[1]EH 2018.03.K4 Az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi határidő. A határidő számítására a Ptk. 8:3. § (3) bekezdése irányadó [2013. évi V. tv. (Ptk.) 8:3. § (3), Fftv. 21. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint eladó a vevővel 2014. október 22-én adásvételi szerződést kötött a mezőhegyesi, zártkerti … helyrajzi számú ingatlana eladására. A szerződésben a vevő nyilatkozott arról, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerint elővásárlási joggal nem rendelkezik. A szerződés az illetékes települési önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került 2014. november 4-étől 2015. január 5. napjáig. A jegyző a hirdetményt 2015. január 6. napján vette le a hirdetőtábláról. 2015. január 5-én az alperesi beavatkozó elfogadó nyilatkozatot tett, amelyben nyilatkozott arról, hogy az Fftv. 18. § (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés a) és b) pontjai szerint elővásárlási joggal rendelkezik.

[2] A jegyző által megküldött iratok 2015. január 12-én érkeztek meg az alperesi mezőgazdasági igazgatási szervhez.

[3] Az alperes a jóváhagyási eljárás során lekérdezte a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatbázis adatát, továbbá a földműves nyilvántartás adatait is megtekintette. A helyi földbizottsági feladatkörben eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Igazgatósága állásfoglalását is beszerezte. Az alperes a 2015. április 1-jén kelt határozatával az adásvételi szerződést a felperes és az alperesi beavatkozó között hagyta jóvá.

A kereseti kérelem és az ellenkérelmek

[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Módosított keresetében arra hivatkozott, hogy az Fftv. 21. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel a (9) bekezdésben foglaltakra, az elfogadó nyilatkozat elkésetten került előterjesztésre, ezért az adásvételi szerződést a beavatkozó vonatkozásában nem hagyhatta volna jóvá az alperes.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat.

[6] Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Rámutatott, hogy az Fftv. 21. § (3) bekezdése szerint a kifüggesztésre nyitva álló 60 napos határidő jogvesztő határidő, amelynek jogkövetkezménye az, hogy a jogvesztő határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A határidő elmulasztása esetén joghatályosan elfogadó nyilatkozat nem terjeszthető elő. Ettől különböző eset a határidő számításának módja. A határidő-számítás a jegyző hatásköre. Az alperes csak azt vizsgálhatja, hogy a határidőn belül került-e benyújtásra az elővásárlásra jogosult nyilatkozata.

[8] A bíróság a határidőt vizsgálva azt állapította meg, hogy az elfogadó nyilatkozat határidőn belül került benyújtásra, a jegyző a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 65. § (3) bekezdése szerint járt el.

[9] A kifüggesztés napja 2014. november 4. volt, így a közlés kezdő napja az ezt követő nap, november 5. volt, és az ettől a naptól számított 60. nap 2015. január 4-ére esett, amely vasárnapi nap volt, munkaszüneti nap, ezért a határidő az ezt követő napon, 2015. január 5-én járt le. Az alperesi beavatkozó ezen, a határidő számítása szerinti utolsó napon tett elfogadó nyilatkozatot, ezért a nyilatkozata nem volt elkésettnek tekinthető.

A másodfokú ítélet

[10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal az indokolásbeli pontosítással, hogy a kifüggesztést követő naptól, 2014. november 5. napjától kezdődően kell számítani a 60 napos határidőt. A 60 napos határidőbe már a kezdő nap is beleszámít, ezért a határidő utolsó napja 2015. január 3. napjára, szombatra, munkaszüneti napra esett, emiatt a határidő a Ket. 65. § (3) bekezdése alapján, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103. §-át értelmező 4/2003. PJE határozat VI/2. pontja értelmében is, a legközelebbi munkanapon, azaz január 5-én járt le. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a beavatkozó elfogadó nyilatkozata határidőben érkezett.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az első- és a másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fftv. 21. § (3) bekezdését, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság által felhívott 4/2003. PJE határozat és a Ket. 65. § (3) bekezdésének rendelkezései korábbiak, mint az Fftv. hatályba lépése, ezért a később született törvényi rendelkezésnek kell elsőbbséget biztosítani a törvényi határidők konkurálása esetén.

[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

[13] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[15] A Kúria megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság tévedett a Ket. 65. § (3) bekezdésének alkalmazhatósága kérdésében, továbbá a másodfokú bíróság tévedett abban is, amikor a 4/2003. PJE határozat VI/2. pontját alkalmazhatónak ítélte. Az alperes által helytállóan hivatkozott EBH 2010/2132. számú eseti döntés szerint az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi jellegű, ezért a határidő számítására sem a Ket., sem a Pp. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Eljárásjogi szabályokra, eljárási határidőkre alkotott Ket. rendelkezések nem lehetnek irányadók az anyagi jogi határidő számítására. A Pp. határidő számítására vonatkozó szabályai kizárólag a Pp. által meghatározott eljárási határidőkre irányadóak. Mindebből következően a Pp.-ben foglalt határidők számítására vonatkozóan kiadott 4/2003. PJE határozat sem lehet alkalmazható.

[16] Mindebből következően az anyagi jogi határidő számítására kizárólag a Ptk. rendelkezései az alkalmazandóak. A Ptk. 8:3. § (3) bekezdése értelmében ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.

[17] A fentiek értelmében megállapítható, hogy az Fftv. 21. § (3) bekezdése értelmében az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot. A közlés kezdő napja az adásvételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. A kifüggesztés kezdő napja 2014. november 4. volt, a közlés kezdő napja november 5. volt, az ettől a naptól számított 60. nap 2015. január 3-ára esett, amely szombatra, munkaszüneti napra esett, ezért a határidő az ezt követő első munkanapon, 2015. január 5-én járt le. Az alperesi beavatkozó a 60 napos határidőn belül tette meg az elfogadó nyilatkozatát, ezért az nem tekinthető elkésettnek.

[18] A Kúria ezért azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemében helytállóan döntött, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Fftv. 21. § (3) bekezdését a téves indokolás ellenére az ügy érdemét tekintve helyesen alkalmazta, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta az indokolás pontosítása mellett.

(Kúria, Kfv.II.37.700/2016.)

* * *

T e l j e s h a t á r o z a t

Az ügy száma: Kfv.II.37.700/2016/4.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke

Dr. Márton Gizella előadó bíró

Dr. Rothermel Erika bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Koós László Zoltán ügyvéd

Az alperes: Békés Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: Dr. Sóvári Tibor jogtanácsos

Az alperesi beavatkozó:

Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. Szula Attila ügyvéd

A per tárgya: termőföldre kötött adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.27.148/2015/13. számú végzéssel kijavított 7.K.27.148/2015/11. számú ítélete

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Gyulai Törvényszék

9.Kf.25.191/2016/3. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Gyulai Törvényszék 9.Kf.25.191/2016/3. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;

- kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint eladó S. Z. a vevővel 2014. október 22-én adásvételi szerződést kötött a mezőhegyesi, zártkerti (...) helyrajzi számú ingatlana eladására. A szerződésben a vevő nyilatkozott arról, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerint elővásárlási joggal nem rendelkezik. A szerződés az illetékes települési önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került 2014. november 4-étől 2015. január 5. napjáig. A jegyző a hirdetményt 2015. január 6. napján vette le a hirdetőtábláról. 2015. január 5-én az alperesi beavatkozó elfogadó nyilatkozatot tett, amelyben nyilatkozott arról, hogy az Fftv. 18.§ (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés a) és b) pontjai szerint elővásárlási joggal rendelkezik.

[2] A jegyző által megküldött iratok 2015. január 12-én érkeztek meg az alperesi mezőgazdasági igazgatási szervhez.

[3] Az alperes a jóváhagyási eljárás során lekérdezte a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatbázis adatát, továbbá a földműves nyilvántartás adatait is megtekintette. A helyi földbizottsági feladatkörben eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Igazgatósága állásfoglalását is beszerezte. Az alperes a 2015. április 1-jén kelt határozatával az adásvételi szerződést a felperes és az alperesi beavatkozó között hagyta jóvá.

A kereseti kérelem és az ellenkérelmek

[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Módosított keresetében arra hivatkozott, hogy az Fftv. 21.§ (3) bekezdése alapján, figyelemmel a (9) bekezdésben foglaltakra, az elfogadó nyilatkozat elkésetten került előterjesztésre, ezért az adásvételi szerződést a beavatkozó vonatkozásában nem hagyhatta volna jóvá az alperes.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat.

[6] Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Rámutatott, hogy az Fftv. 21.§ (3) bekezdése szerint a kifüggesztésre nyitva álló 60 napos határidő jogvesztő határidő, amelynek jogkövetkezménye az, hogy a jogvesztő határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A határidő elmulasztása esetén joghatályosan elfogadó nyilatkozat nem terjeszthető elő. Ettől különböző eset a határidő számításának módja. A határidő számítás a jegyző hatásköre. Az alperes csak azt vizsgálhatja, hogy a határidőn belül került-e benyújtásra az elővásárlásra jogosult nyilatkozata.

[8] A bíróság a határidőt vizsgálva azt állapította meg, hogy az elfogadó nyilatkozat határidőn belül került benyújtásra, mert a jegyző eljárására irányadó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 65.§ (3) bekezdése értelmében - amellyel azonos szabályozást tartalmaz a polgári törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:3.§ (3) bekezdése -, amennyiben a határidő utolsó napja olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A közigazgatási hatóságoknál az általános munkarend szerint szombaton és vasárnap is szünetel a munka, ezért ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, ebben az esetben a határidő a következő munkanapon jár le.

[9] A kifüggesztés napja 2014. november 4. volt, így a közlés kezdő napja az ezt követő nap, november 5. volt, és az ettől a naptól számított 60. nap 2015. január 4-ére esett, amely vasárnapi nap volt, munkaszüneti nap, ezért a határidő az ezt követő napon, 2015. január 5-én járt le. Az alperesi beavatkozó ezen, a határidő számítása szerinti utolsó napon tett elfogadó nyilatkozatot, ezért a nyilatkozata nem volt elkésettnek tekinthető.

A másodfokú ítélet

[10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal az indokolásbeli pontosítással, hogy a kifüggesztést követő naptól, 2014. november 5. napjától kezdődően kell számítani a 60 napos határidőt. A 60 napos határidőbe már a kezdő nap is beleszámít, ezért a határidő utolsó napja 2015. január 3. napjára, szombatra, munkaszüneti napra esett, emiatt a határidő a Ket. 65.§ (3) bekezdése alapján, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103.§-át értelmező 4/2003. Polgári Jogegységi Határozat VI/2. pontja értelmében is, a legközelebbi munkanapon, azaz január 5-én járt le. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a beavatkozó elfogadó nyilatkozata határidőben érkezett.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az első- és a másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fftv. 21.§ (3) bekezdését, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság által felhívott 4/2003. Polgári Jogegységi Határozat és a Ket. 65.§ (3) bekezdésének rendelkezései korábbiak, mint az Fftv. hatályba lépése, ezért a később született törvényi rendelkezésnek kell elsőbbséget biztosítani a törvényi határidők konkurálása esetén. Előadta, hogy jogvesztő határidő esetén az elővásárlásra jogosult az alanyi jogát veszti, azt többé nem gyakorolhatja. Álláspontja szerint arra tekintettel, hogy 60 napos jogvesztő határidőn belül tehető elfogadó nyilatkozat, az Fftv. 21.§ (3) bekezdése - eltérően a Pp. és a Ket. szabályaitól - nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy ez a 60 napos határidő meghosszabbítható, ha a lejárat szerinti határnap munkaszüneti napra esik.

[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi határidő, amelyet az EBH 2010/2132. számú eseti döntés is alátámaszt. A jegyző a hirdetményt a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le. Mindebből következően a 2015. január 3. napjára, szombati napra eső határidő esetében az utolsó nap a következő munkanapon, 2015. január 5. napján járt le, és az ezt követő munkanapon, január 6-án kellett a jegyzőnek levennie a hirdetményt a hirdetőtábláról.

[13] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[15] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése és 275.§ (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértések körében vizsgálta felül.

[16] A Kúria megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság tévedett a Ket. 65.§ (3) bekezdésének alkalmazhatósága kérdésében, továbbá a másodfokú bíróság tévedett abban is, amikor a 4/2003. Polgári Jogegységi Határozat VI/2. pontját alkalmazhatónak ítélte. Az alperes által helytállóan hivatkozott EBH 2010/2132. számú eseti döntés szerint az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi jellegű, ezért a határidő számítására sem a Ket., sem a Pp. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Eljárásjogi szabályokra, eljárási határidőkre alkotott Ket. rendelkezések nem lehetnek irányadók az anyagi jogi határidő számítására. A Pp. határidő számítására vonatkozó szabályai kizárólag a Pp. által meghatározott eljárási határidőkre irányadóak. Mindebből következően a Pp.-ben foglalt határidők számítására vonatkozóan kiadott 4/2003.PJE jogegységi határozat sem lehet alkalmazható.

[17] Mindebből következően az anyagi jogi határidő számítására kizárólag a Ptk. rendelkezései az alkalmazandóak. A Ptk. 8:3.§ (3) bekezdése értelmében ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.

[18] A fentiek értelmében megállapítható, hogy az Fftv. 21.§ (3) bekezdése értelmében az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot. A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. A kifüggesztés kezdő napja 2014. november 4. volt, a közlés kezdő napja november 5. volt, az ettől a naptól számított 60. nap 2015. január 3-ára esett, amely szombatra, munkaszüneti napra esett, ezért a határidő az ezt követő első munkanapon, 2015. január 5-én járt le. Az alperesi beavatkozó a 60 napos határidőn belül tette meg az elfogadó nyilatkozatát, ezért az nem tekinthető elkésettnek.

[19] A Kúria ezért azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemében helytállóan döntött, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Fftv. 21.§ (3) bekezdését a téves indokolás ellenére az ügy érdemét tekintve helyesen alkalmazta, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta az indokolás pontosítása mellett.

A döntés elvi tartalma

[20] Az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi határidő. A határidő számítására a Ptk. 8:3.§ (3) bekezdése irányadó. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

Záró rész

[21] A pervesztes felperes a Pp. 78.§ (1) bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati költségének a megfizetésére.

[22] Az alperesi beavatkozónak költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett [Pp. 78.§ (2) bekezdés].

[23] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése és a Pp. 78.§ (1) bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték megfizetésére, amelynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§ (3) bekezdés d) pontja és 50.§ (1) bekezdése határozza meg.

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

Budapest, 2017. május 31.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró

(Kúria, Kfv.II.37.700/2016.)