BH 2005.4.156 Színlelt - tartalma szerint munkaszerződésnek minősülő - vállalkozási szerződés semmissége folytán irányadó hatásköri szabály [Pp. 22. § (2) bekezdés].

A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és kötelezte az alperest felmentési időre járó munkabér, és a jogellenesség miatt "kártalanításként" öt havi átlagkereset megfizetésére. A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a felperes raktárvezető munkakörben fennállt munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetését követően ugyanezen munkavégzésre kötött vállalkozási szerződés színlelt és semmis volt, a felek között valójában munkaviszony állt fenn, amit az alperes jogellenesen - azonnali hatállyal és indokolás nélkül - szüntetett meg.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaviszony megszüntetés időpontja rögzítésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság által helytállóan feltárt tényállásból levont jogi következtetéssel egyetértett.

Az alperes a jogerős ítélet "megváltoztatása", és a felperes keresetét elutasító határozat hozatala iránt felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Legfelsőbb Bíróság egyik iránymutató döntésében kifejtettekkel (BH 2003/213.). Az eljárt bíróságok a felek közötti jogviszony értékelésénél a bizonyítékokat nem a maguk összességében értékelték, következtetésük ennélfogva okszerűtlen. Érvelése szerint az egyező akarattal létrehozott vállalkozási szerződés - amit a felperes nem támadott meg -, a felperes által kiállított változó összegű számlák alapján történt jutalékfizetés cáfolják a munkaviszony fennállását. A bíróságok tévesen tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy a felperes a tevékenységét beosztottakkal látta el, akik felett utasítási jogkörrel rendelkezett, figyelmen kívül maradt viszont a korábbi munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése. Álláspontja szerint ehhez a megszüntetéshez képest a felperes keresete elkésett, a vállalkozási jogviszony megszüntetését sérelmező keresetet pedig át kellett volna tenni az általános hatáskörű bírósághoz.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben elő­adottak alapján nem találta megállapíthatónak az alperes által hivatkozott jogszabálysértések fennállását, így nem talált alapot a felülvizsgálat elrendelésére.

A nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes 2001. december 31-éig munkaviszonyban állt az alperessel raktárvezető munkakörben. Az alperes kezdeményezésére a felperes aláírta a munkaviszonya közös megegyezéssel történt megszüntetésére vonatkozó megállapodást, és az alperes által ajánlott vállalkozási szerződést, amelynek keretében változatlanul az addig is végzett raktárvezetői feladatokat kellett ellátnia.