A Szegedi Törvényszék P.21499/2006/28. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 200. §, 210. §, 235. §, 236. §, 237. §, 319. §, 365. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 318. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 30. §, 63. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kiss Gabriella

Csongrád Megyei Bíróság

22.P.21.499/2006/28.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a dr. Tóth Klára ügyvéd (6724 Szeged, Egressy B. u. 11.), valamint a dr. Pakai András ügyvéd (6722 Szeged, Tisza L. krt. 71.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe, levelezési címe) és a dr. Pakai András ügyvéd (6722 Szeged, Tisza L. krt. 71.) által képviselt II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe) felpereseknek - a dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz. 3.) által képviselt I. rendű alperes neve (I.r. alperes székhelye) valamint a dr. Szabó Tamás ügyvéd (6720 Szeged, Széchenyi tér 8.) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe ) alperesek ellen - szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Megkeresi a bíróság a Szegedi Körzeti Földhivatalt, hogy az I.r .alperes (I.rendű alperes neve, törzsszáma, címe) tulajdonjogát, valamint a II.r. alperes (II.rendű alperes neve, törzsszáma, címe) 7.630.000,- (Hétmillió-hatszázharmincezer) forint és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjogát a II.r. felperes helyrajzi száma, címe alatti lakásingatlanról, valamint a hozzátartozó 1. számú garázsingatlanról törölje, egyidejűleg az I. (I.rendű felperes neve, születési helye, ideje, anyja neve, címe) és II.r. (II.rendű felperes neve, születési helye, ideje, anyja neve, címe) alperesek egymás közti 1/2-1/2 arányú tulajdonjogát jegyezze vissza.

Kötelezi a bíróság az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek 400.000,- (Négyszázezer), a II.r. felperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) forint perköltséget, valamint külön felhívásra az államnak 648.000,- (Hatszáznegyvennyolcezer) forint illetéket.

Kötelezi továbbá a II.r. alperest, hogy szintén 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek 200.000,- (Kettőszázezer), a II.r. felperesnek 100.000,- (Egyszázezer) forint perköltséget és külön felhívásra az államnak 252.000,- (Kettőszázötvenkettőezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál 5 példányban kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címzetten.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha ezt a felek kérték, továbbá ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, avagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél és annak módosításai, az alperesi ellenkérelmek, a csatolt és beszerzett okiratok (többek közt a földhivatali iratok, a Szegedi Városi Bíróság 16.B.732/2007. számú büntetőeljárásból bekért iratok), és a peres felek által előadottak alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperesek házastársak voltak. Kapcsolatuk megromlása miatt döntöttek az 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukat képező II.r. felperes címe alatti 79 m2 alapterületű lakás- és a hozzá tartozó 1. számú, 12 m2 területű garázsingatlan értékesítése mellett.

2005. július 25-én a felperesek adásvételi szerződést kötöttek az I.r. alperesi vevővel az ingatlanra (az I.r. felperes - mint a II.r. alperes mobilbankára - hosszabb ideje kapcsolatban állt az I.r. alperessel, annak akkori ügyvezetőjével). A szerződéskötés során az I.r. alperes képviseletében a Cégjegyzékbe bejegyzett képviseletre jogosult járt el. A szerződési feltételek megbeszélése azonban a szerződéskötés előtti napon történt, ekkor az I.r. alperest ügyvezető 1 képviselte. Ő a szerződéskötéskor is jelen volt a felpereseken, cégjegyzékbe bejegyzett képviselőn, az okiratszerkesztő ügyvéden, valamint az aláíráskor megjelent két tanún kívül. A szerződésben kikötött vételár 18.000.000,- forint volt, amiből 17.000.000,- forint a lakás, míg 1.000.000,- forint a garázs vételára. Az I.r. alperes a teljesítést részletekben vállalta akként, hogy 6.000.000,- forintot a szerződés aláírásától számított 30 napon belül, 8.000.000,- forintot 2005. december 15-ig, 4.000.000,- forintot pedig 2006. január 31-ig fizet meg. Egyidejűleg a felperesek számára elállási jogot kötöttek ki arra az esetre, ha a teljes vételárat a vevő az utolsó részletre megszabott határidőig nem fizeti meg. A szerződés 3. pontjában a felperesek tulajdonjogukról lemondtak, és hozzájárultak annak a vevő javára történő átvezetéséhez már a szerződéskötéssel egyidőben. A birtokbaadás napját a teljes vételár kiegyenlítésének napjában határozták meg. A 6. pontban rögzítették, hogy a vevő az ingatlant továbbértékesítési céllal vásárolta meg. A felek, az okiratszerkesztő ügyvéd és a tanúk a szerződést együttes jelenlétükben, elolvasást követően aláírták.

A felperesek kérelmére 2006. július 27-én a szerződést kiegészítették a felek azzal, hogy az első vételárrészletből 2.000.000,- forintot foglalónak tekintenek. Két tanú jelenlétében ezt az okiratot is aláírta az I.r. alperes képviseletében eljáró cégjegyzékbe bejegyzett képviselő és az eladók.

Az I.r. alperes tulajdonjogát a Szegedi Körzeti Földhivatal 73957/2005.07.27 számú határozatával bejegyezte, amit azonban kizárólag az I.r. alperesnek kézbesített 2005. szeptember 14-én, a felperesnek nem.

A vevő a vételárat nem fizette meg. Az I.r. alperesnek (illetőleg a képviseletében eljáró természetes személyeknek) már a szerződéskötéskor sem állt szándékában a vételár megfizetése, erre anyagi lehetősége sem volt meg. Az ingatlant tovább értékesíteni sem akarta. A vevő célja kizárólag az volt, hogy a perbeni ingatlan fedezetül adása mellett nagyobb összegű bankkölcsönhöz jusson, amiből egyéb esedékes tartozásait rendezi. Mindezekről a felpereseket nem tájékoztatta.

2005. szeptember 5-én a perben nem álló cég - melynek képviseletében ugyancsak ügyvezető járt el - kölcsönszerződést kötött a II.r. alperesi hitelezővel 7.630.000,- forintos kölcsönösszegre. Ugyanezen a napon az I.r. alperes mint zálogkötelezett és a II.r. alperes mint zálogjogosult közt jelzálogjog szerződés jött létre a cégnek juttatott kölcsön biztosítékául a perbeni ingatlanra a tőkeösszeg és járulékai erejéig. Az I.r. alperes képviseletében ekkor is ügyvezető járt el, aki ebben az időszakban vezető tisztségviselője volt a cégnek. A jelzálogjogot a Szegedi Körzeti Földhivatal 80.368/2005.09.06 számú határozatával 2005. szeptember 6-án bejegyezte.