A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26957/2013/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (Műk. r.) 19. §] Bíró: Kobli Ilona

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26957/2013/8.*, Kúria Kfv.37721/2013/6., 3043/2015. (II. 20.) AB végzés

***********

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.K.26.957/2013/8.

A bíróság dr. Kaiser István ügyvéd által képviselt ...felperesnek ...helyettes megyei tiszti főorvos által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészséügyi Szakigazgatási Szerve (9024 Győr, Jósika u. 6.) alperes ellen működési engedély visszavonása tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes az illetékes állami adóhatóság felhívására és számlájára 30.000 Ft (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket, továbbá 15 napon belül az alperes részére 10.000 Ft (tízezer) forint perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a tárgyalás adatai, valamint a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi társaság ügyvezetője háziorvosként adásvétel jogcímén működtetési jogot vásárolt, melynek üzemeltetője a felperesi társaság volt. 2006. március 23-án az I. fokú hatóság jogelődje által 1176-3/2006. szám alatt kiadott és többször módosított működési engedély alapján területi kötelmű házi gyermekorvosi ellátás és gyermek tüdőgyógyászat tevékenységet végzett Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott S. L.u. ... szám alatti gyermekorvosi rendelőben (7. sz. gyermekorvosi körzet)

A működési engedélyezési eljárásban becsatolta a felperes a Soproni Önkormányzattal megkötött, a 7. sz. gyermekorvosi körzet ellátására vonatkozó megbízási szerződést, mely 2006. május 1. napjától 2011. december 31. napjáig terjedő határozott időre jött létre.

A megbízó önkormányzat a szerződésben foglaltaknak megfelelően bocsátotta a S., L. u. ..sz. alatt rendelőt, valamint a hozzá tartozó egészségügyi célokat szolgáló közös helyiségek használatát a felperes rendelkezésére. A szerződő felek által kötött "feladat-ellátási megállapodás területi ellátási kötelezettség, házi gyermekorvosi szolgálat végzésére" megnevezésű megállapodás 2011. december 31-el lejárt.

Az önkormányzat kezdeményezte a 2012. évtől hatályos megállapodás megkötését. A megállapodás tervezetét a felpereshez eljuttatta, aki a tervezet több pontjával nem értett egyet, módosítási indítványait azonban az önkormányzat nem fogadta el, megállapodás a felek között ennek megfelelően nem jött létre.

A felperesi társaság jelezte az önkormányzat felé azt is, hogy feladat-ellátási megállapodás megkötésére egyébként sincs szükség, tekintettel arra, hogy a praxis működtetőjének a tevékenység végzése, működtetési jog engedély alapján egyébként jogszabályi kötelezettsége.

Az önkormányzat jelezte az I. fokú hatóságnak, hogy a gyermekorvos 2012. január 1- napjától nem rendelkezik önkormányzati feladat-ellátási szerződéssel, annak aláírását többszöri kérésükre is megtagadta.

Az I. fokú hatóság végzésben határidő kitűzése mellett a 96/2003. (VII. 15.) Kormányrendelt (továbbiakban: kormányrendelet) 8.§ (4) bekezdés a.) és c.) pontja szerinti hiánypótlás teljesítésére hívta fel a felperest, ami az ingatlan használata jogcímének, telephelye és a tárgyi eszközök használata jogcíme igazolását jelentette.

Az önkormányzat kifejezte azon szándékát, hogy az érintett gyermekorvosi körzet ügyének rendezése érdekében a felperesi társasággal feladat-ellátási szerződést meg kívánja kötni, az ügyintézési határidő meghosszabbításra került, majd a felek közötti egyeztető tárgyalásra figyelemmel az eljárás felfüggesztése is indokolttá vált. Megegyezésre, illetőleg megállapodás megkötésére nem került sor, ezért az I. fokú hatóság a hiányok pótlása érdekében VIII-R-051/00267-34/2012. szám alatt kötelező határozatot hozott, melyet a felperes fellebbezése alapján eljárt alperes VIII-R-047/1092-2/2012. szám alatt helybenhagyott.

A határozat felülvizsgálata iránti keresetet a bíróság 15.Kpk.50.022/2013. szám alatt nem peres eljárásban bírálta el.

A felperesi társaság a számára nyitva álló határidőn belül elfogadható módon csak a tárgyi eszközök használatának jogcímét igazolta.

A hiánypótlásra kötelező határozatban biztosított 3 napon belül a 7. számú gyermekorvosi körzet ellátására vonatkozó érvényes szerződését nem mutatta be és nem igazolta a S., L. u. ... szám alatti ingatlan használatának jogcímét sem.

Ezen előzmények után az I. fokú hatóság megállapította, hogy a felek között korábban még volt feladat-ellátási szerződés biztosította a gyermekorvos részére az ingatlan használatának jogcímét és az ellátás telephelyét.

A megállapodás megszűnésével új szerződés hiányában a társaság jogcím nélküli használója nevezett rendelőnek és telephellyel sem rendelkezik. A telephely megléte a tevékenység folytatásának egyik feltétele. Erre figyelemmel VIII-R.051/00267-39/2012. számú határozatában a 2006. március 23-án 1176-3/2006. iktató szám alatt megadott és többször módosított egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély S. L. u. .. szám alatti telephelyen területi ellátási kötelmű házi gyermekorvosi szakmára és a szakmához tartozó szolgáltatások végzésére vonatkozó részét visszavonta.

Döntését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 123.§ (1) és (2) bekezdésében, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Eitv.) 6.§ (1) bekezdése a.) pontjára, valamint az egészségügyi szolgáltatások gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 11.§ (2) bekezdés b.) pontjában, 14.§-ában, 16.§-ában és a 19.§ (1) bekezdés h.) pontjában írtakra alapította.

A felperes fellebbezésében lényegében arra hivatkozott, hogy a 2012. januártól bevezetésre került praxisjog fogalom, még konkrétabban az adott praxishoz köti a tulajdonjog gyakorlását, és ez nem szerződésfüggő önkormányzati kötöttség.

Az önkormányzat egészségügyi alapellátási kötelezettsége egyben a tulajdonjog gyakorlás feltétel nélküli biztosítása, terület ellátási kötelezettsége van, mint a praxis működtetőjének a tevékenység végzése a működtetési jog engedélye alapján egyébként jogszabályi kötelezettsége.

Ezen túl a R. 19.§ (1) bekezdés h.) pontjával kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az csak 2012. július 1-től hatályos, álláspontja szerint ez a joghely nem volt alkalmazható, s ez a joghely álláspontja szerint törvény-, egyben alkotmányellenes is, mert ellentétes a jogforrással és törvényellenes konkuráló jogkör alkalmazását jelenti.

A működtetési jog tulajdonjogi jellegével kapcsolatos álláspontját fejtette ki részletesen, majd utalt arra, hogy az önkormányzati törvényben nem szerepel a területi ellátási kötelezettség, ezért sem szerződhet az önálló orvos az önkormányzattal, mivel a folyamatos ellátási kötelezettség biztosítására az önkormányzat ugyanúgy kötelezett, választási lehetősége nincs, mert csak egy tulajdonos van a törvényileg praxis működtetésre kötelezett, ez pedig az önálló orvos. Az önálló orvosi törvényben nem szerepel a működési engedély, a praxisjog gyakorlása az önálló orvosi tevékenység, melynek két feltétele van a praxisjog és praxis engedély. A működési engedély nem hivatkozott törvényi feltétel, azt kormányrendelet szabályozza, s ez a kormányrendelet a Jat. 1.§ (2) bekezdése alapján nem übereli az önálló orvosi törvényt, ebből következően törvényi kötelezettség miatt kötelező kiadni és folyamatosan fenntartani a működési engedélyt. A Jat. 1.§ (2) bekezdése szerint alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, erre figyelemmel a 2012. júliustól bevezetett R. 19.§ (1) bekezdés h.) pontja közjogi érvényesség tekintetében tarthatatlan.