BH 2003.9.376 Alaptőke leszállításához kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelező fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 189. § (5) bek., 258. §, 260. §, 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont].

A H. N. Rt. alperest a cégbíróság ... cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. Az alperes 1998. december 14-én megtartott közgyűlésén 2/1998. számú határozatával úgy döntött, hogy a társaság alaptőkéjét 200 000 000 Ft-ról 160 000 000 Ft-ra leszállítja. Az alaptőke leszállítását 400 db, egyenként 100 000 Ft névértékű, összesen 40 000 000 Ft névértékű részvény bevonásával kívánta végrehajtani. A bevonással érintett részvények a társaság saját részvényei voltak. Az alaptőke leszállítására vonatkozó első közzététel 1998. december 31-én, a második közzététel pedig 1999. február 4-én történt meg a Cégközlönyben. A hirdetmény szerint az alaptőke-leszállítás tőkekivonás céljából történik. A hirdetmény továbbá tartalmazza azt, hogy az alaptőke-leszállítás során a társaság az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 262-264. §-ai szerint jár el. Ennek megfelelően felhívást intézett a társaság esetleges hitelezőihez, hogy azok, akik az alaptőke leszállításhoz nem járulnak hozzá, követelésüket a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül jelentsék be a társaság székhelyén.

A felhívásra egy bejelentés érkezett a D-É. Rt. felperes részéről. A felperesnek az alperessel szemben vállalkozói díjkövetelése áll fenn, amelynek érvényesítése céljából 1995. június 21-én fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az elsőfokú bíróság a per tárgyalását a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eredménytelen bejelentésre tekintettel a felperes törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett a cégjegyzéket vezető cégbíróság előtt az alperessel szemben. A cégbíróság 1999. március 18-án kelt és a Cégközlönyben 1999. április 22-én megjelent 37. végzésével az alaptőke leszállítását bejegyezte, a bejegyző végzéssel egyidőben a felperes törvényességi felügyeleti kérelemét elutasította.

A felperes a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló keresetében azt sérelmezte, hogy az alperes a Gt. 262. §-ában foglalt kötelező rendelkezés ellenére biztosítékot nem nyújtott.

Az alperes védekezése szerint a felperes hitelezőnek nem tekinthető. Követelését vitatja, emiatt közöttük peres eljárás van folyamatban. Hivatkozott arra is, hogy a Gt. kötelező rendelkezése alapján került sor a saját részvények bevonásával az alaptőke leszállítására.

Az elsőfokú bíróság 15. számú ítéletével a cégbíróság változásbejegyző végzését a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntartotta. Kötelezte egyben az alperest, hogy a felperes számára nyújtson megfelelő biztosítékot, és azt a cégbíróság előtt 30 napon belül igazolja.

Az ítélettel szemben mindkét fél fellebbezett. A felperes az ítélet kereseti kérelme szerinti megváltoztatását, az alperes a kereset elutasítását kérte.

A felperes szerint a bejegyzési eljárás során történt jogsértés csak a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésével orvosolható.

Az alperes álláspontja változatlanul az volt, hogy a felperes nem tekinthető hitelezőnek. A hitelező fogalmát a Gt. nem határozza meg, ezért analógiaként a felszámolási eljárásról, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti hitelezői meghatározás fogadható csak el. Az ott írt követelményeknek pedig a felperes nem felel meg. Utalt arra is az alperes fellebbezésében, hogy az alaptőke leszállítása a Gt. 189. §-ának (5) bekezdése alapján a saját részvények bevonásával történt. A másodfokú tárgyaláson utalt arra is az alperes, hogy miután a saját részvények bevonása kötelező, kérdéses, hogy esetében egyáltalán alkalmazásra kerülhet-e a hitelező kielégítésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezés.

A másodfokú bíróság 3. szám alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú ítéletben kifejtettek szerint a Gt. preambulumában és 262. §-ának (2) bekezdésében írtakból következően hitelező az, akinek a társaság alaptőke-leszállításáról szóló hirdetmény Cégközlönyben történő megjelenésekor a részvénytársasággal szemben akár lejárt, akár le nem járt követelése van. Ebből az előírásból kétségkívül nem következik, hogy a társaság köteles lett volna a tőkeleszállítás bejegyzését megelőzően a követelést kielégíteni. A vitatott követelésre tekintettel azonban fennállt a felperessel szemben a biztosítéknyújtási kötelezettsége. Utalt arra a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy álláspontja szerint a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti hitelezői fogalom-meghatározás adott esetben nem alkalmazható, mert a Gt. 262. §-ának (1) bekezdése tágabb és általánosabb fogalmat feltételez, mint a Cstv.-ben rögzített hitelezői fogalom.

Fentiekre tekintettel - miután a jogszabálysértés kiküszöbölhető - megalapozatlannak ítélte a felperes fellebbezését, amely a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányult, de az alperes fellebbezését is, amelyben az általa elkövetett jogszabálysértés ellenére az elsőfokú bíróság marasztaló rendelkezését sérelmezte.