A Kúria Bhar.1513/2012/9. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 22. §, 99. §, 137. §, 166. §, 322. §, 324. §, 331. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 381. §, 385. §, 386. §] Bírók: Katona Sándor, Krecsik Eldoróda, Surdy Miklós

A határozat elvi tartalma:

Halmazatban álló bűncselekmények esetén a Btk. időbeli hatályának alkalmazása során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy valamennyi vád tárgyává tett cselekmény az új büntetőtörvényi rendelkezés szerint is bűncselekmény-e. Amennyiben van olyan cselekmény, amely már nem az, akkor ennek jogkövetkezményét e cselekményre nézve le kell vonni, és csak a többi bűncselekmény vonatkozásában vizsgálandó, hogy azokra összességében nézve az új rendelkezések enyhébb elbírálást tesznek-e lehetővé. Ezen fennmaradó bűncselekmény(ek)re igenlő esetben egységesen az új, egyébként a korábbi büntetőtörvényt kell alkalmazni.

***********

KÚRIA

Bhar.II.1513/2012/9.szám

A Kúria, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2013. február hó 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben a vádlott és védője által benyújtott fellebbezéseket elbírálva a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.31/2012/15. számú ítéletét az 1 rendbeli rongálás vétsége (Btk. 324.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] vonatkozásában hatályon kívül helyezi és e cselekmény tekintetében az eljárást megszünteti.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A 20 (húsz) évi elhalasztásba beszámítani rendeli a másodfokú ítélet meghozatalától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt.

A harmadfokú eljárás során felmerült 6000 (hatezer) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2011. október 3. napján kelt 5.B.442/2010/47. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 166.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés h) pontja; Btk. 16.§], 1 rendbeli kifosztás bűntettében [Btk. 322.§ (1) bekezdés b) pont], és 2 rendbeli rongálás vétségében [Btk. 324.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja].

Ezért őt - mint erőszakos többszörös visszaesőt - 20 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság B.1130/1988/11. számú ítéletével kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztésből a Csongrád Megyei Bíróság 2009. március hó 16. napján kelt és jogerős F.128/2009/3. számú végzésével engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette.

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 20 évvel elhalasztotta. A 20 év elhalasztásba beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy az ítélettel kiszabott 20 év határozott ideig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.

Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, a magánfél által előterjesztett polgári jogi igényről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a vádlott

· azzal a cselekményével, hogy 2010. május 16. napján a sértettet először egy 11 cm pengehosszúságú késsel kis- és közepes erővel, majd viszonylag nagy erővel több esetben megszúrta, ezt követően kést váltott és egy kb. 30 cm hosszúságú ún. nagyméretű Zepter késsel a hasán ismételten nagy erővel megszúrta, melynek következtében a sértett életveszélyes sérülést szenvedett, az életveszély közvetlen volt és e sérülést csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás hárította el, egyébként a sértett halála bekövetkezett volna, megvalósította a Btk. 166.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés h) pontja szerint minősülő különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének a Btk. 16.§-a szerinti kísérletét;

· azzal a cselekményével, hogy 2010. május hó 16. napján, miután többször megszúrta, életveszélyesen megsebesítette a sértettet, elvette annak Nokia 6300 típusú mobiltelefonját és ezzel együtt távozott a lakásból, majd azt ismeretlen körülmények között eldobta, megvalósította a Btk. 322.§ (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettét;

· azzal a cselekményével, hogy 2010. május 13. napján összetörte a sértett berendezési tárgyait, illetőleg a sértett személyes használati tárgyait megrongálta, megsemmisítette, használhatatlanná tette, megvalósította az 1 rendbeli, a Btk. 324.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségét;

· azzal a cselekményével, hogy 2010. május 16. napján szándékosan összetörte, használhatatlanná tette a sértett2 Nokia M95 típusú 25.000 Ft értékű mobiltelefonját, megvalósította az 1 rendbeli, a Btk. 324.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségét.

A kétirányú fellebbezés okán eljáró Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság - mely másodfokú eljárásban az ügyész a vádlott terhére bejelentett fellebbezést visszavonta - a 2012. szeptember hó 27. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.31/2012/15. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:

a vádlottat - a sértett2 sérelmére elkövetett - 1 rendbeli rongálás vétségének [Btk. 324.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] vádja alól felmentette, a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette;

a terhére megállapított további bűncselekményekért az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekintette kiszabottnak;

a magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította;

a 20 év elhalasztásba beszámítani rendelte az elsőfokú ítélet kihirdetése napjától további előzetes letartóztatásban töltött időt.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy az első fokú ítéletet az azt megelőző eljárással együtt felülbírálta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást megalapozottnak találta, azt kizárólag három dologban - egyrészt az élet elleni cselekmény elkövetésének pontos időpontjával, amely 2010. május 16.; másrészt a sértett életkorával - aki 1969. április 2-án született -, harmadrészt a sértett tulajdonát képező ingóságok megrongálásában okozott tényleges kár összegével (80.750 forint) egészítette ki, illetve pontosította.