BH 2020.7.204 I. A szerződésátruházás a már fennállt jogviszony alanyaiban bekövetkező változás, jogutódlás. A szerződésátruházás a jogviszonyt nem szünteti meg, a szerződést nem újítja meg; lényege, hogy a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél közötti kötelem szűnik meg, a korábban létrejött jogok és kötelezettségek összessége pedig a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél között marad fenn.

II. A Ptké. a Ptk. hatálybalépését segítő jogszabály, következésképpen nem tartalmazhat olyan normát, amely a Ptk. tételes szabályát írja felül [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:208. §, 6:211. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 53/C. § (1) és (2) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Járásbíróság P.23553/2017/19., Debreceni Törvényszék Pf.20880/2018/3., Kúria Pfv.20251/2019/5. (*BH 2020.7.204*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perbeli legelő művelési ágú ingatlanra és egyéb ingatlanokra vonatkozóan a tulajdonos magyar állam nevében eljáró Állami Vagyoni Ügynökség 1992. november 5-én kötött határozott időtartamra, 50 évre szóló haszonbérleti szerződést az alperessel, amelynek értelmében a föld minőségére figyelemmel eredetileg nem kellett haszonbért fizetni, majd e tekintetben a szerződést 1999. október 15. napján módosították. Az alperes haszonbérleten alapuló földhasználata 2003-ban került bejegyzésre a földhasználati nyilvántartásba, az 1993. január 1. napjától 2043. december 31. napjáig terjedő időre.

[2] A magyar állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint haszonbérbeadó és az alperes mint haszonbérlő között 2014. június 27-én létrejött módosított és egységes szerkezetbe foglalt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés alapján a perbeli ingatlanra vonatkozóan a haszonbérlet időtartama 1993. január 1. napjától 2042. december 31. napjáig terjedő határozott időre szólt.

[3] A felperes a 2015. december 7. napján lebonyolított nyilvános árverésen történt licitálást követően, a 2016. április 25-én létrejött adásvételi szerződés alapján megszerezte a perbeli ingatlan kizárólagos tulajdonjogát, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba 2016. november 2. napjával bejegyeztek, egyúttal rögzítve a magyar állam javára a visszavásárlási jogot, valamint az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat egyezően 20 év időtartamra.

[4] A felperes a 2017. október 10-én kelt levelében a perbeli ingatlant érintő haszonbérleti szerződést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 60. § (5) bekezdésére hivatkozással 2017. december 31. napjával felmondta.

[5] Az alperes a 2017. október 19-én kelt levelében a felmondást nem fogadta el.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes pontosított keresetében a felmondás érvényességére hivatkozással kérte az alperes kötelezését a perbeli ingatlan birtokába adására, keresete jogalapjaként a Fétv. 60. § (5) bekezdését jelölte meg.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. E körben arra hivatkozott, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:340. § (2) bekezdésében, valamint 6:211. §-ában írtak alapján a haszonbérleti szerződésből származó jogok és kötelezettségek jogszabály rendelkezése alapján szálltak át a felperesre. A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/C. § (2) bekezdésében írtak szerint a szerződésátruházással új szerződés jött létre a szerződésbe belépő felperes és közte. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés novációt alkalmaz, amelynek lényege, hogy az eredeti szerződés megszűnik és a felek akaratának megfelelő új kötelem hatályos. Érvelése szerint a Ptké. azért tartalmazza ezt a megoldást, mert a magyar állam a jogszabály alapján történő szerződésátruházás szabályait nem kívánta teljes körűen alkalmazni az értékesített földterületre megkötött haszonbérleti szerződések esetében, ugyanis ebben az esetben a Ptk. 6:340. § (2) bekezdésének második mondatában írtak szerint egyetemlegesen lenne köteles helytállni a korábbi tulajdonossal együtt a haszonbérlővel szemben. A felperes és közte 2016-ban tehát új szerződés jött létre, így nem alkalmazható a Fétv. 60. § (5) bekezdésében írt rendelkezés, az ugyanis csak a termőföldekről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) hatálybalépése (1994. július 27.) előtt megkötött haszonbérleti szerződésekre vonatkozik. Ugyanakkor az új szerződés létrejötte nem jelenti azt, hogy a szerződés tartalma megváltozott volna, azt a megkötésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megítélni, így a haszonbérleti szerződésbe történő belépés által nem jött létre tartalmilag új szerződés a felek között.

Az első- és másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest a perbeli ingatlan 15 napon belül a felperes birtokába történő adására.

[9] Határozata indokolásában rögzítette a Ptk. 6:208. § (1) bekezdés, 6:210. §, 6:211. §, 6:340. § (2) bekezdés és 6:356. § rendelkezéseit, valamint a Ptké. 2016. január 6. napjától hatályos 53/C. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a Fétv. 57. § f) pontjában írtak szerint a haszonbérleti szerződés megszűnik a 60. §-ban meghatározott felmondással. A Fétv. 2014. február 25. napjától hatályos 60. § (5) bekezdése értelmében a haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja, valamint a haszonbérlő az 1994. július 27. előtt létrejött haszonbérleti szerződést legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végén felmondhatja, ha a szerződés időtartama meghaladja a Földforgalmi tv. 44. §-ában meghatározott leghosszabb időtartamot.

[10] Az elsőfokú bíróság a per érdemét illetően részletesen bemutatta a szerződésátruházás jogintézményét, rögzítve, hogy azt a 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. az engedményezéssel, a jogátruházással és a tartozásátvállalással együtt szabályozza; e jogintézmények közös lényege a szerződő felek valamelyikének személyében bekövetkező változás, vagyis jogutódlás. A szerződésátruházás alapulhat a kilépő, a maradó és a belépő fél, vagyis mindhármójuk által aláírt szerződésen, de alapulhat a Ptk. 6:211. §-ának megfelelően jogszabályon is.

[11] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Ptk. 6:356. §-a folytán a haszonbérletre is alkalmazandó Ptk. 6:340. § (2) bekezdése egyértelműen a Ptk. 6:211. §-ában írtak szerinti, jogszabályon alapuló szerződésátruházásnak tekintendő. Ugyanakkor a Ptk.-val egyidejűleg hatályba lépett Ptké. 50. § (1) bekezdése a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, de a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit rendelte alkalmazni. A jogszabályon alapuló szerződésátruházás tehát csak a Ptk. hatálybalépését követően létrejött szerződésekre volt alkalmazható, ezért volt szükséges utóbb beilleszteni a Ptké-be annak 53/C. §-át, amely értelmében a jogszabályon alapuló szerződésátruházás szabályait a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) hatálya alatt kötött szerződésekre is alkalmazni kell, ha a szerződésátruházás a Ptk. hatálybalépését követően következik be.