A Fővárosi Törvényszék G.41257/2017/13. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 164. §, 195. §, 217. §, 220. §, 233. §, 234. §, 235. §, 256/A. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 209/A. §, 685. §] Bíró: Szakály Noémi

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41257/2017/13.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20875/2019/6., Kúria Gfv.30239/2020/3.

***********

17.G.41.257/2017/13.

A Fővárosi Törvényszék előtt

dr. Lantos Bálint ügyvéd (cím) által képviselt

felperes neve (cím) felperesnek

dr. Lombos Péter ügyvéd (cím.) által képviselt

alperes neve (cím) alperes ellen

szerződési feltétel érvénytelenségének a megállapítása iránt indított perében

meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint perköltséget.

A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéken benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemmel indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 206.§ (1) bekezdése alapján a peres felek nyilatkozata, az általuk becsatolt okiratok, és a per egyéb adatai alapján - a következő tényállást állapította meg.

2006. április 15. napján a felek ... szerződésszám alatt "Kölcsönszerződés CHF alapú szabad felhasználású jelzáloghitelre egyenletes részletfizetéssel" elnevezésű kölcsönszerződést kötöttek.

A felek a kölcsönszerződés aláírását követően azt közjegyzői okiratba foglalták.

A kölcsönszerződés I.2. pontja szerint: "Felek kijelentik és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles aggálytalan tartalmú bizonyítékot."

Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak.

Felek/Adós felkéri(k) a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják."

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kölcsönszerződés részleges érvénytelenségét: azt, hogy a kölcsönszerződés I.2. pontjának fent idézett rendelkezései a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése, a 18/1999. Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés a), b) és j) pontja alapján - tisztességtelenség okán - érvénytelen. Kérte a tisztességtelen kikötés alapján készült .... számú közjegyzői tanúsítvány érvénytelenségének a megállapítását is.

Perköltségre (ügyvédi munkadíjra) is igényt tartott.

A felperes arra hivatkozott, hogy a 18/1999. Kormányrendelet 1. § j) pontja alapján kimentési lehetőség nélkül azonnal semmis az a feltétel, amely a bizonyítási terhet megfordítja. Azáltal, hogy a felperesnek közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot kell tennie, a bizonyítás terhe megfordul a fogyasztó terhére.