A Kúria Kfv.37677/2021/6. számú precedensképes határozata gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. § (1) bek.] Bírók: Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán, Suba Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését. Nem teheti attól függővé a kapcsolattartás biztosítását, hogy a jogosult be kíván-e menni a lakásba vagy sem. A gyermek érdeke azt szolgálja, hogy szülők együttműködő magatartást tanúsítsanak.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.701233/2021/14., *Kúria Kfv.37677/2021/6.* (BH 2022.2.56), 3351/2022. (VII. 25.) AB határozat

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv. III.37.677/2021/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró

A felperes: felperes1 cím1

A felperes képviselője: Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Kölcsényi Zsolt Soma, cím2

Az alperes: Alperes1 cím3

Az alperes képviselője: Dr. Maródi Gabriella kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes, 15. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2021. április 30-án kelt 2.K.701.233/2021/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 2.K.701.233/2021/14. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000.- (harmincezer) forint kereseti és 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és a perben nem álló F.B.C.a továbbiakban: édesapa) kapcsolatából 2016. február 25-én született C.K.T. nevű gyermekük.

[2] A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. január 26-án kelt 9.P.XII.30.974/2016/21-III. számú végzésével jóváhagyta a felperes és a gyermek édesapja közötti egyezséget, mely szerint a gyermek feletti szülői felügyeleti jogokat a felperes gyakorolja. Az egyezség arra is kitért, hogy az édesapa a gyermek 3,5 éves korától 4 éves koráig kettő havonta egy hétvégén, a felek két héttel korábbi eltérő megállapodása hiányában a második hónap utolsó hétvégéjén szombaton reggel 9 órától vasárnap este 18 óráig jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani az elvitel és az ottalvás jogával. A felperes köteles ezen időpontban a kapcsolattartást az édesapának biztosítani, elvitel esetén később a gyermeket fogadni. A gyermek átadásának és visszaadásának helye az anya lakóhelye. Az elmaradt folyamatos kapcsolattartás az akadály elhárultát közvetlenül követő hétvégén, azonos időtartamban és módon pótolandó.

[3] Az egyezség értelmében az édesapának 2020. január 25-26. napjain lett volna esedékes a kapcsolattartása, azonban az a gyermek megbetegedése okán elmaradt. A felperes 2020. február 6-án, majd az édesapa 2020. február 25-én az elmaradt folyamatos apai kapcsolattartás biztosítása érdekében végrehajtási eljárás lefolytatását kezdeményezte. Az édesapa kérelmében előadta, hogy a felperes a pótlás kapcsán történt megbeszélésük ellenére 2020. február 8-9-én nem biztosította részére a láthatást, a gyermeket nem vihette el.

[4] Budapest Fővárosi Kormányhivatala XII. kerületi Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2020. június 2-án kelt BP-12/104/0001-24/2020. számú végzésével a gyermek kapcsolattartási végrehajtási ügyében elrendelte a Budapi Központi Kerületi Bíróság végzésének végrehajtását. Figyelmeztette a felperest, hogy az egyezségben foglaltakat tartsa be, továbbá előírta, hogy a végzés közlését követően esedékes kapcsolattartásnak a döntésben meghatározottak szerinti időpontban, helyszínen és módon tegyen eleget. Egyidejűleg a felperest 30.000.- forint összegű pénzbírsággal sújtotta, továbbá kötelezte az édesapa részére 162.008.- forint igazolt költség megfizetésére.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2020. november 13-án kelt BP/0506/00167-3/2020. számú végzésével a pótlási határidő megállapítása tekintetében megváltoztatta az elsőfokú végzést.

[6] Indokolásában felhívta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:185. §-át, 1:4. § (1) bekezdését, 4:178. § (1), (2) bekezdését, 4:182. § (1) bekezdését, 4:183. § (1) és (2) bekezdését. Hivatkozott továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 16. § (1), 27. § (1), 28. § (1), 30. § 33. § (1), (2), (4), (5) bekezdéseire, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 128. § (1), 130/B. §-ára. Indokai szerint az elmaradt kapcsolattartás időpontjában aggálymentesen megállapítható a felperes önhibája, hiszen kötelessége volt a gyermeket az édesapa részére átadni a folyamatos kapcsolattartás biztosítása érdekében. Köteles volt továbbá a végrehajtható és hatályos bírói határozat alapján az elmaradt kapcsolattartás pótlására, a felperes az önhiba fennállását alappal vitatni nem tudta.