A Fővárosi Törvényszék K.32556/2010/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 4. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §] Bíró: Hankó Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32556/2010/16.*, Kúria Kfv.35562/2012/7. (AVI 2016.11.85), 3172/2014. (VI. 3.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

28.K.32.556/2010/16.

A Fővárosi Törvényszék a Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda (címe, eljáró ügyvéd: dr. Horváth Tamás Vilmos ) által képviselt felperes (címe) a dr. Ovárdics János jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (címe, határozatszám: ) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 900.000.- Ft (kilencszázezer forint) tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 500.000.- Ft (ötszázezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperesi gazdasági társaság 1990. szeptemberében alakult, fő tevékenységi köre számítástechnikai termékek, berendezések, valamint irodatechnikai termékek kereskedelme, szervízelése és a kezdeti időszakban szoftverfejlesztés volt. A felperes 2000. év végén kezdte meg export tevékenységét, melyet egészen felszámolásáig gyakorolt.

A 2006. augusztus hónapban felperes főtevékenységként számítógép alkatrész kereskedelemmel foglalkozott, a kereskedelmi tevékenysége döntő hányadát az export tette ki. Árubeszerzéseit 3 szállítótól, a 1 Kft.-tól, a 1 Zrt-től, és a 2 Kft-től eszközölte. A beszállítók ugyanakkor további beszállítóktól (albeszállítóktól) szerezték be az árut.

Az APEH Észak - Magyarországi Regionális Igazgatósága Általános Forgalmi Adó Ellenőrzési Osztály 3. (a továbbiakban: első fokú hatóság) 2006. augusztus hónapra vonatkozóan (vizsgált időszak) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett általános forgalmi adónemben felperesnél.

Az ellenőrzés realizálásaként meghozott 2307416234 bárkódszámú határozatában az első fokú hatóság összesen 96.382. eFt, adókülönbözetet állapított meg felperes terhére, melyet teljes egészében jogosulatlan visszaigénylésnek minősített. Szankcióként összesen 49.191 eFt. adóbírságot szabott ki.

Határozata indokolásában az első fokú hatóság kifejtette, hogy a felperes Áfa visszaigénylése azért jogosulatlan, mert a beszállítói által kiállított bizonylatok nem minősülnek hitelesnek. E körben kifejtette, hogy a revízió részletesen megvizsgálta a kérdéses időszakokban a felperes kiskereskedelmi és export tevékenységét, meghallgatta Személy 1 ügyvezetőt, Személy 2 kereskedelmi vezetőt. Kapcsolódó vizsgálatot folytatott a cég beszállítóinál és a beszállítók vizsgálata kapcsán az adóhatóság látóterébe került további albeszállítók tekintetében is, melyet az ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek részletesen tartalmaznak. A felperes beszállítói, további albeszállítói részben, vagy fel nem lelhető, székhelyükön ismeretlen társaságok voltak, vagy fiktív székhely szerepelt az irataikon, a cégek egy része külföldi tulajdonos részére került értékesítésre, a képviselőik nem voltak elérhetőek. A vizsgált társaságok az adott volumenű gazdasági ügyletek lebonyolításához sem személyi, sem tárgyi feltétellel nem rendelkeztek. Ismeretlen maradt a forgalmazott termékek importálója, közösségi beszerzést végzője, illetve az a személy, vagy gazdasági társaság is, amely elsőként a belföldi forgalomba kerüléskor a termékek Áfa tartalmát megfizette. Felperes tevékenységével összefüggésben szakértő kirendelésére is sor került. A szakértő szakvéleményéből többek közt megállapítást nyert, hogy a felperes által "beszerzett" és "továbbértékesített" termékek volumene olyan nagyságrendű volt, - a számlákon feltüntetett processzorok/merevlemezek száma 2006. áprilistól - decemberig 180.562 db. merevlemez és 236.014 processzor - hogy akkor ebben az időszakban felperes forgalmazta szinte kizárólagosan e termékeket Magyarországon, illetve ha felperes ezeket a termékeket ténylegesen reexportálta akkor a térség (Közép- Európa) piacát uralta.

E tényeket - a kapcsolódó vizsgálatok eredményei során beszerzett nyilatkozatok, illetve tanúvallomások figyelembevételével - összességében értékelve az ellenőrzés arra a következtetésre jutott, hogy a tényleges gazdasági események az adott felek között a számlákban feltüntetett módon nem jött létre. A termékek eredete minden kétséget kizáróan nem igazolt, a számlákban feltüntetett termékek egyedi azonosító illetve gyártási szám feltüntetése nélkül nem beazonosíthatóak. Ez okból a felperes részére számlát kiállító társaságok által kibocsátott dokumentumok tartalmilag nem tekinthetőek hitelesnek, mivel az a bennük feltüntetett gazdasági eseményt, illetve az. adó áthárítását hitelesen nem igazolják.

Mely körben az elsőfokú hatóság az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 4.§ (1) bekezdésére, 32,§ (1) bekezdés a.) pontjára,, 35.§ (1) bekezdésére, 43.§ (4) bekezdésére, 44.§ (5) bekezdésére, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15.§ (3) bekezdésére, 166.§ (2) bekezdésére, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. §. (7) bekezdésére hivatkozott.

A felperes fellebbezésére eljáró alperesi jogelőd a 5228121298 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes számlái hiteltelenek, az értékesítési láncolatban megjelenő áruk eredete nem ismert.

A felperes az alperesi határozat ellen kereseti kérelmeket nyújtott be, melyben az alperesi határozat elsőfokú határozatokra is kiterjedő felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az eljárt közigazgatási szervek új eljárásra történő kötelezését kérte.

Felperesi érvelés szerint a beszállítói és a felperes közti számítástechnikai alkatrészek kereskedelmére vonatkozó gazdasági tevékenységek ténylegesen a valóságban is megvalósultak. Az ügyletekről kiállított bizonylatok alaki és tartalmi szempontból is hitelesek, ez okból felperes jogszerűen élt az adólevonás jogával a vizsgált időszakok tekintetében. Előadta, hogy a vizsgált időszakokban a felperesi beszerzések döntő többsége külföldre került értékesítésre, főként ...ba, külföldi partnerek felé, vagy ...ba. Idézve a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 7.§ (1) bekezdését kifejtette, hogy az Alkotmány ezen rendelkezése alapján az Inkoterms clausulái a nemzetközi kereskedelemben irányadóak és alkalmazandóak. A nemzeti közúti árufuvarozási szerződésről Genfben 1956. május 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 3. tvr. (a továbbiakban. Tvr.) 9. cikke értelmében a fuvarlevél ellenkező bizonyításig bizonyítékul szolgál a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire és arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette. Miután a külföldre értékesített termékek vonatkozásában a fentiek szerint kiállított fuvarlevél rendelkezésre áll, továbbá vámokmányok igazolják az árukészlet külföldre történő kiléptetését, nem lehet a gazdasági eseményeket meg nem történtnek minősíteni, mint ahogyan azt az adóhatóság tette.