A Miskolci Törvényszék K.700639/2021/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (1) bek., 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 52. § (1) bek., 95. § (1) bek., 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 45. § (1) bek., 46. § (1) bek., 47. § (1) bek., 52. § (1) bek., (1) bek., 53/A. §, 76. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 102. § (6) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (1) bek., 35. § (1) bek., 85. § (1) bek., 89. § (1) bek., 99. § (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (3) bek.] Bírók: Marcinkó Eszter, Steininger Imola, Varju László

Miskolci Törvényszék

102.K.700.639/2021/14. szám

A Miskolci Törvényszék dr. Szikszai Anita (cím1 alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt Felperes1 (cím2 szám alatti székhelyű) felperesnek, dr. Prokaj Zsuzsanna kamarai jogtanácsos által képviselt Heves Megyei Kormányhivatal (3300 Eger, Barkóczy utca 7. szám alatti székhelyű, 3300 Eger, Kossuth utca 9. szám) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében - mely perbe a személyesen eljáró egyéb érdekelt2 (cím5. szám alatti lakos) I. rendű alperesi érdekelt, valamint dr. Martinecz Gergely (cím6 szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt egyéb érdekelt1 (cím7 szám alatti lakos) II. rendű alperesi érdekelt belépett - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes határozat1. számú határozatát megsemmisíti és alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) forint perköltséget felperes részére.

A bíróság megállapítja, hogy 30.000 (harmincezer) forint le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a felperesi keresetlevél, az alperesi iratok és az alperes határozat1. iktatószám alatti határozata és a per egyéb iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A II. rendű alperesi érdekelt, mint haszonbérlő feles bérlet jogcímén 2015. december 07. - 2020. december 31. napja között a helység2 külterület 077/3 helyrajzi szám alatt felvett, "szántó" ingatlan-nyilvántartási megjelölésű 7 ha, 713m2 területű, és 36,06 AK értékű terműföld ingatlan 1/1 tulajdoni illetőségének megfelelő földrészlet érvényesen bejegyzett földhasználója volt feles bérlet jogcímén. Ennek lejárta 2020. december 31. napja volt.

[3] A 2020. december 30. napján az I. rendű alperesi érdekelt, mint tulajdonos haszonbérbeadó és a II. rendű alperesi érdekelt, mint haszonbérlő között a fenti ingatlanra haszonbérleti szerződés jött létre. A szerződés a haszonbérleti jogviszony időtartamát 2021. január 01. napjától 2025. december 31. napjáig terjedő időszakban határozata meg.

[4] A haszonbérleti szerződésben a II. rendű alperesi érdekelt, mint a szerződés szerinti haszonbérlő az előhaszonbérleti jogcímmel összefügésben hivatkozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 46. § (1) bekezdés a) pontjára, és 47. § (2) bekezdésében foglaltakra az előhaszonbérlet jogcímével összefüggésben.

[5] A haszonbérleti szerződés a önkormányzat1 hirdetőtábláján 2021. január 07. napján került kifüggesztésre, a joggyakorlásra nyitva álló határidő első napja 2021. január 08., utolsó napja 2021. január 22. napjában került megjelölésre.

[6] Felperes a kifüggesztés időtartama alatt elfogadó nyilatkozatot tett a Földforgalmi tv. 46. § (3) bekezdés a) pontjának ab) alpontja alapján, mint a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helybéli illetőségű mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely haszonbérlétének célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel szántó művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmányvállalkozásnak minősül. Ezen túlmenően felperes hivatkozott a Földforgalmi tv. a 76. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra is, mely szerint, mint helybeli illetőségű termelőszövetkezetet is előhaszonbérleti jog illeti meg. Nyilatkozatában előadta, hogy székhelye több mint 3 éve helység2ban van, nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.

[7] Az alperes a 2021. március 25. napján kelt határozat1. iktatószámú határozatában a perbeli ingatlan vonatkozásában az I. rendű alperesi érdeket haszonbérbeadó, és a II. rendű alperesi érdekelt haszonbérlő között létrejött, helység1ban, 2020. december 30. napján kelt haszonbérleti szerződést jóváhagyta. Alperes határozatának indokolásában megállapította, hogy a II. rendű alperesi érdekelt által megjelölt előhaszonbérleti jog helytálló, mivel 2015. december 07. napja és 2020. december 31. napja között ő volt a perbeli ingatlan vonatkozásában az érvényesen bejegyzett földhasználó feles bérlet jogcímén. Hivatkozott arra, hogy a önkormányzat1hoz 2021. január 05-én beérkezett és január 07-én közzétett haszonbérleti szerződés megkötésére 2020. december 30. napján, még az érvényesen bejegyzett feles bérlet alapjául szolgáló szerződés lejártát megelőzően került sor, és abban az új földhasználat kezdetének a bejegyzett földhasználat végső időpontját közvetlenül követő nap, azaz 2021. január 01. napja került megjelölésre. Mindezek alapján az alperes határozatában megállapította, hogy a haszonbérlet folyamatos, abban megszakítás nem történt. Megállapította, hogy a haszonbérletre jogosultak sorrendjében a perbeli termőföld esetében a haszonbérlő és az elfogadó nyilatkozatot tevő azonos ranghelyen áll, ezért az Földforgalmi tv. 53/A. § értelmében a szerződést a haszonbérleti szerződésben szereplő bérlővel, azaz a II. rendű alperesi érdekelttel hagyja jóvá.

[8] Az alperesi határozattal szemben törvényes határidőn belül a felperes terjesztett elő keresetet. Végső formában fenntartott keresetében kérte az alperesi határozat megsemmisítését és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezését.

Felperes keresetében hivatkozott arra, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő, annak idézett rendelkezései sértik az Földforgalmi tv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 52. § (1) bekezdését is. Álláspontja szerint az alperes köteles lett volna a szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában is kellő pontossággal elvégezni a szerződés jóváhagyásához szükséges vizsgálatot, és ennek eredményeként a haszonbérleti szerződést a felperessel kellett volna jóváhagynia. A felperes már az előhaszonbérleti joggyakorló nyilatkozatában is hivatkozott arra, hogy a szerződés szerinti haszonbérlő tévesen hivatkozik az Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előhaszonbérleti jogra, valamint a 47. § (2) bekezdésében foglaltakra. Álláspontja szerint tévedett az alperes, amikor a szerződés szerinti vevő az előhaszonbérlet jogcímének vizsgálatakor a jogszabályban egyértelműen rögzített közlési időpont helyett, a haszonbérleti szerződés keltének időpontját fogadta el az Földforgalmi tv. 47. § (1) bekezdés szerinti feltétel megvalósulásához. Hivatkozott arra, hogy nem a haszonbérleti szerződés keltének időpontjához, hanem a közlés időpontjához képest határozza meg a közvetlen megelőző időpontot az általa hivatkozott jogszabály. Utalt a Kúria EBH2018. K.4. számon közzétett eseti döntésében foglaltakra, mely szerint az ajánlat közlésének kezdő napja a szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Ez jelen esetben 2018. január 08. napja volt. Erre figyelemmel álláspontja szerint a közvetlenül megelőző időhatározása 2021. január 08. napi közlés időponthoz képest vizsgálandó. Utalt a Kúria KGD2019. 24. számon közzétett eseti döntésére, melynek alapján a közvetlenül megelőző időszak alatt nem lehet azt érteni, hogy az ajánlat közzétételét megelőzően bármikor 3 éven keresztül fennállhat a haszonbérleti jogviszony, ha nem az ajánlat közlésekor kell fennállnia vagy az ajánlat közlését megelőző időben, napon kell megszűnnie. Hivatkozott továbbá a Kúria BH2017. 37. számon közzétett eseti döntésére is, mely szerint a haszonbérletre vonatkozó szerződések alkalmazása szempontjából a közvetlen megelőző kifejezés nem a haszonélvező személyére, hanem az ajánlat közlésére és a jogszabály által előírt 3 éven keresztül fennálló haszonélvezetre vonatkozik. A szerződés szerinti haszonbérlő feles bérleti jogviszonya 2020. december 31. napján szűnt meg, azonban a haszonbérleti szerződés közlésére csak több nappal később 2021. január 08. napján került sor, ezért a közvetlen megelőző fordulat nem valósul meg a szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában, így az Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előhaszonbérleti jogcím nem illeti meg.