32014D0536[1]

2014/536/EU: A Bizottság határozata ( 2014. augusztus 14. ) a Görög Köztársaság számára a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseivel összefüggésben engedélyezett eltérésről

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. augusztus 14.)

a Görög Köztársaság számára a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseivel összefüggésben engedélyezett eltérésről

(az értesítés a C(2014) 5902. számú dokumentummal történt)

(2014/536/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 44. cikke (1) bekezdésére és 48. cikkére,

tekintettel a Görög Köztársaság 2012. január 17-én és 2003. december 5-én kelt kérelmére,

a tagállamok számára a kérelemről nyújtott tájékoztatást követően,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) 2012. január 17-én a görög Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatügyi Minisztérium (a továbbiakban: YPEKA) kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be a Bizottsághoz a 2009/72/EK irányelv 44. cikke (1) bekezdésének értelmében, és eltérést kért a 2009/72/EK irányelv III. és VIII. fejezetétől azon görög szigetek számára, amelyek nem kapcsolódnak a görög szárazföld villamosenergia-rendszeréhez (a továbbiakban: nem összekapcsolt szigetek).

(2) 2012. szeptember 12-én a Bizottság felkérte a görög energiaszabályozó hatóságot (a továbbiakban: RAE), hogy véleményezze a kérelmet. A RAE 2012. november 16-án válaszolt a felkérésre (a továbbiakban: RAE-vélemény).

(3) 2013. december 17-én, 2013. december 23-án, 2014. február 4-én, 2014. február 28-án és 2014. március 17-én a RAE további beadványokat nyújtott be a kérelem alátámasztása céljából.

(4) 2014. március 14-én (és a 2014. március 20-án kiküldött kiegészítésben) a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat a kérelemről a 2009/72/EK irányelv 44. cikke (1) bekezdése szerint, és kérte, hogy amennyiben szükségesnek tartják, 2014. március 25-ig nyújtsák be észrevételeiket. Egyetlen tagállam sem nyújtott be észrevételeket.

(5) Ezzel a kérelemmel az YPEKA megújította a Fejlesztési Minisztérium által 2003. december 5-én a 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 26. cikkének (1) bekezdése értelmében benyújtott kérelmet (a továbbiakban: első kérelem), amelyben a minisztérium eltérést kért a 2003/54/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől. Bár történtek előzetes lépések az első kérelem kivizsgálására, a 2003/54/EK irányelv 26. cikkének (1) bekezdése szerint kért eltérésnek sem az engedélyezésére, sem az elutasítására nem került sor.

2. AZ YPEKA ÁLTAL BENYÚJTOTT KÉRELEM

2.1. A KÉRT ELTÉRÉS HATÁLYA

(6) A kérelem a 2009/72/EK irányelv III. és VIII. fejezetétől kér eltérést.

(7) A 2009/72/EK irányelv III. fejezete az engedélyezési eljárásra és az új kapacitások létesítésére vonatkozó versenytárgyalási eljárásra vonatkozik. A VIII. fejezet a harmadik felek hozzáférésére, a piacnyitásra és a közvetlen vezetékekre vonatkozik.

2.2. A NEM ÖSSZEKAPCSOLT SZIGETEK VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREINEK JELENLEGI SZERVEZETE

(8) A görög energiapiacokat elsősorban a 4001/2011. sz. görög törvény szabályozza, amely a 2009/72/EK irányelv átültetése. A 4001/2011. sz. törvény 2011. augusztus 22-én lépett hatályba.

(9) A görög elosztórendszert a DEDDIE SA (a továbbiakban: DEDDIE) üzemelteti, amely 100 %-ban a hagyományos görög villamosenergia-termelő és -szolgáltató, a Public Power Corporation (a továbbiakban: PPC) tulajdonában van, de amely jogilag és funkcionálisan attól függetlenül működik. A DEDDIE által üzemeltetett hálózati eszközök tulajdonosa a PPC.

(10) A 4001/2011. sz. törvény 127. cikke értelmében a DEDDIE a felelős a görög villamosenergia-elosztó rendszer fejlesztéséért, üzemeltetéséért és fenntartásáért, és ez a rendszer magában foglalja a nem összekapcsolt szigetek villamosenergia-elosztó rendszereit is.

(11) Ezen kívül a DEDDIE a felelős a nem összekapcsolt szigetek villamosenergia-rendszereinek üzemeltetéséért is. Ezek a feladatok az alábbiakat foglalják magukban: i. termelésfejlesztési terv kidolgozása a szigetüzemben működő mikrorendszerek számára, beleértve a más nem összekapcsolt szigetekkel való összekapcsolásukra irányuló programot is; ii. annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges helyszínek az új termelőkapacitás telepítésére, a meglévő kapacitás vagy az átviteli komponensek bővítésére, valamint a görög villamosenergia-elosztó rendszernek a nem összekapcsolt szigetekre és a szigetüzemben működő mikrorendszerekre való kiterjesztésére; iii. olyan szerződések kötése az engedélyesekkel, amelyek szabályozzák a villamos energia szállítását a rendszerbe és a rendszerből, a nem összekapcsolt szigetek elosztórendszereinek nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat, a villamosenergia-termelők bevételeit, a fogyasztóknak és a szolgáltatóknak a nekik szállított villamos energiáért felszámított díjakat, valamint a speciális számlákon végzett egyéb terheléseket és jóváírásokat, például a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért járó díjazást.

(12) A 4001/2011. sz. törvény 137. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden áramfogyasztót jogosult fogyasztónak kell tekinteni, kivéve a szigetüzemben működő mikrohálózatok fogyasztóit, akikre ugyanezen törvény 139. cikke alkalmazandó.

(13) A 4001/2011. sz. törvény 133. cikkének (3) bekezdése szerint:

"Azon esetek kivételével, amikor a villamos energiát megújuló energiaforrásokból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt vagy hibrid erőművekkel állítják elő, valamint a saját célra termelő erőművek esetét kivéve, ha engedélyezett az eltérés a 139. cikk rendelkezései szerint, akkor a PPC SA csak bizonyos engedélyezési szabályok szerint kaphatja meg a termelési engedélyt. A PPC SA felelős a zavartalan ellátásért azon szigetüzemben működő mikrorendszerekben, amelyekhez megkapja az engedélyt, és pénzügyi szempontból is ő felelős ezen szigetek villamosenergia-rendszereinek hosszú távú üzemeltetéséért."

(14) A 4001/2011. sz. törvény 134. cikke szerint:

"Az e törvény 139. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a szigetüzemben működő mikrohálózatokhoz kizárólag a PPC SA kaphat ellátási engedélyt az Engedélyezési Szabályok követelményei szerint. Kérésre a PPC SA a nem jogosult fogyasztókat is köteles villamos energiával ellátni."

(15) A 4001/2011. sz. törvény 139. cikke értelmében a 4001/2011. sz. törvény rendelkezéseitől való eltérések a 2009/72/EK irányelv 44. cikkének rendelkezései szerint adhatók meg.

(16) A 3426/2005. sz. görög törvény 28. cikke szerint elfogadott PD5/EL/B/F IB/12924. sz. miniszteri döntés kimondja, hogy a nem összekapcsolt szigeteken található fogyasztók villamos energiával történő ellátása bármely villamosenergia-termelő által általános gazdasági érdekű közszolgáltatási kötelezettségnek minősül. A társadalmi kohézió biztosítása érdekében a nem összekapcsolt szigeteken működő villamosenergia-szolgáltatóknak olyan áron kell szolgáltatniuk a villamos energiát, amely minden fogyasztói kategória esetében azonos az összekapcsolt görög rendszerben alkalmazott árakkal.

(17) A 4001/2011. sz. görög törvény 52. cikke kimondja, hogy a nem összekapcsolt szigeteken található fogyasztók speciális szolgáltatásokra jogosultak mind az árat, mind az ellátás minőségét és biztonságát, mind pedig a szerződéses feltételek átláthatóságát tekintve. A nem összekapcsolt szigeteken közszolgáltatási kötelezettséget teljesítő vállalatok a közszolgáltatásért cserében pénzügyi kompenzációt kapnak, amelyet a RAE 24/2014 határozatában megállapított módszertan alapján számítanak ki (3). Ez a módszertan a nem összekapcsolt szigeteken jelentkező teljes (változó és fix) termelési költségek és az összekapcsolt rendszerben a szolgáltatóknak felszámított teljes piaci ár (a rendszer határköltsége plusz egyéb mechanizmusok a görög összekapcsolt rendszerben) közötti különbségen alapul. A nem összekapcsolt szigeteken teljesített közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt havi alapon és önálló szigetrendszerenként, a RAE ellenőrzése alatt számítják. A nem összekapcsolt szigeteken teljesített közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt egy minden fogyasztóra - tehát a nem összekapcsolt szigeteken lévőkre is - kivetett illetékből fedezik (4). A nem összekapcsolt szigeteken teljesített közszolgáltatási kötelezettség mechanizmusát a LAGIE irányítja, amely görög állami tulajdonban lévő piaci szereplő. A 2011. decemberi D5-EL/B/F1/oik.27547. sz. miniszteri döntés (5), amely a 4001/2011. sz. törvény 55. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul, kimondja, hogy a nem összekapcsolt szigeteken teljesített közszolgáltatást minden szolgáltatónak fel kell ajánlania, tehát minden szolgáltató jogosult ilyen kompenzációra.

(18) A másodlagos jogszabályok részletesebben szabályozzák a villamos energia nem összekapcsolt szigeteken történő előállítását és szolgáltatását. Nevezetesen a 2014. január 28-i 39/2014. számú döntésével a RAE elfogadta a nem összekapcsolt szigetek villamosenergia-rendszereinek irányítási szabályzatát (a továbbiakban: a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat), amely számos kérdést szabályoz a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő rendszerek üzemeltetésével kapcsolatban, beleértve a piacnyitást, a piaci elszámolást és a villamos energia előállítását is. A nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat a kiadásának napján, tehát 2014. február 17-én lépett hatályba.

2.3. A SZIGETÜZEMBEN MŰKÖDŐ RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ PROBLÉMÁK

(19) A kérelem a szigetüzemben működő görög villamosenergia-rendszerek üzemeltetésével kapcsolatban az alábbi problémákra világít rá:

a) a villamos energia iránti kereslet jelenős ingadozása a szigetüzemben működő mikrorendszerekben i. a szigetek gazdasági fejlődésének idegenforgalmi vonatkozásai, illetve ii. a megújuló energiaforrások növekvő részaránya miatt.

Ezek a tényezők hátrányosan befolyásolják mind a hőerőműben történő vagy hagyományos villamosenergia-termelés terhelési tényezőjét, mind az ilyen termelőlétesítményekre irányuló beruházások költségeinek megtérülését;

b) a szigetek időjárásának jelentős ingadozása, ami befolyásolja a keresletet, és meghibásodásokat okoz a termelői rendszerekben, ezért jelentős tartalékokat tesz szükségessé.

(20) A kérelem a szigetüzemben működő görög villamosenergia-rendszerekben folytatott hagyományos energiatermelés fejlesztésével kapcsolatban az alábbi problémákra világít rá:

a) a szigetüzemben működő mikrorendszerekben - elsősorban a lakosság ellenállása miatt - nehéz, gyakran lehetetlen megfelelő helyet találni az új építésű hagyományos erőművek számára;

b) a nem összekapcsolt szigetek kis mérete a hőerőművek hosszú távú fejlesztési terveiben nagy irányváltoztatásokat idézhet elő, mert nem mindig lehet előre látni az áramfogyasztók beruházásait (például nagy idegenforgalmi komplexumok vagy vízi közlekedési létesítmények építését), amelyek gyorsaságot és rugalmasságot igényelnek a villamosenergia-igényekre való reagálásban;

c) a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben a villamos energia iránti igény 2017-ig várhatóan évente 2 %-kal fog emelkedni. Bár a PPC megkapta az engedélyeket a további szükséges kapacitás létesítésére, és a telepítést már be is ütemezték (ez várhatóan minden nem összekapcsolt sziget igényeit fedezi majd 2017-ig a szükséges tartalékokkal együtt), nem mindig sikerült tartani az ütemtervet;

d) a kis terhelés, a terhelés jelentős ingadozásai és a megújuló energiaforrások növekvő részaránya a legtöbb szigetüzemben működő mikrorendszerben behatárolja a hagyományos termeléshez választható technológiai megoldásokat, és kizárólag az alacsony kéntartalmú nehézolajjal és a könnyűolajjal fűtött kisebb erőműveket teszi lehetővé;

e) az új termelőkapacitás beszerzési eljárásai időigényesek. Az engedély kibocsátásától a termelőkapacitás üzembe állításáig két és fél-három év telik el;

f) a görög összekapcsolt rendszer és a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő mikrorendszerek közötti rendszerösszekötők létesítésére vonatkozó elképzelések aláássák az érdeklődést a nem összekapcsolt szigetek hagyományos termelőkapacitásaiba való beruházás iránt. Rendszer-összekapcsolási projektek a Kikládokkal és Krétával vannak tervbe véve.

(21) Mindezek miatt rendszeresen szükségmegoldásokhoz, például dízel meghajtású mobil áramfejlesztők vagy gázturbinák bérléséhez kell folyamodni. A szükségtermelés esetenkénti engedélyezése nem kívánatos, mert a berendezések nem gazdaságos bérletére, nem pedig a megvásárlásukra ösztönöz. A kérelem számos olyan példát felsorol, amikor az előre nem látható események a mobil áramfejlesztők hosszú távú igénybevételéhez vezettek.

(22) A kérelem a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő villamosenergia-rendszerek piacnyitásával kapcsolatban az alábbi problémákra világít rá:

a) a piacnyitás lehetővé tétele érdekében speciális infrastruktúrát kell kialakítani és telepíteni a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő rendszerekben. Az infrastruktúra azokat az irányító központokat is magában foglalja, amelyek szükségesek i. a termelés napi ütemezéséhez, illetve ii. az egyes szigetüzemben működő rendszerekben végrehajtott piaci elszámoláshoz, amelynek keretében a termelési költséget az adott rendszerekben működő szolgáltatók között részarányosan felosztják.

A szükséges infrastruktúra meglehetősen költséges, és ezt a költséget a fogyasztók viselik;

b) a nem összekapcsolt szigeteken fennálló közszolgáltatási kötelezettség miatt a lakossági árak egész Görögországban minden fogyasztói kategóriában azonosak. Ennélfogva a nem összekapcsolt szigeteken felmerülő, az összekapcsolt rendszerben érvényesülő termelési költséghez képest vett magasabb termelési költségeket a nem összekapcsolt szigeteken működő szolgáltatók számára jóvá kell írni úgy, hogy a fogyasztóiknak eladott villamos energia mennyiségével arányosan felosztják közöttük a közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzáció adott részét.

A kérelmező állítása szerint a nem összekapcsolt szigetekre eső átlagos éves változó termelési költség annyira ingadozó, hogy bonyolulttá tenné a piaci elszámolási mechanizmust.

(23) Ennek alapján az YPEKA úgy ítéli meg, hogy a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben a villamosenergia-piac piacnyitással történő működtetéséhez és felügyeletéhez szükséges infrastruktúra kialakításának költségei meghaladják azokat az előnyöket, amelyeket a fogyasztók élveznének a piacnyitásból.

(24) A kérelemben nem szerepel a kért eltérés időbeli hatályának megjelölése.

3. A RAE-VÉLEMÉNY

3.1. AZ ELTÉRÉS HATÁLYA

3.1.1. A 2009/72/EK irányelv III. fejezetétől való eltérés

(25) A RAE-vélemény szerint a III. fejezet tekintetében a 44. cikk (1) bekezdése alapján kért eltérés nem érintené a szigetüzemben működő rendszerben telepíthető új villamosenergia-kapacitásokat, hanem kizárólag csak a meglévő termelőkapacitás felújítását, fejlesztését és bővítését. A meglévő termelőkapacitás azokból az erőművekből áll, amelyek a nem összekapcsolt szigeteken már működnek vagy építés alatt állnak. Ezeken a szigeteken minden újabb erőmű új termelőkapacitásnak számít.

(26) A RAE megjegyzi, hogy a független villamosenergia-termelők (tehát nem a PPC) az utóbbi két évtizedben erős érdeklődést mutattak a megújuló energiaforrások és a kapcsolt erőművek iránt minden szigetüzemben működő rendszerben. Ennek következtében nem indokolt korlátozni a harmadik felek hozzáférését a nem összekapcsolt szigetek villamosenergia-rendszereihez a megújuló energiaforrások és a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő erőművek vonatkozásában.

(27) A RAE kijelentette, hogy nem ellenzi az eltérés engedélyezését az új építésű hagyományos erőművek aktiválásához, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. A 2009/72/EK irányelv 44. cikkének (1) bekezdése azonban nem teszi lehetővé az eltérés engedélyezését az új kapacitásokhoz.

(28) A RAE úgy látja, hogy a meglévő hagyományos erőművek kapacitásának bővítése főleg az olyan rövid távú kapacitáshiányokat enyhíti a nem összekapcsolt szigeteken, amelyek abból erednek, hogy váratlanul károsodik a meglévő kapacitás, vagy késik az új kapacitás telepítése, különösen a nagy kereslettel járó időszakokban (például a nyári csúcsidőszakban). Ezeket a bővítéseket a 2009/72/EK irányelv 8. cikke szerint azonban nyílt versenytárgyalási eljárással kell megvalósítani. Egy ilyen eljárás időigényes és nem felel meg a szükséghelyzetek sürgős igényeinek.

(29) A RAE elfogadja, hogy ezeket a szükséghelyzeteket a PPC-nek kell megoldania. Figyelembe véve azt, hogy a PPC át tud telepíteni hagyományos mobil egységeket olyan szigetekről, ahol kapacitástöbblet van, azokra, ahol hiány van, valószínűleg ez a leggazdaságosabb megoldás.

(30) A RAE hangsúlyozza, hogy minden eltérés esetében meg kell határozni a megfelelő engedélyezési eljárást a szükséghelyzetekre, valamint azt, hogy a 2009/72/EK irányelv 7. cikkéből konkrétan mely kritériumokat kell megvizsgálniuk az illetékes engedélyezési hatóságoknak.

(31) A RAE-vélemény szerint az eltérést korlátozott időtartamra, például legfeljebb 10 évre kell engedélyezni.

3.1.2. Eltérés az irányelv VIII. fejezetétől

(32) A RAE-vélemény szerint a nem összekapcsolt szigeteken a villamos energia kereskedelme gyakorlatilag a nem összekapcsolt szigeteken teljesítendő közszolgáltatási kötelezettséggel és a hozzá tartozó kompenzációval áll összefüggésben, mert i. a nem összekapcsolt szigeteken jelentősen magasabb a villamos energia előállításának költsége, mint a szárazföldön, és ii. a görög állam az minden egyes fogyasztói kategóriában egységes árképzést ír elő az ország egész területén.

(33) A nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályok az óránkénti mérések, az energiarendszer irányító- és vezérlőközpontjai, a monitoring és a kapcsolódó számítástechnikai rendszerek céljára előírják bizonyos mérő- és adatrögzítő berendezések telepítését a nem összekapcsolt szigeteken. A RAE megítélése szerint ez az infrastruktúra továbbra is nélkülözhetetlen:

a) annak biztosításához, hogy a közszolgáltatási kötelezettség költségei átláthatók, megkülönböztetésmentesek és ellenőrizhetők legyenek;

b) a villamosenergia-rendszerek megfelelő üzemeltetéséhez és irányításához, hogy a leggazdaságosabb üzemmód valósuljon meg, és ennek köszönhetően nagyobb mértékben csökkenjen a nem összekapcsolt szigeteken teljesítendő közszolgáltatási kötelezettség díja;

c) a megújuló energiaforrások és a kapcsolt termelés nagyobb arányának eléréséhez, beleértve az olyan megújulóenergiaforrás-technológiákat is, amelyek összetett és speciális követelményeket támasztanak az irányítással szemben (megújuló energiaforrások energiatárolással, naperőművek stb.);

d) a szigetüzemben működő rendszerek irányításában szükséges átláthatóság garantálásához, ezzel biztosítva minden piaci szereplővel, különösen pedig a termelőkkel szemben a diszkriminációmentességet.

(34) A RAE azzal érvel továbbá, hogy attól függetlenül, hogy egy vagy több szolgáltató kapott-e működési engedélyt egy szigetüzemben működő mikrorendszerben, ezt az infrastruktúrát mindenképpen telepíteni kell a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben.

(35) A szóban forgó infrastruktúra telepítésének becsült költsége várhatóan nem lenne több, mint 20-30 millió EUR az összes nem összekapcsolt szigeten, beleértve Krétát és Rodoszt is. A RAE méltányosnak tartja ezt az összeget, különösen a várható előnyök fényében, tehát úgy, hogy ez biztosítaná minden nem összekapcsolt sziget közszolgáltatási kötelezettségének átláthatóságát és ellenőrzését, valamint a szigetüzemben működő rendszerek megfelelő és ellenőrzött működését.

(36) Az YPEKA-val ellentétben a RAE azt az álláspontot képviseli, hogy azzal, hogy a nem összekapcsolt szigeteken egy adott szigetüzemben működő rendszerben több szolgáltató is kap engedélyt, nem jelentkezik jelentős többletköltség az infrastruktúra terén, mivel ugyanarra az infrastruktúrára mindenképpen szükség van a nem összekapcsolt szigeteken működő áramtermelő egységek üzemének napi szintű ütemezéséhez, a piaci elszámoláshoz és a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.

(37) Ezenfelül a RAE úgy látja, hogy a nem összekapcsolt szigeteken lévő fogyasztók számára jelentős többletelőnyökkel járna az, ha több szolgáltató is működne.

(38) A RAE tehát azt az álláspontot képviseli, hogy a nem összekapcsolt szigetek piacain nem indokolt állandó jelleggel kizárni az alternatív szolgáltatókat. A fentiekben leírt szükséges infrastruktúra telepítése várhatóan három-öt év alatt megvalósulna. A RAE nem ellenezné az esetleges eltérést szigorúan erre az időszakra, további meghosszabbítás nélkül.

(39) A RAE megjegyzi továbbá, hogy amennyiben a nem összekapcsolt szigeteken bármely szigetüzemben működő rendszer státusa úgy változna, hogy nem lenne szigetüzemben működő mikrorendszer többé, az eltérés engedélyezésének automatikusan hatályát kell veszítenie. Ez olyan helyeken fordulhat elő, ahol a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereit összekapcsolják a görög összekapcsolt rendszerrel.

4. ÉRTÉKELÉS

4.1. A KÉRELEM JOGALAPJA

(40) A 2009/72/EK irányelv 44. cikkének (1) bekezdése biztosítja a lehetőséget az irányelv bizonyos rendelkezéseitől való eltérésre, amennyiben az eltérés kis, szigetüzemben működő rendszerekre és szigetüzemben működő mikrorendszerekre vonatkozik.

(41) A 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 26. pontja értelmében a kis, szigetüzemben működő rendszer olyan rendszer, amelyben a fogyasztás 1996-ban nem haladta meg a 3 000 GWh-t, és amelyben az éves fogyasztás kevesebb mint 5 %-a származik más rendszerekkel való összekapcsolódásból.

(42) A 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 27. pontja értelmében a szigetüzemben működő mikrorendszer olyan rendszer, amelyben a fogyasztás 1996-ban nem haladta meg az 500 GWh-t, és amely nem áll összeköttetésben más rendszerekkel.

(43) A kérelemben azonosított szigetüzemben működő rendszerek egy, vagy alkalmanként több nem összekapcsolt szigetből állnak (lásd a táblázat 1. és 2. oszlopát). Ha a szigetüzemben működő rendszer több egymással kapcsolatban álló, de egyébként nem összekapcsolt szigetből áll, akkor is szigetüzemben működő villamosenergia-rendszerről beszélünk abban az értelemben, hogy nem kapcsolódnak más villamosenergia-rendszerekhez.

(44) A kérelem szerint a 32 szigetüzemben működő rendszerből 31 mikrorendszer, közülük Rodosz a legnagyobb. Azok a szigetüzemben működő mikrorendszerek, amelyekre a kérelem vonatkozik, a görögországi teljes villamosenergia-értékesítés 5,24 %-át képviselték 2010-ben. A krétai szigetüzemben működő rendszer kis, szigetüzemben működő rendszernek tekinthető. 2010-ben Kréta a görög áramkereslet 3,01 %-át képviselte. Éves kereslet szigetüzemben működő rendszerenként

(45) A fenti táblázat a kérelemben megnevezett szigetüzemben működő rendszereket tartalmazza, és mindegyikről ad bizonyos információkat. Ezekből az információkból az derül ki, hogy Kréta kivételével 1996-ban minden szigetüzemben működő rendszerben olyan kereslet volt a villamos energia iránt, amely alapján a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 27. pontja értelmében szigetüzemben működő mikrorendszernek minősülnek. Krétával kapcsolatban meg kell még említeni, hogy mivel Kréta nem állt és ma sem áll összeköttetésben egyetlen más villamosenergia-rendszerrel sem, a rendszerösszekötéseken keresztül kielégített kereslet százalékos aránya mindig is nulla volt, és jelenleg is az, tehát 5 %-nál alacsonyabb. A 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 26. pontja értelmében így Kréta kis, szigetüzemben működő rendszernek minősül.

(46) A RAE-vélemény nem fűzött megjegyzést a kérelemben azonosított szigetüzemben működő rendszerekhez.

(47) A Bizottság így azt állapította meg, hogy a fenti táblázat 1. oszlopában megnevezett szigetüzemben működő rendszerek a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 27. pontja értelmében mind szigetüzemben működő mikrorendszerek, kivéve Krétát, amely a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 26. pontja értelmében kis, szigetüzemben működő rendszernek minősül.

4.2. A HAGYOMÁNYOS ERŐMŰVEKNEK A SZIGETÜZEMBEN MŰKÖDŐ MIKRORENDSZEREKBEN TÖRTÉNŐ ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ PROBLÉMÁK

(48) A Bizottság véleménye szerint a hagyományos erőműveknek a szigetüzemben működő mikrorendszerekben való üzemeltetésével kapcsolatban alapvető problémák állnak fenn. Ez különösen az alábbi tényezőkkel magyarázható:

a) Annak a terhelésnek a mértéke, amelyet a szigeteken ki kell szolgálni, nem teszi lehetővé nagyobb, hatékonyabb és költséghatékonyabb hagyományos erőművek telepítését, és ahhoz, hogy egy szigetüzemben működő rendszer elfogadható biztonsági határokon belül működjön, nem elegendő egyetlen erőműre támaszkodni.

2013-ban az éves csúcsterhelés egyetlen szigetüzemben működő mikrorendszerben sem haladta meg a 188,5 MW-ot. A terhelési csúcsok átlaga és mediánja, amely 20,8 MW, illetve 4,2 MW, ennél sokkal alacsonyabb.

A szigetüzemben működő mikrorendszerekben jelenleg telepített egyetlen hagyományos erőmű kapacitása sem haladja meg a 27 MW-ot. Az erőművek teljesítményének átlaga és mediánja, amely 3,9 MW, illetve 1,1 MW, ennél sokkal alacsonyabb.

A kiszolgálandó terhelés kicsiny volta és a kereslet erős ingadozása, valamint a megújuló energiaforrások növekvő részesedése miatt erősen korlátozott azoknak a hagyományos erőmű-technológiáknak a száma, amelyeket alkalmazni lehet a szigetüzemben működő mikrorendszerekben.

A nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben minden hagyományos termelőkapacitás dízelolajat vagy fűtőolajat használ.

b) Az éves terhelési tényező minden szigetüzemben működő mikrorendszerben alacsony. 2012-ben a terhelési tényező egyik szigetüzemben működő mikrorendszerben sem haladta meg a 0,54-ot. A terhelési csúcsok 0,38-os átlaga és mediánja ennél is kisebb. Tekintettel a megújuló energiaforrások előtérbe kerülésére és arra, hogy az itt feltüntetett terhelési tényezők a szigetüzemben működő mikrorendszerek teljes villamosenergia-rendszereit tükrözik, a nem összekapcsolt szigeteken működő hagyományos erőművek terhelési tényezője még ennél is alacsonyabb.

A görög összekapcsolt rendszerben az éves terhelési tényező általában 50 % az összes erőművi blokk, és 65 % a hőerőművi blokkok esetében (6).

Az éves terhelési tényező jó útmutatással szolgál arra nézve, hogy egy adott évben milyen az erőművek tényleges kihasználtsága, és így mennyi bevételt tudnak termelni.

A megújuló energiaforrások növekvő részesedése miatt tovább fog csökkenni a hagyományos erőművek által kiszolgálandó terhelés.

c) Számos olyan projekt indult, amelyeknek az a céljuk, hogy összekapcsolják a nem összekapcsolt szigeteket, különösen a Kikládokat és Krétát a fő görög összekapcsolt rendszerrel. Amint azt a fentiekben kifejtettük, a nem összekapcsolt szigeteken nem olyan hatékonyak a hagyományos erőművek, mint az összekapcsolt rendszerbe telepítettek, ezért valószínű, hogy gazdaságilag nem is lennének életképesek a szigetüknek a rendszerrel történő összekapcsolását követően.

Az a lehetőség tehát, hogy egy szigetüzemben működő rendszert összekapcsolnak a fő rendszerrel, komolyan visszafogja a hagyományos kapacitásokra irányuló beruházásokat a nem összekapcsolt szigeteken.

d) A kiszolgálandó viszonylag kis terhelés azt jelenti, hogy az egy adott szigetüzemben működő rendszerben szükséges termelőkapacitásnak várhatóan viszonylag kis keresletváltozásra kell felkészülnie. Az összekapcsolási lehetőség hiánya azt eredményezi, hogy a kereslet minden változását szükségszerűen a szigetüzemben működő mikrorendszeren belül található termelőkapacitásnak kell kielégítenie.

Emiatt nagy szükség van a gyorsaságra és a rugalmasságra a keresletben hosszabb távon előforduló változtatások kezeléséhez.

Rugalmasságra annál is inkább szükség van, mert nehézségek érzékelhetők a hagyományos erőműveknek a nem összekapcsolt szigeteken történő elhelyezésével, valamint az engedélyezési eljárások időtartamával kapcsolatban.

e) 2012-ben a legnagyobb és a legkisebb éves kereslet aránya (7) minden szigetüzemben működő mikrorendszerben legalább 3,35, de bizonyos rendszerek esetében ennél magasabb, sok esetben jóval magasabb volt. A legnagyobb és a legkisebb kereslet arányának átlaga és mediánja 6,27, illetve 5,98 volt.

2010-ben a görög összekapcsolt rendszerben a legnagyobb és a legkisebb kereslet aránya körülbelül 3 volt.

A legnagyobb és a legkisebb kereslet magasabb aránya azt mutatja, hogy akár egy adott éven belül is mennyi rugalmasságot és tartalékot kell biztosítani a szigetüzemben működő rendszer termelőkapacitásában.

Ebben a vonatkozásban figyelemre méltó, hogy 2012-ben a szigetüzemben működő mikrorendszerek mintegy 60 %-ában használtak mobil áramfejlesztőket.

(49) A Bizottság megállapítja tehát, hogy alapvető problémák állnak fenn a hagyományos erőműveknek a fenti táblázatban azonosított nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben történő üzemeltetésével kapcsolatban.

4.3. A III. FEJEZETTŐL KÉRT ELTÉRÉS ÉRTÉKELÉSE

4.3.1. A III. fejezet rendelkezéseitől kért eltérések nem vonatkozhatnak új kapacitásra.

(50) A 2009/72/EK irányelv 44. cikkének (1) bekezdése értelmében a III. fejezetben foglalt rendelkezéstől való eltérések kizárólag a meglévő kapacitás felújításához, fejlesztéséhez és bővítéséhez adhatók meg.

(51) Ebből következően a 2009/72/EK irányelv III. fejezetének rendelkezéseitől való eltérés új kapacitásra nem engedélyezhető.

(52) Ehelyett, mivel a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő rendszerek elosztóhálózatok, amennyiben az új kapacitások engedélyezési eljárásával nem biztosítható a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő rendszerekhez szükséges új kapacitás engedélyezése, a görög hatóságok fontolóra vehetik a 2009/72/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések új, kisebb méretű hagyományos kapacitásokhoz történő alkalmazását. Az új, kisebb méretű hagyományos kapacitások között szóba jöhetnek például olyan ideiglenes termelőkapacitások, amelyek hosszú távon is rendelkezésre állhatnak anélkül, hogy állandó jelleggel egy konkrét helyhez rendelnék őket.

4.3.2. A III. fejezet rendelkezéseitől kért eltérések Krétára nem alkalmazhatók.

(53) Mint a fentiekben említettük, minden nem összekapcsolt sziget szigetüzemben működő mikrorendszer, kivéve Krétát, amely kis, szigetüzemben működő rendszer.

(54) Ebből következően a 2009/72/EK irányelv III. fejezetének rendelkezéseitől való eltérés nem engedélyezhető Kréta esetében.

4.3.3. A III. fejezet rendelkezéseitől való eltérés nem vonatkozik a megújuló energiaforrásokat alkalmazó és a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő erőművekre.

(55) A kérelem nem említi kifejezetten, hogy a kért eltérés csak a hagyományos erőművekre vonatkozik.

(56) A 4001/2011. sz. törvény 133. cikkének (3) bekezdése azonban kifejezetten kizárja a megújuló energiaforrásokkal és a nagy hatékonyságú kapcsolt vagy hibrid erőművekkel előállított, valamint a saját célra termelt villamos energiát a PPC-nek adható kizárólagos termelési engedély hatályából. Ugyanez következik a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat 225. cikkéből.

(57) Ezenkívül a kérelem indokolása kizárólag a hagyományos erőművek üzemeltetésével kapcsolatban említ alapvető problémákat. Az érvelés szerint a hagyományos erőművek többek között valójában azért küzdenek alapvető problémákkal, mert növekszik a megújuló energiaforrások részesedése.

(58) Következésképpen ha a kérelem a nem hagyományos erőművek számára is eltérést kérne a 2009/72/EK irányelv III. fejezetének rendelkezéseitől, az eltérést nem lehetne engedélyezni, mert a kérelem nem tartalmazza az ehhez szükséges indokolást.

4.3.4. A meglévő kapacitás felújításának, fejlesztésének és bővítésének engedélyezésével kapcsolatban engedélyezhető az eltérés.

(59) Tekintettel a hagyományos erőművek üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő, a fentiekben ismertetett alapvető problémákra a kis, szigetüzemben működő rendszerekben a meglévő hagyományos kapacitás engedélyezésével kapcsolatban akkor engedélyezhető az irányelv rendelkezéseitől való eltérés, ha az engedélyezés a meglévő hagyományos kapacitás felújítására, fejlesztésére és bővítésére vonatkozik. Ez az eltérés engedélyezhető közvetlenül a PPC javára.

(60) Ezen eltérés alkalmazásában:

a) a meglévő hagyományos termelőkapacitás olyan hagyományos termelőkapacitás építésére vonatkozó projekteket foglal magában, amelyekhez a RAE már kibocsátotta az engedélyt, és e határozat hatálybalépésének napjáig nem vonta vissza;

b) a fő termelőkapacitás teljes megszüntetése egy meglévő helyszínen és az új villamosenergia-termelő létesítmény építése ugyanott új kapacitás építésének minősül;

c) az ideiglenes termelőkapacitás elhelyezése a meglévő kapacitás kerületén belül a meglévő kapacitás bővítésének minősül.

(61) Nem indokolt eltérni ugyanakkor azoktól a kritériumoktól és feltételektől, mint amelyeket például a 2009/72/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése említ, amelyek alapján a PPC megkapja az engedélyt.

(62) Ezenfelül, amennyiben az eltérés engedélyezése közvetlenül a PPC számára történik, a feltételek között meg kell határozni az engedélyezett hagyományos erőmű teljes üzembe állításának határidejével kapcsolatos kötelezettségeket, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják e kötelezettségek teljes és tényleges betartását. Lejáratkor a RAE diszkrecionális joga az engedély közvetlen meghosszabbítása, de erre csak akkor van lehetőség, ha a lejárat teljes mértékben a PPC-n kívül álló okok miatt következett be. Lejáratkor a RAE-nek a 2009/72/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint, tehát harmadik felek részvételével kell megszerveznie az engedélyezési eljárást.

4.3.5. Az eltérés nem terjedhet ki új kapacitásra kiírt versenytárgyalásra.

(63) A 2009/72/EK irányelv 8. cikke értelmében lebonyolított versenytárgyalás főszabályként olyan kapacitásra vonatkozik, amelyet még meg kell építeni és engedélyezni, és amely ezért új kapacitásnak minősül.

(64) A fentiekben már kifejtett okok miatt a 2009/72/EK irányelv 44. cikkének (1) bekezdése értelmében új kapacitásra nem engedélyezhető eltérés.

4.4. A VIII. FEJEZETTŐL KÉRT ELTÉRÉS ÉRTÉKELÉSE

4.4.1. A VIII. fejezet rendelkezéseitől való eltérés nem foglalja magában a harmadik felek hozzáférésével kapcsolatos 32. cikket.

(65) A kérelem a 2009/72/EK irányelv VIII. fejezetétől való eltérésre vonatkozik, ezért úgy is tekinthető, hogy a 32. cikknek a harmadik felek hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseitől is eltérést kér.

(66) A kérelem nem határozza meg, hogy a kért eltérés kiterjed-e a 2009/72/EK irányelv 32. cikkére is, és nem ad semmilyen indokolást az ilyen eltérés igazolására. A 4001/2011. sz. törvény és a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat arra kötelezi a DEDDIE-t, hogy a harmadik felek számára biztosítson diszkriminációmentes hozzáférést a DEDDIE által üzemeltetett elosztórendszerhez (lásd például a 4001/2011. sz. törvény 127. cikkét). Következésképpen ilyen eltérés nem engedélyezhető.

4.4.2. A piacnyitásról és a viszonosságról szóló 33. cikktől való eltérés

4.4.2.1. Nem indokolt állandó jelleggel eltérést engedélyezni a 2009/72/EK irányelv 33. cikkétől.

(67) A kérelem lényegében azt mondja, hogy a PPC maradjon az egyetlen olyan szolgáltató, amely engedélyt kap a nem összekapcsolt szigeteken lévő fogyasztók ellátására, mivel a szigetüzemben működő mikrorendszerekben a villamosenergia-piac üzemeltetéséhez és felügyeletéhez szükséges infrastruktúra kifejlesztése a harmadik felek számára történő piacnyitás feltételeinek megteremtésével együtt olyan üzemeltetési költséggel járna a nem összekapcsolt szigeten működő üzemeltető számára, amely felülmúlja azokat az előnyöket, amelyeket a fogyasztók élveznének a piacnyitás miatt.

(68) Ahogyan az a RAE-véleményből nyilvánvaló, a nem összekapcsolt szigeteken telepített infrastruktúrának az a feladata, hogy lehetővé tegye ezeken a szigeteken a közszolgáltatási kötelezettség teljesítését a meglévő jogszabályok szerint, átlátható, ellenőrizhető és diszkriminációmentes módon. Ezenfelül az infrastruktúra műszaki és gazdasági szempontból a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő rendszerek üzemeltetéséhez is szükséges. Következésképpen, mivel az infrastruktúra mindenképpen szükséges a fenti követelmények teljesítéséhez, a piacnyitás a nem összekapcsolt szigeteken működő engedélyezett szolgáltatók számától függetlenül nem növeli az infrastruktúra költségeit.

(69) A piacnyitás valójában akkor sem áll összefüggésben a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő rendszerek műszaki üzemeltetésével és a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésével, ha ezek hasonló infrastruktúrát igényelnek, mert nincs okozati összefüggés a szigetüzemben működő rendszerek műszaki és gazdasági üzemeltetése és a közszolgáltatási kötelezettség jogszabályok szerinti teljesítése, valamint aközött, hogy egy vagy több szolgáltató kap-e engedélyt a nem összekapcsolt szigeteken lévő fogyasztók ellátására.

(70) Valóban igaz, hogy a nem összekapcsolt szigeteken felmerülő, az összekapcsolt rendszerben fennálló termelési költséghez képest vett magasabb termelési költségeket a nem összekapcsolt szigeteken működő szolgáltatók számára jóvá kell írni úgy, hogy a fogyasztóiknak eladott villamos energia mennyiségével arányosan felosztják közöttük a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzáció adott részét. Ugyanakkor a szigeteken működő aktív szolgáltatók számától függetlenül is mindenképpen meg kell határozni a termelési költségeket a nem összekapcsolt szigeteken ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a kérdéses szigeteken teljesített közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt.

(71) A piacnyitás egyetlen többletkövetelménye a közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzáció vonatkozó részeinek a fogyasztóiknak eladott villamos energia mennyiségével arányos felosztása az egyes szolgáltatók között. Még a kapcsolódó fogyasztói adatok, különösen a fogyasztásmérési adatok is attól függetlenül szükségesek, hogy egy vagy több szolgáltató kapott-e engedélyt a nem összekapcsolt szigeteken lévő fogyasztók ellátására.

(72) Ebből következik, hogy a nem összekapcsolt szigeteken teljesített közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzáció megadása a szolgáltatóknak mindössze azt jelenti, hogy a fogyasztók fogyasztására vonatkozó mérési adatokat konkrét engedélyezett szolgáltatóhoz lehet rendelni, ami elsősorban adminisztratív folyamat olyan információk alapján, amelyeket teljes egészében vagy nagymértékben attól függetlenül is gyűjtenek, hogy megvalósul-e a piacnyitás a szigeteken vagy sem. Másfelől ez a képesség előfeltétele minden villamosenergia-piac megfelelő működésének. Ezeket a költségeket tehát nem lehet alapul felhasználni a piacnyitással kapcsolatos eltérés indokolásához, mivel nem a nem összekapcsolt szigeteken szigetüzemben működő rendszerek működéséhez, illetve azok alapvető üzemeltetési problémáihoz kötődnek.

(73) Fontos megjegyezni, hogy azoknak a nyilvántartásoknak az elkészítése, amelyek a fogyasztásmérési adatokat a szolgáltatókhoz rendelik, részét képezi a megvalósítandó infrastruktúrának. Miközben a tervezett infrastruktúra teljes kiépítése lehetővé teszi a szigetüzemben működő villamosenergia-rendszerek optimális üzemeltetését, a kapcsolódó beruházások teljes megvalósítása nem szükséges feltétele a piacnyitásnak.

(74) Az a körülmény, hogy nagy eltérések tapasztalhatók az egyes nem összekapcsolt szigetek átlagos éves változó termelési költségeiben, lényegtelen. Valójában ezek az eltérések, még ha jelentősek is, a villamos energia előállításának költségére vonatkoznak a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben. Ezt az összeget a vonatkozó jogi követelmények szerint egyébként is meg kell határozni a nem összekapcsolt szigetekkel kapcsolatos közszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő igazgatási feladatok ellátásához, és ezt semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy hány szolgáltató kapott engedélyt a nem összekapcsolt szigeten lévő fogyasztók ellátására. Ezenfelül, tekintettel arra, hogy a közszolgáltatási kötelezettség teljesítése már most is havi rendszerre épül minden szigetüzemben működő rendszerben, nehéz elképzelni, hogy a szigeteken mért nagy éves eltérések alapvető problémákat okoznának.

(75) A fentiekből az következik, hogy a nem összekapcsolt szigeteken lévő fogyasztók ellátására feljogosított szolgáltatók száma valójában nem áll összefüggésben a szigetüzemben működő rendszerek műszaki és gazdasági üzemeltetésével, sem pedig a közszolgáltatási kötelezettségnek a vonatkozó jogszabályok szerint történő teljesítésével.

(76) Meg kell jegyezni továbbá, hogy a piacnyitás olyan előnyökkel jár, amelyek meghaladják annak esetleges költségeit. Mint ahogyan azt a RAE megjegyezte, a nem összekapcsolt szigeteken működő alternatív szolgáltatók további jelentős előnyökhöz juttathatják az ott lévő fogyasztókat azzal, hogy egyéb szolgáltatások nyújtásával kombinálják a villamosenergia-ellátást.

(77) Következésképpen állandó jelleggel nem engedélyezhető eltérés a 33. cikktől.

4.4.2.2. A szigetüzemben működő rendszerekkel kapcsolatban a 2009/72/EK irányelv 33. cikkétől engedélyezett eltérés időtartamának korlátozása

(78) A fentiek alapján be kell látni, hogy a piacnyitás gyakorlati intézkedéseket igényel annak érdekében, hogy a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszerei teljes mértékben a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat szerint tudjanak működni. A piacnyitással kapcsolatos gyakorlati problémák között lehet az, hogy nem állnak rendelkezésre a fogyasztásmérők és a fogyasztásmérési adatok szolgáltatókhoz történő hozzárendeléséhez szükséges nyilvántartások, illetőleg az, hogy az infrastruktúra konfigurációja még nem optimális. Ezen az alapon indokolt lehet a 2009/72/EK irányelv 33. cikkétől való eltérést átmenetileg engedélyezni.

(79) A VIII. fejezettől való eltérés időtartamának megállapítása során az alábbi két szempontot kell figyelembe venni:

a) mint már rámutattunk, a nem összekapcsolt szigeteken a piacnyitás legfontosabb feltétele, hogy rendelkezésre álljon olyan nyilvántartás a szigetekről, amely alapján a fogyasztásmérési adatokat egy adott szolgáltatóhoz lehet rendelni. A nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat 327. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az erre a célra szükséges nyilvántartást legkésőbb a szabályzat hatálybalépése után 2 évvel véglegesíteni kell. A nyilvántartás rendelkezésre állása a piacnyitás egyik gyakorlati előfeltétele;

b) a nem összekapcsolt szigeteken szükséges infrastruktúra-beruházási program teljes megvalósítása minden bizonnyal elősegítené a piacnyitás gyakorlati megvalósítását a nem összekapcsolt szigeteken. Ez azonban nem szükséges feltétel. A nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat 237. cikkének (7) bekezdése megszabja azt a menetrendet, amely szerint, legkésőbb a szabályzat hatálybalépését követő 5 éven belül a jelenleg nem összekapcsolt szigetek mindegyikén meg kell valósítani a kiegészítő infrastruktúrát.

(80) Ebből az következik, hogy a piacnyitástól való eltérést a szabályzat hatálybalépését követően legalább 2 évre, tehát 2016. február 17-ig kell engedélyezni ahhoz, hogy létrejöjjenek a piacnyitáshoz szükséges nyilvántartások. Mivel a szabályzat hatálybalépését követően legkésőbb 5 éven belül a teljes infrastruktúrát meg kell valósítani, az eltérés időbeli hatályát a szabályzat hatálybalépését követő 5 évre, tehát a 2019. február 17-ig tartó időszakra kell korlátozni minden egyes nem összekapcsolt sziget szigetüzemben működő rendszere számára. Mivel azonban az eltérés csak ott indokolt, ahol olyan alapvető és lényeges problémák akadályozzák a piacnyitást, amelyek közvetlenül azzal kapcsolatosak, hogy nem valósult meg az infrastruktúra-beruházási program a nem összekapcsolt szigeteken, rendszeresen ellenőrizni kell, hogy egy adott szigetüzemben működő rendszerben fennállnak-e még a problémák. Az ellenőrzést egy, a DEDDIE által összeállított, az illetékes görög hatóságok által jóváhagyott, a szükséges infrastruktúrának a szigeteken történő kiépítésére vonatkozó beruházási terv alapján kell végezni. Ezt a tervet tehát 2015. február 17-ig véglegesíteni kell és jóvá kell hagyni.

(81) Annak érdekében, hogy a piacnyitás ne szenvedjen indokolatlan késedelmet, a DEDDIE infrastruktúra-beruházási tervét jóvá kell hagynia a RAE-nek, és abban Kréta és Rodosz szigetüzemben működő rendszereinek kell elsőbbséget adni, mivel ezek a legnépesebb nem összekapcsolt szigetek.

(82) 2016. február 17-től kezdve 2019. február 17-ig a DEDDIE-nek évente jelentést kell készítenie, amelyet a RAE-nek jóvá kell hagynia, és amely leírja, hogy miért nem valósult még meg a piacnyitás egy adott nem összekapcsolt sziget szigetüzemben működő rendszerében. Ezt a jelentést közzé kell tenni és be kell nyújtani a Bizottságnak.

4.4.3. A VIII. fejezet rendelkezéseitől való eltérés nem terjed ki a 34. cikkre.

(83) A kérelem a 2009/72/EK irányelv VIII. fejezetétől való eltérésre vonatkozik, ezért úgy tekinthető, hogy 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 15. pontja értelmében vett közvetlen vezetékeket illetően a 34. cikktől való eltérés lehetőségét is kéri.

(84) A kérelem nem határozza meg, hogy a kért eltérés kiterjed-e a 2009/72/EK irányelv 34. cikkére is.

(85) Következésképpen ha a kérelem a 2009/72/EK irányelv 34. cikkétől is kérné az eltérés lehetőségét, ezt az eltérést nem lehetne engedélyezni, mert a kérelem nem tartalmazza az ehhez szükséges indokolást.

4.4.4. Rendszerösszekötők - a III. és a VIII. fejezettől kért eltérés alkalmazása

(86) A jelenlegi eltérés azokra a szigetüzemben működő mikrorendszerekre vonatkozik, amelyeket pontosan jellemez az a körülmény, hogy nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben állnak összeköttetésben más villamosenergia-rendszerekkel (kis, szigetüzemben működő rendszerek).

(87) Mindazonáltal:

a) a görög átvitelirendszer-üzemeltetőnek, az ADMIE-nak a közelmúltban jóváhagyott tízéves fejlesztési terve szerint a Kikládok összekapcsolása várhatóan 2018-ra megvalósul három fázisban, oly módon, hogy a Kikládok egyes szigeteit már jóval a fenti dátum előtt összekapcsolják a rendszerrel;

b) Kréta összekapcsolása 2020-ra várható. A projekt első három évre vonatkozó részei szerepelnek az ADMIE 2013-ban jóváhagyott tízéves fejlesztési tervében is. A végleges tervet be kell építeni a tízéves fejlesztési tervbe, amelyet 2014-ben fognak jóváhagyni.

(88) Egyértelműen ki kell azonban mondani, hogy egy adott szigetüzemben működő rendszer számára engedélyezett eltérés automatikusan megszűnik, ha teljes értékűvé válik a rendszer-összeköttetés az adott szigetüzemben működő rendszer és a görög összekapcsolt rendszer között.

(89) A jogi és funkcionális leválás ellenére a DEDDIE a PPC 100 %-os tulajdonában áll. Ellentétben a 2009/72/EK irányelv értelmében vett elosztórendszer-üzemeltetőkkel, a DEDDIE kiterjedt feladatokat lát el a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereinek üzemeltetésében és a szigeteken végzett villamosenergia-termelésben is, amelyek magukban foglalják a PPC tulajdonában lévő hagyományos termelőkapacitást és annak gazdasági hasznát is. A fentiek értelmében a rendszer-összeköttetés befolyásolja a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben jelenleg meglévő hagyományos erőművek gazdasági életképességét.

(90) Az eltérést csak akkor lehet engedélyezni, ha az arányos, és nem haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket. Világos ösztönzőkre és átláthatóságra van tehát szükség azon döntésekkel kapcsolatban, hogy összekapcsolják-e a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereit.

(91) A 4001/2011. sz. törvény 108. cikke a következőket mondja ki:

"Az ADMIE SA-nak minden évben március 31-ig be kell nyújtania egy tízéves görög villamosenergia-átviteli tervet a RAE-nek. [...] A tízéves görög villamosenergia-átviteli tervnek tartalmaznia kell különösen: [...] (c) egy műszaki és pénzügyi költség-haszon elemzést az átviteli infrastruktúra legfontosabb elemeiről [...], különösen a [...] szigetek közötti rendszerösszekötőkről és az átviteli rendszerről, beleértve minden beruházási projekt esetében a határidők, a becsült pénzforgalom és a finanszírozási követelmények megjelölését is."

(92) Annak érdekében, hogy világos ösztönzők és átláthatóság segítse annak eldöntését, hogy össze kell-e kötni a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereit, a görög hatóságoknak az alábbiakat kell biztosítaniuk:

a) Amikor meglévő vagy új kapacitást engedélyeznek vagy pályáztatnak egy nem összekapcsolt sziget szigetüzemben működő rendszeréhez, az ADMIE-nek, a DEDDIE-nek és a RAE-nek szisztematikusan végig kell gondolnia a szigetüzemben működő rendszer összekapcsolásának alternatíváit. A meglévő vagy az új kapacitásra vonatkozó engedély kibocsátását meg kell tagadni, ha költséghatékonyabb a rendszerösszekötő létesítése. A költségeknek a végfelhasználók villamos energiával történő ellátásának minden költségét magukban kell foglalniuk, beleértve a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzációt is.

b) Az átviteli infrastruktúra legfontosabb elemeire vonatkozóan az ADMIE által készített költség-haszon elemzés a 4001/2011. sz. törvény 108. cikke szerint csak a rendszer-összeköttetés beruházásának és működtetésének tényleges költségeit veheti figyelembe. Nem veheti figyelembe különösen az elveszett nyereséget és a nem összekapcsolt szigeteken már meglévő hagyományos termelési eszközök értékének csökkenését.

c) Az ADMIE által a 4001/2011. sz. törvény értelmében készített tízéves beruházási terv vonatkozásában a RAE-nek közzé kell tennie a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben található összes fogyasztó kiszolgálásával kapcsolatban felmerülő teljes költséget, amelynek a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzációt is tartalmaznia kell. Ha az ADMIE tízéves beruházási terve nem tartalmazza rendszerösszekötő építését a 4001/2011. sz. törvény 108. cikke és a RAE jóváhagyása szerint, a RAE-nek a saját kezdeményezésére vagy harmadik fél felkérésére pályázatot kell kiírnia a 2009/72/EK irányelv 22. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint olyan rendszerösszekötő megépítésére, amely összeköti egy vagy több nem összekapcsolt sziget szigetüzemben működő rendszerét. A rendszerösszekötőt abban az esetben kell megépíteni, ha az építés csökkenti a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszereiben található összes fogyasztó kiszolgálásával kapcsolatban felmerülő, a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzációt is magában foglaló teljes költséget.

d) A rendszerösszekötő megépítésének pontos határidejét a RAE határozza meg. Ha a rendszerösszekötőt nem vagy nem a RAE által előírt határidőig építik meg, a nem realizált költségmegtakarítás után kártérítést lehet kérni.

4.5. IDŐTARTAM

(93) A jelen eltérés alapjául szolgáló tényeket felül kell vizsgálni különösen akkor, amikor esedékes a nem összekapcsolt szigetek összekapcsolására irányuló tervek megvalósulása, valamint amikor lejárnak a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat 237. cikkében az infrastruktúra kiépítésére vonatkozóan megállapított határidők.

(94) Következésképpen mindennemű eltérésnek 2021. január 1-jéig kell érvényesnek lennie.

4.6. VISSZAMENŐLEGES HATÁLY

(95) Mint azt a fentiekben jeleztük, a 2012. január 17-i kérelem megújította a 2003-ban benyújtott első kérelmet.

(96) A 2009/72/EK irányelvvel hatályon kívül helyezett 2003/54/EK irányelv 26. cikkének (1) bekezdése szintén tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára, hogy eltérést kérjenek az irányelv bizonyos rendelkezéseitől, amennyiben alapvető problémák merülnek fel a szigetüzemben működő kis vagy mikrorendszerek üzemeltetésével kapcsolatban. A 2009/72/EK irányelv 48. cikke értelmében a hatályon kívül helyezett 2003/54/EK irányelv 26. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok a 2009/72/EK irányelv 44. cikkének (1) bekezdésére irányulnak.

(97) A kis, szigetüzemben működő rendszernek és a szigetüzemben működő mikrorendszernek a 2003/54/EK irányelv 2. cikkének 26. és 27. pontja szerinti fogalommeghatározása megegyezik a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 26. és 27. pontjában található fogalommeghatározásokkal.

(98) Mindkét fogalommeghatározás a szigetüzemben működő rendszerekben 1996-ban jelentkező villamosenergia-keresletre hivatkozik, ami azóta nem változott. Ezenkívül Kréta nem kapcsolódott a görög összekapcsolt rendszerhez sem 2003-ban, sem 2012-ben, és akkor sem fog kapcsolódni, amikor a jelen eltérés hatályba lép.

(99) Következésképpen a kérelemben kis, szigetüzemben működő rendszernek és szigetüzemben működő mikrorendszernek minősített rendszer az első kérelemben is annak minősült, és akkor is annak fog minősülni, amikor a jelen eltérés hatályba lép.

(100) Nem történt tehát sem jogi, sem ténybeli változás azon kis, szigetüzemben rendszerek és szigetüzemben működő mikrorendszerek vonatkozásában, amelyek esetében a 2003/54/EK és a 2009/72/EK irányelv eltérésre ad lehetőséget.

(101) A 2003/54/EK irányelv 26. cikkének (1) bekezdése eltérést tett lehetővé a III. fejezettől, amelyben olyan, az új kapacitásokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokat és versenytárgyalásokat szabályozó rendelkezések találhatók, mint a 2009/72/EK irányelv III. fejezetében.

(102) A 2003/54/EK irányelv 26. cikkének (1) bekezdése eltérést tett lehetővé a VII. fejezettől, amelyben olyan, a harmadik felek hozzáférését, a piacnyitást és a közvetlen vezetékeket szabályozó rendelkezések találhatók, mint a 2009/72/EK irányelv VIII. fejezetében.

(103) Ha a Bizottság az első kérelem alapján engedélyezte volna az eltérést, ezt ugyanolyan feltételekkel tette volna, mint amelyeket a jelen eltérés esetében a 2009/72/EK irányelv alapján megállapít.

(104) A ténybeli körülmények 2003 óta nem változtak. Nem változott lényegesen 2003 óta a nem összekapcsolt szigetek földrajzi elhelyezkedése, a szigetek szigetüzemben működő villamosenergia-rendszereinek működését meghatározó gazdasági körülmények, valamint a hagyományos erőműveknek a szigetek szigetüzemben működő rendszereiben történő üzemeltetésével kapcsolatos alapvető problémák jellege sem.

(105) Az első kérelem 2003 óta vár elbírálásra. Az a körülmény, hogy a Bizottság nem intézkedett, nem járhat hátrányos következményekkel a Görög Köztársaság számára. A Görög Köztársaság teljesítette a 2003/54/EK irányelv 26. cikkének (1) bekezdésében és a 2009/72/EK irányelv 44. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit, és a nem összekapcsolt szigetek szigetüzemben működő rendszerei vonatkozásában benyújtotta indokolással ellátott kérelmét a fenti cikkektől való eltérésre.

(106) Helyénvaló tehát, hogy az eltérésről rendelkező e határozat az első kérelem benyújtásának napjától, tehát 2003. december 5-től legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat a táblázatban meghatározott kis, szigetüzemben működő rendszerekre és szigetüzemben működő mikrorendszerekre vonatkozik.

E határozat alkalmazásában Kréta kis, szigetüzemben működő rendszer, az összes többi sziget pedig szigetüzemben működő mikrorendszer.

2. cikk

(1) A Görög Köztársaság a kis, szigetüzemben működő rendszerek és a szigetüzemben működő mikrorendszerek vonatkozásában eltérhet a 2009/72/EK irányelv 33. cikkének rendelkezéseitől.

(2) Az eltérés lehetősége 2016. február 17-ig, vagy pedig, ha az később következik be, a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat 237. cikkének (7) bekezdésében meghatározott infrastruktúra teljes telepítéséig áll fenn. Az eltérés lehetősége mindazonáltal legkésőbb 2019. február 17-ig áll fenn.

(3) A görög hatóságok 2015. február 17-ig elkészítik a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat 237. cikkének (7) bekezdésében meghatározott infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra vonatkozó tervüket, és minden egyes szigetüzemben működő rendszerre vonatkozóan meghatározzák azt a határidőt, ameddig az infrastruktúrának teljes mértékben el kell készülnie. Ebben a tervben Kréta és Rodosz számára elsőbbséget kell biztosítani.

(4) A görög hatóságok 2016. február 17-től2019. február 17-ig minden évben jelentést készítenek a nem összekapcsolt szigetek minden egyes elszigetelt rendszeréről a következő tartalommal: a) megvalósult-e a piacnyitás; b) az infrastruktúra-fejlesztési beruházások állapota a vonatkozó tervhez képest; c) a piacnyitást akadályozó alapvető és fontos problémák; d) ezek a problémák közvetlenül kapcsolódnak-e a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat 237. cikkének (7) bekezdésében meghatározott infrastruktúra-fejlesztési beruházások elmaradásához.

3. cikk

(1) A Görög Köztársaság a 2009/72/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérve jogosult arra, hogy a szigetüzemben működő rendszerekben található meglévő hagyományos termelőkapacitás felújítására, fejlesztésére és bővítésére vonatkozóan közvetlenül a PPC számára bocsásson ki engedélyt.

(2) Ezen eltérés alkalmazásában:

a) a meglévő hagyományos termelőkapacitás magában foglalja a hagyományos termelőkapacitás felújítására, fejlesztésére és bővítésére irányuló mindazon projekteket, amelyek az e határozatra vonatkozó értesítés napján a RAE által kibocsátott érvényes engedéllyel rendelkeznek;

b) a fő termelőkapacitás teljes megszüntetése egy meglévő helyszínen és az új villamosenergia-termelő létesítmény építése ugyanott nem meglévő kapacitásnak, hanem új kapacitás építésének minősül;

c) az ideiglenes hagyományos termelőkapacitás elhelyezése a meglévő kapacitás kerületén belül a meglévő kapacitás bővítésének minősül.

(3) Az (1) bekezdés alapján kibocsátott engedély lejártakor a RAE saját hatáskörben meghosszabbíthatja az engedélyt, ha a késedelem teljes mértékben a PPC-n kívül álló okok miatt következett be.

(4) Az eltérés nem vonatkozik az (1) bekezdés alapján kibocsátott azon engedélyekre, amelyek lejártak vagy visszavonásra kerültek.

(5) A 2009/72/EK irányelv 7. cikkének minden egyéb rendelkezését változatlanul alkalmazni kell.

(6) Ez az eltérés 2021. január 1-jéig érvényes.

4. cikk

(1) Az e határozattal engedélyezett eltérések nem érvényesek a szigetüzemben működő kis és mikrorendszerekre azt követően, hogy összekapcsolták őket az összekapcsolt rendszerrel.

(2) A görög hatóságok:

a) amikor egy nem összekapcsolt sziget szigetüzemben működő rendszerére vonatkozóan új kapacitást engedélyeznek vagy új kapacitással kapcsolatban versenytárgyalást írnak ki, szisztematikusan végiggondolják a szigetüzemben működő rendszer összekapcsolásának alternatíváit. Az új kapacitás engedélyezését meg kell tagadni, ha a rendszerösszekötő létesítése költséghatékonyabb. A költségeknek a végfelhasználók villamos energiával történő ellátásának minden költségét magukban kell foglalniuk, beleértve a közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt is;

b) biztosítják, hogy az ADMIE által a lényeges átviteli infrastruktúrára vonatkozóan elvégzendő költség-haszon elemzés a 4001/2011. sz. törvény 108. cikke szerint csak a tervezett rendszer-összeköttetés tényleges beruházási és üzemeltetési költségeit vegye figyelembe. Nem veheti figyelembe ugyanakkor a nem összekapcsolt szigeteken már telepített hagyományos termelőkapacitások elmaradt nyereségét vagy értékcsökkenését;

c) az ADMIE-nak a 4001/2011. sz. törvény 108. cikke értelmében készített tízéves beruházási tervével kapcsolatban közzéteszik a szigetüzemben működő rendszerekben lévő fogyasztók villamos energiával történő ellátásának átfogó költségeit, beleértve a közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt is. Ha az ADMIE tízéves beruházási terve a 4001/2011. sz. törvény 108. cikke és a RAE jóváhagyása szerint nem tartalmazza a rendszerösszekötő építését, a görög hatóságok saját kezdeményezésre vagy harmadik fél kérésére pályázatot írnak ki a 2009/72/EK irányelv 22. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján olyan rendszerösszekötő építésére, amely összeköt egy vagy több szigetüzemben működő rendszert. A rendszerösszekötőt akkor kell megépíteni, ha a megépítése csökkenti a nem összekapcsolt szigeteken található fogyasztók villamos energiával történő ellátásának átfogó költségeit, beleértve a közszolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt is;

d) meghatározzák a rendszerösszekötő építésének pontos határidejét. Ha a rendszerösszekötőt nem vagy nem a megállapított határidőig építik meg, a görög hatóságok kártérítést kérhetnek a költségmegtakarítás elmaradásáért.

5. cikk

E határozat rendelkezéseit 2003. december 5-től kell alkalmazni.

6. cikk

Ez a határozat címzettje a Görög Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 14-én.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

alelnök

(1) HL L 211., 2009.8.14., 55. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/54/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2003.7.15., 37. o.).

(3) Kormányzati Közlöny, 270/B/2014.2.7.

(4) A 4067/2012. sz. törvény 36. cikke a többletköltségek viselésének terhét a szolgáltatókról a fogyasztókra helyezte át. E cikk értelmében a rendszer addig működik, amíg a 4001/2011. sz. törvény 55. cikke szerint meg nem állapítják a közszolgáltatási kötelezettséget, és a 4001/2011. sz. törvény 130. cikke szerint meg nem születik a nem összekapcsolt szigetekre vonatkozó szabályzat.

(5) Kormány Közlöny, 2783/B/2011.12.2.

(6) Jelenleg, a görög gazdasági válság miatt kialakult kivételes körülmények között, ez a szám 37 %-ra csökkent az összes erőművi blokk, és 42 %-ra a hőerőművi blokkok esetében.

(7) Az adatok szinte minden szigetüzemben működő rendszer esetében 2012-re vonatkoznak, csak néhány olyan esetben használunk 2011. évi adatokat, ahol ezek voltak a legújabb rendelkezésre álló adatok.