BH 2021.11.299 I. Az üzletszerűség megítélése szempontjából figyelembe kell venni a haszonszerzés érdekében elkövetett, más eljárásban jogerősen elbírált cselekményt, valamint azt a cselekményt is, amelynek elkövetése során a terheltet haszonszerzési célzat vezette, de a büntethetősége önkéntes elállás folytán megszűnt [Btk. 459. § (1) bek. 28. pont].

II. A költségvetési csalás és az annak érdekében elkövetett hamis magánokirat felhasználása egymással valódi alaki halmazatban áll [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont II. ford., 345. §].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.80164/2011/3., Fővárosi Törvényszék B.1553/2015/77., Fővárosi Ítélőtábla Bf.34/2020/13., Kúria Bfv.190/2021/8. (*BH 2021.11.299*)

***********

[1] A törvényszék a 2019. október 25. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közvetett tettesként üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 évi szabadságvesztésre, valamint 200 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 500 000 forint pénzbüntetésre, 3 évi közügyektől eltiltásra és 5 évi gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól eltiltásra ítélte, továbbá vele szemben 37 300 000 forint, az A.-V. Kft.-vel szemben 13 960 110 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Akként rendelkezett, hogy a szabadságvesztésből a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, továbbá elrendelte a kerületi bíróság ítéletével kiszabott 1 évi - eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés végrehajtását is.

[2] Az ítélet ellen bejelentett kétirányú fellebbezéseket elbírálva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2020. november 10. napján meghozott ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. A terhelt költségvetést károsító cselekményét a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének minősítette és megállapította, hogy a terhelt a közbizalom elleni bűncselekményt is közvetett tettesként követte el. A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés mértékét 1 év 6 hónapra enyhítette, valamint mellőzte a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ítéletében az alábbi tényállást állapította meg.

[4] A terhelt alapításától, 2010. március 18. napjától kezdődően önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt az A.-V. Kft.-nek.

[5] A terhelt a társaság nevében pályázatot nyújtott be a H. Minisztérium Infrastrukturális Ügynökségéhez a H. 08/1. hrsz. alatti terület haszonbérbe vétele érdekében.

[6] Az A.-V. Kft.-t a H. Minisztérium Infrastrukturális Ügynöksége 2010. április 11. napján értesítette a pályázat elnyeréséről és megküldte részére az öt évre szóló haszonbérleti szerződés tervezetét is.

[7] A joghatályos haszonbérleti szerződést a H. 08/1. hrsz. alatt felvett, honvédségi gyakorlótér besorolású, 1360 hektár térmértékű területrészre 2010. augusztus 4. napján, 2010. augusztus 1. napjára visszamenőleges hatállyal kötötték meg a felek, amelyben a birtokba adás időpontját 2010. szeptember 1. napjában határozták meg. A haszonbérbe vétel célja haszonállat legeltetése és kaszálás módján történő hasznosítás volt, amelyért a haszonbérbe vevő évente 25 701 000 forint haszonbérleti díj megfizetésére volt köteles. Ezt a szerződést 2011. május 20. napján akként módosították a felek, hogy a haszonbérbe vett terület nagyságát 1276 hektár 8069 négyzetméterben állapították meg és ezáltal a haszonbér 24 129 096 forintra csökkent.

[8] A H. Minisztérium vagyonkezelésében álló terület haszonbérbe vételének célja az volt, hogy erre a területre a terhelt egységes területalapú támogatást igényelhessen az M. és V. Minisztériumtól. Az A.-V. Kft. semmilyen gazdasági vagy mezőgazdasági tevékenységet nem végzett, amiből bevételre tehetett volna szert, a haszonbért a területalapú támogatásból kívánta fizetni.

[9] Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 39. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alapján, az Európai Unió közös agrárpolitikájának célkitűzései - többek között - a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés észszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával; ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével.

[10] A közös agrárpolitika keretében az Európai Unió pénzbeli támogatásokkal segíti elő a mezőgazdasági termelők tevékenységét, ennek célja, hogy a támogatás felhasználásával valós mezőgazdasági tevékenység végzésére ösztönözze a termelőket, elősegítse a mezőgazdasági fejlesztéseket és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének növekedését.

[11] A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete megállapította a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályait és létrehozta a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszereket.

[12] A mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK rendelet szerinti támogatás igénybevételének szabályait 2010. évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet tartalmazta, mely 2011. április 8. napjáig volt hatályban.

[13] A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet 2. § 11. pontja a mezőgazdasági termelő fogalmát a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerint akként határozta meg, hogy az olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja - tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására -, akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ehhez kapcsolódóan határozza meg a rendelet 2. cikkének b) pontja, hogy gazdaság egy adott mezőgazdasági termelő által vezetett és egyazon tagállam területén található termelőegységek összessége, míg a c) pont alapján mezőgazdasági tevékenységnek számít a mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását a 6. cikkben meghatározottak szerint.

[14] A 73/2009/EK tanácsi rendelet 6. cikke szerint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartása azt jelenti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok a III. mellékletben létrehozott keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a gazdaságok szerkezete. A tagállamok nem határozhatnak meg az említett keretben nem szereplő minimumkövetelményeket.