BH 2015.7.181 Próbára bocsátás megszüntetése esetén nincs helye büntetés helyett intézkedés alkalmazásának, büntetést (halmazati büntetést) kell kiszabni [Btk. 63. § (2) bek., 66. § (1) bek. a) pont; Be. 330. § (4) bek.].

Pertörténet:

Pécsi Járásbíróság B.272/2013/7., Pécsi Járásbíróság B.272/2013/13., Pécsi Törvényszék Bf.345/2013/3., Kúria Bfv.946/2014/8. (*BH 2015.7.181*)

***********

[1] A járásbíróság a 2013. július 9. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével hatályon kívül helyezte az Sz. Városi Bíróság ítéletének a próbára bocsátást kimondó rendelkezését és a próbára bocsátást megszüntette. A terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. b) pont]. Ezért a terheltet - halmazati büntetésül - 200 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, összesen 300 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] A védelmi fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2014. március 11. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a próbára bocsátással érintett testi sértés vétsége miatt is kiszabott joghátrányt megrovásra enyhítette - egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3] A másodfokú bíróság azért döntött a megrovás alkalmazása mellett, mert az első fokon alkalmazott joghátrányt nem találta arányban állónak a cselekmény csekély tárgyi súlyával és a terhelt személyének társadalomra veszélyességével, s így a joghátrány célját ezzel az intézkedéssel kívánta elérni.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a megrovás törvénysértő alkalmazása miatt, a másodfokú ítélet megváltoztatása és büntetés kiszabása érdekében.

[5] Az indítvány indokai szerint a megrovás alkalmazása azért törvénysértő, mert

[6] - a próbára bocsátás megszüntetése mellett büntetést kell kiszabni, ha a terheltet a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátás próbaideje alatt elítélik [Btk. 66. § (1) bek. a) pont],

[7] - és erre az esetre a Be. 330. §-ának (4) bekezdése ugyancsak halmazati büntetés kiszabását írja elő.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. A támadott másodfokú ítélet nyilvános ülésen történő hatályon kívül helyezését és a terhelttel szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

[9] A Kúria - a Be. 420. § (1) bekezdése 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben - nyilvános ülést tartott [Be. 424. § (1) bek. 2. ford.].

[10] A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az indítványt fenntartotta. A védő a felszólalásában egyetértett a törvénysértés tényével. Ugyanakkor arra figyelemmel, hogy az elsőfokú ítélet ellen a terhelt felmentés érdekében fellebbezett, mindkét határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[11] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[12] A Be. 416. § (1) bekezdése b) pontjának 2. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[13] A büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). Ez értelemszerűen vonatkozik az intézkedésre is.

[14] A terheltet korábban a bíróság a 2012. szeptember 11-én jogerős ítéletével testi sértés vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. A próbaidő 2014. szeptember 10. napjával telt volna el.

[15] Az újabb (a jelen) ügyben terhére rótt cselekményt a terhelt 2012. május 21-én, tehát a próbára bocsátását megelőzően követte el. E cselekmény elbírálására a próbaidő alatt került sor.

[16] Ha a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, a Btk. 66. § (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni. Ha a terhelt bűnösségét a bíróság a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, és halmazati büntetést szab ki [Be. 330. § (4) bek. 2. ford.].

[17] Az anyagi jogi "kell" és az eljárásjogi "szab ki" kitételekben eltérést nem engedő, egyértelmű törvényi parancs jelenik meg. A büntetés kiszabását elhalasztó próbára bocsátás eredménytelenségére tekintettel a törvény nem engedi, hogy a bíróság ismételten önálló intézkedést [Btk. 63. § (2) bekezdés: megrovás, jóvátételi munka, próbára bocsátás] alkalmazzon. A halmazati büntetés kiszabásának törvényi parancsa minden önálló intézkedés, így például a megrovás alkalmazását is kizárja.

[18] Amikor megelőzően a bíróság próbára bocsátást alkalmazott a terhelttel szemben, ezáltal állást foglalt arról, hogy megrovás alkalmazásának nincs helye. A korábbi Btk. 71. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen. [A hatályos Btk. 64. §-ának (1) bekezdése ezzel azonos rendelkezést tartalmaz.] A korábban eljárt bíróságnak ez a rendelkezése ítélt dolgot (res iudicata) eredményezett.

[19] A megrovás alkalmazása kétségtelenné teszi, hogy az önállóan alkalmazandó intézkedések között súlybeli különbség van. A megrovás a legenyhébb, mert csak akkor alkalmazható, ha más intézkedés, mint például a próbára bocsátás alkalmazása (ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást) szükségtelen. Ha tehát próbára bocsátás indokolt, akkor megrovás alkalmazására eleve nincs törvényes lehetőség.

[20] A kifejtettekből kitűnően a megrovás alkalmazására törvénysértéssel került sor. A törvénysértést a másodfokú bíróság követte el. Szem elől tévesztette az anyagi jogi és eljárásjogi törvényi parancsot, amely próbára bocsátás kudarca esetén kizárja a - részben - ugyanazon bűncselekmény miatt ismételten önálló intézkedés (pl. megrovás) alkalmazását.

[21] Mindezek folyományaként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése szerint hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot - a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja 3. fordulatának megfelelően - megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a terheltet az elsőfokú bíróság által törvényes mértékben meghatározott pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett - meg nem fizetése esetén - annak átváltoztatásáról. Egyebekben a támadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 946/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2014. év november hó 6. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő