BH 2013.7.177 A gáz szabálytalan vételezésével elkövetett lopás a gáz jogosulatlan igénybevételének időtartamától függetlenül természetes egység, a cselekmény üzletszerűen elkövetettkénti értékelésének nincs helye, az kizárólag az elkövetési érték nagysága szerint minősül [Btk. 316. §, 136. § 9. pont].

Pertörténet:

Esztergomi Járásbíróság Bk.61/2012/2., Kúria Bfv.947/2012/5. (*BH 2013.7.177*)

***********

A városi bíróság a 2012. május 7. napján - tárgyalás mellőzésével meghozott, és 2012. május 23. napján jogerőre emelkedett - végzésével a terheltet folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt [Btk. 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés b) pontja] kettő évre próbára bocsátotta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt javára a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a bírósági eljárást megelőzően - a nyomozás felfüggesztését követően - a közvetítői eljárás eredménnyel járt, a terhelt a gázszolgáltató vállalat sértettnek az okozott 300 000 forint kárt megtérítette. Az eljárt bíróság törvénysértően minősítette a terheltnek felrótt lopási cselekményt folytatólagosan és üzletszerűen elkövetettnek. A szabálytalan vételezést a terhelt a földgáz-fogyasztásmérő berendezés megfúratásával, ami a lopás szükségszerű elkövetési tevékenysége volt, valósította meg. Az ilyen, szabálytalan vételezéssel megvalósuló cselekmények természetes egységére figyelemmel sem folytatólagosan, sem üzletszerűen elkövetettnek nem minősülnek. A cselekmény helyes minősítése a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés I. fordulata szerint minősülő nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette, amelynek büntetési tétele legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztés. Márpedig ez esetben - a sikeres közvetítői eljárásra figyelemmel - a terhelttel szemben a Btk. 36. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a büntetőeljárás megszüntetésére [Be. 332. § (1) bekezdés f) pontja] kell, hogy sor kerüljön. Ez az ok az elsőfokú határozat jogerőre emelkedése idején is fennállt. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a városi bíróság megtámadott határozatát változtassa meg, és a terhelttel szemben a büntetőeljárást szüntesse meg.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában - és képviselője a nyilvános ülésen - a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta.

A Kúria nyilvános ülésén a terhelt védője is egyetértett az indítvánnyal.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.

A 2011. évi LXXXIX. törvény 26. § (1) bekezdésével módosított, és 2011. július 13-ától hatályos 1978. évi IV. törvény (Btk.) 36. § (1) bekezdése alapján nem büntethető, aki a személy elleni (XII. Fejezet I. és III. Cím), közlekedési (XIII. Fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. Fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. A büntetés korlátlan enyhítésére van lehetőség a (2) bekezdés szerint, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig a terhelt beismerte, és az okozott sérelmet közvetítői eljárás keretében jóvátette.

Az irányadó tényállás alapján a terhelt a bűncselekményt 2009 októberétől 2010. szeptember 29-ig követte el. A nyomozás során a közvetítői eljárás eredményeként az elkövetést beismerte, a gázszolgáltató részére a 300 000 forintot - három részletben - 2012. február 2-ig megfizette.

A Btk. 2. § második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg, ha a terhelt cselekménye a jogerős elbírálásának időpontjában már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el.

Az eljárt bíróság a terhelt cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettének.

A terhelt bűncselekményének helyes minősítése a felülvizsgálati indítványban kifejtett, mindenben helyes érvek folytán nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette [Btk. 316. § (1) bekezdés, (4) bekezdés I. fordulata], e cselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés.

Ez esetben a Btk. 36. § (1) bekezdésére figyelemmel nem a büntetés korlátlan enyhítésének, hanem a tevékeny megbánás okán a Be. 332. § (1) bekezdés f) pontja alapján a büntetőeljárás megszüntetésének van helye.

A Kúria mindezekre figyelemmel a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot megváltoztatta, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terhelttel szemben a lopás bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

(Kúria Bfv. I. 947/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2012. december 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő