A Kúria Kfv.35710/2018/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VÁMÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [A Tanács 2913/92/EGK rendelete 203. cikk, 215. cikk, 221. cikk] Bírók: Darák Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Vámkódex 203. cikke alapján adósi minőség megállapítása. 1/2011. (V. 9.) KK vélemény 2. pontja

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.710/2018/7.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Huszár Dániel ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Dr. Lajkó Henrietta kamarai jogtanácsos

A per tárgya: vámhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 38. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.067/2018/37.

Rendelkező rész

A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.27.067/2018/37. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] K. J. egyéni vállalkozó (továbbiakban: főkötelezett) a G. Kft.-től bérelt, általa vezetett tehergépjárművel 2014. július 22. napján Szerbia irányából belépésre jelentkezett a röszkei határkirendeltségnél. A szállítmány 1250 mesterkarton 70500 euró értékű ... márkájú cigaretta volt. A szállítmány feladója egy szlovák, címzettje egy Marshall-szigeteki gazdálkodó volt. Rendeltetési vámhivatalként a görög Piraeus vámhivatal került feltüntetésre. Az árutovábbítások fedezetéül a felperes TC32 egyedi garanciajegyei kerültek benyújtásra.

[2] Az indító vámhivatal a benyújtott okmányok alapján a tételes áruvizsgálatot követően 2014. július 24. napján a kérelemmel egyezően elvégezte az áru továbbítását, ráhelyezte a vámzárat a tehergépjárműre és útnak indította a görög rendeltetési vámhivatalhoz 2014. július 31-ei bemutatási határidővel. Miután a határidőn belül a görög rendeltetési vámhivataltól a szállítmány nyilvántartásba vételét illetően nem érkezett értesítés, így a vámhivatal eljárást indított amiben értesítette a főkötelezettet és a felperest is a befejezetlen árutovábbítási eljárásról.

[3] Az áru sem a címzett görög hajózási vállalatnál, sem a görög rendeltetési vámhivatalnál Piraeusban nem került bemutatásra, az Magyarország területét nem hagyta el, hiszen a szállítóeszköz sem a szlovén, sem a horvát informatikai rendszerekben nem került nyilvántartásba vételre. Erre figyelemmel az elsőfokú hatóság 2015. június 10. napján a főkötelezett és a felperesi kezes terhére 417.298.732 Ft vámtartozást állapított meg a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, a Tanács 1992. október 12-ei 2913/92/EGK rendelet (továbbiakban: Vámkódex) 203. és 215. cikkei alapján.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt adóhatóság 2015. szeptember 15. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította figyelemmel arra, hogy tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget. Az új eljárásban az elsőfokú hatóság a 2015. december 18. napján kelt 3026156548 számú határozatával vám- dohánygyártmányra előírt jövedéki adó és általános forgalmi adó adónemekben összesen 417.298.732 Ft vámtartozást állapított meg a felperes terhére az áru vámfelügyelet alóli jogellenes elvonása miatt.

[5] A felperes fellebbezés folytán eljárt alperes a 2017. november 15. napján kelt 2233637012 számú határozatával az elsőfokú határozatot a tényállás kiegészítése mellett helybenhagyta. Határozatában részletesen ismertette, hogy a tényállás tisztázása érdekében mely időpontokban milyen értesítéseket, megkereséseket eszközölt, az ügyfeleket igazolások bemutatása hívta fel, illetve mikor hallgatta meg. Megkereste a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszert üzemeltető hatóságot, melynek alapján rögzítette, hogy a jármű 2014. július 24-én 9.07.36 mp-kor haladt el az ócsai ellenőrző pontnál, majd 14.05.20 mp-kor ért a martonvásári ellenőrző ponthoz, utolsó észlelése 17.58.14 mp-kor történt az M7-es becsehelyi ellenőrző pontnál. Rögzítette, hogy a M. Zrt. tájékoztatása alapján a ... forgalmi rendszámú járműszerelvény egy alkalommal, 2014. augusztus 23-án Csengersimán került mérlegelésre. Megkeresték a szlovén és horvát hatóságokat is a jármű határátlépése bizonyítása érdekében, azonban a két ország hatóságai által végzett lekérdezések nem vezettek eredményre. A Marshall-szigeteki Köztársaság Pénzügyminisztériuma által kiállított igazolást nem fogadta el az árutovábbítás befejezésre vonatkozó hiteles bizonyítékként, mert az igazolás tisztázatlan körülmények között került az adós jogi képviselőjének birtokába. A főkötelezett meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy a Marshall-szigeteki Köztársaság Pénzügyminisztériuma által kiállított okmányról nincs tudomása. Ezen tények és bizonyítékok alapján rögzítette, hogy a főkötelezettnek tudomása kellett legyen arról, hogy az árut elvonták a vámfelügyelet alól, ezért adósnak minősült, míg a felperes, mint kezes szintén adósnak tekintendő, mint az adott vámeljárás alkalmazásából származó kötelezettségek teljesítésére kötelezett személy.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes keresetében egyrészt vitatta a vámtartozás keletkezését, másrészt arra hivatkozott, hogy vele, mint kezessel szemben az alperesi igény-érvényesíthetőség az időmúlás okán nem áll fenn, harmadlagosan eljárási szabálysértésekre utalt, melyek az érdemi döntésre is kihatással voltak.

[7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.