BH 2016.5.109 A vádemelésre jogosultság vizsgálata nem terjed ki a vádelőkészítési (nyomozási, vádemelési) szakaszra. A vád törvényessége szempontjából közömbös ezért az, hogy az eljárt nyomozó hatóság a hatáskörét túllépve folytatta le a nyomozást [Be. 2. § (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.30224/2013/78., Fővárosi Törvényszék Bf.5900/2014/34., Kúria Bfv.680/2015/7. (*BH 2016.5.109*)

***********

[1] Az eljárt bíróság a 2013. november 21. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád bűntettében [1978. évi IV. tv. 233. § (1)-(2) bek.]. Ezért őt egy év öt hónap - végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, és szolgálati viszonyának megszüntetésére ítélte.

[2] A másodfokon eljáró törvényszék a 2015. február 13. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelt cselekményét az 1978. évi IV. törvény 233. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő hamis vád bűntettének minősítette. A szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét kettő évre mérsékelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ítélete ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás nélkül, tartalmát tekintve a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján.

[4] A terhelt az eljárási szabálysértések körében sérelmezte, hogy az igazságügyi elmeorvos szakértő kirendelésére vonatkozó határozatot részére nem kézbesítették. Ezért a védekezésre nem tudott kellően felkészülni, így sérült a fegyverek egyenlőségének elve. Álláspontja szerint a vele szemben emelt vád nem volt törvényes, és kétségbe vonta a K. Nyomozó Főügyészség hatáskörét és illetékességét mind a vádemelésre, mind pedig a vád képviseletére vonatkozóan. Vélekedése szerint a B. Nyomozó Ügyészség lett volna jogosult a vádemelésre, illetve a képviseletre. A vádirat nem tartalmazza szabályszerűen a vádhatóság hatáskörét és illetékességét, ezért az nem törvényes.

[5] Mindemellett sérelmezte, hogy tanúkihallgatás előtt nem volt törvényes figyelmeztetés, míg a védekezését nem ellenőrizték le, hanem azt elutasították.

[6] Az ügyben eljárt igazságügyi orvos szakértő elfogult volt, ezért szakvéleményei objektíve valótlan tartalmúak, magatartása jogellenes.

[7] Az eljárt bíróság nem volt törvényesen megalakítva, mivel az ítéletet meghozó "katonai tanács" egyes bíróként hozott döntést, ami jogsértő és megalapozatlan, mert két katonai ülnök alkalmazására nem került sor.

[8] Az eljárt első- és másodfokú bíróság indokolási kötelezettségét súlyosan megsértette, amikor a védekezésével kapcsolatos érveket, illetőleg az általa feltárt ellentmondásokat nem kellően indokolta meg.

[9] Végül eljárási szabálysértésként hivatkozott arra is, hogy az eljáró ügyész a gyanúsítotti kihallgatása előtt nem figyelmeztette őt a Be. 117. §-ában foglaltakra.

[10] Az anyagi jogszabálysértések körében alapvetően a bíróságok által megállapított tényállást, és a bizonyítékok értékelését támadta, az ítélet indokolásának szinte valamennyi bekezdésével kapcsolatban kifejtette álláspontját.

[11] Más ügyben meghozott döntésre hivatkozással vitatta az elmeállapotára vonatkozó megállapítások helytállóságát.

[12] Ártatlanságát hangoztatta a hamis váddal kapcsolatban, mert a feljelentést nem ő tette meg, ezért még közvetett tettese sem lehet a bűncselekménynek. Vitatta továbbá, hogy felesége az ő ösztönzésére tett volna feljelentést. A hamis vád kapcsán kifejtette, hogy a feljelentést ismeretlen tettes ellen tették, ezért a bűncselekmény megállapításának nincs helye.

[13] Sérelmezte a büntetéskiszabás során értékelt körülményeket, különösen az általa valótlannak tartott parancsnoki véleményre figyelemmel, amit álláspontja szerint a munkaügyi bíróság ítélete is cáfol.

[14] Mindezekre figyelemmel nem lett volna helye vele szemben katonai mellékbüntetés alkalmazásának.

[15] Végül a bíróságok tévesen alkalmazták a Btk. 2. §-át, mert az új Büntető Törvénykönyv kedvezőbb rendelkezései miatt mentesült volna.

[16] A megtámadott határozatok megváltoztatását és felmentő ítélet meghozatalát indítványozta.

[17] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, egyebekben pedig alaptalannak ítélte, és a sérelmezett határozatok hatályában fenntartására tett indítványt.

[18] Utalt rá, hogy az alkalmazott joghátrány kizárólag anyagi jogi szabályszegés esetén bírálható felül. Nem sérültek a törvény időbeli hatályával kapcsolatos anyagi jogi rendelkezések sem, kifejtve azt, hogy a terheltre miért kedvezőbbek az elkövetéskor hatályos Btk. rendelkezései.

[19] A szolgálati viszony megszüntetésének feltételei mind az elbíráláskor, mind az elkövetéskor hatályos Btk. rendelkezései szerint fennállanak.

[20] A vád mind tartalmi, mind formai ismérveiben a törvényes vád jogszabályi követelményeinek megfelel. A vád törvényességét nem érinti, hogy a nyomozás szabályait megtartották-e, illetőleg, hogy a vád törvényesen beszerzett és ellenőrzött bizonyítékokon alapul-e. Az eljárt bíróságok pedig eleget tettek indokolási kötelezettségüknek.

[21] A terhelt által kifogásolt szabályszegések nem tartoznak az eljárási törvényben tételesen felsorolt eljárási szabálysértések körébe, ezért felülvizsgálatra nem adnak alapot.

[22] A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványban nem hivatkozott egyéb - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[23] Ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. Az indítványnak az eljárási szabálysértésekre vonatkozó hivatkozásait részben törvényben kizártnak, részben megalapozatlannak találta.

[24] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[25] E törvényi feltételek közül a felülvizsgálatot a törvényes vád hiánya, illetőleg az indokolási kötelezettség megsértése alapozhatná meg.

[26] A Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.

[27] A vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

[28] A törvényes vád minimális tartalmi követelménye a Be. 2. § (2) bekezdése alapján, hogy az alaki legitimációval rendelkező vádló a bírósághoz benyújtott indítványában meghatározott személy, büntetőtörvénybe ütköző, pontosan körülírt cselekménye miatt a büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezi. A vád anyagi jogi megalapozottsága pedig a vád törvényessége szempontjából közömbös (EBH 2014.B.17.).