A Fővárosi Törvényszék Bf.8615/2008/6. számú határozata foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 43. §, 57. §, 77. §, 83. §, 122. §, 171. §, 348. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Barabásné dr. Birinyi Andrea, Ficsor Mihály Zoltánné, Scholtz Hilda

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.34186/2007/22., *Fővárosi Törvényszék Bf.8615/2008/6.*, Fővárosi Törvényszék Bf.8615/2008/8., Kúria Bfv.630/2009/7.

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2009. június hó 16. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

ITÉLETET:

A foglalkozás körében elkövetett halált okozó szándékos veszélyeztetés bűntette vádlott ellen indított bűnügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008. május hó 6. napján kelt 2.B.34.186/2007/22. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a .

A vádlott személy elleni cselekményét a Btk. 171.§. (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés b/. pontjára figyelemmel a (3) bekezdés II. fordulata szerint ősülő foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének nevezi meg.

A vádlottat fegyvertartással járó foglalkozástól végleges hatállyal eltiltásra ítéltnek is tekinti.

A bíróság a BRFK. Gazdasági Szervek Műszaki és Gépjármű Osztály Bj.26/2007. számú bűnjeljegyzék 1-es tételszám alatti 1 darab R 83930 számú P9RC típusú szolgálati maroklőfegyvert, a 2-es tételszám alatt szereplő R 83930 számú P9RC típusú szolgálati maroklőfegyverhez való tárt, és a 3-as tételszám alatt szereplő 22 darab MFSBM9X19 fenékjelzésű lőszert elkobozza.

A bűnügyi költség összege helyesen 290 449 (kétszázkilencvenezer-négyszáznegyvenkilenc) forint.

Az ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

INDOKOLÁS

Az első fokú bíróság vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.171. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b.) pontjára figyelemmel a (3) bekezdés II. fordulata szerint minősülő ás körében elkövetett halált okozó szándékos veszélyeztetés bűntettében, ért őt 5 év 6 hó börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, végleges hatállyal eltiltotta a fegyvertartással járó foglalkozástól, rendelkezett az eljárás során lefoglalt dolgokról és kötelezte a vádlottat a felmerült forint bűnügyi költség megfizetésére.

A vádlott és védője elsődlegesen vitatta az ügyben eljárt első fokú bíróság hatáskörét azzal, hogy a vádlott cselekménye a Btk. 348.§(1) bekezdésébe ütköző kötelességszegés szolgálatban vétségének megállapítására is alkalmas, mely cselekmény miatt katonai büntetőeljárásnak van helye.

Másodlagosan vitatta a vád tárgyává tett cselekmény minősítését azzal, hogy a veszélyhelyzet előidézése tekintetében a vádlottat csak gondatlanság terheli, mivel a lövés leadása is így történt, egyébként az első fokú ítélet enyhítését indítványozta.

A Fővárosi Főügyészség Bfel.16576/2008/1. átiratában indítványozta az első fokú ítélet helybenhagyását.

A másodfokú bíróság elsődlegesen a vádlott és védője által megjelölt hatásköri kifogást vizsgálta meg és az alábbiakat állapította meg:

Nem vitásan a vádlott a Btk. 122.§ (1) bekezdése alapján elkövetője lehet katonai bűncselekménynek, mivel katonának minősül. Ebben az esetben valóban katonai büntetőeljárásnak van helye. A vád tárgyává tett cselekménysor tekintetében azonban téves az a védői érvelés, mely szerint a vádlott magatartása alkalmas lehet a Btk. 348.§(1) bekezdésbe ütköző katonai bűncselekmény, azaz kötelességszegés szolgálatban vétsége megállapítására.

A hivatkozott törvényi tényállás szerint a kötelességszegés szolgálatban vétségét az követi el, aki őr-, ügyelet, vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. A vádlotti elkövetési magatartás értelemszerűen legfeljebb a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon történő súlyosan megszegését valósíthatná meg, azonban a törvényszöveg értelmezésével ez nem állapítható meg.

A Btk. Kommentár szerint ugyanis a fegyveres erők és a rendőrség működésére részletes szabályok vonatkoznak, ezek közül a jelzett törvényhely az őr-, ügyeleti és egyéb készenléti szolgálatokat emeli ki és részesíti büntetőjogi védelemben. Tehát a "más módon történő súlyosan megszegés" keretrendelkezésbe tartozó elkövetési magatartások körét is e szerint kell meghatározni, az egyes, a rendőri foglalkozásra vonatkozó szabály megszegése nem feltétlenül ütközik e törvényi tényállásba.

A Btk. Kommentárban elemzett irányadó bírói gyakorlat e keretrendelkezés hatálya alá olyan elkövetési magatartásokat vont, amelyek konkrét súlyukban az elalváshoz, szeszes ital fogyasztásához vagy rendeltetési hely elhagyásához mérhetők. Nyilvánvaló tehát, hogy az emberi életét közvetlenül veszélyeztető, a fegyverhasználatra vonatkozó szabályok szándékos megszegése nem valósítja meg ezt a bűncselekményt, nem e norma védelmi körén belülinek minősül. A Btk. 348.§(1) bekezdése szerinti vétség esetében a védett jogi tárgy az őr, ügyeleti és készenléti szolgálatok fegyelmezett ellátása - a vádlott szabályszegése nem tartozik e bűncselekmény által büntetni rendelt elkövetési magatartások körébe.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság a vádlott és védő eljárási kifogását megalapozatlannak találta és az első fokú bíróság ítéletét a Be. 348.§ (1) bekezdésében meghatározott keretek között érdemben felülbírálta.