1122/B/1996. AB határozat

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 41/1995. (X. 12.) rendelete 12. és 14., §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 41/1995. (X. 12.) rendelete 12. és 14., §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság az említett rendelet 31. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának a köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 41/1995. (X. 12.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 12., 14. és 31. §-ai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Ör. kifogásolt rendelkezései túlterjeszkednek az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) a képviselőtestület számára megállapított jogalkotási felhatalmazás keretein.

Az indítványozó alkotmányellenesnek tekintette, hogy az Ör. a járdán túl más közterületek, így a járdaszakasz melletti nyílt árkok és ezek műtárgyai tisztántartására és síkosságmentesítésére is kötelezte az ingatlantulajdonosokat.

Az indítványban foglaltaknak megfelelően az állampolgárok jogos érdekeit sérti, hogy az Ör. 31. §-a a hulladékszállítás díját lakóegységenként állapítja meg.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.

1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

Az Ötv. 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a helyi közutak és közterületek fenntartása, valamint a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kutv.) 34. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik". [E törvényi előírás vonatkozásában a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 92. § (10) bekezdés a) pontja értelmében a közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat képviselőtestületét kell érteni.]

A Htv. 21. §-a a következőket állapítja meg.

"A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően."

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 10. § (1) bekezdése pedig arra utal, hogy a környezet védelmében nem kizárólag a helyi önkormányzatoknak, hanem az érintett lakosságnak is vannak feladatai. Az említett törvényi rendelkezés ugyanis a következő általános együttműködési kötelezettséget írja elő: "Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásnak minden szakaszára."

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése is hasonló tartalmú rendelkezést állapít meg. Eszerint:

"A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni."

Az R. 3. § a) pontja köztisztasággal összefüggő tevékenységnek tekinti "az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épültek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását".

E § c) pontjának megfelelően közterületnek minősül "az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul-és felüljáró)".

2. A Kvtv. 46. § (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével a települési önkormányzat "a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz". A Kötv. 1. § (1) bekezdése a települési önkormányzat feladataként határozza meg és közszolgáltatásnak minősíti a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését. E törvény 2. § c) pontja szerint a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg "a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit".

Az e határozat indokolásában említett törvények végrehajtására alkotott Ör. a közterületek tisztántartásával kapcsolatosan meghatározza az önkormányzatokat és az ingatlantulajdonosokat terhelő feladatokat. Az Ör. 12. §-a a következőket tartalmazza.

"(1) Az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakaszon (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) a hó eltakarításáról és a síkosságmentesítésről;

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról;

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról;

d) a beépítetlen ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről.

(2) Két szomszédos ingatlan közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka ... stb.) történő használata esetén az érintett területet és közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani."

E rendelkezés alkotmányossága megítélésénél az Alkotmánybíróság tekintettel volt az R. 5. §-ában foglalt következő előírásra. "A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztán tartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a 6. §-ban, továbbá a 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdésében említett esetek kivételével a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik."

Az R. 6. §-a szerint "ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról."

Az idézett jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, hogy az Ötv., a Kutv., a Kvtv. és az R. rendelkezései a közút különböző részei tisztántartásával, a hó eltakarításával és a síkosságmentesítéssel összefüggő feladatok ellátásának kötelezettségét megosztják a helyi önkormányzat és az érintett ingatlantulajdonosok között. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az R. és az Ör. idézett rendelkezései összevetésével, továbbá a Kötv.-ben és a Kvtv.-ben foglalt rendeletalkotási felhatalmazás alapján, valamint a Kvtv.-ben és az R.-ben meghatározott együttműködési kötelezettségre tekintettel nem minősül alkotmányellenesnek az állampolgárok kötelezése a járda felületét meghaladó közterületnek minősülő útfelületek, zöldsávok, nyílt árkok, illetve ezek műtárgyai tisztántartására. A települések tisztasága, a közterületek, a járdák, illetve a közöttük lévő területek tisztántartsa, hó- és síkosságmentes igénybevételének biztosítása ugyanis az Alkotmányban védeni rendelt értékek megóvását szolgálja. Az Alkotmánybíróság már több döntésében, legutóbb - elvi jelleggel - a kerékbilincs használatára vonatkozó önkormányzati rendeleti előírások alkotmányossága vizsgálatáról szóló 1256/H/1996. AB határozatban mutatott rá arra, hogy olyan alkotmányos védelemben is részesülő értékek, mint a polgárok egészsége, testi épsége, környezete megóvása érdekében az önkormányzat korlátozó, illetve kötelező tartalmú előírások megalkotására is jogosult. (ABK. 1996. december 447, 452.)

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 12. §-a alkotmányellenességét nem állapította meg és az indítványt ebben a vonatkozásában elutasította.

3. Az Ör. ugyancsak támadott 14. §-a a következőket tartalmazza:

"(1) Az ingatlan tulajdonosa a közterület feltakarításából keletkezett hulladékot a rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetben köteles elhelyezni. Amennyiben ennek mennyisége a szokásos háztartási hulladék fogalmánál meghatározott mértéket meghaladja, a rendszeres hulladékszállítás keretein kívül köteles erről gondoskodni.

(2) Tilos az ingatlan vagy a közterület feltakarításából keletkezett hulladékot a közterületen a fentiektől eltérő módon elhelyezni, illetőleg a csapadékelvezető rendszerbe önteni."

A Kötv. már idézett 2. § c) pontja a helyi önkormányzatot hatalmazza fel arra, hogy a települési szilárd hulladék elszállítása rendjét és módját meghatározza. Az Ör. idézett 14. §-a e felhatalmazás keretében kötelezte az ingatlantulajdonosokat a közterület takarításából származó hulladék jelzett módon történő elszállítására.

Az Alkotmánybíróság a vázoltakra tekintettel a sérelmezett rendelkezés alkotmányellenességét nem állapította meg és a megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

4. Az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a települési szilárd hulladék elszállítása díjáról rendelkező 31. §-át is kifogásolta.

Az indítvány benyújtását követően Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/1996. (XI. 21.) rendeletével az Ör.-t módosította és a 31. §-t új tartalommal állapította meg. Míg az Ör. 31. §-ának támadott szövege a díjat lakóegységenként határozta meg, e rendelkezés hatályos szövege (a 31. § (1) bekezdés első mondata) azt írja elő, hogy "a szolgáltatási díjat a használt hulladékgyűjtő edényzet mérete és ezek ürítésének gyakorisága alapján kell megfizetni".

A Kötv. 2. § f) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzatot, hogy rendeletében megállapítsa "az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét".

Az idézett törvényi szabályozás alapján az önkormányzat jogosultsága, hogy a települési szilárd hulladék elszállítása díjáról rendelkezzék. Az önkormányzat a díjfizetés alapja meghatározásánál is nagyfokú önállósággal rendelkezik. Mivel azonban - törvényi felhatalmazás alapján - szerződéses jogviszony elemét szabályozza, tiszteletben kell tartania a polgári jog olyan általános alapelvét, mint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűsége követelményét. (Ptk. 201. §)

Mivel az indítvány az Ör. 31. § hatályos szövegét érintő kifogást nem tartalmazott, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja szerint pedig utólagos absztrakt normakontroll keretében csak hatályos jogszabály vizsgálatára van lehetőség, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében okafogyottnak minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megszüntette.

Budapest, 1997. február 24.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére