Magyar Büntetőjog I-III. - régi Btk. - Kommentár a gyakorlat számára, lezárva: 2012. október 30.

Kiadással kapcsolatos információk

2. kiadás

Szerzők:

Dr. Akácz József

XVIII. fejezet

Dr. Berkes György

Dr. Belegi József

XVI. fejezet

Dr. Katona Sándor

VI., XIII. fejezet

Dr. Kónya István

I-III. fejezet, X-XII. fejezet

Dr. Márki Zoltán

XIV. fejezet

Dr. Mészár Róza

IV., V., VII., IX., XV. fejezet

Dr. Molnár Gábor

XVII. fejezet

Dr. Rabóczki Ede

VIII. fejezet, XIX-XX. fejezet, Testületi döntések

Szerkesztő/lektor:

DR. RABÓCKI EDE

DR. BERKES GYÖRGY

A 44. pótlás kézirat lezárva:

2012. október 30.

Budapest, 2012

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: http://www.hvgorac.hu

E-mail: hvgorac@hvgorac.hu

Felelős kiadó: Dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatója

ISBN 963 8213 14 0

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: Dr. Gábor Zsolt

Műszaki szerkesztés: Bors Kriszta

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Rövidítések jegyzéke

AB - Alkotmánybíróság

Abtv. - 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról

Alkotmány - 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Art. - 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Avtv. - 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Áfa. tv. - 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Áht. - 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

Állampolg. tv. - 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

Ámr. - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről

Be. - 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

Be.n. - 2009. évi LXXXIII. törvény a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

BH - Bírósági Határozatok

BEH - Büntető Elvi Határozatok

BJD - Büntetőjogi Döntvénytár

BJE - a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi határozata

Bjt. - 1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

BK - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának állásfoglalása

BKT - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tanácselnöki értekezletének állásfoglalása

Bkt. - 2006. évi CXXIII. törvény a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

BKv - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának véleménye

Bnytv. - 2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról

Bszi. - 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Btk. - 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Btké. - 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és módosításáról

Btk.n. - 2009. évi LXXX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

Büsz. - 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól

Bv. rendelet - a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet

Bvsz. - 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről

Bv.Szolg.Szab. - 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról

Bv. tvr. - 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról

Csjt. - 1952. évi VI. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

Csjté. - 1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában

Egyezmény - 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

Egyezségokmány - 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről

Ei. tv. - 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról

EUbü. - 2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

Eütv. - 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

EVA - 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

Fórum - a BH Fórum rovatában közzétett állásfoglalás

Gt. - 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi eljárásról

Gyvt. - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Harm. tv. - 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

HGY - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

Hjt. - 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról

HM Szolg.Szab. - 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról

Hszt. - 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

Hvt. - 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

Inytv. - 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

Itv. - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Jöt - 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról

Jstv. - 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról

Jszb. - 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

Kat. nyom. - 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

KBH - Katonai Bírósági Határozatok

Kör. - 2001. évi XVIII. törvény a személy- és tárgykőrözésről

KBJD - Katonai Büntetőjogi Döntvénytár

KRESZ - 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

Lebüsz. - a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Elnökének 4/2003. számú utasítása a Legfelsőbb Bíróság Ügyviteli Szabályzatáról

Lőfsz. - 2/1975. (IV. 16.) BM rendelet a lőfegyverekről, lőszerekről és a lőterekről

Men. - 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

Mt. - 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Nbj. - 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről

Nbsz. - 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Nyor. - 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól

Pénzmos. tv. - 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Pnyor. - 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól

Ptk. - 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Rtv. - 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről

Sz. - Az OIT 2002. évi 4. számú szabályzata a bíróságok egységes iratkezeléséről

Szja tv. - 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Szjt. - 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogokról

régi Szabs. r. - 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

új Sz. r. - 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

régi Szabs. tv. - 1968. évi I. törvény a szabálysértésekről

új Szabs. tv. - 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

Tao. tv. - 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról

Ttv. - 1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról szóló

Ügyvédi tv. - 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről

Üsztv. - 1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről

Ütv. - 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság Ügyészségéről

Vám. tv. - 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról

Vht. - 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Vptv. - 2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Általános rész

I. FEJEZET - A büntetőtörvény hatálya

Időbeli hatály

Btk. 2. §

Az I. Fejezet a büntető törvény hatályát szabályozza, vagyis azt, hogy annak rendelkezései mikor, hol és kivel szemben érvényesek (időbeli, területi és személyi hatály).

I. Az időbeli hatály általános szabálya. 1. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Az alkotmányos elvekből következik, hogy a büntetőtörvény rendelkezéseit csak a hatálybalépése után elkövetett cselekményre lehet alkalmazni. Az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése tartalmazza a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét: "Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény."

Az (5) bekezdés azonban a nemzetközi jog elsőbbségére figyelemmel megteremti a kivételt is a következők szerint: "A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt."

2. A szóban levő klasszikus jogelvvel van összhangban a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §-ának (2) bekezdése, amely a jogalkotás alapvető követelményei között általános érvénnyel mondja ki, hogy: "jogszabály a hatályba lépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé."

A jogbiztonság elve (előreláthatóság, kiszámíthatóság), amely a jogállamiságból folyik, ugyancsak megköveteli, hogy mindenki előzetesen megismerhesse azt a törvényt, amely bűncselekmény elkövetése esetén reá vonatkozik [vö. a 11/1992. (III. 5.) AB határozat IV/4. pontjával, valamint a 30/1992. (V. 26.) és a 47/2000. (XII. 14.) AB határozattal].

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szintén tartalmazza a visszaható büntetőjogi szabályozás tilalmát (7. cikk).

3. A nullum crimen elv feltétlen belső jogi érvényesülését garantáló alaptörvény rendelkezés [XXIII. cikk (4) bekezdés] mellett azonban alkotmányosan érvényesülnek a nemzetközi büntetőjognak a háborús bűncselekményekre és az emberiség elleni bűncselekményekre vonatkozó szabályai. Az (5) bekezdés ezért - jogfolytonosan megőrizve a korábbi alkotmányban is deklarált elvárást - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak feltétlen érvényesülését és büntetőeljárást kiváltó hatását állapítja meg az olyan cselekményért, amely a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt akkor is, ha a belső jog szerint nem.

A 33. § (2) bekezdésének a) és b) pontja az ilyen bűncselekmények büntethetőségének elévülését kizárja [lásd részletesebben az 53/1993. (X. 13.) AB határozatban].

Nemzetközi jogi kötelezettségen alapszik az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény megalkotása is, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az a) és b) pontban említett háborús bűntettek és emberiség elleni egyéb bűncselekmények után külön kinyilvánítja a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények elévülésének kizárását. A törvény általában rendelkezik arról, hogy a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények nem évülnek el akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek. Ezt követően nem taxációt ad, hanem példálózó felsorolást, amikor azokat a nemzetközi egyezményeket nevezi meg, amelyek lehetővé tették az ún. Genfi Egyezmények által súlyos jogsértésnek minősített cselekmények elkövetőinek üldözését, majd a 2. §-ban a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék Alapokmányának 6. cikkére hivatkozva abból kiemelve megadja a béke elleni, a háborús, és emberiesség elleni bűncselekmények meghatározását.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. tv. 2. §-a szerint, amelyet a 2005. évi CX. tv. módosított, e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt az Európai Unió tagállamaival e törvény alapján folytatott eljárásokban is megfelelően alkalmazni kell.

Utalni kell arra, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása a büntető jogalkotást is érinti. Büntetőjogunkban a közvetlen uniós jogalkotás még nem érvényesül, de a magyar büntetőjogi normák tartalmát egyre inkább befolyásolja.

"Ennek legfőbb jele, hogy a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) keretdiszpozícióit kitöltő háttérjogszabályokban megjelennek a közvetlenül alkalmazandó uniós normák, mint a szabályozás legfőbb eszközei. A háttérjogszabályokban - az uniós normákra figyelemmel - bekövetkezett módosulások a Btk. tényállásainak módosítását is szükségessé teszik, mivel a Btk. keretdiszpozícióinak is követnie kell a háttérjogszabályokban bekövetkezett módosulásokat." (A 2005. évi XCI. tv. általános indokolásából.)

A 2007. évi XIII. törvénnyel módosított Nbjt. 10. §-a szerint e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell.

A 2007. évi XIII. tv. 1. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint:

"A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések lex specialisként viszonyulnak a büntetőjog és a büntetőeljárás szabályaihoz. A büntetőeljárás szabályaira való utalást a törvény korábban is tartalmazta. Az Nbjt. 10. §-át szükséges kiegészíteni úgy, hogy az Nbjt.-ből is kitűnjön, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban a Be. mellett a Btk. is háttérjogszabályként alkalmazandó.

A törvény ezzel orvosolja azt a gyakorlatban felmerült problémát, amely alapján a Btk. általános szabályai, így például a visszaható hatályról szóló rendelkezések alkalmazása a bűnügyi jogsegéllyel összefüggő ügyekben vitatott volt."

A külföldi ítélet érvényének elismerésére, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó részletes szabályokat - az ismertetett alkotmányos rendelkezésekkel összhangban - az Nbj. állapítja meg. Csak a legfontosabb rendelkezésekre utalunk.

A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel. [Nbj. 47. § (1) bek.].

(3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta. [Nbj. 47. § (3) bek.] A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás. [Nbj. 48. § (1) bek.].

A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és - a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén - ennek megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról. [Nbj. 48. § (2) bek.].