Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1122/B/1996. AB határozat

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 41/1995. (X. 12.) rendelete 12. és 14., §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 41/1995. (X. 12.) rendelete 12. és 14., §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság az említett rendelet 31. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 41/1995. (X. 12.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 12., 14. és 31. §-ai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Ör. kifogásolt rendelkezései túlterjeszkednek az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) a képviselőtestület számára megállapított jogalkotási felhatalmazás keretein.

Az indítványozó alkotmányellenesnek tekintette, hogy az Ör. a járdán túl más közterületek, így a járdaszakasz melletti nyílt árkok és ezek műtárgyai tisztántartására és síkosságmentesítésére is kötelezte az ingatlantulajdonosokat.

Az indítványban foglaltaknak megfelelően az állampolgárok jogos érdekeit sérti, hogy az Ör. 31. §-a a hulladékszállítás díját lakóegységenként állapítja meg.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.

1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

Az Ötv. 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a helyi közutak és közterületek fenntartása, valamint a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kutv.) 34. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik". [E törvényi előírás vonatkozásában a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 92. § (10) bekezdés a) pontja értelmében a közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat képviselőtestületét kell érteni.]

A Htv. 21. §-a a következőket állapítja meg.

"A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően."

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 10. § (1) bekezdése pedig arra utal, hogy a környezet védelmében nem kizárólag a helyi önkormányzatoknak, hanem az érintett lakosságnak is vannak feladatai. Az említett törvényi rendelkezés ugyanis a következő általános együttműködési kötelezettséget írja elő: "Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásnak minden szakaszára."

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése is hasonló tartalmú rendelkezést állapít meg. Eszerint:

"A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni."

Az R. 3. § a) pontja köztisztasággal összefüggő tevékenységnek tekinti "az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épültek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását".

E § c) pontjának megfelelően közterületnek minősül "az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul-és felüljáró)".

2. A Kvtv. 46. § (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével a települési önkormányzat "a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz". A Kötv. 1. § (1) bekezdése a települési önkormányzat feladataként határozza meg és közszolgáltatásnak minősíti a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését. E törvény 2. § c) pontja szerint a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg "a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit".

Az e határozat indokolásában említett törvények végrehajtására alkotott Ör. a közterületek tisztántartásával kapcsolatosan meghatározza az önkormányzatokat és az ingatlantulajdonosokat terhelő feladatokat. Az Ör. 12. §-a a következőket tartalmazza.

"(1) Az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakaszon (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) a hó eltakarításáról és a síkosságmentesítésről;

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról;

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról;

d) a beépítetlen ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről.

(2) Két szomszédos ingatlan közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka ... stb.) történő használata esetén az érintett területet és közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani."

E rendelkezés alkotmányossága megítélésénél az Alkotmánybíróság tekintettel volt az R. 5. §-ában foglalt következő előírásra. "A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztán tartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a 6. §-ban, továbbá a 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdésében említett esetek kivételével a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik."

Az R. 6. §-a szerint "ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról."

Az idézett jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, hogy az Ötv., a Kutv., a Kvtv. és az R. rendelkezései a közút különböző részei tisztántartásával, a hó eltakarításával és a síkosságmentesítéssel összefüggő feladatok ellátásának kötelezettségét megosztják a helyi önkormányzat és az érintett ingatlantulajdonosok között. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az R. és az Ör. idézett rendelkezései összevetésével, továbbá a Kötv.-ben és a Kvtv.-ben foglalt rendeletalkotási felhatalmazás alapján, valamint a Kvtv.-ben és az R.-ben meghatározott együttműködési kötelezettségre tekintettel nem minősül alkotmányellenesnek az állampolgárok kötelezése a járda felületét meghaladó közterületnek minősülő útfelületek, zöldsávok, nyílt árkok, illetve ezek műtárgyai tisztántartására. A települések tisztasága, a közterületek, a járdák, illetve a közöttük lévő területek tisztántartsa, hó- és síkosságmentes igénybevételének biztosítása ugyanis az Alkotmányban védeni rendelt értékek megóvását szolgálja. Az Alkotmánybíróság már több döntésében, legutóbb - elvi jelleggel - a kerékbilincs használatára vonatkozó önkormányzati rendeleti előírások alkotmányossága vizsgálatáról szóló 1256/H/1996. AB határozatban mutatott rá arra, hogy olyan alkotmányos védelemben is részesülő értékek, mint a polgárok egészsége, testi épsége, környezete megóvása érdekében az önkormányzat korlátozó, illetve kötelező tartalmú előírások megalkotására is jogosult. (ABK. 1996. december 447, 452.)

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 12. §-a alkotmányellenességét nem állapította meg és az indítványt ebben a vonatkozásában elutasította.

3. Az Ör. ugyancsak támadott 14. §-a a következőket tartalmazza:

"(1) Az ingatlan tulajdonosa a közterület feltakarításából keletkezett hulladékot a rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetben köteles elhelyezni. Amennyiben ennek mennyisége a szokásos háztartási hulladék fogalmánál meghatározott mértéket meghaladja, a rendszeres hulladékszállítás keretein kívül köteles erről gondoskodni.

(2) Tilos az ingatlan vagy a közterület feltakarításából keletkezett hulladékot a közterületen a fentiektől eltérő módon elhelyezni, illetőleg a csapadékelvezető rendszerbe önteni."

A Kötv. már idézett 2. § c) pontja a helyi önkormányzatot hatalmazza fel arra, hogy a települési szilárd hulladék elszállítása rendjét és módját meghatározza. Az Ör. idézett 14. §-a e felhatalmazás keretében kötelezte az ingatlantulajdonosokat a közterület takarításából származó hulladék jelzett módon történő elszállítására.

Az Alkotmánybíróság a vázoltakra tekintettel a sérelmezett rendelkezés alkotmányellenességét nem állapította meg és a megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

4. Az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a települési szilárd hulladék elszállítása díjáról rendelkező 31. §-át is kifogásolta.

Az indítvány benyújtását követően Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/1996. (XI. 21.) rendeletével az Ör.-t módosította és a 31. §-t új tartalommal állapította meg. Míg az Ör. 31. §-ának támadott szövege a díjat lakóegységenként határozta meg, e rendelkezés hatályos szövege (a 31. § (1) bekezdés első mondata) azt írja elő, hogy "a szolgáltatási díjat a használt hulladékgyűjtő edényzet mérete és ezek ürítésének gyakorisága alapján kell megfizetni".

A Kötv. 2. § f) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzatot, hogy rendeletében megállapítsa "az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét".

Az idézett törvényi szabályozás alapján az önkormányzat jogosultsága, hogy a települési szilárd hulladék elszállítása díjáról rendelkezzék. Az önkormányzat a díjfizetés alapja meghatározásánál is nagyfokú önállósággal rendelkezik. Mivel azonban - törvényi felhatalmazás alapján - szerződéses jogviszony elemét szabályozza, tiszteletben kell tartania a polgári jog olyan általános alapelvét, mint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűsége követelményét. (Ptk. 201. §)

Mivel az indítvány az Ör. 31. § hatályos szövegét érintő kifogást nem tartalmazott, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja szerint pedig utólagos absztrakt normakontroll keretében csak hatályos jogszabály vizsgálatára van lehetőség, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében okafogyottnak minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megszüntette.

Budapest, 1997. február 24.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék