre fizetett kamatokat, a (137) preambulumbekezdésben leírtak szerint. A betétek költségének ilyen csökkentése kulcsfontosságú hozzájárulás lesz a Bank tartalékolás előtti jövedelmezőségének javításához.

(331) A válság kezdete óta a Bank jelentős felvásárlásokat hajtott végre, amelyek drámai mértékben növelték méretét és betétállományát. A Bank sikeresen és rekordidő alatt integrálta a felvásárolt tevékenységeket. A Bank jelenleg azon dolgozik, hogy az e felvásárlásokat követő lehetséges szinergiákat megvalósítsa. A Bank jelentősen racionalizálta görögországi üzleti hálózatát a fiókok és az alkalmazottak számának csökkentése révén (115). 2013-hoz képest 2017-ra a Bank összes költsége Görögországban további [...]%-kal fog csökkenni. E cél eléréséhez Görögország vállalta, hogy 2017. december 31-ig a Bank [...]-re, illetve [...]-re csökkenti görögországi fiókjainak és alkalmazottainak létszámát, ennek görögországi maximális összköltsége [...] milliárd EUR lesz. A szerkezetátalakítási időszak végén a várható költség/bevétel arány [...]% alatt lesz. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv megőrzi a Bank hatékonyságát az új piaci környezetben.

(332) Egy másik kulcsfontosságú terület a nem teljesítő hitelek kezelése, mivel ezek a Bank portfóliójának 36 %-át tették ki 2013. december 31-én (116). A Bank úgy tervezi, hogy fejleszti hitelezési politikáját (hitelkeret, biztosítékfedezet), és a veszteségek minimalizálása érdekében a fő tevékenységére koncentrál. Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank hitelezési politikáját illetően szigorú követelményeknek felel meg, hogy a Bank számára a hitelezési folyamat minden fázisában maximalizálja az értéket, beleértve a hitelek (141) preambulumbekezdésben leírt átütemezését.

7.6.2.2. Vállalatirányítás

(333) Újabb figyelemreméltó elem a Bank irányítása, hiszen 2013 tavaszi feltőkésítés után a HFSF tulajdonában van a Bank részvényeinek többsége, szavazati jogköre azonban korlátozott. Továbbá a Bankot ellenőrzése alatt tartó néhány a magánbefektető tulajdonában opciós utalványok is vannak, így ők a teljes előnyt élveznék, ha a részvények árfolyama a szerkezetátalakítási időszak során megugrana. Mivel ez a helyzet erkölcsi kockázatot teremthet, 2013-ban a Bank és a HFSF egy külön kapcsolati keretrendszerben állapodtak meg. E megállapodás megvédi a Bank napi üzletmenetét a fő részvényesei beavatkozásától, miközben biztosítja, hogy a HFSF nyomon követhesse a szerkezetátalakítási terv megvalósulását, és megfelelő konzultációs eljárások révén megakadályozhassa, hogy a Bank vezetése túlzott kockázatokat vállaljon. A Bank arra is kötelezettséget vállalt, hogy szoros figyelemmel kíséri a kapcsolt hitelfelvevőknek való kitettségét. A Bizottság üdvözli a tényt, hogy a HFSF automatikusan visszanyeri teljes szavazati jogait, ha a Bank nem hajtja végre a szerkezetátalakítási tervét.

7.6.2.3. Nemzetközi tevékenységek

(334) Amint azt a (323) preambulumbekezdés kifejti, a Bank bizonyos nemzetközi tevékenységei a múltban leapasztották a tőkéjét és likviditását.

(335) A szerkezetátalakítási terv előrejelzései szerint a Bank a továbbiakban is a hazai piacra fog összpontosítani. A Bank korábban már eladta az Amerikai Egyesült Államok-beli leányvállalatát. Emellett megkezdte a többi leányvállalat racionalizálását, a kölcsönjegyzési eljárás megerősítését és a leányvállalatok finanszírozási résének csökkentését. A fennmaradó leányvállalatainál pedig további racionalizálást tervez, ahogyan azt a (130) preambulumbekezdés is leírja.

(336) A külföldi eszközök összege a jövőben tehát csökkenni fog. A szerkezetátalakítási időszak végére a külföldi eszközök a Bank teljes mérlegének [...] részét teszik ki.

(337) Ezért a Bizottság úgy hiszi, hogy a Bank kellőképpen átalakítja e külföldi vállalatokat, és lecsökkenti méretüket, hogy a jövőben ne legyenek kitéve további tőkeszükségletnek és likviditáshiánynak. A (138) preambulumbekezdésben leírt kötelezettség, miszerint tartózkodni kell a Bank nemzetközi leányvállalatainak nyújtandó nagy összegű tőkeinjekcióktól, szintén hozzájárul ahhoz, hogy a külföldi leányvállalatok ne jelentsenek fenyegetést a Bank tőke- vagy a likviditási helyzetére nézve.

7.6.2.4. Az életképességre vonatkozó következtetés

(338) A 2.4. szakaszban ismertetett alapforgatókönyv azt mutatja, hogy a szerkezetátalakítási időszak végén a Bank képes lesz olyan nyereséget realizálni, amely lehetővé teszi számára összes költsége fedezését, és megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget biztosítani kockázati profilja figyelembevételével. Ugyanakkor a Bank tőkehelyzete az előrejelzések szerint kielégítő szinten marad.

(339) Végül a Bizottság tudomásul veszi a Bank szerkezetátalakítási tervében leírt kedvezőtlen forgatókönyvet a görög hatóságok által benyújtottak szerint. E kedvezőtlen forgatókönyv egy sor, a HFSF-fel megállapodott feltevésen alapul. Hosszabb és mélyebb válsággal számol, valamint az ingatlanárak súlyosabb deflációjával. A szerkezetátalakítási terv azt mutatja, hogy a Bank képes az ésszerű mértékű stressznek ellenállni, hiszen a kedvezőtlen forgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszak végén a Bank továbbra is jövedelmező és jól tőkésített marad.

(340) A 2014-ben gyűjtött kiegészítő tőke összege, azaz 1 750 millió EUR arra is elegendő, hogy a szerkezetátalakítási időszak során a Bank megbirkózzon a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyvével, és visszafizesse az elsőbbségi részvényeket, amit a Bank 2014 májusában meg is tett (117). [...] A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alapforgatókönyv szerinti tőkeigény-értékelésben a Görög Nemzeti Bank már több módosítást hajtott végre, amelyek a becsült tőkeigény emelkedését eredményezték a Bank által saját alapforgatókönyvében becsült tőkeigényhez képest. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Görög Nemzeti Bank kiindulási tőkeigénybecslése bizonyos mértékű stresszt is feltételez. A Bank életképességének megállapítása érdekében a Bizottság nem követeli meg, hogy a Banknak előre elegendő tőkéje legyen a Görög Nemzeti Bank által becsült stresszforgatókönyv szerinti tőkeigény fedezésére, mivel ez a becsült szint nagymértékű stresszt feltételez, és mivel a 2014. március tőkeemelés azt mutatja, hogy a Bank újra hozzáfér a tőkepiacokhoz.

(341) Ezenkívül pozitív, hogy a Bank többet nem fog befektetésre nem ajánlott papírokba fektetni, ami segíteni fog tőke- és likviditási helyzetének megóvásában.

(342) Ezért megállapítható, hogy a már végrehajtott szerkezetátalakítás és a további javasolt szerkezetátalakítás kombinációja elegendő a Bank hosszú távú életképességének helyreállításához.

7.6.3. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(343) Amint azt a szerkezetátalakításról szóló közlemény 3. szakasza kimondja, a bankoknak és tulajdonosaiknak a lehető leginkább hozzá kell járulniuk a szerkezetátalakításhoz annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon. Így a bankoknak saját forrásaikat kell felhasználniuk a szerkezetátalakítás finanszírozására, például eszközök eladásával, miközben a bank veszteségeit - ahol lehetséges - a bankban érdekeltséggel bíróknak kell átvállalniuk.

7.6.3.1. A Bank saját hozzájárulása: elidegenítések és költségcsökkentés

(344) A Bank már elidegenítette kisméretű külföldi vállalkozásait (az Amerikai Egyesült Államokban) és csökkentette portfóliója egy részének tőkeáttételét annak érdekében, hogy erősítse mind a tőkemegfelelési, mind pedig likviditási pozícióját. A szerkezetátalakítási terv a külföldi tevékenységek tőkeáttételének csökkentését irányozza elő, lásd a (125)-(129) preambulumbekezdéseket. Figyelembe véve a már végrehajtott tőkeáttétel-csökkentést és elidegenítéseket, és a külföldi vállalkozások tőkeáttétel-csökkentésére és elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalások megvalósítását követően a Bank földrajzi jelenléte [...]-ban/-ben jelentősen csökkenni fog. A Bank nemzetközi eszközeinek leépítése szintén jelentősen csökkenti annak esetleges kockázatát, hogy a jövőben támogatásra lesz szüksége. A leépítés tehát segíti a támogatás összegének minimumra csökkentését.

(345) Tőkeigényének korlátozása érdekében a Bank nem fordít tőkét a külföldi leányvállalatai támogatására vagy méretük növelésére, amint azt a (138) preambulumbekezdés leírja. Továbbá a Görögország által tett kötelezettségvállalások is biztosítják, hogy a Bank ne hajtson végre költséges felvásárlásokat.

(346) A Banknak van egy kiterjedt költségcsökkentési programja is, amint azt a 2.4.2. szakasz jelzi. Költségei tovább csökkennek 2017-ig. Csökken a személyzeti állomány, és a fizetéseket is csökkentik. Görögország azt is vállalta, hogy korlátozza a Bank vezetőinek díjazását, [...].

7.6.3.2. Történelmi részvényesek általi tehermegosztás és a piacon szerzett új tőke

(347) A Bank történelmi részvényeseinek aránya felhígult a 2009-es jogosultság-kibocsátást követően (118), majd a HFSF feltőkésítése (B4 intézkedés), valamint a 2013-as és a 2014. márciusi magántőke-bevonás következtében. Például a Bank részvényesei által birtokolt részesedés, amely abban az időben magában foglalta a 2009-es tőkeinjekciót nyújtó befektetőket is, a 2013 tavaszi feltőkésítés előtti 100 %-ról a feltőkésítés után mindössze 2,3 %-ra csökkent. Ezen túlmenően a Bank 2008 óta nem fizetett készpénzben osztalékot. A történelmi részvényesek általi tehermegosztáson túl a Bank jelentős mennyiségű magántőkét vont be a válság 2008-as kezdete óta, ennek összege 2009-ben 807 millió EUR, 2013-ban 1 444 millió EUR, 2014-ben pedig 1 750 millió EUR volt.

7.6.3.3. Alárendelt kölcsönök hitelezői általi tehermegosztás

(348) A Bank hitelviszonyt megtestesítő hibrid és alárendelt értékpapírtulajdonosai hozzájárultak a Bank szerkezetátalakítási költségeihez. A (134) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bank a tőkegenerálás érdekében több forrásmenedzsment-gyakorlatot is elvégzett.

(349) A még mindig meglévő instrumentumokra a (143) preambulumbekezdésben említett kamatszelvény-beváltási tilalom vonatkozik. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy biztosítva van a Bank hitelviszonyt megtestesítő hibrid és alárendelt értékpapírtulajdonosai általi megfelelő tehermegosztás, és ebben a vonatkozásban a szerkezetátalakításról szóló közlemény feltételei teljesülnek.

7.6.3.4. A saját hozzájárulásra és a tehermegosztásra vonatkozó következtetés

(350) A kapott összes állami feltőkésítéshez képest a saját hozzájárulás és a tehermegosztás főként az eszközök eladásának és a hitelállomány leépítésének formájában sokkal kevesebb, mint amennyit a Bizottság általában elegendőnek tartana. A leépítés csak a külföldi tevékenységeket érinti, amelyek a Banknak csupán korlátozott részét teszik ki (119), és a szerkezetátalakítás nem irányozza elő a görögországi hitel- és betétállomány méretének csökkentését, amely ezzel szemben a felvásárlásokat követően rendkívüli mértékben megnőtt az elmúlt évben. A Bizottság azonban figyelembe veszi a 7.6.1. szakaszban kifejtett elemeket, főként azokat a tényeket, amelyek szerint a kapott támogatás részben megfelel a 2011-es meghosszabbítási közlemény 14. pontjában foglalt kivételnek, amely szerint a Bizottság elfogadhatja az alacsonyabb saját hozzájárulást és tehermegosztást. A Bizottság továbbá pozitívan értékeli, hogy a Bank a szabad piacon 2013 májusában 1 444 millió EUR-hoz, 2014 márciusában pedig 1 750 millió EUR-hoz jutott, [...]. Ráadásul a 2014 márciusában bevont tőkét olyan részvényenkénti árfolyamon szerezték meg, amely megegyezik a HFSF által a 2013 tavaszi feltőkésítés (B4. intézkedés) keretében jegyzett részvényenkénti árfolyammal. A magas kibocsátási ár ezért a HFSF felhígulására korlátozódik. A Bank az elsőbbségi részvényeket is visszafizette (A. intézkedés). Mindezen elemek figyelembevételével a szerkezetátalakítási tervről megállapítható, hogy kellő önerőt és tehermegosztást biztosít ahhoz, hogy a támogatást a szükséges minimumra korlátozza.

7.6.4. Versenytorzulást korlátozó intézkedések

(351) A szerkezetátalakításról szóló közlemény megköveteli, hogy a szerkezetátalakítási terv a versenytorzítást korlátozó és kompetitív bankszektort biztosító intézkedéseket javasoljon. Ráadásul ezeknek az intézkedéseknek erkölcsi kockázati kérdéseket is kezelniük kell, továbbá biztosítaniuk, hogy állami támogatást ne használhassanak versenyellenes magatartás finanszírozására.

(352) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja megállapítja, hogy a támogatás összegének és a keletkező versenytorzulásoknak az értékelésekor a Bizottságnak egyaránt figyelembe kell vennie a kapott állami támogatás abszolút és relatív összegét, valamint a tehermegosztás mértékét, továbbá a pénzügyi intézmény szerkezetátalakítás utáni piaci pozícióját. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank a kockázattal súlyozott eszközei 23,7 %-ával egyenértékű tőketámogatást kapott az államtól (120). Ezen túlmenően a Bank 2010-ben 9,9 milliárd EUR összegű likviditási garanciát és 1,3 milliárd EUR összegű államkötvény-hitelt kapott, ami együtt a Bank mérlegének mintegy 25 %-át teszi ki. A Bank továbbá államilag garantált ELA-t is kapott. Ezért a támogatás nagy összegére való tekintettel a verseny lehetséges torzulásának korlátozására irányuló intézkedések szükségesek. Ezen túlmenően a Bank görögországi piaci részesedése nagy. Az ATE átvitt tevékenységek, a Geniki, az MBG és a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlásával nőtt a Bank piaci részesedése. E felvásárlásokat követően a Bank görögországi betétpiaci részesedése 2013 végére 29 %-ot tett ki, lakossági jelzáloghitel, fogyasztói hitel és vállalati hitelpiaci részesedése pedig 25 %, 22 % illetve 35 %-ot (szemben a 2011-es 10 %, 8 %, 8 %, illetve 14 %-os piaci részesedéssel) (121).

(353) A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank nehézségei főként olyan külső sokkokból származnak mint a görög államadósság-válság és az elhúzódó recesszió, amely 2008 óta okoz zavart a görög gazdaságban, amint azt a Piraeus-eljárás megindításáról szóló határozat (74) preambulumbekezdése említette. Az erkölcsi kockázattal kapcsolatos problémák kezelésének szükségessége tehát csökken. Az e határozat 7.6.1. szakaszában tárgyaltak szerint a támogatási intézkedések torzító hatása kisebb, tekintettel az olyan tényezőkre, mint a versenytorzítást korlátozó intézkedések szükségessége Ezen okoknál fogva a Bizottság kivételesen el tudja fogadni, hogy a támogatás nagy összege és a nagy piaci részesedés ellenére a szerkezetátalakítási terv nem irányozza elő a mérleg és a kölcsönök csökkentését Görögországban. Problémát jelentene azonban, ha a négy nagy görög bank közül a legnagyobb támogatásban részesült bank, amely egyben a legtöbbet nőtt a felvásárlások segítségével az elmúlt évek során, a szerkezetátalakítási időszak során a piacnál gyorsabban nőne, mert így kiszorítaná a kevesebb támogatásban részesült bankokat. Ezért a Bizottság üdvözli azt a kötelezettségvállalást, hogy a Bank nem fog a piaci növekedésnél gyorsabb ütemben nőni.

(354) Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy az állami feltőkésítések lehetővé tették a Bank számára banki tevékenységei folytatását a külföldi piacokon.

(355) A Bizottság megjegyzi, hogy a már végrehajtott tőkeáttétel-csökkentés és szerkezetátalakítás mellett a Bank 2018. június 30-ig tovább folytatja külföldi eszközeinek szerkezetátalakítását és tőkeáttétel-csökkenését (122). Emellett a Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy a támogatást nem használja e tevékenységek növekedésének finanszírozására. A támogatást tehát nem használja fel a külső piacokon a verseny torzítására.

(356) Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank nem bocsátkozik költséges felvásárlásokba, biztosítva, hogy a Bank a kapott állami támogatást nem fogja új vállalkozások megszerzésére fordítani. Ez a tilalom hozzájárul annak biztosításához, hogy a támogatást szigorúan a görög banktevékenységek életképessége helyreállításának támogatására használják, nem pedig - például - külföldi piacokon való növekedésre.

(357) A kötelezettségvállalás, hogy a fenntarthatatlanul magas szintekről csökkentik a görög betétekre fizetett kamatot, azt is biztosítja, hogy a támogatást nem fogják olyan fenntarthatatlan betétgyűjtési stratégiák finanszírozására fordítani, amelyek torzítják a versenyt a görög piacon. Hasonlóképpen, az új hitelek megfelelő hitelkockázat-értékelésen alapuló árazására vonatkozó szigorú iránymutatások végrehajtását célzó kötelezettségvállalás meg fogja akadályozni a Bankot abban, hogy az ügyfeleknek nyújtott hitelek nem helyénvaló árazási stratégiáival torzítsa a versenyt a görög piacon.

(358) Figyelembe véve a 7.6.1. szakaszban leírt sajátos helyzetet és a szerkezetátalakítási tervben elrendelt intézkedéseket, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő biztosíték van a verseny torzulásainak korlátozására.

7.6.5. Monitoring

(359) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 5. szakaszával összhangban rendszeres jelentéstétellel kell lehetővé tenni a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a szerkezetátalakítási tervet megfelelően hajtják-e végre. A Görögország által adott kötelezettségvállalásokban közöltek szerint (123) Görögország gondoskodni fog arról, hogy szerkezetátalakítási időszak végéig, azaz 2018. december 31-ig az ellenőrző megbízott - akit a Bank a Bizottság jóváhagyásával nevezett ki - nyomon kövesse a Görögország által a görögországi és külföldi tevékenységek szerkezetátalakítására, a vállalatirányításra és az üzleti műveletekre vonatkozóan vállalt kötelezettségeket. Ezért a Bizottság úgy találja, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának megfelelő nyomon követése biztosított.

7.6.6. Az A, B1, B2, B3 és B4 intézkedés szerkezetátalakításról szóló közleménynek való megfelelésére vonatkozó következtetések

(360) A Bizottság úgy találja, hogy a szerkezetátalakítási terv a jelent határozat mellékletében szereplő kötelezettségvállalásokkal együtt biztosítja a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását, elégséges a tehermegosztást és a saját hozzájárulást illetően, továbbá megfelelő az e határozatban vizsgált támogatási intézkedések versenytorzító hatásainak ellensúlyozásához, és arányos. A Bizottságnak benyújtott szerkezetátalakítási terv és kötelezettségvállalások megfelelnek a szerkezetátalakítási közleményben foglalt kritériumoknak.

8. KÖVETKEZTETÉS

(361) A Bizottság sajnálattal veszi tudomásul, hogy Görögország jogszerűtlenül hajtotta végre a B2, B3 és B4 támogatási intézkedést, megsértve így a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdését, hiszen ezen intézkedéseket még a hivatalos bejelentés előtt végrehajtották. Azonban ezek az intézkedések és a jelen határozatban megvizsgált egyéb intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülnek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Görögország által végrehajtott alábbi intézkedések állami támogatásnak minősülnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében:

a) a Görög Nemzeti Bank által Piraeus Bank S.A. számára biztosított és a Görögország által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtás (L2 intézkedés);

b) a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (a továbbiakban: HFSF) által 2012 decemberében a Piraeus Bank S.A.-nak nyújtott második, 1 553 millió EUR összegű áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés);

c) a HFSF által 2012. december 20-án a Piraeus Bank S.A.-nak adott, 1 082 millió EUR-ra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3 intézkedés);

d) a HFSF által 2013 tavaszán a Piraeus Bank S.A.-nak nyújtott 5 891 millió EUR összegű feltőkésítés (B4 intézkedés); valamint

e) a HFSF által 2013 tavaszán a Piraeus Bank S.A.-nak nyújtott 524 millió EUR összegű feltőkésítés (C intézkedés).

(2) A Piraeus Bank S.A.-t, valamint összes leányvállalatát és bankfiókját magában foglaló Piraeus Bank Csoportra vonatkozó, 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, és a Görögország által ugyanezen a napon benyújtott kötelezettségvállalások a következő állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül:

a) a feltőkésítési program alapján Görögország által a Piraeus Bank S.A.-nak 2009 májusában és 2011 decemberében nyújtott 750 millió EUR-s tőkeinjekció (A intézkedés);

b) a 2011 júliusa óta a Görög Nemzeti Bank által a Piraeus Bank S.A. számára biztosított és Görögország által garantált, 2012. december 31-én 30,4 milliárd EUR összegű rendkívüli likviditási segítségnyújtás (L2 intézkedés);

c) a HFSF által 2012 májusában a Piraeus Bank S.A.-nak nyújtott 4,7 milliárd EUR összegű első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés);

d) a HFSF által 2012 decemberében a Piraeus Bank S.A.-nak nyújtott 1 553 millió EUR összegű első áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés);

e) a HFSF által 2012. december 20-án a Piraeus Bank S.A.-nak adott, 1 082 millió EUR-ra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3 intézkedés);

f) a HFSF által 2013 tavaszán a Piraeus Bank S.A.-nak nyújtott 5 891 millió EUR összegű feltőkésítés (B4 intézkedés); valamint

g) a HFSF által 2013 tavaszán a Piraeus Bank S.A.-nak nyújtott 524 millió EUR összegű feltőkésítés (C intézkedés).

2. cikk

E határozat címzettje a Görög Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) Lásd a Bizottság 2012. július 27-i határozatát az SA. 34826 (2012/C, korábbi 2012/NN) sz. állami támogatásról, "A Piraeus Bank feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap által" (HL C 359., 2012.11.21., 43. o.).

(2) A Bizottság 2008. november 19-i határozata az N 560/2008. sz. állami támogatásról, "Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések" (HL C 125., 2009.6.5., 6. o.). A határozat az SA.26678 (N 560/2008) számot kapta. Ezt a programot később meghosszabbították és a 4. lábjegyzetben leírtak szerint módosították.

(3) "A Bank" a Piraeus Bankcsoportot jelenti.

(4) 2009. szeptember 2-án Görögország a támogatási intézkedések számos módosítását és 2009. december 31-ig történő hosszabbítást jelentett be, amelyek jóváhagyására 2009. szeptember 18-án került sor (lásd a Bizottság 2009. szeptember 18-i határozatát az N 504/2009. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása és módosítása" (HL C 264., 2009.11.6., 5. o.)). 2010. január 25-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések második meghosszabbítását 2010. június 30-ig (lásd a Bizottság 2010. január 25-i határozatát az N 690/2009. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" (HL C 57., 2010.3.9., 6. o.)). 2010. június 30-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések számos módosítását, valamint 2010. december 31-ig történő meghosszabbítását (lásd a Bizottság 2010. június 30-i határozatát az N 260/2010. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" (HL C 238., 2010.9.3., 3. o.)). 2010. december 21-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2011. június 30-ig (lásd a Bizottság 2010. december 21-i határozatát az SA 31998 (2010/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések negyedik meghosszabbítása" (HL C 53., 2011.2.19., 2. o.)). 2011. április 4-én a Bizottság jóváhagyott egy módosítást (lásd a Bizottság 2011. április 4-i határozatát az SA.32767 (2011/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések módosítása" (HL C 164., 2011.6.2., 8. o.)). 2011. június 27-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2011. december 31-ig (lásd a Bizottság 2011. június 27-i határozatát az SA.33153 (2011/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések ötödik meghosszabbítása" (HL C 274., 2011.9.17., 6. o.)). 2012. február 6-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2012. június 30-ig (lásd a Bizottság 2012. február 6-i határozatát az SA.34149 (2011/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések hatodik meghosszabbítása" (HL C 101., 2012.4.4., 2. o.)). 2012. július 6-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2012. december 31-ig (lásd a Bizottság 2012. július 6-i határozatát az SA.35002 (2012/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" (HL C 77., 2013.3.15., 14. o.)). 2013. január 22-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2013. június 30-ig (lásd a Bizottság 2013. január 22-i határozatát az SA.35999 (2012/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása" (HL C 162., 2013.6.7., 6. o.)). 2013. július 25-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2013. december 31-ig (lásd a Bizottság 2013. július 25-i határozatát az SA.36956 (2013/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása", még nem tették közzé. 2014. január 14-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2014. június 30-ig (lásd a Bizottság 2014. január 14-i határozatát az SA.37958 (2013/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása", még nem tették közzé.

(5) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(6) HFSF sajtóközlemény, 2012. december 24., online elérhető itt: http://www.hfsf.gr/files/press_release_20121224_en.pdf

(7) Ezen intézkedéseket a Bizottság SA.36005 (2013/NN) ügyszámmal jegyezte be.

(8) A Bizottság 2011. május 23-i határozata az SA. 31154 sz. állami támogatásról, "A Görög Mezőgazdasági Bank szerkezetátalakítása" (HL C 317., 2011.10.29., 4. o.)

(9) A vételi és beolvasztási eljárás olyan szanálási eljárás, amely a felszámolás alatt álló jogi személy esetében azonosítja a kiemelt minőségű eszközöket és kötelezettségeket, amelyeket később árverésre bocsát, hogy át lehessen ezeket menteni egy életképes vállalkozásba.

(10) A Bizottság 2013. május 3-i határozata az SA.35460 számú állami támogatásról, "Felszámolási támogatás az ATE bank szanálásához", (HL C 261., 2013.9.10., 1. o.).

(11) Lásd a 2.3.3.3. szakaszt.

(12) Az eurócsoport ülése az euróövezet, azaz az eurót hivatalos valutájukként használó tagállamok pénzügyminisztereinek találkozója.

(13) Lásd a 2.3.3.3. szakaszt.

(14) Európai Bizottság - Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság. A második gazdasági kiigazítási program Görögország számára - 2012. március, 17. o., online elérhető:

http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/occasional_paper/2012/pdf/ocp94_en.pdf

(15) Lásd a Jelentés a görög bankszektor feltőkésítéséről és szerkezetátalakításáról II. szakaszát: "A görög szuverén adósság szerkezetátalakítása", Görög Nemzeti Bank, 2012. december, online elérhető: http://www.bankofgreece.gr/BogEkdoseis/Report_on_the_recapitalisation_and_restructuring.pdf

(16) A Pénzügyminisztérium 2012. március 9-i sajtóközleménye, online elérhető: http://www.pdma.gr/attachments/article/80/9%20MARCH%202012%20-%20RESULTS.pdf

(17) Lásd a 14. lábjegyzetet, 106. o.

(18) Lásd a 15. lábjegyzetet.

(19) Lásd a 14. lábjegyzetet, 104. o.

(20) Lásd a 15. lábjegyzetet.

(21) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok együttesen alkotják az eurorendszert, a központi bankok euro-övezeti rendszerét.

(22) A Pénzügyminisztérium 2012. december 3-i sajtóközleménye, online elérhető: http://www.pdma.gr/attachments/article/248/Press%20Release%20-%20December%2003.pdf

Saját adósságának ez a mélyen névérték alatti áron történő visszavásárlása jelentős adósságcsökkentést eredményezett Görögország számára.

(23) E visszavásárlás híján a szóban forgó GGB-k piaci értéke emelkedhetett volna, függően az olyan piaci paraméterek alakulásától, mint a kamatlábak és Görögország fizetésképtelenségének valószínűsége.

(24) Tartalmazta a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban Görögországban új hitelek nyújtásából várhatóan keletkező veszteséget.

(25) A külföldi kockázati CLP által gyakorolt hatást a külföldi adózás után számították ki, ennek során figyelembe vették a Versenypolitikai Főigazgatóságnak abban az időben nyújtott rendelkezésére állási kötelezettségvállalásokat.

(26) Az NBG hitelveszteségek fedezését szolgáló tartalékai 2013. június 30-i állapot szerint formálisan a First Business Bank és a Probank céltartalékai.

(27) Az Eurobank hitelveszteségek fedezését szolgáló tartalékai 2013. júniusi állapot szerint formálisan a New Hellenic Postbank és a New Proton Bank céltartalékai; ezeket a bankokat 2013 augusztusában vásárolták fel.

Forrás: Görög Nemzeti Bank, A görög bankszektor 2013-as stressztesztje, 2014. március, 42. o.

(28) 2012-es éves jelentés, http://www.piraeusbankgroup.com/en/investors/financials/annual-reports

(29) Lásd a 2. táblázatot.

(30) A 2012-es évnél ez az összeg nem tartalmazza a Bank által kapott két áthidaló feltőkésítést. A 2013-as összeg magában foglalja a teljes 2013. tavaszi feltőkésítést.

(31) Beleértve: ATE és Geniki

(32) Beleértve: ATE Geniki, a három ciprusi bank görög fiókjai, MBG

Forrás: A 2011-es és 2012-es éves jelentések, a 2013. évi pénzügyi kimutatások

(33) Lásd a 2. táblázatot.

(34) Lásd a 2.3.1.2. szakaszt - A feltőkésítési program szerint nyújtott állami feltőkésítési intézkedés.

(35) http://www.piraeusbankgroup.com/en/press-office/press-release/2014/05/apopliromi-pronomiouxon-metoxon-ellinikou-dimosiou

(36) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 40. o.

(37) Lásd az ATE felszámolásáról szóló határozat (27) preambulumbekezdését.

(38) Görög Bankszövetség, az adatok online megtalálhatók itt: http://62.1.43.74/4Statistika/UplPDFs/network2012engl.pdf

(39) http://www.geniki.gr/Portals/0/PDFs/140321_annual_results_en_2.pdf

(40) Bizalmas információk.

(41) A jelentést a PIMCO készítette, kelt 2013. február 1-jén, címe: "A ciprusi bankrendszer független átvilágítása". A tőke becslését mind az alapvető, mind pedig a kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyvre vonatkozóan elvégezték. A számítások referenciadátuma 2012. június 30. volt, az előrejelzési időszak 2012. június 30-tól2015. június 30-ig tartott.

(42) Lásd a (101) preambulumbekezdést.

(43) Ugyanott.

(44) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 51. o.

(45) A kockázattal súlyozott eszközök kifejezés egy szabályozói aggregátumot jelent, amely egy pénzügyi intézmény kockázati kitettségét méri, és amelyet a felügyeletek a pénzügyi intézmények tőkemegfelelésének nyomon követésére használnak.

(46) A Görög Nemzeti Bank 2011. november 7-i levele szerint "a garanciák a rendkívüli likviditási segítségnyújtás (ELA) teljes összegére vonatkoznak".

(47) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 133. o.

(48) Kivéve a feltőkésítésnek a HFSF által jegyzett részét, amelynek célja az volt, hogy teljesüljenek az ATE Bank és a három ciprusi bank görög fiókjainak felvásárlásából eredő tőkekövetelmények. További részletekért lásd a (101) preambulumbekezdést.

(49) Az előzetes részvényjegyzési megállapodás úgy rendelkezett, hogy: "A Banknak fizetendő tényleges kockázat tartalmazza az EFSF kötvényeket és az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetését és felhalmozott kamatát a kötvények kibocsátásától az előleg részvénytőkévé és más átváltható pénzügyi eszközökké az itt előírt módon történő átváltásáig terjedő időszakra vonatkozóan".

(50) Lásd a 3. táblázatot.

(51) http://www.piraeusbankgroup.com/~/media/Com/Piraeus-Bank-Documents/Press-Releases/2013/Apofaseis_BGM_23042013_en.pdf

(52) Lásd a (112). preambulumbekezdést.

(53) http://www.piraeusbankgroup.com/~/media/Com/Piraeus-Bank-Documents/Press-Releases/2013/Anakoinwsi-apokomis-DS-gia-AMK.pdf

(54) http://www.piraeusbankgroup.com/en/press-office/announcement/2013/06/anakoinosi-kalipsis

(55) http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jan_2013_Jun_2013_en.pdf

(56) http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jan_2013_Jun_2013_en.pdf

(57) http://www.piraeusbankgroup.com/~/media/Com/Downloads/Investors/PIRAEUS-BANKS-ANNOUNCEMENTS-ON-THE-CHARACTERISTICS-OF-HFSF-WARRANTS.pdf

(58) Például, a lehívási ár 2014. január 2-án 1,7340 EUR volt, 2014. július 2-án 1,7680 EUR, 2015. január 2-án 1,8105 EUR lesz, 2015. július 2-án 1,8530 EUR lesz, és így tovább.

(59) Lásd a 2.3.3.4. szakaszt.

(60) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 117. o.

(61) Tartalmazza a Görög Betéti és Befektetési Garancia Alapba ("TEKE") történt befizetéseket.

(62) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 128. o.

(63) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 117. o.

(64) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv táblázatai, 133. o.

(65) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 117. o.

(66) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 136. o.

(67) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 128. o.

(68) 2012-es éves jelentés 2012-es adatokkal, http://www.piraeusbankgroup.com/en/investors/financials/annual-reports.

A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 96. o., 2014-es adatok.

(69) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 97. o.

(70) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 149. o.

(71) Lásd a melléklet I. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(72) Lásd a melléklet I. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(73) Lásd a melléklet I. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(74) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 44. o.

(75) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 147. o.

(76) Lásd a melléklet II. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(77) Lásd a melléklet II. fejezetében található kötelezettségvállalást.

(78) Lásd a melléklet II. fejezetét.

(79) Lásd a melléklet II. fejezetét.

(80) Lásd az I. melléklet III. fejezetének A. szakaszát.

(81) Lásd az I. melléklet III. fejezetének A. szakaszát.

(82) Lásd az I. melléklet III. fejezetének A. szakaszát.

(83) Lásd a melléklet III. fejezetének C. szakaszát.

(84) "Végezetül a HFSF által kibocsátott opciós utalványokat illetően pontosítani kívánjuk, hogy a Görög Köztársaság az opciós utalványoknak az Alpha Bank vagy bármely állami intézmény általi visszavásárlása előtt az Európai Bizottság jóváhagyását fogja kérni, így az Európai Bizottság ellenőrizheti, hogy az opciós utalványok tervezett visszavásárlása nem sérti-e az állami kifizetéseknek az állami támogatásokra vonatkozó szabályok szerinti követelményeit."

(85) A Bizottság közleménye az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról (HL C 270., 2008.10.25., 8. o.)

(86) A Piraeus-ra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat 64. preambulumbekezdése.

(87) A Piraeus-ra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat 68. preambulumbekezdése.

(88) Lásd a (35) preambulumbekezdést.

(89) Lásd a (101) preambulumbekezdést.

(90) A Bizottság közleménye - A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján (HL C 195., 2009.8.19., 9-20. o.).

(91) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben a pénzügyi intézmények részére nyújtott támogatási intézkedések 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról (HL C 356., 2011.12.6., 7. o.).

(92) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2013. augusztus 1-jétől való alkalmazásáról (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).

(93) Lásd a 6. lábjegyzetet.

(94) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 40. o.

(95) Lásd a 4. lábjegyzetet.

(96) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 51. o.

(97) Lásd a Piraeus eljárás megindításáról szóló határozat (41) preambulumbekezdését.

(98) Az is megjegyzendő, hogy Görögország a támogatást a banknak a görög banktámogatási program szerint adta, amelyet a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján engedélyezett, valamint a HFSF-en keresztül, amelynek létrehozását ugyancsak bizottsági határozat hagyta jóvá.

(99) Lásd a 6. lábjegyzetet.

(100) Lásd a Bizottság NN 51/2008. sz. ügyben (Garanciarendszer a Dániában található bankok részére) hozott határozatának (41) preambulumbekezdését (HL C 273., 2008.10.28., 2. o.).

(101) Lásd a (96) preambulumbekezdést: a felhalmozódott kamatok a HFSF általi további hozzájárulásnak minősülnek, ezért csökkentették a kifizetést, amelyet a HFSF-nek kellett teljesítenie a Bank felé a 2013. tavaszi feltőkésítés kifizetéséhez.

(102) Lásd még a 7.5.1. szakaszt.

(103) A jegyzési jogok nélküli elméleti ár ("TERP") egy általánosan elfogadott piaci módszer a tőkeemelés felhígítási hatásának számszerűsítésére.

(104) Lásd az (55) preambulumbekezdést.

(105) http://www.epant.gr/apofasi_details.php?Lang=gr&id=345&nid=689

(106) Lásd a (68). preambulumbekezdést.

(107) http://www.epant.gr/news_details.php?Lang=en&id=89&nid=497

(108) http://www.epant.gr/apofasi_details.php?Lang=gr&id=352&nid=713

(109) Lásd a (80) preambulumbekezdést.

(110) A Bizottság 2013. augusztus 30-i határozata az SA.34724 állami támogatásról, " A Banco Comercial Português (BCP) Csoport szerkezetátalakítása", még nem tették közzé.

(111) Lásd a 2. táblázatot.

(112) Lásd a szerkezetátalakításról szóló közlemény 28. pontját és a Bizottság 2011. április 5-i, a holland állam által (a Fortis Bank Nederland és az ABN AMRO N egyesülését követően létrejött) ABN AMRO Group NV javára tett C 11/09 (korábbi NN 53b/2008, NN 2/10 és N 19/10) sz. intézkedésekről szóló határozatának (320) preambulumbekezdését (HL L 333., 2011.12.15., 1. o.).

(113) http://www.piraeusbankgroup.com/en/investors/financials/presentation-audio-archive.

(114) A Bizottság is megjegyezte, hogy a Bank likviditás-igényének egy része a HFSF-nek az első és második áthidaló feltőkésítésben, valamint a 2013 tavaszi feltőkésítésben való rendhagyó részvételéből fakad. A részesedés ellentételezéseként a Bank készpénz helyett EFSF-kötvényeket adott át a HFSF-nek. A Bank tulajdonában nagy mennyiségű közép- és hosszú lejáratú EFSF-kötvény van, ami - összevetve egy olyan helyzettel, amelyben a feltőkésítés kifizetése készpénzben történik - növeli finanszírozási igényeit. A likviditási igények ezen része nem a helytelen üzleti modell vagy mérlegszerkezet meglétét tükrözi. Az EFSF-kötvények lejáratakor ráadásul automatikusan megszűnik.

(115) Lásd a (116) preambulumbekezdést.

(116) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 132. o.

(117) Lásd az (52) preambulumbekezdést.

(118) Lásd a (132) preambulumbekezdést.

(119) A javasolt önerő mértékét össze kell vetni a Banknak az ATE átvitt tevékenységek, a Geniki, a BCP és a ciprusi átvitt tevékenységek felvásárlása előtti méretével, a 7.1.3.5. szakaszban kifejtett okból.

(120) Figyelembe véve a ténylegesen kifizetett támogatást, amely a legelőnyösebb és így a leginkább torzítja a versenyt, a támogatás mértéke a Bank RWA-jának 19,4 %-ára csökken.

(121) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 35. o.

(122) Lásd a melléklet II. fejezetét.

(123) Lásd a (129) preambulumbekezdést.

MELLÉKLET

PIRAEUS BANK - A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL TETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

A Görög Köztársaság kezeskedik afelől, hogy a Bank végrehajtja a 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási tervet. A szerkezetátalakítási terv a függelékben az Európai Bizottság (a "Bizottság") által szolgáltatott makrogazdasági feltevéseken, valamint szabályozói feltevéseken alapul.

A Görög Köztársaság ezennel a következő kötelezettségeket vállalja (a "kötelezettségvállalások"), amelyek a szerkezetátalakítási terv szerves részét képezik. A kötelezettségvállalások közé tartoznak a szerkezetátalakítási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalások (a "szerkezetátalakítási kötelezettségvállalások"), valamint a vállalatirányításra és az üzleti műveletekre vonatkozó kötelezettségvállalások.

A kötelezettségvállalások a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó bizottsági határozat (a "határozat") elfogadásának napján lépnek érvénybe.

A szerkezetátalakítási időszak 2018. december 31-én ér véget. A kötelezettségvállalások a teljes szerkezetátalakítási időszakban érvényesek, hacsak az adott kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik.

E szöveget a határozat figyelembevételével az uniós jog általános keretein belül, a 659/1999/EK tanácsi rendeletre (1) való hivatkozással kell értelmezni.

FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A kötelezettségvállalások alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

(1) Bank: A Piraeus Bank S.A. és összes leányvállalata. Így magában foglalja a teljes Piraeus Csoportot annak valamennyi görög és nem görög, banki és nem banki tevékenységet folytató leányvállalatával és fiókjával együtt.

(2) Tőkenövelő ajánlat a bankszektorban: olyan ajánlat, amely a Bank szavatolótőke-arányának emelkedését eredményezi, figyelembe véve minden vonatkozó elemet, különösen a tranzakcióra elkönyvelt eredményt és a kockázattal súlyozott eszközöknek az eladásból származó csökkentését (ha szükséges, a kockázattal súlyozott eszközöknek a megmaradó pénzügyi kapcsolatokból eredő növekedésével korrigálva).

(3) Tőkenövelő ajánlat a biztosítási szektorban: olyan ajánlat, amely a Bank szavatolótőke-arányának emelkedését eredményezi. A Bank könyvelésében szereplő biztosítási tevékenység könyv szerinti értéke feletti bármely ajánlatról automatikusan feltételezik, hogy tőkenövelő.

(4) Zárás: az elidegenítendő vállalkozás tulajdonjoga vásárlóra történő átszállásának napja.

(5) Elidegenítendő vállalkozás: minden olyan vállalkozás és eszköz, amelynek eladására vagy leépítésére a Bank elkötelezi magát.

(6) Hatálybalépés napja: a határozat elfogadásának napja.

(7) A szerkezetátalakítási időszak vége:

(8) Külföldi eszközök vagy nem görög eszközök: ügyfelek Görögországon kívüli tevékenységeihez kapcsolódó eszközök, függetlenül attól, hogy az eszközök mely országban vannak nyilvántartva. Például Luxemburgban nyilvántartott, de ügyfelek görögországi tevékenységeivel kapcsolatos eszközök nem tartoznak e definíció terjedelmébe. Viszont a Luxemburgban vagy Görögországban nyilvántartott, de ügyfelek más délkelet-európai országokban folytatott tevékenységeihez kötődő eszközök külföldi eszközöknek minősülnek, és e definíció alá tartoznak.

(9) Külföldi vállalkozások: a Bank külföldi banki és nem banki leányvállalatai és fiókjai.

(10) Külföldi leányvállalatok: a Bank minden Görögországon kívüli banki és nem banki leányvállalata.

(11) Görög banki tevékenységek: a Bank görögországi banki tevékenységei, függetlenül attól, hogy az eszközök hol vannak nyilvántartva.

(12) Görög nem banki tevékenységek: a Bank görögországi nem banki tevékenységei, függetlenül attól, hogy az eszközök hol vannak nyilvántartva.

(13) Görög leányvállalatok: a Bank minden görögországi banki és nem banki leányvállalata.

(14) Ellenőrző megbízott: egy vagy több, a Banktól független, a Bizottság által jóváhagyott és a Bank által kinevezett természetes vagy jogi személy; az ellenőrző megbízott kötelessége nyomon követni, hogy a Bank megfelel-e a kötelezettségvállalásoknak.

(15) Vásárló: egy vagy több természetes vagy jogi személy, aki/amely egészben vagy részben megvásárolja az elidegenítendő vállalkozást.

(16) Eladás: a Bank részvénytulajdona 100 %-ának értékesítése, hacsak az adott kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik.

A kötelezettségvállalások alkalmazásában e kifejezések egyes száma magában foglalja a többes számot (és fordítva), hacsak a kötelezettségvállalások másként nem rendelkeznek.

II. FEJEZET SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(1) Fiókok száma Görögországban:2017. december 31-én a görögországi fiókok száma legfeljebb [...] lehet. A Geniki elidegenítése esetén ezt a számot [...]-ra/re kell módosítani.

(2) Alkalmazottak száma Görögországban:2017. december 31-én a teljes munkaidős egyenérték (FTE) szerint az alkalmazottak száma Görögországban (görög banki és nem banki tevékenységek) legfeljebb [...] lehet. A Geniki elidegenítése esetén ezt a számot [...]-ra/re kell módosítani.

(3) Görögországi összköltség: A költségek összege (2) Görögországban (görög banki és nem banki tevékenységek) legfeljebb 1 200 millió EUR lehet 2017-ben. A Geniki elidegenítése esetén ezt a számot [...] millió EUR-ra/re kell módosítani.

(4) Betétek költsége Görögországban: Annak érdekében, hogy helyreállítsa tartalékolás előtti jövedelmezőségét a görög piacon, a Banknak csökkentenie kell a finanszírozási költségeket a Görögországban gyűjtött betétek költségeinek csökkentése révén (ideértve a takarékbetéteket, látra szóló és lekötött betéteket, valamint az ügyfeleknek kínált más hasonló termékeket és a Bank által viselt költségeket) [...].

(5) Nettó hitel/betét mutató Görögországban: A görögországi banki tevékenységekre vonatkozóan a nettó hitel/betét mutató legfeljebb [...] lehet 2017. december 31-én. [...]

(6) A görög banki tevékenység bruttó hiteleinek növekedési üteme: A bruttó hitelállomány növekedési üteme nem lehet magasabb, mint a Görög Nemzeti Bank által bejelentett piaci növekedési arány, kivéve, ha a piac növekedési rátája elmarad a Bizottság előrejelzéseitől (lásd a függeléket), amelyek a szerkezetátalakítási terv alapjául szolgáltak. Ebben az esetben a hitelállomány növekedésének felső határát felül kell vizsgálni, makrogazdasági viszonyok és a görög bankszektorban tapasztalt verseny figyelembevételével. A kötelezettségvállalást évente kell ellenőrizni.

(7) Támogatás külföldi leányvállalatoknak: Minden egyes leányvállalatra vonatkozóan, a hatálybalépés napjától 2018. június 30-ig, a Bank nem adhat további saját tőkét vagy alárendelt tőkét olyan összegben, amelyik meghaladja a következő két összeg közül a kisebbet: i. az adott leányvállalat kockázattal súlyozott eszközeinek [...]%-a 2012. december 31-i számítások szerint, vagy ii. [...] millió EUR halmozottan, minden külföldi leányvállalatra vonatkozóan (kumulatíve 2018. június 30. és 2018. június 30. között). Amennyiben a Bank meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű tőkét vagy alárendelt kölcsönt szándékozik a külföldi leányvállalatba injekciózni, kérnie kell a görög hatóságokat, hogy szerezzenek bizottsági határozatot a szerkezetátalakítási terv módosításához.

(8) A nem görög eszközök tőkeáttételének csökkentése 2018. június 30-ra A görög hatóságok vállalják, hogy 2018. június 30-ig a Bank teljesíti az alábbi két feltétel legalább egyikét:

a) A külföldi eszközállomány teljes méretét maximum [...] milliárd EUR-ra kell csökkenteni. Ha a Bank [...]-ban/ben részt vesz, ezt a [...] milliárd EUR-s felső határt [...] milliárd EUR-ra kell növelni.

b) a Banknak el kell idegenítenie [...]

(8.1) [...]

(8.2) [...]

(9) [...] értékesítése: [...]

(10) Értékpapírok értékesítése: Az alábbiakban meghatározott, jegyzett értékpapírok portfólióját [...]-ig el kell idegeníteni, míg a nem jegyzett értékpapírok portfólióját [...]-ig kell elidegeníteni: e portfóliók tartalmaznak minden, [...] millió EUR-nál nagyobb tőkebefektetést, valamint az összes, alárendelt kötvényben és hibrid kötvényben megvalósult befektetést. Ez a kötelezettségvállalás nem vonatkozik a külföldi leányvállalatokban fennálló részesedésekre vagy a következő jogi személyekbe történt befektetésekre:

[...].

(11) A jelen dokumentumban foglalt értékesítési vagy elidegenítési kötelezettségvállalásoknak megfelelően végrehajtott eladások esetében a Görög Köztársaság vállalja, hogy:

a) a vásárló független a Banktól és ahhoz nem kötődik;

b) az elidegenítendő vállalkozás megszerzése céljából a vásárlót a Bank sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza (3);

c) az eladás lezárását követő ötéves időszakban a Bank nem szerez közvetlen vagy közvetett befolyást az elidegenítendő vállalkozás egésze vagy egy része felett a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül.

(12) Befektetési politika:2017. június 30-ig a Bank nem vásárol befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat.

Ez a kötelezettségvállalás nem vonatkozik az alábbi értékpapírokra (a mentesített értékpapírokra): [...]

(13) Maximált jövedelmek: [...]-ig a Bank nem fog semelyik alkalmazottjának vagy menedzserének [...]-ot meghaladó teljes éves javadalmazást (bér, nyugdíjjárulék, jutalom) fizetni. A HFSF által nyújtott tőkeinjekció esetén a díjazás felső határát a 2013. augusztus 1-jei európai banki közleménnyel összhangban kell felülvizsgálni.

III. FEJEZET VÁLLALATIRÁNYÍTÁSRA ÉS ÜZLETI MŰVELETEKRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK - HOSSZABBÍTÁS ÉS MÓDOSÍTÁSOK

(1) A Bank 2018. június 30-ig folytatja a vállalatirányításra és üzleti műveletekre vonatkozó kötelezettségek teljesítését a Görög Köztársaság által 2012. november 20-án beterjesztett dokumentum és a kötelezettségvállalások III. fejezetében található későbbi módosítások szerint.

(2) Abban az esetben, ha egy kötelezettségvállalás nem érvényes a Bank szintjén, a Bank nem használhatja fel az adott kötelezettségvállalás által le nem fedett leányvállalatokat vagy tevékenységeket a kötelezettségvállalás kijátszására.

A. szakasz: Hatékony és megfelelő belső szervezet létrehozása

(3) A Bank (külföldi leányvállalatait ide nem értve) a felelősségek egyértelmű megosztása és az átláthatóság biztosítása érdekében mindenkor betartja a vállalatirányításról szóló 3016/2002. sz. törvény és a részvénytársaságokról szóló 2190/1920. sz. törvény összes rendelkezését és különösen az olyan vállalati testületek funkcióival kapcsolatos rendelkezéseket, mint a részvényesek közgyűlése és az igazgatótanács. A részvényesek közgyűlésének hatásköre a cégjognak megfelelő közgyűlés feladataira korlátozódik, különösen a tájékoztatással kapcsolatos jogokat illetően. A vezetés helytelen befolyásolását lehetővé tevő kiterjedtebb hatáskört hatályon kívül kell helyezni. A napi működés irányításának felelőssége egyértelműen a Bank ügyvezető igazgatóié.

(4) A Bank (külföldi leányvállalatait ide nem értve) mindenkor megfelel a Görög Pénzügyi Stabilitási alap (a "HFSF") kapcsolati keretrendszerének.

(5) A Bank betartja a hatályos 2577/2006.3.9. sz. elnöki határozatot, hogy egyedi és csoportalapon hatékony szervezeti struktúrát és megfelelő belső ellenőrzési rendszert tartson fenn, ideértve a három kulcsfontosságú pillért, nevezetesen a belső ellenőrzést, a kockázatkezelési és megfelelőségi feladatkört, valamint a legjobb nemzetközi vállalatirányítási gyakorlatokat.

(6) A Banknak hatékony szervezeti struktúrával kell bírnia, hogy biztosítsa a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési osztály üzleti hálózatoktól való teljes függetlenségét, valamint az igazgatótanácsnak való közvetlen alárendeltségét. Az igazgatótanácson belül létrehozott könyvvizsgálói bizottság és kockázati bizottság értékeli az említett osztályok által felvetett összes ügyet. Egy megfelelő belső ellenőrzési szabályzat és kockázatkezelési szabályzat határozza meg ezen osztályok szerepeit, felelősségi körét és erőforrásait. Ezek a szabályzatok megfelelnek a nemzetközi normáknak, és biztosítják az említett osztályok teljes függetlenségét. A hitelek odaítélését, árazását és szerkezetátalakítását illetően egy hitelpolitika biztosít iránymutatást és ad utasításokat.

(7) A Bank köteles az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani a rendes részvények legalább 1 %-os tulajdonával rendelkező részvényesek listáját.

B. szakasz: Üzleti gyakorlatok és kockázatfigyelés

Általános elvek

(8) A hitelpolitika meghatározza, hogy minden ügyféllel méltányosan kell bánni, megkülönböztetéstől mentes eljárások alkalmazásával, kivéve a hitelkockázatra és a fizetőképességre vonatkozókat. A hitelpolitika határozza meg azokat a küszöbértékeket, amelyek felett a hitelek odaítélését a vezetés magasabb szintjein kell jóváhagyni. Hasonló küszöbértékeket kell meghatározni a hitelek szerkezetének átalakítását, valamint a követelések és jogviták kezelését illetően. A hitelpolitika kiválasztott központokba centralizálja a döntéshozatali folyamatot nemzeti szinten, és egyértelmű biztosítékokról gondoskodik utasításainak következetes végrehajtása érdekében az összes görögországi banki tevékenységen belül.

(9) Minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank teljes mértékben beépíti hitelpolitikai szabályait a hitelezési és hitelrefinanszírozási munkamenetbe és folyósítási rendszerekbe.

Különös rendelkezések

(10) Ezzel kifejezetten ellentétes jelzés hiányában a kötelezettségvállalások Chapter III (8)-(18) bekezdéseiben felsorolt különös rendelkezések a görögországi banki tevékenységekre vonatkoznak.

(11) A hitelpolitikának megköveteli, hogy a hitelek és jelzálogok árazása szigorú iránymutatásoknak feleljen meg. Ezen iránymutatásokba tartozik a hitelpolitika hitellejárattól, az ügyfél hitelkockázatának értékelésétől, a lekötött biztosítékok várható behajthatóságától (ideértve egy esetleges felszámolás időkeretét), a Bankkal való általános kapcsolattól (pl. betétek szintje és stabilitása, díjstruktúra és más keresztező eladási tevékenységek) és a Bank finanszírozási költségétől függő standard kamatsávtáblái (tartományai) szigorú betartásának kötelezettsége. Meghatározott hiteleszközosztályok készülnek (pl. kereskedelmi hitel, jelzálog, fedezettel biztosított/fedezetlen stb.), és árazási keretüket egy megfelelő hitelpolitikai táblázatba foglalják, amelyet a hitelbizottság rendszeresen frissít. Bármely kivételt a hitelbizottságnak kell rendben jóváhagynia, vagy alacsonyabb hivatali szinten, ha ezt a hitelpolitika lehetővé teszi. Az egyedi tranzakciókra, például konzorciális hitelekre vagy projektfinanszírozásra ugyanezen elvek érvényesek, kellő figyelemmel a tényre, hogy esetleg nem illenek a szabványosított hitelpolitikai táblázatokba. Ezen árazási politika megsértéseit jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak.

(12) A kockázatkezelési osztály felel a hitelkockázat felméréséért és a biztosíték értékeléséért. A hitelminőség értékelésekor a kockázatkezelési osztály függetlenül működik, és írásbeli véleményt ad ki annak biztosítása érdekében, hogy az értékelésben alkalmazott kritériumokat az idők folyamán következetesen alkalmazzák az ügyfelek között és a Bank hitelpolitikáját illetően.

(13) Ami az egyéneknek és jogi személyeknek nyújtott hiteleket illeti, a legjobb nemzetközi banki gyakorlatok alapján minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank szigorú egyéni és aggregált limiteket alkalmaz, amelyek szabályozzák az egy hitelkockázatnak adható maximális hitelösszeget (ha a görög és az uniós jog egyáltalán lehetővé teszi). E limiteknél figyelembe kell venni a hitel lejáratát és bármely kapott fedezet/biztosíték minőségét, és a limitet alapvető fontosságú viszonyítási értékhez (például a tőkéhez) képest kell meghatározni.

(14) Tiltani kell az olyan hitelnyújtást (4), amely lehetővé teszi a hitelfelvevők számára, hogy a Bank és más bankok (5) részvényeiből vagy hibrid instrumentumaiból vásároljanak, függetlenül attól, hogy kik ezek a hitelfelvevők (6). E rendelkezés a Bank szintjén érvényes és e szinten kell nyomon követni.

(15) Nem kapcsolt hitelfelvevők általi, [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...]%-át] meghaladó minden hitelkérelmet vagy bármely hitelt, amely az egy csoportnak (egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevők csoportja) való kitettséget [a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek [...]%-a] felett tart, jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki [...] munkanappal elhalaszthatja a hitelkeret vagy a kölcsön engedélyezését, ha úgy tűnik, hogy a feltételek meghatározása nem önállóan történt, vagy az ellenőrző megbízott nem kapott elegendő információt. Szükséghelyzetekben ez az időszak [...] munkanapra csökkenthető, amennyiben az ellenőrző megbízottat elegendő információval látták el. Ez az időszak lehetővé teszi az ellenőrző megbízott számára, hogy jelentse az ügyet a Bizottságnak és a HFSF-nek, mielőtt a Bank bármilyen végleges döntést hoz.

(16) A hitelpolitika egyértelmű utasításokat ad a hitelek szerkezetének átalakítására vonatkozóan. Egyértelműen meghatározza, milyen hitelek jöhetnek szóba és milyen körülmények között, továbbá jelzi a szóba jöhető ügyfeleknek ajánlható feltételeket és kikötéseket. Minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank biztosítja, hogy minden szerkezetátalakítás célja a Bank jövőbeli megtérüléseinek elősegítése legyen, védve így a Bank érdekét. A szerkezetátalakítási politika semmi esetre sem veszélyeztetheti a Bank jövőbeli jövedelmezőségét. E célból a Bank kockázatkezelési osztálya felel helyénvaló szerkezetátalakítási eredményességi jelentési mechanizmusok kidolgozásáért és alkalmazásáért, belső és/vagy külső legjobb gyakorlatok mélyreható elemzéseinek elvégzéséért, a megállapításai legalább negyedévenkénti, a hitelbizottságnak és az igazgatósági kockázati bizottságnak történő jelentéséért, a vonatkozó eljárások és politikák gyakorlati javításaira történő javaslattételért, továbbá ezek végrehajtásának felügyeletéért és jelentéséért a hitelbizottságnak és az igazgatósági kockázati bizottságnak.

(17) Minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank olyan követelési és jogvita-politikát léptet életbe, amelynek célja a megtérülés maximalizálása és bármilyen megkülönböztetés vagy preferenciális elbánás megelőzése a jogviták kezelésében. A Bank gondoskodik minden szükség intézkedés megtételéről a Bank javára történő minden beszedés maximalizálása és pénzügyi helyzetének hosszú távú védelme érdekében. E politika végrehajtásának bármely megsértését jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak.

(18) A Bank jól kidolgozott figyelmeztető és jelentési rendszer révén nyomon követi a hitelkockázatot, ami lehetővé teszi a kockázatkezelési osztály számára, hogy i. azonosítsa a hitelek értékvesztése és a nemteljesítési események korai jeleit; ii. felmérje a hitelportfólió behajthatóságát (ideértve, de nem kizárólag az olyan alternatív visszafizetési forrásokat, mint az adóstársak és kezesek, valamint a lekötött vagy rendelkezésre álló, de le nem kötött biztosítékokat); iii. értékelje a Bank teljes kitettségét az egyedi ügyfelek vagy a portfólió alapján; továbbá iv. szükség szerint korrekciós és javító intézkedéseket javasoljon az igazgatótanácsnak. Az ellenőrző megbízott részére hozzáférést kell biztosítani ezen információkhoz.

A kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó rendelkezések

(19) A kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó minden rendelkezés a Bank szintjén érvényes.

(20) A hitelpolitikán belül egy meghatározott részt kell szentelni a kapcsolt hitelfelvevőkkel való kapcsolatokra vonatkozó szabályokra. A kapcsolt hitelfelvevők közé tartoznak az alkalmazottak, részvényesek, igazgatók, menedzserek, valamint azok házastársai, gyermekei és testvérei, továbbá a kulcsfontosságú alkalmazottak (vagyis a hitelpolitikára vonatkozó döntéshozatali folyamatban részt vevő alkalmazottak), részvényesek, igazgatók vagy menedzserek, vagy házastársaik, gyermekeik és testvéreik által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött bármely jogi személy. Tágabb értelemben bármely állami intézmény vagy állam által ellenőrzött szervezet, bármely állami vállalat vagy állami szerv kapcsolt hitelfelvevőnek minősül. A politikai pártokat szintén kapcsolt hitelfelvevőként kell kezelni a hitelpolitikában. Külön figyelmet kell szentelni a jelenlegi vagy korábbi alkalmazottaknak, igazgatóknak, részvényeseknek, menedzsereknek és rokonaiknak nyújtott hitelek átstrukturálására és leírására vonatkozó döntésekre, valamint a zálogjogok megfelelőségével, értékelésével és nyilvántartásával, továbbá a hitelbiztosítékok végrehajtásával kapcsolatban folytatott politikákra. A kapcsolt hitelfelvevők definíciójának további meghatározása egy külön dokumentumban történt.

(21) A kockázatkezelési osztály felel minden, egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevői csoport feltérképezéséért a hitelkockázati koncentráció megfelelő nyomon követésének céljával.

(22) Ami az egyéneknek és jogi személyeknek nyújtott hiteleket illeti, a legjobb nemzetközi banki gyakorlatok alapján a Bank szigorú egyéni és aggregált limiteket alkalmaz, amelyek szabályozzák a kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó, egy hitelkockázatnak adható maximális hitelösszeget (ha a görög és az uniós jog egyáltalán lehetővé teszi).

(23) A Bank külön nyomon követi a kapcsolt hitelfelvevőknek való kitettségét, ideértve az állami szektor szervezeteit és politikai pártokat. A kapcsolt hitelfelvevőknek történő új hitelezés (7) (az Y-1 állomány éves %-a (8)) nem haladhatja meg a görögországi teljes hitelportfólió új hitelezését (az Y-1 állomány éves %-a). A kötelezettségvállalásnak a kapcsolt hitelfelvevők minden egyes típusára (alkalmazottak, részvényesek, menedzserek, állami szervezetek, politikai pártok) vonatkozóan külön meg kell felelni. Azért, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak a görög gazdaságban, a kapcsolt hitelfelvevők hitelminősítése, valamint a nekik ajánlott árazási feltételek és lehetséges szerkezetátalakítás nem lehet előnyösebb a hasonló, de nem kapcsolt hitelfelvevőknek kínált feltételeknél. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a meglévő általános rendszerekre, ahol az alkalmazottak a nekik kínált támogatott hitelek kedvezményezettjei. A Bank havonta jelent e kitettség alakulásáról, az új hitelek összegéről és [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...]%-át] meghaladó, a hitelbizottsághoz intézendő legutóbbi kérelmekről.

(24) Az alkalmazottakra/vezetőkre/részvényesekre vonatkozó hitelfeltételek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint a más, nem kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó kritériumok. Ha az egyetlen alkalmazottnak/vezetőnek/részvényesnek való teljes hitelkitettség fedezett hitelek esetében meghaladja a [[...]] fix fizetésével egyenlő összeget és fedezetlen hitelek esetében a [[...]] fix fizetésével egyenlő összeget, a kitettséget haladéktalanul jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki beavatkozhat, és elhalaszthatja a hitelnyújtást a kötelezettségvállalások Chapter III. fejezetének (25) bekezdésében leírt eljárás értelmében.

(25) Kapcsolt hitelfelvevők általi, [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...]%-át] meghaladó minden hitelkérelmet vagy bármely hitelt, amely az egy csoportnak (egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevők csoportja) való kitettséget [a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek [...]%-a] felett tart, jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki [...] munkanappal elhalaszthatja a hitelkeret vagy a kölcsön engedélyezését, ha úgy tűnik, hogy a feltételek meghatározása nem önállóan történt, vagy az ellenőrző megbízott nem kapott elegendő információt. Szükséghelyzetekben ez az időszak [...] munkanapra csökkenthető, amennyiben az ellenőrző megbízottat elegendő információval látták el. Ez az időszak lehetővé teszi az ellenőrző megbízott számára, hogy jelentse az ügyet a Bizottságnak és a HFSF-nek, mielőtt a Bank bármilyen végleges döntést hoz.

(26) A kapcsolt hitelfelvevőkhöz kötődő hitelek szerkezetátalakítására ugyanazok a követelmények érvényesek, mint a nem kapcsoltakéra. Ezenkívül szükség esetén értékelni és javítani kell az értékvesztett eszközökkel foglalkozó meglévő kereteket és politikákat. Ugyanakkor elvárás a kapcsolt hitelfelvevők átstrukturált hiteleinek külön jelentése, legalább hiteleszközosztályonként és kapcsolt hitelfelvevő-típusonként.

C. szakasz: Egyéb korlátozások

(27) Osztalékfizetési, osztalékszelvény-beváltási, visszavásárlási, vételiopció- és visszavételi tilalom: Hacsak a Bizottság valamilyen kivételbe másként bele nem egyezik, a Görög Köztársaság kötelezettséget vállal az alábbiakra:

a) A Bank nem teljesít kamatszelvény-fizetést a hibrid tőkeinstrumentumokra (vagy bármely más instrumentumokra, amelyekre a kamatszelvény-fizetés diszkrecionális) vagy nem fizet osztalékot a szavatolótőke-instrumentumokra és alárendelt adósságpapírokra, hacsak nincs ezt előíró jogi kötelem. A Bank nem szabadít fel tartalékokat annak érdekében, hogy ilyen helyzetbe hozza magát. Kétség esetén, hogy e kötelezettségvállalás alkalmazásában létezik-e jogi kötelem, a Bank jóváhagyásra beterjeszti a javasolt kamatszelvény- vagy osztalékfizetést a Bizottságnak.

b) A Bank nem vásárolja vissza saját részvényeit, és nem gyakorol vételi opciót az említett szavatolótőke-instrumentumokkal és alárendelt adósságpapírokkal kapcsolatban.

c) A Bank nem vásárol vissza hibrid tőkeinstrumentumokat.

(28) Felvásárlási tilalom: A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank semmilyen vállalkozásban nem szerez részesedést, legyen az eszköz- vagy részvénytranszfer. Ez a felvásárlási tilalom a vállalati jogi formában működő vállalkozásokra és bármilyen, üzleti vállalkozást alkotó eszközcsomagra egyaránt vonatkozik (9).

i. A Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő kivétel: Az említett tiltás ellenére a Bank a Bizottság jóváhagyásának megszerzését követően és - adott esetben - a HFSF javaslatára felvásárolhat vállalatokat és vállalkozásokat, ha kivételes körülmények között erre van szükség a pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy a tényleges verseny biztosításához.

ii. A Bizottság előzetes jóváhagyását nem igénylő kivétel: A Bank akkor szerezhet részesedést vállalkozásokban, ha:

a) a bármely tulajdonszerzésért kifizetett vételár kevesebb, mint a Bank mérlegfőösszegének (10) [[...]%-a] a kötelezettségvállalások (11) hatálybalépésének napján; és

b) a Bank által a kötelezettségvállalások hatálybalépésének napjától a szerkezetátalakítási időszak végéig az ilyen tulajdonszerzésekért fizetett halmozott vételár kevesebb, mint a Bank mérlegfőösszegének [[...]%-a] a kötelezettségvállalások hatálybalépésének napján.

iii. A felvásárlási tilalom alá nem tartozó tevékenységek: A felvásárlási tilalom nem terjed ki azon tulajdonszerzésekre, amelyek a normál banki üzletmenet során valósulnak meg nehéz helyzetben levő cégekkel szemben meglévő követelések kezelésekor, beleértve a meglévő adósságnak a sajáttőke-eszközre történő átváltását.

(29) Hirdetési tilalom: A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank tartózkodik az állami támogatásra utaló hirdetéstől és olyan agresszív üzleti stratégiák alkalmazásától, amelyekre a Görög Köztársaság támogatása nélkül nem kerülne sor.

IV. FEJEZET ELLENŐRZŐ MEGBÍZOTT

(1) A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank módosítja és a szerkezetátalakítási időszak végéig kiterjeszti a Bizottság által jóváhagyott és a Bank által 2013. január 16-án kinevezett ellenőrző megbízott megbízatását. Ezenkívül a Bank kiterjeszti a megbízatás terjedelmét i. a szerkezetátalakítási terv és ii. az e jegyzékben meghatározott minden kötelezettségvállalás nyomon követésére.

(2) A kötelezettségvállalások hatálybalépése után négy héttel a Görög Köztársaság benyújtja a Bizottságnak a módosított megbízatás összes feltételét, amelyek magukban foglalnak minden ahhoz szükséges rendelkezést, amelyek képessé teszik az ellenőrző megbízottat a szóban forgó kötelezettségek szerinti feladatainak elvégzésére.

(3) Az ellenőrző megbízottra vonatkozó további rendelkezések egy külön dokumentumban kerültek meghatározásra.

Főtitkár

Christina PAPAKONSTANTINOU

(1) A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.).

(2) Beleértve a TEKE hozzájárulást.

(3) Ez nem vonatkozik az ingatlaneladásokra, amely esetben a Bank is finanszírozást nyújthat a Vásárlónak, ha ezt az új hitelt a prudens hitelezési gyakorlatnak megfelelően nyújtja. A nem görögországi eszközök tőkeáttétel-csökkentésére irányuló kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzése céljából figyelembe kell venni a nem görögországi eszközök meghatározásába tartozó minden újonnan nyújtott hitelt.

(4) Az említett kötelezettségvállalás alkalmazásában a "hitelek" fogalma largo sensu értelmezendő, mint bármilyen féle finanszírozás, pl. hiteleszköz, garancia stb.

(5) A tisztázás érdekében: a "más bankok" a világon bármely bankra, pénzügyi intézményre vonatkozhatnak.

(6) A tisztázás érdekében: az említett kötelezettségvállalás minden hitelfelvevőre vonatkozik, beleértve a Bank egyedi ügyfélkiszolgálását is.

(7) A tisztázás érdekében: az új hitelezés tartalmazza a hitelek megújítását és meglévő hitelek átstruktúrálását is.

(8) A tisztázás érdekében: "az Y-1 állomány éves %-a" az előző év végi állomány százalékában kifejezett új hiteleket jelenti. A kockázattal súlyozott eszközök összege az év végi összeg.

(9) A tisztázás érdekében: az adott kötelezettségvállalás alkalmazásában a Bank magántőke-/kockázatitőke-vállalkozása nem tartozik a kötelezettségvállalás terjedelmébe. Ezzel kapcsolatban a Banknak hivatalos kéréssel kell fordulnia a Bizottsághoz, és a kérésnek tartalmaznia kell e gazdálkodó egység üzleti tervét.

(10) A tisztázás érdekében: az adott kötelezettségvállalás alkalmazásában a mérlegfőösszeg egyenlő a Bank összes eszközével.

(11) A tisztázás érdekében: abban az esetben, ha a kötelezettségvállalások III. fejezete Chapter III (28). bekezdésének i. pontja szerint megszerzik a Bizottság jóváhagyását a felvásárlási tilalom megszüntetéséhez, a Bank kötelezettségvállalások hatálybalépésének napja szerinti mérlegét úgy számítják ki, hogy az tartalmazza a megszerzett gazdálkodó egységek eszközeit vagy a megszerzett eszközöket a felvásárlás napján.

Függelék

Makrogazdasági előrejelzések a görögországi belföldi működésre