A Kúria Kpkf.40783/2021/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. § (1) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Suba Ildikó, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A közvetlen kötelezést nem tartalmazó közigazgatási határozat halasztó hatályának elrendelésére - főszabály szerint - nincs lehetőség.

***********

A Kúria

mint másodfokú bíróság

végzése

Az ügy száma: Kpkf.III.40.783/2021/3.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró

A felperes: Felperes1 cím1

A felperesek képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda cím2 ügyintéző ügyvéd: dr. Tóth T. Zsolt)

Az alperes: Alperes1 cím3

Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos

A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita

A fellebbezést benyújtó felek: a felperes

A fellebbezéssel támadott határozat kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2021. augusztus 27-én hozott 16.K.704.906/2021/4. számú végzése

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 16.K.704.906/2021/4. számú végzését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 15.000.- (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket.

A végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indokolás

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú hatóság a 2021. március 30-án hozott határozatában az iráni állampolgár felperes 2022. április 23. napjáig érvényes tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedélyét visszavonta.

[2] Az indokolás szerint a S.O.E. tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy a felperes a 2020/2021. tanév tavaszi félévében nem jelentkezett be, így hallgatói jogviszonya 2021. március 12-én passziválásra került. A hatóság döntését a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13. § (1) bekezdés d) pontjára és 18. § (1) bekezdés a) pontjára alapította, mivel a felperes nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, ugyanis tartózkodási célja a továbbiakban nem igazolt.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2021. június 26-án kelt 106-T-11696/1/2021. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta és elrendelte a döntés végrehajthatósága esetére a felperes 2022. április 23. napjáig érvényes, tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedélyének érvénytelenítését.

[4] A felperes jogsérelmekre hivatkozással keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben. Keresetlevelében kérte, hogy a közigazgatási bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 50. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés a) pontjának megfelelően azonnali jogvédelem keretében az alperesi határozatra nézve a kereset halasztó hatályát rendelje el. Előadta, hogy a határozat végrehajtása esetén el kellene hagynia Magyarországot, a tanulmányait pedig beláthatatlan időre meg kellene szakítania. Az alperesi határozat esetleges hatályon kívül helyezése esetén a bírói döntés nem jelentene érdemi jogorvoslatot a Magyarországon való tartózkodás jogára nézve, amennyiben a támadott határozat korábban végrehajtásra kerülne.

Az elsőfokú bíróság végzés

[5] A törvényszék végzésében a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. Az indokolásban hivatkozott a Kp. 50. § (1), (2), (4), 51. (3), valamint 52. (1) bekezdésére.

[6] Kifejtette, a felperes arra való hivatkozással, hogy a határozat végrehajtása esetén el kellene hagynia Magyarország területét, hipotetikus, tekintve, hogy az alperes határozata ilyen rendelkezést nem tartalmaz.

[7] A Kúria Kpkf.VI.39.015/2021/2. számú végzését - helyesen - idézve kiemelte, hogy a Kp. 50. § (1) bekezdése a keresettel támadott közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása, valamint a jog, jogos érdek sérelme között ok- okozati összefüggés fennállását kívánja meg. A sérelemnek nem egy további vagy majdani, hanem közvetlenül a keresettel támadott közigazgatási tevékenységből kell következnie, és nem lehet hipotetikus, hanem annak ténylegesen fenn kell állnia a támadott közigazgatási tevékenység következtében. Az azonnali jogvédelem, mint kivételes kedvezmény alkalmazásához az oksági kapcsolatnak tehát közvetlennek és ténylegesnek kell lennie.