32003R1915[1]

A Bizottság 1915/2003/EK rendelete (2003. október 30.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII, VIII., és IX. mellékletének a juh- és kecskefélék kereskedelme és behozatala, valamint a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak szarvasmarha-, juh- és kecskeféléknél történő megállapítását követő intézkedések tekintetében történő módosításárólEGT vonatkozású szöveg

A Bizottság 1915/2003/EK rendelete

(2003. október 30.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII, VIII., és IX. mellékletének a juh- és kecskefélék kereskedelme és behozatala, valamint a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak szarvasmarha-, juh- és kecskeféléknél történő megállapítását követő intézkedések tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1234/2003/EK bizottsági határozattal [1] módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [2], és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet meghatározza a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. E fent említett rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és VII. melléklete bizonyos intézkedések haladéktalan alkalmazását írja elő a TSE megállapítását követően. Feltehetőleg azon intézkedések egyes vonatkozásainak végrehajtása gyakorlati nehézségeket fog okozni.

(2) A juh- és a kecskefélék tekintetében a TSE megállapítása után az utód nyomon követését azon esetekre kell korlátozni - a TSE-vel fertőzött hímivarú állatok utódainak nyomon követésének gyakorlati nehézségei és a származó előnyök bizonytalansága miatt -, amikor nőivarú állatokban állapították meg a kórokozót.

(3) Szarvasmarhafélék tekintetében, amennyiben szarvasmarháknál állapítanak meg szivacsos agyvelőbántalmakat (BSE), a 999/2001/EK irányelv értelmében a BSE-vel fertőzött szarvasmarhafélék kohortjait le kell ölni és teljesen meg kell semmisíteni.

(4) A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (Office International des Epizooties (OIE)) 2003. májusi közgyűlésén úgy döntött, hogy a BSE-vel fertőzött szarvasmarhafélék kohortjai életben hagyhatók hasznos élettartamuk végéig, feltéve, hogy haláluk után teljesen megsemmisítik azokat.

(5) Az OIE állat-egészségügyi szabályzata szerint nem szükséges a szarvasmarhasperma használatának korlátozása a BSE miatt. A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) a 2002. május 16-án felülvizsgált, a BSE lehetséges vertikális átviteléről szóló, 1999. március 18-i és 19-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy szarvasmarhasperma kockázatot jelentene a BSE átvitele szempontjából.

(6) Ezenkívül, a spermagyűjtő központokban levő bikák hatósági ellenőrzés alatt állnak, ami lehetővé teszi annak biztosítását, hogy haláluk után teljesen megsemmisítik azokat.

(7) A TSE-vel fertőzött juhtartó gazdaságokban a korlátozások feloldásának feltételeit enyhíteni kell, ha azokat fokozott, TSE-re vonatkozó ellenőrzéssel együttesen alkalmazzák. A vegyes állattartó gazdaságok kecskeállomány-pótlásának szabályait ennek megfelelően módosítani kell.

(8) A félig ellenálló anyajuhok szállítását a korlátozás alatt álló gazdaságok között engedélyezni kell, hogy enyhítsenek bizonyos regionális nehézségeken a megfelelő, fertőzött állományok helyébe lépő állatok megtalálása során.

(9) Az új szabályokra való áttérés elősegítése érdekében azon időtartamot, amely alatt az alacsony ARR allél szintű juhfajták vagy gazdaságok esetén az egyes állatok megsemmisítésére vonatkozó eltérést engedélyezni kell, két tenyésztési évről háromra kell növelni.

(10) A 999/2001/EK rendeletet VIII. és IX. melléklete meghatározza a tenyésztési célú juh- és kecskefélék kereskedelmére és behozatalára vonatkozó feltételeket. E feltételeket tisztázni kell.

(11) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendeletet VII., VIII. és IX. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. október 30-án.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 173., 2003.7.11., 6. o.

[2] HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A VII., VIII. és a IX. melléklet a következőképpen módosul:

1. Az VII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

VII. MELLÉKLET

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK FELSZÁMOLÁSA

1. A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell:

a) szarvasmarhafélék esetében:

- az abban a gazdaságban tartott összes többi kérődzőt, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapították,

- a nőivarú állatnak - amelyben a betegséget megállapították - valamennyi utódját, amelyek a betegségnek az anyaállatban való klinikai megjelenését megelőző vagy követő két évben születtek,

- az abban a kohortban lévő összes többi állatot, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapították,

- a betegség lehetséges eredetét,

- azon állatokat, amelyek azon állattal egy gazdaságban tartózkodtak, amelynél megerősítették a betegséget, továbbá olyan, más gazdaságokban tartott állatokat, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, illetve ugyanazon takarmányból táplálkoztak vagy érintkeztek ugyanazon fertőzési forrással,

- az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok szállítását vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba;

b) juh- és kecskefélék esetében:

- az abban a gazdaságban tartott összes többi, juh- és kecskefélén kívüli kérődzőt, amelyhez az állat tartozik és amelyben a betegséget megállapították,

- amennyiben megállapíthatók, a szülőállatokat, továbbá az állat - amelyben a betegséget megállapították - valamennyi embrióját, petesejtjét és utolsó utódát,

- a gazdaságban - ahol az állatban a betegséget megállapították - a második francia bekezdésben felsoroltakon kívül tartott összes többi juh- és kecskefélét,

- a betegség feltehető eredetét és a többi gazdaságot, amelyben vannak olyan állatok, embriók és petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanazon takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanazon fertőzési forrásnak,

- az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok szállítását vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a BSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba.

2. A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések legalább a következőket tartalmazzák:

a) a BSE szarvasmarhafélében történő megállapításakor az 1. a) pont első, második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított szarvasmarhafélék leölése és teljes megsemmisítése; azonban a tagállam határozhat úgy, hogy

- nem öli le és nem semmisíti meg valamennyi szarvasmarhafélét az 1. a) pont első francia bekezdésében említetteknek megfelelően abban a gazdaságban, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapítottak, a fennálló járványügyi helyzettől és a gazdaságban tartott állatok nyomon követhetőségétől függően;

- elhalasztja az 1. a) pont harmadik francia bekezdésében említett kohortban levő állatok leölését és megsemmisítését hasznos élettartamuk végéig, feltéve, hogy azok folyamatosan spermagyűjtő-központban tartott bikák, továbbá hogy biztosítható, hogy azokat haláluk után teljesen megsemmisítik;

b) a TSE juh- vagy kecskefélében történő megállapításakor, 2003. október 1-jétől, az illetékes hatóság döntése szerint:

i. vagy az 1. b) pont második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése; vagy

ii. az 1. b) pont második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével:

- ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

- legalább egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli tenyész anyajuhok, és

- legalább egy ARR allélt hordozó, kizárólag vágásra szánt juhok,

iii. ha a fertőzött állatot egy másik gazdaságból hozták át, az eset előzményei alapján a tagállam eldöntheti, hogy a felszámolási intézkedéseket vagy a származási gazdaságban és azon gazdaságban hajtják végre, amelyben a fertőzést azonosították, vagy csupán a származási gazdaságban. Az egynél több állomány közös legeltetésére használt földterület esetén a tagállamok úgy határozhatnak, hogy valamennyi járványügyi tényező vizsgálata alapján az intézkedések alkalmazását egyetlen állományra korlátozzák,

c) a BSE juh- vagy kecskefélében történő megállapításakor az 1. b) pont másodiktól ötödik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése.

3.1. Csak a következő állatok hozhatók be azon gazdaság(ok)ba, amely(ek)ben a 2. b) i. vagy ii. pontnak megfelelően elvégezték a megsemmisítést:

a) ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok;

b) legalább egy ARR allélt hordozó, és VRQ allél nélküli nőivarú juhok;

c) kecskefélék, feltéve ha:

- a gazdaságban az a) és b) pontokban említettektől eltérő tenyészjuhok nem találhatók,

- az állomány megsemmisítését követően megtörtént a gazdaság valamennyi állattartó épületének alapos takarítása és fertőtlenítése,

- a gazdaságot fokozott TSE-ellenőrzésnek vetik alá, beleértve a selejtezett és a gazdaságban elhullott 18 hónaposnál idősebb minden kecskeféle vizsgálatát is.

3.2. Csak a következő juhféle tenyésztési termékek használhatók fel az olyan gazdaság(ok)ban, amely(ek)ben a 2. b) i. vagy ii. pontnak megfelelően elvégezték az állatok megsemmisítését:

a) ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

b) legalább egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.

4. Egy legkésőbb 2006. január 1-jéig tartó átmeneti időszak alatt és a 3.1. b) pontban említett korlátozástól eltérve, amennyiben nehéz ismert genotípusú helyettesítő juhféléket beszerezni, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik ismeretlen genotípusú, nem vemhes jerkebárányok bevitelét a 2. b) i. és ii. pontban említett gazdaságokba.

5. A 2. b) i. és ii. pontban említett intézkedéseknek valamely gazdaságban történő alkalmazását követően:

a) az ARR/ARR juhoknak a gazdaságból történő elszállítása semmilyen korlátozás hatálya alá nem tartozik;

b) a csak egy ARR allélt hordozó juhoknak a gazdaságból vágásra történő elszállítása csak közvetlenül emberi fogyasztásra vagy megsemmisítés céljából lehetséges; azonban az egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli anyajuhok átszállíthatók olyan másik gazdaságba, amelyek a 2. b) ii. ponttal összhangban tett intézkedések alkalmazását követően korlátozás alatt állnak;

c) a más genotípusba tartozó juhoknak a gazdaságból történő elszállítása csak megsemmisítés céljából lehetséges.

6. A 3.1., 3.2. és 5. pontban említett korlátozásokat a következő időponttól további három éven keresztül kell alkalmazni a gazdaságra:

a) amikor a gazdaságban lévő valamennyi juhféle elérte az ARR/ARR-státuszt; vagy

b) azon utolsó időpont, amikor bármilyen juh- vagy kecskefélét tartottak a gazdaságban; vagy

c) a 3.1. c) pont esetében a fokozott TSE-ellenőrzés kezdetének időpontja.

d) azon időpont, amikor minden, a gazdaságban levő tenyészkos ARR/ARR genotípusú és minden tenyész anyajuh egy ARR allélt hordoz és VRQ allél nélküli, feltéve, hogy ezen időszak alatt negatív eredménnyel elvégzik minden selejtezett és gazdaságban elhullott 18 hónaposnál idősebb kecskeféle TSE vizsgálatát.

7. Ha az ARR allélnak a fajtán vagy a gazdaságon belüli gyakorisága alacsony, vagy amennyiben a beltenyészet elkerülésének érdekében szükségesnek ítélik, egy tagállam határozhat úgy, hogy:

a) legfeljebb három tenyészeti évre elhalasztja az állatoknak a 2. b) i. és ii. pontban említett megsemmisítését;

b) engedélyezi a 3. pontban említettektől eltérő juhféléknek a 2. b) i. és ii. pontban említett gazdaságokba történő bevitelét, feltéve, hogy azok nem hordoznak VRQ allélt.

8. A 4. és 7. pontban említett eltéréseket alkalmazó tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az eltérések engedélyezéséhez használt feltételekről és kritériumokról.

2. A VIII. melléklet A. fejezete I. részének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) a tenyésztési célú juh- és kecskefélék(et):

i. vagy születésük óta, vagy legalább az utóbbi három évben folyamatosan olyan gazdaságban vagy gazdaságokban tartották, amely(ek) legalább három éve eleget tesz(nek) a következő feltételeknek:

- rendszeres hatósági állatorvosi vizsgálatnak vetik alá;

- az állatokat megjelölték;

- nem állapítottak meg surlókórt;

- a gazdaságban mintavételezéssel ellenőrzést végeznek a selejtezésre szánt idős nőivarú állatokon;

- csak olyan gazdaságokból visznek be nőivarú állatokat az adott gazdaságba, amelyek megfelelnek ugyanezen feltételeknek; vagy

ii. 2003. október 1-jétől: ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhok, a 2002/1003/EK bizottsági határozat [1] I. mellékletében meghatározottak alapján.

Ha olyan tagállamba szánják őket, amelynek teljes területére vagy annak egy részére a b) vagy c) pontban megállapított rendelkezések vonatkoznak, meg kell felelniük a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott további általános vagy különleges biztosítékoknak."

3. A IX. melléklet E. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

"E. FEJEZET Juh- és kecskefélék behozatala

A juh- és kecskefélék 2003. október 1-je utáni Közösségbe történő behozatalához állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása szükséges, amely tanúsítja, hogy azok:

a) olyan állományban születtek és folyamatosan tartózkodtak, amelyben még nem állapítottak meg surlókórt, és a tenyészjuhok és tenyészkecskék tekintetében megfelelnek a VIII. melléklet A. I. a) i. pontjában meghatározott követelményeknek; vagy

b) a 2002/1003/EK bizottsági határozat I. mellékletében meghatározott ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhok, amelyek olyan gazdaságból származnak, amelyben nem jelentettek súrlókór-esetet az utolsó hat hónapban.

Ha olyan tagállamba szánják őket, amelynek teljes területére vagy annak egy részére a VIII. melléklet A. I. b) és c) pontjában megállapított rendelkezések vonatkoznak, meg kell felelniük a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott további általános vagy különleges biztosítékoknak."

[1] HL L 349., 2002.12.24., 105. o.

--------------------------------------------------