A Debreceni Törvényszék K.701003/2021/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FÖLDFORGALMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek.] Bírók: Csilek Árpád, Moskovitsné dr. Tőkés Mónika, Szászi Ádám

Debreceni Törvényszék

103.K.701.003/2021/14.

Felperes: Felperes

Cím2

Felperesi képviselő: jogi képviselő2 ügyvéd

cím8

Alperes: alperes

(cím1)

Alperesi képviselő: jogi képviselő3 kamarai jogtanácsos

Alperesi érdekelt: érdekelt5

cím11

Alperesi képviselő: jogi képviselő4 ügyvéd

cím10

A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűsége

Í T É L E T

A bíróság az alperes ügyszám ügyiratszám alatti határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 50.000 (ötvenezer) forint költséget.

A bíróság megállapítja, hogy a feljegyzett 30.000 (harmincezer) forint peres eljárási illeték az állam terhén marad.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

[1] A bíróság a megelőző közigazgatási eljárás iratai, továbbá a felek által előterjesztett beadványok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A perben nem álló egyéb érdekelt1, egyéb érdekelt2, egyéb érdekelt3 és egyéb érdekelt4, mint eladók, továbbá az érdekelt, mint vevő adásvételi szerződést írt alá 2020. november 27-én a település, helyrajzi szám helyrajzi szám alatti szántó művelési ágú ingatlanra vonatkozóan. Az érdekelt az okiratban kifejtette, hogy elővásárlási joga helyben lakói jogcímen áll fent az ügylet tekintetben.

[3] Az adásvételi szerződés kifüggesztésre került az illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján az elővásárlásra jogosultak értesítése végett, melynek eredményeként a felperes terjesztett elő elfogadó nyilatkozatot. A nyilatkozatban írtak szerint a felperesnek elővásárlási joga állt fenn állattartó telep üzemeltetésére figyelemmel, hivatkozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 18. § (2) bekezdés a) pont, ab) alpontjában foglaltakra. A felperes szerint emellett elővásárlási joga állt fenn helyben lakóként, továbbá úgy is, mint családi gazdálkodó tagja, a Fftv. 18. § (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés a) pontja alapján. Felperes az elővásárlási jogcímei alátámasztása végett hatósági bizonyítványt csatolt állattartási tevékenységről nyilvántartott adatokról, továbbá családi gazdaságról, mellékelte a földművesként történő nyilvántartásba vételi határozatot.

[4] A kamara a ügyszám2 iktatószám alatti nyilatkozatában az ügylet létrejöttét mind a felperes, mind pedig az érdekelt tekintetében támogatta. Az alperes az ügyszám ügyiratszám alatti határozatával az adásvételi szerződést az érdekelttel hagyta jóvá, míg azt a felperes tekintetében megtagadta. A határozatban írtak szerint a felperes kapcsán megállapította, hogy nem felel meg a Fftv. 18. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jogcím feltételeinek, miután gazdasága nem minősül nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak, valamint az állatsűrüséggel kapcsolatos előírásnak. Az alperes szerint mivel az elfogadó nyilatkozatban meghatározott elővásárlási jog nem a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, így a Fftv. 23. § (1) bekezdés dc) pontjában meghatározott megtagadási ok állt fenn, amelyre tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szerv a továbbiakban nem vizsgálja az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlási jogának fennállását. Az elfogadó jognyilatkozatnak az alperes szerint az elővásárlási jogosultság jogalapját a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia.

[5] A felperes terjesztett elő keresetet az alperes határozatának megsemmisítése és új eljárásra kötelezés iránt. Beadványában a felperes utalt a BDT2018.3907 szám alatti eseti döntésben foglaltakra és a Debreceni Törvényszék egy ítéletére, mint amelyekből következően az elővásárlási jogot gyakorló személynek lehetősége van arra, hogy több elővásárlási jogalapot is megjelöljön, melyek önállóan vizsgálandóak. Utalt arra, hogy az ez alapján kialakult gyakorlat nem ellentétes a 2/2021. számú KJE határozatban foglaltakkal, amennyiben azok együttes alkalmazására kerül sor.

[6] A felperes szerint az elővásárlási nyilatkozata nem meríti ki az Fftv. 23. § (1) bekezdés d) és c) pontjában foglaltakat, ugyanis a Fftv. 18. § (1) bekezdés d) pont, valamint a (4) bekezdés a) pont szerinti elővásárlási jog vonatkozásában nincs eltérés a jogszabályi előírás és a felperes által előadottak között, megállapítható a felperes elővásárlási jogcíme, valamint, hogy az mely törvényen és ranghelyen alapul. A felperes előadta, hogy a helyben lakással és a családi gazdasággal összefüggő nyilatkozata egyértelmű volt, az alkalmas volt az elővásárlás jogalapjának megállapítására, a felperes elővásárlási joga az érdekeltét megelőzi, az nem sértette a Fftv. 21. § (5) bekezdését és a Fétv. 13. § (3) bekezdésében írtakat.

[7] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását, fenntartotta a határozatában foglaltakat. Az alperes szerint a Fftv. 21. § (5) bekezdésben foglaltak megszegésének következménye a Fftv. 21. § (9) bekezdésében írtak alkalmazása, hivatkozott az alperes a Kúria 2/2021. számú KJE határozat [28] bekezdésében írtakra. Az alperes szerint a KJE határozatban foglaltakból következően a BDT-ben írt jogértelmezés meghaladott.

[8] Az érdekelt az alperes pernyertessége érdekében lépett perbe, indítványozta a kereset elutasítását. Az érdekelt szerint miután a jelen ügyben irányadó jogszabályi rendelkezések 2020. július 01-jétől kezdve hatályosak, így a felperes által hivatkozott BDT nem irányadó, a jogszabályváltozást követően nem jelölhető meg több jogalap vagylagosan, a valótlan ranghely a teljes jognyilatkozat megtagadását eredményezi.

[9] A kereset az alábbiak szerint alapos:

[10] A Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;

b) a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,