A Nyíregyházi Törvényszék Pf.22053/2006/8. számú határozata öröklési szerződés megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 79. §, 81. §, 84. §, 206. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 198. §, 200. §, 655. §, 658. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 63. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Ferencz Béláné, Herczku Zsolt, Szendreiné dr. Gergely Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Nyírbátori Járásbíróság P.20127/2006/30., *Nyíregyházi Törvényszék Pf.22053/2006/8.*, Kúria Pfv.21054/2007/9.

***********

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

N y í r e g y h á z a

3.Pf.22.053/2006/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság az 1085 Budapest, József krt. 53. szám alatti székhelyű dr. Selyeby Judit ügyvéd által képviselt felperesnek - a személyesen eljáró alperes ellen öröklési szerződés felbontása és egyéb iránt indított perében a Nyírbátori Városi Bíróság 2006. október 25. napján kelt P.20.127/2006/30. sorszámú ítélete ellen alperes által 32. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í t é l e t e t

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatja, és a felek között 1999. november 9. napján létrejött öröklési szerződést részben módosítja:

Arra kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2007. március hótól kezdődően előre, minden hó 5. napjáig havi 20.000 Ft (Húszezer forint) életjáradékot.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja, nem fellebbezett részét nem érinti.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 /tizenöt/ napon belül a felperesnek 20.000 Ft (Húszezer forint) másodfokú részperköltséget.

Köteles megfizetni az alperes az Államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására - az ott közölt időben és módon - 162.000 Ft (Egyszázhatvankettőezer forint) feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a peres felek között 1999. november 9. napján a hatvani közjegyző előtt kötött öröklési szerződést megszüntette, és arra kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 143.000 Ft-ot. Kötelezte az alperest ugyanakkor, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 85.000 Ft perköltséget, míg a felperest arra, hogy ugyanezen időn belül fizessen meg az alperesnek 15.000 Ft perköltséget.

Rendelkezett az ítélet jogerőre emelkedését követően és esetére az alperes javára az öröklési szerződés biztosítására szóló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törléséről.

Külön kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala külön felhívására 39.410 Ft állam által előlegezett szakértői díjat, valamint az Illetékhivatal külön felhívására 102.000 Ft eljárási illetéket. A bíróság ugyanakkor alperes kártérítés megfizetése iránt előterjesztett viszontkeresetét elutasította.

Az ítélet ellen annak részbeni megváltoztatása, - fellebbezési hivatkozásának a Pp. 3. § (2) bekezdés szerinti valós tartalmi értelmezése alapján elsődlegesen az öröklési szerződés megszüntetése iránt előterjesztett kereset elutasítása, másodlagosan annak életjáradéki szerződéssé történő átalakítása - végett az alperes élt fellebbezéssel.

Kérte ugyanakkor a felperest a viszontkereseti kérelemnek megfelelő tartalommal 2.700.000 Ft biztatási kár megfizetésére kötelezni.

Fellebbezése indokaként a Polgári perrendtartás általános elveinek kimerítő felsorolásán túl az ügy érdemét érintően az elsődleges felperesi kereseti kérelemmel kapcsolatos fellebbezés indokaként a Ptk. 658. § (1) bekezdésében foglaltakra alapozottan állította, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból okszerűtlen és téves jogkövetkeztetéssel adott helyt a felperes keresetének, miután az alperes hivatkozása szerint a perben ítéleti bizonyosságra okot adó módon igazolta, hogy szerződéses kötelezettségének - e pontban eltérően az időpont tekintetében az elsőfokú megállapítástól - egészen 2006. novemberéig eleget tett. Teljesítési szándéka és képessége ezután is fennállott, azonban a jogosult felperes egyoldalú, önkényes és szerződésszegő elzárkózó magatartása miatt a továbbiakban ténylegesen részére szerződésszerű szolgáltatást nyújtani nem tudott.

A perben meghallgatott hozzátartozók közül 1. számú, 2. számú, valamint a 3. számú tanú vallomásait a bizonyítékok közül kérte kirekeszteni, mint elfogultaktól származót külön figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint nevezettek azok, akik önös érdektől vezérelve édesanyját ellene fordították és a perindításban is döntően befolyásolták.

Sérelmezte, hogy a perben mindvégig éppen ezen jogosulti magatartásra alapozottan kérte annak megállapítását, hogy a szerződésben foglalt havi 20.000 Ft szolgáltatást a jövőben nem természetben, hanem pénzben teljesíthesse, azonban az elsőfokú bíróság sommás indokolása szerint erre nem látott lehetőséget, mivel álláspontja szerint a szerződő felek, mint hozzátartozók közötti kapcsolat végleges jelleggel helyrehozhatatlanul megromlott.

Minden tekintetben fenntartotta ugyanakkor a viszontkereseti kérelmével összefüggésben tett tényállításait, bizonyítási indítványát és észrevételét, amely döntően a perben beszerzett szakértői vélemény érték-megállapításaira és munkamódszerére vonatkozott. Sérelmezte, hogy az összegszerűség meghatározása során az elsőfokú bíróság annak ellenére fogadta el, mint aggálytalant ítélkezése alapjául az igazságügyi szakértő perbeli leletét, hogy az az építési anyagok tényleges értékére vonatkozó megállapítást nem tartalmazott, jóllehet ez is kiadás volt az alperesi oldalon, csak azokat a felperes és az őt befolyásoló hozzátartozói kör tiltakozása ellenére nem építette be.

Álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság indokolatlan, egyoldalú és következetlen pervezetése folytán jogai helyes, perrendtartásszerű gyakorlásában akadályozva volt, ezért eshetőlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását, mely esetre kérte a megismétlendő eljárásra számára a teljes költségmentes perlési kedvezmény biztosítása mellett pártfogó ügyvéd kirendelését.

Ellenkérelmében a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és az alperesnek a másodfokú perköltségben való marasztalását kérte, melyet összegszerűségében nem jelölt meg.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság hosszadalmas és mindenre kiterjedő bizonyítási eljárást folytatott le. Az alperes alaptalanul sérelmezi, hogy perbeli jogai rendeltetésszerű gyakorlásában akárcsak korlátozva lett volna, az alperes fellebbezése az elsődleges kereset tekintetében semmilyen olyan lényegi tényt vagy körülményt nem tartalmaz, amely kellően helyes súllyal értékelést az elsőfokú döntésben ne nyert volna.

Az alperesi viszontkeresettel összefüggésben pedig az elsőfokú bíróság helyesen minősítette megalapozatlannak azt, így a felperesi álláspont szerint az összegszerűség bizonyítása szakértő útján sem lett volna indokolt, mivel a viszontkereseti kérelem jogalapja nem állapítható meg.