32001R0999[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 999/2001/EK RENDELETE

(2001. május 22.)

egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet nem alkalmazható:

a) kozmetikai termékekre vagy gyógyszerkészítményekre vagy orvostechnikai eszközökre vagy azok alapanyagaira vagy félkész termékeire;

b) azokra a termékekre, amelyeket nem emberi élelmiszerben, állati takarmányban vagy trágyában szándékoznak felhasználni, vagy azok alapanyagaira vagy félkész termékeire;

c) azokra az állati eredetű termékekre, amelyeket kiállítás, oktatás, tudományos kutatás, különleges vizsgálatok vagy analízisek céljára szándékoznak felhasználni, feltéve hogy ezeket a termékeket végül nem emberek vagy állatok fogyasztják el vagy használják fel, kivéve az utóbbiak esetében, ha az érintett kutatási folyamatok céljára tartják azokat;

d) kutatásokban használt vagy kutatási célokra szánt élő állatokra.

2. cikk

Az élő állatok és állati eredetű termékek elkülönítése

Azért, hogy elkerülhetővé váljék az 1. cikk (1) bekezdésében említett élő állatok vagy állati eredetű termékek és az 1. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett állati eredetű termékek vagy az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett élő állatok közötti keresztfertőzés vagy elcserélődés, mindig elkülönítve kell azokat tartani, hacsak az ilyen élő állatokat vagy állati eredetű termékeket nem - a TSE-k szempontjából legalább ugyanolyan - egészségvédelmi feltételek mellett nevelik, illetve állítják elő.

Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján kell elfogadni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "TSE-k": valamennyi fertőző szivacsos agyvelőbántalom az emberben előfordulók kivételével;

b) "forgalomba hozatal": minden olyan művelet, amelynek célja, hogy az e rendelet hatálya alá eső élő állatok vagy állati eredetű termékek eladásra kerüljenek valamely harmadik félnek a Közösségen belül, vagy bármely más formában történő, fizetés ellenében vagy ingyenesen járó juttatás ilyen harmadik fél számára, vagy tárolás azzal a céllal, hogy el lehessen látni az ilyen harmadik felet;

c) "állati eredetű termékek": minden, a 89/662/EGK ( 1 ) vagy a 90/425/EGK ( 2 ) irányelv rendelkezéseinek hatálya alá eső állatokból származó termék vagy az abból készült terméket tartalmazó termék;

d) "alapanyagok": nyersanyagok vagy bármely más olyan állati eredetű termékek, amelyekből vagy amelyeknek segítségével az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékeket előállítják;

e) "illetékes hatóság": valamely tagállam központi hatósága, amely e rendelet előírásainak betartását illetékes biztosítani, vagy valamely olyan hatóság, amelyhez a központi hatóság ezt az illetékességet telepítette, különösen a takarmányok ellenőrzését illetően; adott esetben valamely harmadik ország megfelelő hatósága is;

f) "kategória": a II. melléklet C. fejezetében említett osztályozási kategóriák egyike;

g) "különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag": az V. mellékletben meghatározott szövetek; egyéb rendelkezés hiányában azok a termékek nem tartoznak e fogalom körébe, amelyek ilyen szöveteket tartalmaznak vagy azokból származnak;

h) "TSE-fertőzésre gyanús állat": élő, levágott vagy elhullott állatok, amelyek idegi vagy viselkedésbeli rendellenességet vagy az általános állapotnak a központi idegrendszer károsodására visszavezethető előrehaladó leromlását mutatják vagy mutatták, és amelyeknél a klinikai vizsgálat, a kezelésre adott válasz, a kórbonctani vizsgálat vagy a levágás előtti és utáni laboratóriumi analízis alapján összegyűjtött adatok nem teszik lehetővé alternatív diagnózis felállítását. A szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmára (BSE-re) gyanúsak azok a szarvasmarhafélék, amelyek a specifikusan a BSE kimutatására szolgáló gyorstesztre pozitív reakciót adtak;

i) "gazdaság": olyan hely, ahol az ezen rendelet hatálya alá eső állatokat tartják, tenyésztik, kezelik vagy bemutatják a nyilvánosságnak;

j) "mintavételezés": statisztikailag megfelelő reprezentációt biztosító minták vétele állatokból, azok környezetéből vagy állati eredetű termékekből, betegség diagnózisának felállítása, rokoni kapcsolatok meghatározása, egészségügyi ellenőrzés vagy állati eredetű termékek folyamatos ellenőrzése céljából arra vonatkozóan, hogy nem tartalmaznak mikrobiológiai ágenseket vagy bizonyos anyagokat;

k) "trágyák": állati eredetű termékeket tartalmazó anyagok, amelyeket a vegetáció növekedésének elősegítésére használnak a földeken; tartalmazhat biogáztermelésből vagy komposztálásból származó feltárási maradékokat is;

l) gyorstesztek: a X. mellékletben felsorolt vizsgálati módszerek, melyek 24 órán belül eredményt adnak;

m) "alternatív tesztek": a 8. cikk (2) bekezdésében említett tesztek, amelyek a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok elvonásának alternatívájaként használatosak;

n) mechanikai úton elválasztott hús vagy "MEH": a húsnak az izomhoz tapadó csontokról való eltávolításával kicsontozás után, mechanikai eszközökkel nyert termék, melynek izomrostszerkezete elvész vagy módosul;

o) passzív ellenőrzés: valamennyi, TSE-fertőzés-gyanús állat bejelentése, valamint, amennyiben a TSE klinikai vizsgálattal nem zárható ki, úgy az ilyen állatok laboratóriumi tesztelése is;

p) aktív ellenőrzés: baleset miatt vagy kényszerből levágott állatok, vágás előtti vizsgálat során klinikai tüneteket mutató állatok, elhullott állatok, egészségesen levágott állatok és BSE-esettel kapcsolatosan szelektált állatok tesztelése, különösen a TSE-nek egy országban vagy annak egy régiójában való kialakulásának és elterjedtségének meghatározása érdekében.

4. cikk

Védelmi intézkedések

II. FEJEZET

A BSE-STÁTUS MEGHATÁROZÁSA

5. cikk

Besorolás

Valamely tagállam vagy harmadik ország vagy ezek régiói (a továbbiakban: az országok vagy régiók) BSE-státusát az alábbi három kategória alapján kell meghatározni:

- elhanyagolható BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint,

- ellenőrzött BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint,

- meghatározatlan BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint;

Az országok vagy régiók BSE státusa csak a II. melléklet A. fejezetében megállapított feltételek alapján határozható meg. Ezen feltételek magukban foglalják a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulásának a II. melléklet B. fejezetében meghatározott valamennyi lehetséges tényezője alapján végzett kockázatelemzés eredményét és ezek időbeli alakulását, valamint az ország vagy régió kockázati kategóriáját figyelembe vevő átfogó aktív és passzív ellenőrzési intézkedéseket.

Azok a tagállamok, valamint harmadik országok, amelyek azon a harmadik országokat tartalmazó listán kívánnak maradni, amelyek számára engedélyezett az e rendelet hatálya alá eső élő állatok és állati eredetű termékek Közösségbe történő kivitele, kötelesek kérelmet benyújtani a Bizottságnak BSE-státusuk megállapítására, amely kérelemhez a II. melléklet A. fejezetében felsorolt kritériumokra és a II. melléklet B. fejezetében meghatározott lehetséges kockázati tényezőkre, továbbá ezek időbeni alakulására vonatkozó lényeges információkat kell csatolni.

Ezt a döntést a kérelem és az (1) bekezdés második albekezdésében említett lényeges információk benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmet támogató bizonyítékok nem tartalmazzák a II. melléklet A. és B. fejezetében meghatározott információkat, meghatározott időtartamon belül további információk megadását kéri. A végleges döntést valamennyi információ benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni.

Miután a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) kialakított egy eljárást az országok kategóriákba való besorolására, és ha besorolta a kérelmező országot e kategóriák valamelyikébe, adott esetben a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően döntés születhet az érintett ország közösségi besorolásának az ennek a bekezdésnek az első albekezdése szerinti átértékeléséről.

Az ilyen kockázatelemzésnek tartalmaznia kell egy bizonyító erejű statisztikai adatfelvételt a TSE-kkel kapcsolatos járványügyi helyzetről, amelyet szűrővizsgálat keretében, gyorstesztek felhasználásával végeznek a kérelmező tagállamban vagy harmadik országban. A Bizottságnak figyelembe kell vennie az OIE osztályozási kritériumait.

A gyorsteszteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell e célra engedélyeztetni és felvezetni a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában megállapított listára.

Az ilyen szűrővizsgálatot olyan tagállamok vagy harmadik országok is elvégezhetik, amelyek szeretnék a saját maguk által elvégzett besorolást a Bizottsággal jóváhagyatni a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

Az ilyen szűrővizsgálat költségét az érintett tagállam vagy harmadik ország viseli.

Harmadik országok jogosultságát arra, hogy a Bizottság által megállapított kategóriájuk szerinti feltételek mellett olyan élő állatokat vagy állati eredetű termékeket vihessenek a Közösségbe, amelyekre vonatkozóan e rendelet különleges szabályokat ír elő, attól kell függővé tenni, vállalják-e, hogy a Bizottságot - amilyen hamar csak lehet - írásban tájékoztatják bármilyen járványügyi vagy egyéb tényről, amely a BSE-státusz megváltozásához vezethet.

III. FEJEZET

A TSE MEGELŐZÉSE

6. cikk

Ellenőrző rendszer

E célra a gyorsteszteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett és a X. mellékletben felsorolt eljárással összhangban hagyják jóvá.

Az (1) bekezdésben említett éves nyomon követési program legalább az alábbi alpopulációkra vonatkozik:

a) valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet biztonsági vágásra küldtek, vagy melynek esetében levágás előtti vizsgálatokat végeztek el;

b) valamennyi 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet szokványos módon emberi fogyasztás céljából vágtak le;

c) valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet nem emberi fogyasztás céljából vágtak le szokványos eljárás szerint, és amely a mezőgazdasági üzemben, szállítás közben vagy a vágóhídon pusztult el (elhullott állomány).

A tagállamok a c) pont rendelkezéseitől eltérhetnek olyan, alacsony állatsűrűséggel rendelkező távoli területeken, ahol nem szervezik meg az elhullott állatok begyűjtését. Az ezen lehetőséggel élni kívánó tagállamok erről értesítik a Bizottságot, és listát nyújtanak be az érintett területekről az eltérés indoklásával együtt. Az eltérés egy tagállam szarvasmarha-állományának legfeljebb 10 %-át érintheti.

Olyan tagállam kérelmére, amely bizonyítani tudja az ország járványügyi helyzetének javulását a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó egyes feltételek szerint, az adott tagállamra vonatkozó, éves nyomon követési programok felülvizsgálhatók.

Az érintett tagállam átfogó kockázati elemzés alapján bizonyítja a meghozott intézkedések hatékonyságának megítélésére és az emberi és állati egészség védelmének biztosítására való alkalmasságát. A tagállamnak különösen az alábbiakat kell bizonyítania:

a) a BSE jelenlétének egyértelműen csökkenő vagy állandóan alacsony szintjét korszerű vizsgálati eredmények alapján;

b) hogy legalább hat éve teljes BSE-vizsgálati rendszert hajt végre és alkalmaz (az élőállatok nyomon követhetőségére és azonosítására és a BSE-ellenőrzésre vonatkozó közösségi jogszabályok);

c) hogy az állati fehérjékkel való takarmányozást a haszonállatokra vonatkozóan teljes mértékben megtiltó közösségi jogszabályokat legalább hat éve átültette és végrehajtja.

6a. cikk

Tenyésztési programok

7. cikk

Az állatok takarmányozását érintő tilalmak

A Bizottság a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban - az e cikk végrehajtására vonatkozóan az e cikk (5) bekezdésében előírt szabályok tárgyát képező kérődzők fiatal egyedei táplálkozási szükségleteinek tudományos felmérése alapján, valamint az ezen felmentés ellenőrzési vonatkozásainak felmérését követően - határozhat arról, hogy engedélyezi a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó állati fehérjékkel történő takarmányozását.

A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országok vagy azok ilyen régiói nem exportálhatnak a Közösségbe haszonállatoknak szánt, emlősökből származó fehérjét tartalmazó takarmányt, illetve emlősöknek szánt olyan állateledelt - kivéve a kutya-, macska- és prémesállat-eledelt -, amely emlősökből származó, feldolgozott fehérjét tartalmaz.

Egy tagállam vagy harmadik ország kérelmére - a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó részletes szempontok alapján, - a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az e bekezdésben említett korlátozások alóli egyedi mentességek megadásáról. Minden kivétel esetében figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket.

8. cikk

Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok

Azon tagállamok, amelyek e bekezdés értelmében alternatív vizsgálat alkalmazását engedélyezik, értesítik arról a többi tagállamot és a Bizottságot.

9. cikk

Kérődzőkből származó anyagokat tartalmazó vagy abból előállított állati eredetű termékek

A Bizottság ez alapján közleményt intéz az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a mechanikai úton elválasztott húsnak a Közösségben való jövőbeli szükségességéről és felhasználásáról, beleértve a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó politikát is.

10. cikk

Oktatási programok

IV. FEJEZET

A TSE-K ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS FELSZÁMOLÁSUK

11. cikk

Bejelentés

A 82/894/EGK ( 8 ) irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy minden TSE-fertőzöttségre gyanús állatot azonnal bejelentsenek az illetékes hatóságnak.

A tagállamok rendszeresen tájékoztatják egymást és a Bizottságot a bejelentett TSE-esetekről.

Az illetékes hatóság haladéktalanul meghozza az e rendelet 12. cikkében meghatározott intézkedéseket a többi szükséges intézkedéssel együtt.

12. cikk

A fertőzöttségre gyanús állatokkal kapcsolatos intézkedések

Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús szarvasmarhafélét találnak, az abban a gazdaságban található összes szarvasmarhafélét - amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei - hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni. Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús juh- vagy kecskefélét találnak, az abban a gazdaságban található összes juh- vagy kecskefélét - amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei - hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni.

Azonban ha igazolást nyer, hogy az állat feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződhetett meg, ahol a TSE-fertőzés gyanújának megállapításakor tartották, az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy csak a fertőzés-gyanús állat kerüljön hatósági forgalmi korlátozás alá.

A rendelkezésre álló járványügyi információk alapján az illetékes hatóság - ha szükségesnek tartja - döntést hozhat arról is, hogy más gazdaságok is vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és e bekezdésben előírt szállítási tilalomtól eltérve a tagállam felmenthető e korlátozások alkalmazása alól, ha ezzel egyenértékű védelmi intézkedéseket foganatosít, amelyek alapja az emberi és állati egészségre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő felmérése.

13. cikk

A TSE előfordulásának igazolását követő intézkedések

Amint valamely TSE jelenlétét hatóságilag megállapítják, a következő intézkedéseket kell késedelem nélkül alkalmazni:

a) az állat testének valamennyi részét ártalmatlanítani kell a 1774/2002/EK rendelettel összhangban, kivételt képez e rendelet III. mellékletének B. fejezetével összhangban, nyilvántartások céljából visszatartott anyag;

b) vizsgálatot kell folytatni, hogy meg lehessen határozni valamennyi veszélyeztetett állatot a VII. melléklet 1. pontjának megfelelően;

c) e rendelet VII. melléklet 2. pontjában említett valamennyi veszélyeztetett állatot és állati eredetű terméket - amelyet a b) pontban említett vizsgálat során veszélyeztetettnek találtak - le kell ölni, illetve ártalmatlanítani a 1774/2002/EK rendeletnek megfelelően.

Valamely tagállam kérésére és különösen az adott tagállamban tett ellenőrzési intézkedéseket figyelembe vevő kedvező kockázatértékelés alapján a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az ezen bekezdésben említett szarvasmarhák termékenységük ideje alatti felhasználásának engedélyezéséről.

E bekezdés rendelkezéseitől eltérve a tagállamok egyéb, a 24a. és a 25. cikk szerinti - különösen az érintett tagállamban meglévő védelmi intézkedéseket figyelembe vevő - kedvező kockázatértékelésen alapuló, azonos szintű védelmet nyújtó intézkedéseket is alkalmazhatnak, amennyiben ezen intézkedéseket az adott tagállam vonatkozásában a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban jóváhagyták.

Ha igazolást nyer, hogy feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződött meg a kérdéses állat, ahol a TSE megállapításakor tartották, az illetékes hatóság eldöntheti, hogy mindkét gazdaság vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.

14. cikk

Vészhelyzeti intézkedési terv

V. FEJEZET

FORGALOMBA HOZATAL ÉS KIVITEL

15. cikk

Élő állatok, azok spermája, embriói és petesejtjei

16. cikk

Állati eredetű termékek forgalomba hozatala

A következő, egészséges kérődzőkből származó állati eredetű termékeket e cikk, a VIII. melléklet C. és D. fejezete, valamint a IX. melléklet A., C., F. és G. fejezete értelmében nem kell forgalomba hozatali vagy - adott esetben - exportkorlátozások alá vonni:

a) a 15. cikkben említett állati eredetű termékek, különösen a sperma, az embriók és a petesejtek;

b) tej és tejtermékek, nyersbőr és irha, és nyersbőrből és irhából készült zselatin és kollagén.

Meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, szarvasmarhából nyert anyagot tartalmazó állati eredetű élelmiszeripari termékek csak akkor hozhatók piaci forgalomba, ha az alábbiakból származnak:

a) azon időpont után nyolc évvel született állatok, amikor a kérődzőknek emlősökből származó állati fehérjével való takarmányozása tilalmát ténylegesen végrehajtották; és

b) olyan állatok, melyek olyan csordában születtek, nevelkedtek és tartózkodtak, melyek bizonyíthatóan legalább hét éve BSE-mentesek.

Emellett kérődző állatokból származó élelmiszeripari termékek nem szállíthatók el meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamból vagy annak valamely régiójából másik tagállamba, illetve nem importálhatók meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országból.

Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a VIII. melléklet C. fejezetében felsorolt és a VIII. melléklet C. fejezetének előírásait teljesítő állati eredetű termékekre.

Ezeket hivatalos állatorvos által kiadott állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kell ellátni, melyben igazolják, hogy az említett termékeket e rendelettel összhangban állították elő.

17. cikk

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a 64/432/EGK irányelv F. mellékletében, a 91/68/EGK irányelv E. mellékletének II. és III. mintájában említett egészségügyi bizonyítványokat és a szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék spermájának, embrióinak és petesejtjeinek kereskedelmére vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott megfelelő egészségügyi bizonyítványokat ki kell egészíteni - amennyiben szükséges - a kategóriára való utalással, amely megadja az adott kiindulási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.

Amennyiben szükséges, az állati eredetű termékek kereskedelmére vonatkozó megfelelő kereskedelmi dokumentumokat ki kell egészíteni a kategóriára való utalással, amely megadja az adott származási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.

18. cikk

A közösségi jogszabályokban előírt megfelelő behozatali egészségügyi bizonyítványokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint ki kell egészíteni a IX. mellékletben meghatározott különleges előírásokkal az 5. cikk alapján valamelyik kategóriába besorolt harmadik országokat illetően, amint meghozták a besorolásról szóló döntést.

VI. FEJEZET

REFERENCIALABORATÓRIUMOK, MINTAVÉTELEZÉS, VIZSGÁLATOK ÉS ELLENŐRZÉSEK

20. cikk

Mintavételezés és laboratóriumi módszerek

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS JOGERŐS RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedések

23. cikk

A mellékletek módosítása és átmeneti intézkedések

A megfelelő tudományos bizottsággal a közegészségügyre esetleg kiható kérdésekről folytatott konzultációt követően a mellékleteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell módosítani vagy kiegészíteni, továbbá megfelelő átmeneti intézkedéseket elfogadni.

Az eljárásnak megfelelően hozott átmeneti intézkedéseket legkésőbb a 2007. július 1-jéig terjedő időszakra kell elfogadni a célból, hogy lehetővé váljon a jelenlegi rendelkezésekről az e rendelet által megállapított rendelkezésekre való átállás.

23a. cikk

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedések közül, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, az alábbiakat kell a 24. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadni:

a) az 5. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében említett gyorstesztek jóváhagyása,

b) az életkor 6. cikk (1b) bekezdésében említett kiigazítása,

c) a 6. cikk (1b) bekezdésében említett, a járványügyi helyzet javulásának bizonyításához szükséges szempontok,

d) a 7. cikk (3) bekezdésében említett, a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó fehérjékkel történő takarmányozásának engedélyezésére vonatkozó határozat,

e) a 7. cikk (4) bekezdésében említett korlátozások alóli mentesség megadásának szempontjai,

f) a 7. cikk (4a) bekezdésében említett, tűrésszint bevezetésére vonatkozó határozat,

g) a 8. cikk (1) bekezdésében említett, életkorra vonatkozó határozat,

h) a 8. cikk (5) bekezdésében említett meghatározott kockázatot jelentő anyag eltávolítása és megsemmisítése alóli mentesség megadásának szabályai,

i) a 9. cikk (1) bekezdésében említett gyártási folyamatok jóváhagyása,

j) a 15. cikk (3) bekezdésében említett, az egyes rendelkezések más fajokra való kiterjesztésére vonatkozó határozat,

k) a 16. cikk (1)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések más állati eredetű termékekre való kiterjesztése;

l) a BSE juh- és kecskeféléknél történő megállapítására szolgáló, a 20. cikk (2) bekezdésében említett módszer elfogadása;

m) a mellékletek módosítása vagy kiegészítése, valamint a 23. cikkben említett megfelelő átmeneti intézkedések elfogadása.

24. cikk

A bizottságok

A határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap, az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett védintézkedések esetében 15 nap.

24a. cikk

A 24. cikkben említett valamely eljárással összhangban elfogadandó határozatokat az emberi és állategészségügyre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő értékelésére kell alapozni, figyelembe véve a hozzáférhető tudományos bizonyítékokat, megtartva, vagy ha tudományosan indokolt, akkor növelve az emberi és az állati egészségnek a Közösségben biztosított védelmi szintjét.

25. cikk

Konzultáció a tudományos bizottságokkal

A megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni a rendelet hatályán belül minden olyan kérdésről, amelynek közegészségügyi kihatása lehet.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2001. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

1.

E rendelet alkalmazásában az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 9 ), a 142/2011/EU bizottsági rendeletben ( 10 ), a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 11 ), a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 12 ), a 2006/88/EK tanácsi irányelvben ( 13 ) és az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 14 ) szereplő következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a)

a "haszonállat" fogalmának meghatározása az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében; b)

a következő fogalommeghatározások a 142/2011/EU rendelet I. mellékletében: i.

"prémes állatok" az 1. pontban; ii.

"vértermékek" a 4. pontban; iii.

"feldolgozott állati fehérje" az 5. pontban; iv.

"halliszt" a 7. pontban; v.

"kollagén" a 11. pontban; vi.

"zselatin" a 12. pontban; vii.

"hidrolizált fehérjék" a 14. pontban; viii.

"kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele" a 16. pontban; ix.

"kedvtelésből tartott állatok eledele" a 19. pontban; x.

"kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele" a 20. pontban; c)

a "takarmány" fogalmának meghatározása az 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében; d)

767/2009/EK rendelet: i.

a "takarmány-alapanyagok" fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjában; ii.

az "összetett takarmány" fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában; iii.

a "teljes értékű takarmány" fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének i. pontjában; iv.

a "címke" fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének t) pontjában; e)

2006/88/EK irányelv: i.

a "tenyésztett víziállatok" fogalmának meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában; ii.

a "víziállatok" fogalmának meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában; f)

a "veszélyeztetett fajta" fogalmának meghatározása az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének 24. pontjában.

2.

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell: a)

"a BSE honi előfordulása": a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának olyan esetét jelenti, amelyről nem mutatták ki egyértelműen, hogy az élő állatként való behozatal előtti megfertőződés következménye; b)

"kohort": a szarvasmarhafélék olyan együttese, amely magában foglalja: i.

mindazokat az állatokat, amelyek ugyanabban az állományban születtek, mint a fertőzött szarvasmarha, mégpedig a fertőzött szarvasmarha születését megelőző vagy azt követő 12 hónapon belül, valamint ii.

mindazokat az állatokat, amelyek életük első évében bármikor együtt nevelkedtek a fertőzött állattal annak első életéve során; c)

"jelző eset": az első olyan állat, amelyen egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban a TSE-fertőzést kimutatták; d)

"kiskérődzőknél előforduló TSE": rendellenes PrP-fehérje előfordulását megerősítő vizsgálatot követően juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom; e)

"surlókór": juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom, amelynél a európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében ( 15 ) foglalt kritériumok alapján a BSE diagnózisát kizárták; f)

"klasszikus surlókór": az európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókór klasszikus surlókórként kimutatott előfordulása; g)

"atipikus surlókór": az európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókórnak a klasszikus surlókórtól elkülöníthető, kimutatott előfordulása; h)

"juhfélék prionfehérje-genotípusa": két, a 2002/1003/EK bizottsági határozat ( 16 ) I. mellékletének 1. pontjában leírt allél kombinációja; i)

"BSE": a BSE nemzeti referencialaboratóriumban a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint megerősített előfordulása; j)

"klasszikus BSE": az európai uniós referencialaboratóriumnak a szarvasmarhafélék TSE-izolátumai osztályozására szolgáló módszerében ( 17 ) foglalt kritériumok alapján klasszikus BSE-ként besorolt BSE előfordulás; k)

"atipikus BSE": az európai uniós referencialaboratóriumnak a szarvasmarhafélék TSE-izolátumai osztályozására szolgáló módszerében foglalt kritériumok alapján klasszikus BSE-ként nem besorolható BSE előfordulás; l)

"18 hónaposnál idősebb juh- és kecskeféle egyedek": olyan juh- és kecskeféle egyedek: i.

amelyek életkorát a 21/2004/EK tanácsi rendelet ( 18 ) 3. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett nyilvántartások vagy szállítási okmányok igazolják, vagy ii.

amelyek kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkeznek; m)

"tenyésztett rovarok": az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke (6) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti, azon rovarfajokhoz tartozó haszonállatok, amelyeket a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezete 1. szakasza A. részének 2. pontjával összhangban feldolgozott állati fehérje előállítására engedélyeztek; n)

"saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók": azon állattenyésztők, akik az összetett takarmányt kizárólag saját gazdaságukban való felhasználás céljára keverik össze; o)

"tenyésztett és fogságban tartott szarvasok": a Cervidae családba tartozó, elkerített területen emberek által tartott állatok; p)

"vadon élő szarvasok": a Cervidae családba tartozó, emberek által nem tartott állatok; q)

"félig háziasított szarvasok": a Cervidae családba tartozó, emberek által tartott, de el nem kerített területen élő állatok.

II. MELLÉKLET

A BSE-STÁTUS MEGHATÁROZÁSA

A. FEJEZET

Kritériumok

A tagállamok, harmadik országok vagy azok régiói (a továbbiakban: országok vagy régiók) BSE-státusát az a)-e) pontban meghatározott kritériumok szerint kell megállapítani. E melléklet alkalmazásában a BSE fogalmából ki kell zárni az atípusos BSE-t, ez utóbbi ugyanis vélhetően nagyon kis arányban minden szarvasmarha-állományban spontán előfordulhat.

Az ország vagy régió esetében:

a) a B. fejezet rendelkezései alapján kockázatelemzést végeznek, amely a BSE-előfordulás valamennyi potenciális tényezőjét, valamint az országban vagy a régióban való eddigi előfordulását azonosítja;

b) a BSE folyamatos ellenőrzését és nyomon követését lehetővé tevő rendszert vezetnek be, amely elsősorban a B. fejezetben ismertetett kockázatokra vonatkozik, és amely megfelel a D. fejezetben meghatározott minimális ellenőrzési követelményeknek;

c) az állatorvosok, mezőgazdasági termelők, valamint a szarvasmarhafélék szállításával, forgalmazásával és levágásával foglalkozó munkavállalók számára folyamatos ismertető program szervezése annak érdekében, hogy ösztönözzék az e melléklet D. fejezetében meghatározott célzott szubpopulációkban a BSE-vel egyező klinikai tünetek eseteinek jelentését;

d) kötelezettség hatályba léptetése arra vonatkozóan, hogy a BSE-vel egyező klinikai tünetekkel rendelkező szarvasmarhafélék esetében bejelentést tegyenek és vizsgálatot indítsanak;

e) a b) pontban említett ellenőrzési és nyomonkövetési rendszer keretében összegyűjtött agy- vagy egyéb szöveteken az egyik engedélyezett laboratórium vizsgálatot végez el.

B. FEJEZET

Kockázatelemzés

1. A kockázatelemzés struktúrája

A kockázatelemzések a megjelenés kockázatának felméréséből és expozíciós felmérésből állnak.

2. A megjelenés kockázatának felmérése (külső kihívás)

2.1. A megjelenés kockázatának felmérése annak valószínűségét állapítja meg, hogy a BSE kórokozója már bekerült-e az országba vagy régióba a BSE kórokozójával esetlegesen fertőzött árucikkek által, vagy már jelen van-e az adott országban vagy régióban.

Az alábbi kockázati tényezőket kell figyelembe venni:

a) a BSE kórokozójának jelenléte vagy hiánya az adott országban vagy régióban, és amennyiben a kórokozó jelen van, előfordulási aránya az ellenőrzési tevékenységek eredménye alapján;

b) hús- és csontliszt vagy tepertő készítése a belföldi, BSE-vel fertőzött kérődzőpopulációból;

c) importált hús- és csontliszt vagy tepertő;

d) szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatala;

e) importált takarmány és takarmány-összetevők;

f) kérődzőkből származó, emberi fogyasztásra szánt importált termékek, amelyek tartalmazhatnak az V. melléklet 1. pontjában felsorolt szöveteket, és amelyekkel a szarvasmarhaféléket etethették;

g) kérődzőkből származó, a szarvasmarhaféléknél történő in vivo használatra szánt importált termékek.

2.2. A 2.1. pontban felsorolt kockázati tényezőkkel összefüggő különleges felszámolási programokat, ellenőrzést és más járványügyi vizsgálatokat (különös tekintettel a szarvasmarha-populációban végzett BSE-ellenőrzésre) a megjelenés kockázatának felmérésekor figyelembe kell venni.

3. Expozíciós felmérés

Az expozíciós felmérés felméri annak valószínűségét, hogy a szarvasmarhafélék a BSE kórokozójával fertőződtek-e, a következők figyelembevételével:

a) a BSE-kórokozó ismételt felbukkanása és felerősödése azáltal, hogy a szarvasmarhafélét kérődzőkből származó hús- vagy csontliszttel, tepertővel vagy ezekkel szennyezett más takarmánnyal vagy takarmányösszetevővel etették;

b) kérődzőtetemek (beleértve az elhullott állományból származót is), melléktermékek és vágóhídi hulladék felhasználása, az állati hulladékok feldolgozására szolgáló eljárások paraméterei és az állati takarmány gyártásában alkalmazott eljárások;

c) etették-e a kérődzőket kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel, beleértve az állati takarmány fertőzésének elkerülése érdekében hozott intézkedéseket;

d) a szarvasmarha-populáción a BSE tekintetében végzett ellenőrzés szintje az adott időpontig, valamint az ellenőrzés eredményei.

C. FEJEZET

A kategóriák meghatározása

I. ELHANYAGOLHATÓ BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió:

1. amelyben a B. fejezettel összhangban kockázatelemzést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;

2. amely bebizonyította, hogy megfelelő tudományos intézkedéseket hozott az alábbiakban meghatározott releváns időszakra az egyes azonosított kockázatok kezelésére;

3. amely bebizonyította, hogy bevezették a B. típusú ellenőrzést a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a megfelelő pontcél; valamint

4. amelyre a) a következő helyzetek valamelyike érvényes: i. az országban vagy régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került; ii. az e melléklet A. fejezetének c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint iii. megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel; b) vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes: i. az adott ország vagy régió belföldi állományában előfordul BSE egyszer vagy többször, de minden belföldi, BSE-vel fertőzött állat több mint 11 éve született; ii. az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint iii. megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel; iv. az országban vagy a régióban található következő élő állatokat véglegesen azonosították, mozgásuk ellenőrzés alatt áll, és levágáskor vagy elhullásukkor teljesen megsemmisítik őket: - a BSE valamennyi előfordulása, - minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy - ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.

II. ELLENŐRZÖTT BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió:

1. amelyben a B. fejezetben foglalt információkkal összhangban kockázatfelmérést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;

2. amely bebizonyította, hogy megfelelő intézkedéseket hozott az összes azonosított kockázat kezelésére, de ezen intézkedéseket a releváns időszak során nem hajtották végre;

3. amely bebizonyította, hogy A. típusú ellenőrzést vezettek be a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a releváns pontcél. A B. típusú ellenőrzés helyettesítheti az A. típusú ellenőrzést, ha a releváns pontcél teljesült; valamint

4. amelyre a) a következő helyzetek valamelyike érvényes: i. az országban vagy a régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzéssel és vizsgálattal bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel; ii. az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották, és/vagy iii. nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését nyolc éve ellenőrzik; b) vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes: i. az ország vagy a régió belföldi állományában előfordul BSE, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel; ii. az e melléklet A. fejezetének c)-e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották; és/vagy iii. nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését legalább nyolc éve ellenőrzik; iv. az országban vagy a régióban található következő élő állatokat véglegesen azonosították, mozgásuk ellenőrzés alatt áll, és levágáskor vagy elhullásukkor teljesen megsemmisítik őket; valamint - a BSE valamennyi előfordulása, valamint - minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy - ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.

III. MEGHATÁROZATLAN BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió, amelynek BSE-státusa meghatározását még nem végezték el, vagy amely nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket egy országnak vagy régiónak teljesítenie kell annak érdekében, hogy valamelyik kategóriába besorolják.

D. FEJEZET

Minimális ellenőrzési követelmények

1. Az ellenőrzés típusai

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) A. típusú ellenőrzés Az A. típusú ellenőrzés legalább 1 a 100 000 -ből előfordulási határértékkel ( 19 ) lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.

b) B. típusú ellenőrzés A B. típusú ellenőrzés legalább 1 az 50 000 -ből előfordulási határértékkel lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett. A B. típusú ellenőrzés az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban végezhető el a kockázatelemzés következtetéseinek megerősítése céljából, például az azonosított kockázati tényezők csökkentésére irányuló intézkedések eredményességének bizonyításával, olyan ellenőrzéssel, amelynek célja, hogy minél nagyobb valószínűséggel kimutassa, ha az ilyen intézkedések eredménytelenek lennének. A B. típusú ellenőrzés az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országokban vagy régiókban végezhető el, miután a releváns pontcélt A. típusú ellenőrzéssel sikerült elérni, annak érdekében, hogy fenntartsák az A. típusú ellenőrzéssel szerzett információkba vetett bizalmat. E melléklet alkalmazásában az ellenőrzés céljából a szarvasmarhafélék következő négy szubpopulációját azonosították: a) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok); b) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás); c) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány); d) 36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra.

2. Ellenőrzési stratégia

2.1. Az ellenőrzési stratégiát úgy alakítják ki, hogy biztosítsák azt, hogy a minta reprezentatív az ország vagy régió állományára nézve, és hozzátartozik az olyan demográfiai tényezők figyelembevétele is, mint a termelési típus vagy a földrajzi elhelyezkedés, valamint a kulturálisan egyedi állattenyésztői gyakorlatok esetleges hatása. Az alkalmazott megközelítést és feltételezéseket teljes mértékben dokumentálni kell, és a dokumentációt hét évig meg kell őrizni.

2.2. A BSE-re vonatkozó ellenőrzési stratégia végrehajtása érdekében az adott országnak dokumentált feljegyzéseket vagy megbízható becsléseket kell alkalmaznia a felnőtt szarvasmarhafélék populációja korbeli megoszlásáról és a BSE-vel vizsgált szarvasmarhafélék számáról, korcsoportonként és szubpopulációnként az adott országban vagy régióban.

3. Pontértékek és pontcélok

Az ellenőrzési mintáknak meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott pontcéloknak az 1. táblázatban rögzített "pontértékek" alapján. Minden klinikailag gyanús állatot meg kell vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. Egy adott ország a négy szubpopuláció közül legalább háromból mintát vételez. Az összegyűjtött minták összpontszámát legfeljebb hét egymást követő éven át kell gyűjteni a pontok célszámának elérése érdekében. Az összesen összegyűjtött pontokat rendszeresen összehasonlítják egy adott ország vagy régió pontjainak célszámával.

1. táblázat

Az adott szubpopuláció és korkategória állományánál összegyűjtött ellenőrzési pontértékek

Ellenőrzési szubpopuláció
Rendes vágás (1)Elhullott állomány (2)Kényszervágás (3)Klinikailag gyanús állatok (4)
Kor ≥ 1 éves és < 2 éves
0,010,20,4N/A
Kor ≥ 2 éves és < 4 éves (fiatal felnőtt)
0,10,20,4260
Kor ≥ 4 éves és < 7 éves (felnőtt)
0,20,91,6750
Kor ≥ 7 éves és < 9 éves (idősebb felnőtt)
0,10,40,7220
Kor ≥ 9 éves (idős)
0,00,10,245
(1)
36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra. (2)
30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány). (3)
30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött, vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás). (4)
30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok).

2. táblázat

Egy adott ország vagy régió különböző felnőtt szarvasmarhaféle-populációinak méretére vonatkozó pontcélok

Adott ország vagy régió számára kijelölt pontcélok
Felnőtt szarvasmarhaféle-populáció mérete
(24 hónapos és idősebb)
A. típusú ellenőrzésB. típusú ellenőrzés
> 1 000 000300 000150 000
900 001 –1 000 000214 600107 300
800 001 –900 000190 70095 350
700 001 –800 000166 90083 450
600 001 –700 000143 00071 500
500 001 –600 000119 20059 600
400 001 –500 00095 40047 700
300 001 –400 00071 50035 750
200 001 –300 00047 70023 850
100 001 –200 00022 10011 500
90 001 –100 00019 9009 950
80 001 –90 00017 7008 850
70 001 –80 00015 5007 750
60 001 –70 00013 0006 650
50 001 –60 00011 0005 500
40 001 –50 0008 8004 400
30 001 –40 0006 6003 300
20 001 –30 0004 4002 200
10 001 –20 0002 1001 050
9 001 –10 0001 900950
8 001 –9 0001 600800
7 001 –8 0001 400700
6 001 –7 0001 200600
5 001 –6 0001 000500
4 001 –5 000800400
3 001 –4 000600300
2 001 –3 000400200
1 001 –2 000200100

4. Specifikus célkijelölés

Egy ország vagy régió minden egyes, fent ismertetett szubpopulációjában az adott ország megvizsgálhatja azokat a szarvasmarhaféléket, melyeket olyan országból vagy régióból származóként azonosítottak, ahol a BSE-t kimutatták, és az olyan szarvasmarhaféléket, amelyek olyan országokból vagy régiókból származó, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak, ahol a BSE-t kimutatták.

5. BSE-ellenőrzési modell

A BSE jelenlétének/előfordulásának felmérésére egy ország választhatja a teljes BsurvE-modellt vagy más, a BsurvE-en alapuló módszert.

6. Fenntartó ellenőrzés

Ha a pontcél teljesült, annak érdekében, hogy egy ország vagy régió státusát továbbra is ellenőrzött BSE-kockázatot jelentőnek vagy elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőnek lehessen nevezni, az ellenőrzés a B. típusú ellenőrzésre csökkenthető (amennyiben az összes többi mutató kedvező marad). Az e fejezetben meghatározott követelmények további betartása érdekében azonban a folyamatos éves ellenőrzésben a négy előírt szubpopuláció közül továbbra is szerepelnie kell legalább háromnak. Emellett minden olyan szarvasmarhafélét meg kell vizsgálni, melynél klinikailag feltételezhető a BSE-fertőzés, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. A szükséges pontcél elérését követően egy ország vagy régió éves ellenőrzése összegének legalább a B. típusú ellenőrzés célkitűzéseihez szükséges teljes összeg egyhetedét el kell érnie.

III. MELLÉKLET

ELLENŐRZŐ RENDSZER

A. FEJEZET

I. SZARVASMARHAFÉLÉK ELLENŐRZÉSE

1. Általános rész

A szarvasmarhafélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezetének 3.1.b. pontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

2. Az emberi fogyasztás céljából levágott állatok ellenőrzése

2.1.

Minden olyan 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle egyeden BSE-vizsgálatot kell végezni, amelyet: - a 853/2004/EK rendelet ( 20 ) III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 1. pontja szerint kényszervágással vágtak le, vagy - levágást megelőző vizsgálatnak vetettek alá, amelynek során balesetekre vagy súlyos élettani és funkcionális problémákra utaló vagy a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakasza II. fejezete B. részének 2. pontja szerinti jeleket kerestek ( 21 ).

2.2.

Minden egészséges, 30 hónapnál idősebb, emberi fogyasztás céljára normál vágással levágott szarvasmarhaféle egyeden BSE-vizsgálatot kell végezni.

3. A nem emberi fogyasztás céljából levágott állatok ellenőrzése

3.1.

Minden olyan 24 hónapnál idősebb szarvasmarha esetében, amely elhullott vagy amelyet leöltek, de nem - a 716/96/EK bizottsági rendelet ( 22 ) értelmében történő megsemmisítés céljából ölték le, - elfojtás, például ragadós száj- és körömfájás elfojtása keretében öltek le, - emberi fogyasztás céljából vágtak le,

BSE-vizsgálatot kell végezni.

3.2.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy eltérnek a 3.1. pont rendelkezéseitől olyan félreeső területek tekintetében, ahol alacsony az állatsűrűség és nem szervezett az elhullott állatok begyűjtése. Az ezzel az eltéréssel élő tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot, és benyújtják a felmentés hatálya alá eső területek jegyzékét. Az eltérés mértéke nem haladhatja meg a tagállam szarvasmarha-állományának 10 %-át.

4. A 716/96/EK rendelet értelmében történő megsemmisítés céljából felvásárolt állatok ellenőrzése

Valamennyi 1995. augusztus 1-je és 1996. augusztus 1-je között született, és a 716/96/EK rendelet értelmében megsemmisítési céllal leölt állaton BSE-vizsgálatot kell végezni.

5. Egyéb állatok ellenőrzése

A 2-4. pontban említett vizsgálaton kívül a tagállamok önkéntes alapon határozhatnak úgy, hogy területükön egyéb szarvasmarhákat is ellenőrzés alá vetnek, különösen olyan állatokat, amelyek endemikusan előforduló BSE-vel fertőzött országból származnak, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak vagy BSE-fertőzött anyaállattól születtek vagy származnak.

6. A tesztelést követő intézkedések

6.1. Ha valamely, emberi fogyasztás céljából levágott állatot kiválasztanak BSE-vizsgálatra, a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakaszának III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést addig nem lehet a vágott állati testen elvégezni, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul.

6.2. A tagállamok eltérhetnek a 6.1. pontban szereplő rendelkezéstől, ha a vágóhídon alkalmazott hatósági rendszer biztosítja, hogy az említett állat-egészségügyi jelöléssel ellátott vizsgált állat egyetlen része sem hagyja el a vágóhidat, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul.

6.3. Amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul, a BSE-vizsgálatnak alávetett állat testének valamennyi részét - a bőrt is beleértve - hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, kivéve, ha azokat az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) bekezdésének megfelelően ártalmatlanítják, vagy zsírját a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően használják fel, vagy ez utóbbi rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához használják fel.

6.4. Azon állat testének valamennyi részét - a bőrt is beleértve -, amelynél a gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) pontjának megfelelően ártalmatlanítani kell, kivéve az e melléklet III. részének B. fejezetében előírt nyilvántartásokkal összefüggésben visszatartandó anyagot és az ilyen testből nyert zsírokat, feltéve, hogy ezeket a zsírokat a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően - vagy az ugyanazon rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához - használják fel.

6.5. Ha az emberi fogyasztás céljából levágott állaton végzett gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, akkor a 6.4. pontnak megfelelően legalább a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet a vágási sorban közvetlenül megelőző vágott testet és a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet közvetlenül követő két vágott testet meg kell semmisíteni.

Az e pont első bekezdésétől eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az említett vágott testeket csak abban az esetben kell megsemmisíteni, amennyiben a gyorsteszt pozitív vagy nem egyértelmű eredményét a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának b) alpontjában említett megerősítő vizsgálatok is alátámasztják.

6.6. A tagállamok eltérhetnek a 6.5. pont rendelkezéseitől, ha a vágóhíd a vágott testek egymás közötti szennyeződésének megakadályozására szolgáló rendszert alkalmaz.

7. A 6. cikk (1b) bekezdésében említett, a BSE-re vonatkozó éves ellenőrzési programok (a továbbiakban: BSE ellenőrzési programok) felülvizsgálata

7.1. A tagállamok kérelmei

A tagállamok által a Bizottsághoz éves BSE ellenőrzési programjuk felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmeknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) az elmúlt hatéves időszakban a tagállam területén alkalmazott éves BSE ellenőrzési rendszer, beleértve a 7.2. pontban meghatározott járványügyi kritériumoknak való megfelelést igazoló részletes dokumentációt;

b) információk a rendelet 6. cikke (1b) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában említett, az elmúlt hatéves időszakban a tagállam területén alkalmazott szarvasmarha azonosítási és nyomonkövetési rendszerről, beleértve az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ) 5. cikkében említett számítógépes adatbázis működésének részletes leírását;

c) információk az elmúlt hatéves időszakban a tagállam területén az állatok takarmányozására vonatkozó tilalmakról, beleértve a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjában említett, haszonállatokra vonatkozó takarmányozási tilalom végrehajtásának részletes leírását, valamint a mintavételi tervet, a szabálytalanságok számát és típusát és a nyomon követés eredményeit;

d) a javasolt felülvizsgált BSE ellenőrzési program részletes leírása, amely tartalmazza azt a földrajzi területet, ahol a programot végre kell hajtani, valamint a szarvasmarhafélék azon szubpopulációinak leírását, amelyekre a felülvizsgált BSE ellenőrzési program kiterjed, beleértve a vizsgálatra vonatkozó korhatár és mintanagyság feltüntetését;

e) egy olyan átfogó kockázatelemzés eredménye, amely igazolja, hogy a felülvizsgált BSE ellenőrzési program biztosítja az emberi és állati egészség védelmét. A kockázatelemzésnek tartalmaznia kell egy születési kohort elemzést vagy más olyan releváns tanulmányokat, amelyek annak igazolását célozzák, hogy a TSE kockázatcsökkentő intézkedéseket, beleértve a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjában említett takarmányozási tilalmat hatékonyan végrehajtották.

7.2. Járványügyi kritériumok

A BSE ellenőrzési terv felülvizsgálatára irányuló kérelmeket a Bizottság csak akkor fogadja el, ha az érintett tagállam igazolni tudja, hogy területén a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott követelményeken kívül az alábbi járványügyi kritériumok is teljesülnek:

a) a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában említett közösségi BSE-vizsgálati rendszer végrehajtását követő legalább hatéves időszakban: vagy i. a felnőtt szarvasmarha-populációban (24 hónapnál idősebb) megfigyelt BSE előfordulási arány átlagos csökkenése meghaladta a 20 %-ot, és a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjában említett, a haszonállatokra vonatkozó teljes közösségi takarmányozási tilalom végrehajtását követően született, BSE-vel fertőzött szarvasmarhák teljes száma nem haladta meg a megerősített BSE esetek teljes számának 5 %-át; vagy ii. a felnőtt szarvasmarha-populációban (24 hónapnál idősebb) a BSE előfordulásának megfigyelt éves aránya folyamatosan 1/100 000 alatt maradt; vagy iii. az 1 000 000 egyednél kisebb felnőtt (24 hónapnál idősebb) szarvasmarha-populációval rendelkező tagállam esetében a megerősített BSE esetek összesített száma öt alatt maradt.

b) az a) pontban említett hatéves időszakot követően nincs bizonyíték arra, hogy a BSE járványügyi helyzet romlik.

II. JUH- ÉS KECSKEFÉLÉK MEGFIGYELÉSE

1. Általános tudnivalók

A juh- és kecskefélék megfigyelését a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

2. Az emberi fogyasztásra levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

a) A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó anyajuh- és pároztatott jerkepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

b) A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó már ellett kecske- és pároztatott kecskepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

c) Egy tagállam dönthet úgy, hogy:

- az a) és b) pontban megadott, emberi fogyasztásra levágott juh- és kecskeféle egyedekre vonatkozó minimális mintanagyság legfeljebb 50 %-át 1:1 arányban 18 hónaposnál idősebb, elhullott juh- vagy kecskefélékkel helyettesíti, a 3. pontban meghatározott minimális mintanagyságon túlmenően,

- az a) és b) pontban megadott minimális mintanagyság legfeljebb 10 %-át 1:1 arányban olyan 18 hónaposnál idősebb juh-vagy kecskefélékkel helyettesíti, amelyeket betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le.

3. A nem emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

A tagállamok a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal és az A., illetve B. táblázatban feltüntetett mintanagysággal összhangban végzik az olyan elpusztult vagy leölt juh- és kecskefélék vizsgálatát, amelyeket:

- betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le, vagy

- emberi fogyasztás céljából vágtak le.

A. táblázat

A tagállamok anyajuh- és fedeztetett jerkepopulációjaAz elhullott juhfélék minimális mintanagysága (1)
> 750 00010 000
100 000 –750 0001 500
40 000 –100 000100 % 500-ig
< 40 000100 % 100-ig
(1)
A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok juhpopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

B. táblázat

A tagállamok már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációjaAz elhullott kecskefélék minimális mintanagysága (1)
> 750 00010 000
250 000 –750 0001 500
40 000 –250 000100 % 500-ig
< 40 000100 % 100-ig
(1)
A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok kecskepopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

4. A 2. és 3. pontban említett állatokra alkalmazandó mintavételezési szabályok

Az állatoknak idősebbnek kell lenniük 18 hónapnál vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal kell rendelkezniük.

Az állatok korának becslése a fogazat, az érettség egyértelmű ismertetőjelei vagy más megbízható adatok alapján történik.

A mintavételezés annak figyelembevételével történik, hogy a mintában egy származás, kor, fajta, tenyésztési típus vagy más ismérv szerinti csoport se szerepeljen túl nagy súllyal.

A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie az egyes régiókra és évszakokra nézve. Lehetőség szerint el kell kerülni az adott állományból történő többszöri mintavételezést. A tagállamoknak törekedni kell arra, hogy megfigyelési programjaik elérjék, hogy lehetőség szerint a következő mintavételi években valamennyi, több mint 100 állattal rendelkező, hivatalosan bejegyzett gazdaságban, melyben a TSE előfordulását soha nem mutatták ki, TSE-vizsgálatot végezzenek.

A tagállamok továbbá olyan rendszert hoznak létre, amely célzottan vagy más eljárás szerint azt ellenőrzi, hogy a mintavételezés alól nem vonják ki az állatokat.

A tagállamok azonban dönthetnek az olyan, kis állatállománnyal rendelkező, félreeső területek mintavételből való kivonásáról, ahol nem kerül sor az elhullott állatok begyűjtésére. Az ezen eltérést igénybe vevő tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, és benyújtják azon félreeső területek jegyzékét, ahol az eltérést alkalmazzák. Az eltérés legfeljebb az adott tagállam juh- és kecskeféle populációjának 10 %-ára terjedhet ki.

5. Megfigyelés olyan gazdaságokban, ahol a TSE elleni védekezésre és a felszámolására irányuló intézkedések folynak

A 18 hónaposnál idősebb, a VII. melléklet B. fejezete 2. része 2.2.1. pontjának és 2.2.2. pontja b) vagy c) alpontjának megfelelően megsemmisítési céllal leölt állatokat a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint kell megvizsgálni egyszerű véletlenszerű minta kijelölése alapján, a következő táblázatban feltüntetett mintanagyságokkal összhangban.

A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítési céllal leölt állatok száma az állományban vagy nyájbanMinimális mintanagyság
70 vagy annál kevesebbAz ismérveknek megfelelő valamennyi egyed
8068
9073
10078
12086
14092
16097
180101
200105
250112
300117
350121
400124
450127
500 vagy több150

6. Egyéb állatok megfigyelése

A 2., a 3. és a 4. pontban felsorolt megfigyelési programokon kívül a tagállamok önkéntes alapon ellenőrzéseket végezhetnek egyéb állatokon is, különösen a következő esetekben:

- tejtermelésre használt állatok,

- olyan országokból származó állatok, ahol a TSE előfordul,

- esetlegesen fertőzött takarmányt fogyasztott állatok,

- TSE-fertőzött anyaállattól született vagy származó állatok.

7. A juh- és kecskefélék vizsgálatát követő intézkedések

7.1. Ha az emberi fogyasztás céljából levágott juh- vagy kecskefélét a 2. ponttal összhangban TSE-vizsgálat céljából kiválasztottak, a vágott test addig nem kapja meg a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. fejezetének I. szakaszában előírt állat-egészségügyi jelölést, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.

7.2. A tagállamok eltérhetnek a 7.1. ponttól, ha a vágóhídon az illetékes hatóság által jóváhagyott olyan rendszer működik, amely biztosítja az állat valamennyi testrészének a nyomon követését és azt, hogy az állat-egészségügyi jelölést hordozó, megvizsgált állati testrészek egyike sem hagyja el a vágóhidat addig, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.

7.3. Amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul, a vizsgálatnak alávetett állat testének valamennyi részét - a bőrt is beleértve - hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, kivéve, ha azokat az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) bekezdésének megfelelően ártalmatlanítják, vagy zsírját a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően - vagy az ugyanazon rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához - használják fel.

7.4. Azon állat testének valamennyi részét - a bőrt is beleértve -, amelynél a gyorsteszt eredménye pozitív lett, az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) pontjának megfelelően közvetlenül ártalmatlanítani kell, kivéve az e melléklet III. részének B. fejezetében előírt nyilvántartásokkal összefüggésben visszatartandó anyagot és az ilyen testből nyert kiolvasztott zsírokat, feltéve, hogy ezeket a zsírokat a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően - vagy az ugyanazon rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához - használják fel.

8. A genotípus meghatározása

8.1. A 136., 154. és 171. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípust meg kell határozni minden egyes, TSE-pozitív juh esetében. A TSE-fertőzés előfordulását azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az olyan juhok esetében, melyek genotípusaiban a 136. kodonon alanin (A), a 154. kodonon arginin (R), a 171. kodonon pedig arginin (R) van kódolva mindkét allélen. Ha a pozitív TSE atipikus surlókór, meg kell határozni a 141. kodon prionfehérje-genotípusát is.

8.2. A 146. és 222. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípust meg kell határozni minden egyes, TSE-pozitív kecske esetében. A TSE-fertőzés előfordulását azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az olyan kecskék esetében, melyek genotípusaiban a 146. kodon legalább egy allélján szerin (S) vagy aszparaginsav (D) van kódolva és/vagy a 222. kodon legalább egy allélján lizin (K) van kódolva.

III. A SZARVASFÉLÉK MEGFIGYELÉSE

A. A szarvasfélék krónikus sorvadásos betegségére irányuló hároméves megfigyelési program

1. Általános tudnivalók

1.1. Azok a tagállamok, amelyekben előfordul vadon élő és/vagy tenyésztett és/vagy félig háziasított révszarvas és/vagy jávorszarvas (vagyis Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország) 2018. január 1. és 2020. december 31. között hároméves megfigyelési programot hajtanak végre a szarvasfélék krónikus sorvadásos betegsége tekintetében. A megfigyelési program keretében végzett laboratóriumi TSE-tesztelést a 2018. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban kell végezni, a minták gyűjtése azonban már 2017-ben megkezdhető.

1.2. A szarvasfélék krónikus sorvadásos betegségének megfigyelésére irányuló hároméves program a következő szarvasfélékre terjed ki:

- rénszarvas (tarándszarvas) (Rangifer tarandus tarandus),

- finn erdei rénszarvas (Rangifer tarandus fennicus),

- jávorszarvas (Alces alces),

- európai őz (Capreolus capreolus),

- fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus),

- gímszarvas (Cervus elaphus).

1.3. Az 1.2. ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy dokumentált kockázatelemzést nyújtanak be a Bizottsághoz, amely alapján az 1.2. pontban említett fajoknak csak egy részét választják ki a szarvasfélék krónikus sorvadásos betegségére irányuló hároméves megfigyelési programban való nyomon követésre.

2. Mintavételi terv

2.1. Az 1.1. pontban említett tagállamok megállapítják az elsődleges mintavételi egységeket, amelyek lefednek minden olyan területet, ahol szarvasfélék élnek, legalább a következők szerint:

a) a tenyésztett és fogságban tartott szarvasok esetében minden olyan szarvastartó gazdaság, ahol a szarvasok elkerített területen élnek, elsődleges mintavételi egységnek tekintendő;

b) a vadon élő és a félig háziasított szarvasok esetében az elsődleges mintavételi egységet földrajzi kritériumok alapján kell meghatározni a következők szerint: i. a megfigyelési program hatálya alá tartozó vadon élő és a félig háziasított szarvasok által legalább az év egy részében használt gyülekezési helyek; ii. ha egy faj nem szokott gyülekezni, a megfigyelési program hatálya alá tartozó faj élőhelyének természetes vagy mesterséges határai közé eső területek; iii. a megfigyelési program hatálya alá tartozó fajra irányuló vadászat vagy e fajjal kapcsolatos más releváns tevékenység területei.

2.2. Az 1.1. pontban említett tagállamok a következő kétlépcsős mintavételi megközelítés alapján választják ki a tenyésztett, fogságban tartott, vadon élő és félig háziasított szarvasokat TSE-tesztelésre:

a) az első lépcsőben a tagállamok: i. a tenyésztett és fogságban tartott szarvasok esetében - a földrajzi reprezentativitást biztosító véletlenszerű kiválasztással, adott esetben a tagállam által elvégzett dokumentált kockázatelemzésben azonosított megfelelő kockázati tényezők figyelembevételével 100 elsődleges mintavételi egységet választanak ki a megfigyelési program három évére, vagy - ha egy tagállam nem tud a tenyésztett és fogságban tartott szarvasok tekintetében 100 elsődleges mintavételi egységet kiválasztani, az összes azonosított mintavételi egységet figyelembe kell venni; ii. a vadon élő és a félig háziasított szarvasok esetében - a földrajzi reprezentativitást biztosító véletlenszerű kiválasztással, adott esetben a tagállam által elvégzett dokumentált kockázatelemzésben azonosított megfelelő kockázati tényezők figyelembevételével 100 elsődleges mintavételi egységet választanak ki a megfigyelési program három évére, vagy - ha egy tagállam nem tud a vadon élő és a félig háziasított szarvasok tekintetében 100 elsődleges mintavételi egységet kiválasztani, az összes azonosított mintavételi egységet figyelembe kell venni;

b) a második lépcsőben: i. a tenyésztett és fogságban tartott szarvasok esetében - amennyiben egy tagállam kiválasztott 100 elsődleges mintavételi egységet, e mintavételi egységek mindegyikében mintát kell venni a 2.4. a) pontban felsorolt célcsoportok szerinti minden állatból a hároméves időszakon belül mindaddig, amíg meg nem történt mintavételi egységenként 30 állat tesztelése. Mindazonáltal ha egyes elsődleges mintavételi egységekben a szarvaspopuláció alacsony egyedszáma miatt nem lehet elérni három év alatt 30 állat tesztelését, a népesebb elsődleges mintavételi egységekben 30 tesztelésen túl is folytatni kell a 2.4. a) pontban felsorolt célcsoportok szerinti állatok tesztelését annak érdekében, hogy a megfigyelési program három éve alatt lehetőség szerint sor kerüljön országos szinten 3 000 tenyészetett és fogságban élő szarvas tesztelésére, - Amennyiben egy tagállam 100-nál kevesebb elsődleges mintavételi egységet azonosított, a hároméves időszak során mindegyikben mintát vesz a 2.4. a) pontban felsorolt célcsoportok szerinti minden állatból annak érdekében, hogy a megfigyelési program három éve alatt lehetőség szerint sor kerüljön országos szinten 3 000 tenyészetett és fogságban élő szarvas tesztelésére; ii. a vadon élő és a félig háziasított szarvasok esetében - amennyiben egy tagállam kiválasztott 100 elsődleges mintavételi egységet, e mintavételi egységek mindegyikében mintát kell venni a 2.4. b) pontban felsorolt célcsoportok szerinti minden állatból a hároméves időszakon belül mindaddig, amíg meg nem történt elsődleges mintavételi egységenként 30 állat tesztelése, annak érdekében, hogy a megfigyelési program három éve alatt lehetőség szerint sor kerüljön országos szinten 3 000 vadon élő és félig háziasított szarvas tesztelésére, - Amennyiben egy tagállam 100-nál kevesebb elsődleges mintavételi egységet azonosított, a hároméves időszak során mindegyikben mintát vesz a 2.4. b) pontban felsorolt célcsoportok szerinti minden állatból annak érdekében, hogy a megfigyelési program három éve alatt lehetőség szerint sor kerüljön országos szinten 3 000 vadon élő és félig háziasított szarvas tesztelésére.

2.3. Minden kiválasztott szarvas idősebb kell legyen 12 hónaposnál. Az állatok korának becslése a fogazat, az ivarérettség egyértelmű jelei vagy más megbízható adatok alapján történik.

2.4. A tesztelendő szarvasokat a következő célcsoportokból kell kiválasztani:

a) a tenyésztett és fogságban tartott szarvasok esetében i. elhullott vagy kiselejtezett tenyésztett vagy fogságban tartott szarvasok, vagyis az elkerített tartási területen, szállítás közben vagy a vágóhídon elpusztulva talált szarvasok, valamint az egészségügyi okból vagy életkoruk miatt elpusztított szarvasok; ii. klinikai eset/beteg tenyésztett vagy fogságban tartott szarvasok, vagyis abnormális viselkedési tüneteket és/vagy a mozgásszervi zavarokat mutató és/vagy rossz általános egészségi állapotban lévő tenyésztett vagy fogságban tartott szarvasok; iii. olyan levágott tenyésztett szarvasok, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítottak; iv. emberi fogyasztásra alkalmas levágott tenyésztett szarvasok, ha a tagállam 3 000 -nél kevesebb tenyésztett és fogságban tartott szarvast azonosított az i-iii. pontok alapján;

b) a vadon élő és a félig háziasított szarvasok esetében i. elhullott vagy kiselejtezett vadon élő vagy félig háziasított szarvasok, vagyis a természetben elpusztulva talált szarvasok, valamint az egészségügyi okból vagy életkoruk miatt elpusztított félig háziasított szarvasok; ii. közúti baleset vagy ragadozó általi támadás következtében megsérült vagy elpusztult szarvasok, vagyis a gépjárművek és vonatok által elütött vagy ragadozók által megtámadott vadon élő vagy félig háziasított szarvasok; iii. klinikai eset/beteg vadon élő és félig háziasított szarvasok, vagyis abnormális viselkedési tüneteket és/vagy a mozgásszervi zavarokat mutató és/vagy rossz általános egészségi állapotban lévő vadon élő és félig háziasított szarvasok; iv. vadászat során megölt vadon élő szarvasok és levágott félig háziasított szarvasok, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítottak; v. vadászat során megölt vadon élő szarvasok és levágott félig háziasított, emberi fogyasztásra alkalmas szarvasok, ha a tagállam 3 000 -nél kevesebb vadon élő és a félig háziasított szarvast azonosított az i-iv. pontok alapján.

2.5. Amennyiben egy szarvas teszteredménye TSE-pozitív, a megfelelő mintavételi terület körzetében növelni kell a mintavételek számát az érintett tagállam által elvégzendő kockázatelemzés alapján.

3. Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat

3.1. A 2. pontnak megfelelően kiválasztott szarvasok mindegyikéből obexmintát kell venni, és azt TSE-tesztelésnek kell alávetni.

Ezenfelül lehetőség szerint a következő, fontosság szerint rangsorolt szövetek valamelyikéből is mintát kell venni:

a) garat mögötti nyirokcsomók;

b) mandulák;

c) egyéb feji nyirokcsomók.

Az obex félszelvényét friss vagy fagyasztott állapotban gyorstesztelésre kell küldeni. A fennmaradó felet meg kell őrizni. Ha begyűjtötték, a nyirokcsomókat és mandulákat is meg kell őrizni.

Minden egyes mintatípusból le kell fagyasztani egy friss szövetdarabot biológiai teszt céljára, amíg negatív eredmény nem születik.

3.2. A szarvasféléknél végzett TSE-tesztelésre vonatkozó, a TSE-t vizsgáló uniós referencialaboratórium által készített iránymutatások közzétételéig az alábbi laboratóriumi módszert kell használni a krónikus sorvadásos betegségre irányuló megfigyelési program keretében:

a) gyorstesztek: a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában említett, a szarvasmarhafélék és kiskérődzők obexében a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kimutatására használt gyorsteszteket alkalmasnak kell tekinteni a TSE-nek a szarvasfélék obexében való kimutatására. a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában említett, a szarvasmarhafélék és kiskérődzők nyirokcsomóiban a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kimutatására használt gyorsteszteket alkalmasnak kell tekinteni a TSE-nek a szarvasfélék nyirokcsomóiban való kimutatására. A tagállamok szűrési célokra immunhisztokémiai vizsgálatot is alkalmazhatnak, ám ehhez meg kell felelniük a TSE-t vizsgáló uniós referencialaboratórium által szervezett jártassági vizsgán;

b) megerősítő vizsgálatok: Amennyiben egy gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, a mintán megerősítő vizsgálatokat kell végezni az alábbiak közül legalább egy, az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) által jegyzett "A diagnosztikai tesztek és állati vakcinák kézikönyve" legfrissebb kiadása szerinti módszerrel: - immunhisztokémiai (IHC) módszer, - western blot. Ha egy tagállam nem tudja megerősíteni egy adott gyorsteszt pozitív eredményét, megerősítés céljából elegendő mennyiségű szövetet kell küldenie az uniós referencialaboratóriumnak;

c) izolátumok jellemzése: TSE kimutatása esetén további izolátum-jellemzést kell végezni a TSE-t vizsgáló uniós referencialaboratóriummal való konzultációt követően.

3.3. A prion fehérje genotípusát minden TSE-pozitív szarvasminta esetében meg kell határozni.

Ezen túlmenően a tesztelt és negatív TSE-eredményt mutató szarvasok esetében:

- meg kell határozni a vizsgált, TSE-negatív állat prionfehérje-genotípusát, vagy

- egy szövetmintát, ami lehet az obex, fagyasztott állapotban legalább 2021. december 31-ig meg kell őrizni a genotípus esetleges későbbi meghatározása céljából.

B. Egyéb megfigyelések a szarvasfélék körében

A tagállamok további TSE-megfigyelést végeznek a szarvasfélék körében egy olyan kockázatelemzés alapján, amely figyelembe veheti az adott vagy a szomszédos régiókban a szarvasféléket érintő TSE észlelését.

Az A. rész 1.1. pontjában említettektől eltérő tagállamok önkéntes alapon végezhetnek a TSE-re irányuló megfigyelést a szarvasfélék körében.

Az A. részben említett hároméves megfigyelési program lezárultát követően az 1.1. pontban említett tagállamok önkéntes alapon továbbra is végezhetnek a TSE-re irányuló megfigyelést a szarvasfélék körében.

IV. MÁS ÁLLATFAJOK MEGFIGYELÉSE

A tagállamok önkéntes alapon a szarvasmarha-, juh-, kecske- és szarvasféléken kívüli állatfajokon is végezhetnek TSE-re irányuló megfigyelést.

B. FEJEZET

JELENTÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

I. A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI

A. A tagállamok által, a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésben feltüntetendő adatok

1. Azon gyanús esetek száma, állatfajok szerinti bontásban, amelyekre a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban hatósági forgalmi korlátozások vonatkoznak.

2. A gyanús esetek száma, állatfajok szerinti bontásban, amelyekben a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban laboratóriumi vizsgálatot kell végezni; ideértve a gyorstesztek és a megerősítő vizsgálatok eredményeit is (a fertőzéses és a fertőzésmentes esetek számát); valamint a szarvasmarhafélék tekintetében az összes vizsgált egyed kor szerinti megoszlása. A kor szerinti megoszláshoz a következő csoportokat kell kialakítani: egy "24 hónapnál fiatalabb" megnevezésű csoport, a 24 és 155 hónap közötti egyedek esetében 12 hónapos időintervallumonként képzett csoportok, valamint egy "155 hónapnál idősebb" megnevezésű csoport.

3. Azon állományok száma, amelyek esetében a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően sor került a juh- és kecskefélék gyanús fertőzéses eseteinek jelentésére és kivizsgálására.

4. A megvizsgált szarvasmarhafélék száma az A. fejezet I. részének 2.1., 2.2., 3.1. és 5. pontjában említett alpopulációkban. Ismertetni kell a minta kiválasztásának módszerét, a gyors- és a megerősítő vizsgálatok eredményeit, valamint a vizsgált egyedeknek a 2. pontban megállapított korcsoportok szerinti megoszlását.

5. Az A. fejezet II. részének 2., 3., 5. és 6. pontjában említett alpopulációkban a vizsgált juh- és kecskefélék, valamint állományok száma a minta kiválasztásának módszerével, valamint a gyorstesztek és a megerősítő vizsgálatok eredményeivel együtt.

6. A BSE és súrlókór pozitív fertőzéses esetek földrajzi megoszlása, ideértve a származás szerinti országot is, amennyiben az nem egyezik meg a jelentést készítő országgal. A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék tekintetében minden egyes TSE-fertőzéses esetnél fel kell tüntetni a születési évet és lehetőség szerint a születési hónapot. Szerepeltetni kell az atipikusnak minősített TSE-fertőzéses eseteket is. Súrlókórfertőzés esetén adott esetben jelenteni kell a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában említett elsődleges és másodlagos molekuláris vizsgálat eredményeit.

7. A szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől, valamint az e melléklet A. fejezetének III. A. részében előírt hároméves megfigyelési program hatálya alá tartozó szarvasféléktől eltérő állatok esetében a vizsgált szövetminták száma és a megerősített TSE-fertőzéses esetek száma fajok szerinti bontásban.

8. Minden egyes TSE-pozitívnak bizonyult és az A. fejezet II. részének 8. pontjával összhangban a mintába választott juh- és kecskeféle genotípusa és - amennyiben lehetséges - fajtája.

9. Az e melléklet A. fejezetének III. A. részében előírt hároméves megfigyelési program hatálya alá tartozó tagállamok esetében a 2018., 2019. és 2020. évre vonatkozó éves jelentés kitér az alábbiakra:

a) a vizsgálatra küldött szarvasszövetminták száma célcsoportonként az alábbi kritériumok szerint: - az elsődleges mintavételi egységek (PSU) azonosítója, - faj, - vadgazdálkodási rendszer: tenyésztett, fogságban tartott, vadon élő vagy félig háziasított, - célcsoport, - ivar;

b) a gyorstesztek és a megerősítő vizsgálatok és szükség szerint az izolátumokat jellemző további vizsgálatok eredményei (fertőzéses és fertőzésmentes esetek száma), a mintavételezett szövet és az alkalmazott gyorstesztek és megerősítő technika;

c) a TSE-pozitív esetek előfordulásának földrajzi helye, ideértve a származás szerinti országot is, amennyiben az nem egyezik a jelentést készítő országgal;

d) minden egyes, TSE-pozitívnak talált szarvas genotípusa és faja;

e) ha rendelkezésre áll, a TSE-negatívnak talált szarvasok genotípusa.

B. Jelentési időszakok

Az A. szakaszban említett adatokat tartalmazó, a Bizottságnak havi vagy - a 8. pontban említett adatok tekintetében - negyedéves rendszerességgel, a tagállamok, a Bizottság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által elfogadott elektronikus formátumban benyújtott jelentések összessége (amelyet a Bizottság megküld az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak) megfelelhet a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésnek, amennyiben további adatok rendelkezésre állása esetén frissítik azok adatait.

II. AZ UNIÓS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSBEN ISMERTETENDŐ ADATOK

Az uniós összefoglalót táblázat formájában kell benyújtani, amelynek minden tagállamra vonatkozóan legalább az I.A. részben említett információkat tartalmaznia kell.

2016. január 1-jétől az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság elemzi az I. részben említett információkat, és november végéig összefoglaló jelentést tesz közzé az Unióban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tendenciáiról és forrásairól.

III. NYILVÁNTARTÁSOK

1. Az illetékes hatóság hét évig megőrzi az I.A. részben említett információkra vonatkozó nyilvántartásokat.

2. A vizsgáló laboratórium hét évig megőrzi a vizsgálatokról készült valamennyi nyilvántartást, különösen a laboratóriumi munkanaplókat és adott esetben a paraffintömböket és a western blotokról készült fényképeket.

IV. MELLÉKLET

AZ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA

I. FEJEZET

A 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom kiterjesztése

A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat ki kell terjeszteni a következőkre:

a) kérődzők etetése állati eredetű dikalcium-foszfáttal és trikalcium-foszfáttal és ilyen anyagokat tartalmazó összetett takarmányokkal;

b) nem kérődző haszonállatok - kivéve prémes állatok - etetése a következőkkel: i. feldolgozott állati fehérje; ii. vérkészítmények; iii. állati eredetű hidrolizált fehérje; iv. állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát; v. az i-iv. pontokban felsorolt termékeket tartalmazó takarmány.

II. FEJEZET

A 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalomtól való eltérések

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalom nem vonatkozik a következőkre:

a) kérődzők etetése a következőkkel: i. tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek; ii. tojás és tojástermékek; iii. nem kérődzőkből származó kollagén és zselatin; iv. a következőkből származó hidrolizált fehérjék: - nem kérődzők testrészei, vagy - kérődzők nyersbőre és irhája; v. a fenti i-iv. pontokban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányok;

b) nem kérődző haszonállatok etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és összetett takarmányokkal: i. nem kérődzők testrészeiből és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék; ii. halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet A. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak; iii. állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet B. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak; iv. nem kérődző állatokból származó vérkészítmények és ilyen vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet C. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

c) víziállatok etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és összetett takarmányokkal: i. nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, a halliszt, valamint a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje kivételével, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet D. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak; ii. tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet F. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

d) el nem választott kérődzők etetése hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőkkel, amelyeket a IV. fejezet E. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

e) haszonállatok etetése növényi eredetű takarmány-alapanyagokkal és ilyen takarmány-alapanyagokat tartalmazó olyan összetett takarmányokkal, amelyek jelentéktelen mennyiségű, nem engedélyezett állatfajokból származó csontgerendával vannak szennyezve. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják ezt az eltérést, ha előzőleg kockázatértékelést végeztek, és abban megállapították, hogy elhanyagolhatók az állat-egészségügyi kockázatok. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie legalább az alábbiakat: i. a szennyezettség mértékét; ii. a szennyezettség jellegét és forrását; iii. a szennyezett takarmány tervezett felhasználási módját;

f) baromfi etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és takarmánykeverékekkel: i. sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet G. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak; ii. tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet F. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

g) sertésfélék etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és takarmánykeverékekkel: i. baromfiból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet H. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak; ii. tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet F. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak.

III. FEJEZET

A II. fejezetben foglalt egyes eltérések alkalmazásának általános feltételei

A. SZAKASZ

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása és tárolása

1. A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt következő termékeket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt takarmányok szállítására vagy tárolására:

a) nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje;

b) állati eredetű ömlesztett dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c) nem kérődzőkből származó ömlesztett vérkészítmények;

d) az a), b) és c) pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó ömlesztett összetett takarmányok.

A szállított vagy a raktározási létesítményben tárolt termékek típusát részletesen tartalmazó nyilvántartásokat legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az 1. pontban felsorolt termékek szállítására korábban használt járművek, konténerek és raktározási létesítmények később igénybe vehetők kérődzőknek szánt takarmányok szállítására, illetve tárolására, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

3. Az 1. pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat és összetett takarmányokat a 2. pontnak megfelelően tároló raktározási létesítményeket az illetékes hatóság engedélyezi a 2. pontban felsorolt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése alapján.

4. A sertésfélékből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól és baromfitól eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

5. A 4. pontban előírtaktól eltérve, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverék szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak - kivéve a víziállatokat és baromfit - szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

6. A baromfiból származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól és sertésféléktől eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

7. A 6. pontban előírtaktól eltérve, a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverék szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak - kivéve a víziállatokat és sertésféléket - szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Az ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

8. A tenyésztett rovarokból származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól, baromfitól és sertésféléktől eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

9. A 8. pontban előírtaktól eltérve, a tenyésztett rovarokból származó ömlesztett feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverék szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak - kivéve a víziállatokat, baromfit és sertésféléket - szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Az ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

10. A halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét, valamint a baromfiból, sertésfélékből és tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét, és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

11. A 10. pontban előírtaktól eltérve, a szóban forgó pontban említett termékek szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak - kivéve a víziállatokat - szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

B. SZAKASZ

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt összetett takarmányok előállítása

1. A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt és a következő takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányokat olyan üzemekben kell előállítani, amelyek nem állítanak elő kérődzőknek szánt összetett takarmányokat, és amelyeket az illetékes hatóság jóváhagyott:

a) halliszt;

b) állati eredetű dikalcium- és trikalcium-foszfát;

c) nem kérődzőkből származó vérkészítmények;

d) a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje;

e) a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje;

f) a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje.

2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti kérődzőknek szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó, nem kérődző haszonállatok etetésére szánt összetett takarmányokat is előállítanak:

a) a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek a nem kérődzőknek szánt összetett takarmányok előállítására és tárolására szolgáló létesítményektől;

b) az 1. pontban felsorolt termékek beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e termékeket tartalmazó összetett takarmányok értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;

c) a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében ( 24 ) leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

3. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, nem szükséges külön engedély az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

a) az illetékes hatóság az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányból teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket;

b) kizárólag nem kérődző állatokat tarthatnak, és: i. baromfitartás esetén nem állíthatnak elő baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt; ii. sertésfélék tartása esetén nem állíthatnak elő sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből származó teljes értékű takarmányt;

c) a teljes értékű takarmány előállításához használt, hallisztet tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz;

d) a teljes értékű takarmány előállításhoz használt állati eredetű, dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó összetett takarmány összességében 10 %-nál kevesebb foszfort tartalmaz;

e) a teljes értékű takarmány előállításához használt, nem kérődzőkből származó vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.

C. SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok behozatala

Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt alábbi takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok minden szállítmányát e melléklet II. fejezetének megfelelően a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék annak érdekében, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte:

a) nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje;

b) nem kérődzőkből származó vérkészítmények;

c) az a) és b) pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányok.

D. SZAKASZ

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása

1. Tilos az alábbi takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyekben az adott takarmánnyal nem etetendő haszonállatfajokat tartanak:

a) nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje;

b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát,

c) nem kérődzőkből származó vérkészítmények,

d) az a)-c) pontokban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányok.

2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. pont d) alpontjában említett összetett takarmányok használatát és tárolását olyan gazdaságokban, amelyekben az adott összetett takarmánnyal nem etetendő haszonállatfajokat tartanak, feltéve, hogy az illető gazdaságban megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megakadályozzák az összetett takarmánnyal nem etetendő állatfajok adott összetett takarmánnyal való etetését.

IV. FEJEZET

A II. fejezetben foglalt eltérések alkalmazásának speciális feltételei

A. SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a) a hallisztet olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyeket kizárólag az alábbiakban felsorolt állatokból származó termékek előállítására használnak: i. víziállatok a tengeri emlősök kivételével; ii. a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti, a "víziállatokra" vonatkozó fogalommeghatározás alá nem tartozó tenyésztett gerinctelen víziállatok; vagy iii. az Asterias rubens fajokhoz tartozó tengeri csillagok, amelyeket a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontja szerinti termelési területről gyűjtenek be, és ennek megfelelően osztályozzák őket;

b) az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), valamint a halliszt címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Hallisztet tartalmaz - nem elválasztott kérődzők kivételével kérődzők takarmányozására nem használható"; a prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatoknak szánt, hallisztet tartalmazó összetett takarmány címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Hallisztet tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható".

B. SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok használatára vonatkozó speciális feltételek

a) Az állati eredetű dikalcium-foszfátot/trikalcium-foszfátot kísérő, az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), továbbá az ilyen termékek címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Állati eredetű dikalcium-/trikalcium-foszfátot tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható";

b) Az állati eredetű dikalcium-foszfátot/trikalcium-foszfátot tartalmazó összetett takarmányok címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Állati eredetű dikalcium-/trikalcium-foszfátot tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható".

C. SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen készítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a) A vérkészítmények előállításához használni kívánt vérnek olyan vágóhidakról kell származnia, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván. Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők olyan vágóhidakon való vágását is, amelyek nem kérődzőkből származó vért termelnek nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények előállítása céljából. Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó vér közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával. Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: i. a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni; ii. a nem kérődzőkből származó vér összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó vérhez használt létesítményektől; iii. a nem kérődzőkből származó vért rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni a kérődzőkből származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltetőnek a HACCP elvén alapuló eljárásainak keretében.

b) A nem kérődzőknek szánt vérkészítmények előállításához használni kívánt vért kifejezetten nem kérődzők vérének szállítására szolgáló járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani. Ettől a speciális feltételtől eltérve, a korábban kérődzőkből származó vér szállítására használt járművekben és konténerekben szállítható nem kérődzőkből származó vér, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg alaposan kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárás szerint. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c) A vérkészítményeket olyan, kizárólag nem kérődzőkből származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag nem kérdőzőktől származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemként nyilvántartásba vett. Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények előállítását olyan feldolgozóüzemekben, amelyek kérődzőkből származó vért dolgoznak fel. Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával. Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: i. a nem kérődzőkből származó vérkészítményeket olyan zárt rendszerben kell előállítani, amely fizikailag elkülönül a kérődzőkből származó vérkészítményeket előállító rendszertől; ii. a nem kérődzőkből származó ömlesztett nyersanyagok és ömlesztett késztermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó ömlesztett nyersanyagokhoz és ömlesztett késztermékekhez használt létesítményektől; iii. állandó egyeztetési folyamatot kell biztosítani a kérődzőkből, illetve a nem kérődzőkből származó beérkező vér, illetve az ezekből készült vérkészítmények között; iv. a nem kérődzőkből származó vérkészítményeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó vérrel való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

d) Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), továbbá a nem kérdőzőkből származó vérkészítmények címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Nem kérdőzőkből származó vérkészítmények- kérődzők takarmányozására nem használható". A nem kérdőzőkből származó vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Nem kérdőzőkből származó vérkészítményeket tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható".

D. SZAKASZ

A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől, valamint a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjétől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől, valamint a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjétől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérje előállításához használt állati melléktermékek a következő egy vagy több helyről származhatnak: i. olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett vágóhidak, amelyek nem foglalkoznak kérődzők vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván; ii. olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett darabolóüzemek, amelyek nem foglalkoznak kérődzők húsának kicsontozásával vagy darabolásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődzők vágását nem végző darabolóüzemként tart nyilván; iii. az i. vagy ii. pontban említettektől eltérő, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények, amelyekben nem kerül sor kérődzőkből származó termékek kezelésére, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődzőkből származó termékek kezelését nem végző létesítményként tart nyilván; iv. az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett engedélyezett létesítmények, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag az i., ii. és iii. pontban említett létesítményekből származó, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek kezelését vagy tárolását végző létesítményként tart nyilván. Az első bekezdés i., ii. és iii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők levágását és a kérődzőkből származó termékek kezelését az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket előállító, az első bekezdés i., ii. és iii. pontjában említett létesítményekben. Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett helyszíni ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával. Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: 1. a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni; 2. a nem kérődzőkből származó termékek kezelését a kérődzőkből származó termékek kezelésére használt gyártósoroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni; 3. a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől; 4. a kérődző- vagy baromfifehérjék jelenlétének kimutatására rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni a nem kérődzőkből származó állati melléktermékeken. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.

b) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához használni kívánt, nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket kérődzőkből származó állati melléktermékek szállítására nem használt járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani. Ettől a speciális feltételtől eltérve, ezek az állati melléktermékek szállíthatók korábban kérődzőkből származó állati melléktermékek szállítására használt járművekben és konténerekben, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyek kizárólag az a) pontban említett vágóhidakról, darabolóüzemekből vagy egyéb létesítményekből beszerzett, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek feldolgozásával foglalkoznak. E feldolgozóüzemeket az illetékes hatóság kizárólag nem kérdőzőktől származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemként nyilvántartásba veszi. Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállítását olyan feldolgozóüzemekben, amelyek kérődzőkből származó állati melléktermékeket dolgoznak fel. Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjék közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával. Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: i. a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjéket olyan zárt rendszerben kell előállítani, amely fizikailag elkülönül az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől; ii. a kérődzőkből származó állati melléktermékek és a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során; iii. a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és a nem kérődzőkből származó végtermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a csomagolás során; iv. az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

d) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokat olyan üzemekben kell előállítani, amelyeket az illetékes hatóság e célra engedélyezett, és amelyek kizárólag víziállatoknak szánt takarmányok előállításával foglalkoznak. Ettől a speciális feltételtől eltérve: i. az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti az e szakaszban említet feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, víziállatoknak szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak - a prémes állatok kivételével - szánt összetett takarmányokat is előállítanak: - a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődzőknek szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják, - a víziállatoknak szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják, - az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják, - a víziállatoktól eltérő haszonállatoknak szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják; ii. nem szükséges külön engedély az e szakaszban említett, a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket: - az illetékes hatóság nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét - a halliszt, valamint a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje kivételével - tartalmazó, teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket, - kizárólag víziállatokat tartanak, továbbá - az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.

e) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjére vonatkozó, az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), továbbá az ilyen termékek címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérje - nem használható haszonállatoknak szánt takarmányok előállítására, kivéve a víziállatokat és a prémes állatokat". Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérjét tartalmaz - nem használható haszonállatoknak szánt takarmányok előállítására, kivéve a víziállatokat és a prémes állatokat".

E. SZAKASZ

Az el nem választott kérődzők etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a) a tejpótlókban felhasznált hallisztet olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyeket kizárólag az alábbiakban felsorolt állatokból származó termékek előállítására használnak: i. víziállatok a tengeri emlősök kivételével, ii. a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti, a "víziállatokra" vonatkozó fogalommeghatározás alá nem tartozó tenyésztett gerinctelen víziállatok, vagy iii. az Asterias rubens fajokhoz tartozó tengeri csillagok, amelyeket a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontja szerinti termelési területről gyűjtenek be, és ennek megfelelően osztályozzák őket. A tejpótlókban felhasznált halliszt megfelel a III. fejezetben előírt feltételeknek.

b) az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), valamint a tejpótlóként való felhasználásra szánt halliszt címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Halliszt - nem elválasztott kérődzők kivételével kérődzők takarmányozására nem használható".

c) a kérődző haszonállatok el nem választott egyedei takarmányozására halliszt felhasználása csak olyan tejhelyettesítők előállításához engedélyezhető, amelyek száraz alakban vagy bizonyos mennyiségű folyadékban feloldva a kérődző fajtákhoz tartozó el nem választott haszonállatok táplálására szolgálnak a kolosztrum utáni anyatej kiegészítéseként vagy pótlására az elválasztás befejezését megelőzően.

d) a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket olyan üzemekben kell előállítani, amelyek nem állítanak elő kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat, és amelyeket az illetékes hatóság e célra jóváhagyott. Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket is előállítanak: i. i. a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben tartják, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az ömlesztett hallisztet és a hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket tárolás, szállítás vagy csomagolás céljára tartják; ii. a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket gyártják; iii. a halliszt beszerzéséről és felhasználásáról, valamint a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából; iv. a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

e) Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a hallisztet tartalmazó importált tejhelyettesítők minden szállítmányát a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék a nem engedélyezett, állati eredetű összetevők jelenlétének kizárása érdekében.

f) a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: "Hallisztet tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható, kivéve az el nem választott egyedeket".

g) a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt egyéb takarmányok szállítására, illetve tárolására. Ettől a speciális feltételtől eltérve, a későbbiekben kérődzőknek szánt egyéb ömlesztett takarmányok szállítására, illetve tárolására használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben szállíthatók, illetve tárolhatók a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítők, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárás szerint előzőleg kitakarítják. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

h) a kérődzők tartásával foglalkozó gazdaságokban megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megelőzzék az el nem választott egyedektől eltérő egyéb kérődzők hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőkkel való etetését. E speciális feltétel betartásának biztosítására a gazdaságok előzetes bejelentésén alapuló rendszeren vagy más rendszeren keresztül az illetékes hatóság elkészíti azon gazdaságok jegyzékét, amelyekben hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőt használnak.

F. SZAKASZ

A víziállatok, baromfi és sertésfélék takarmányozására szánt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A víziállatok, baromfi és sertésfélék takarmányozására szánt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek előállítására és használatára a következő speciális feltételek alkalmazandók:

a) A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét i. az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezett feldolgozóüzemekben állítják elő, amelyek kizárólag a tenyésztett rovarokból származó termékek előállításával foglalkoznak; ii. a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezetének 1. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően. Az első bekezdés i. pontjában előírt feltételtől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje előállítását más fajokból származó melléktermékeket feldolgozó üzemekben. Ez az engedély csak akkor adható meg, ha az illetékes hatóság egy ellenőrzést követően meggyőződött a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje más haszonállatokból származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződésének megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával. Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: - a kérődzőkből vagy a rovaroktól eltérő nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítását olyan zárt rendszerben kell végezni, amely fizikailag elkülönül a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől; - a kérődzőkből vagy a rovaroktól eltérő nem kérődzőkből származó állati melléktermékek és a tenyésztett rovarokból származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során; - a kérődzőkből vagy a rovaroktól eltérő nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék tárolása és csomagolása olyan létesítményekben történik, amelyek fizikailag elkülönülnek a tenyésztett rovarokból származó késztermékekhez használt létesítményektől; - a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből vagy más nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az ilyen mintavétel és elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

b) A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket olyan létesítményekben kell előállítani, amely(et): i. az illetékes hatóság e célra engedélyezett; ii. víziállatoknak, baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmány előállítására van elkülönítve. Az első bekezdés i) pontjától eltérve nem szükséges külön engedély a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket: - az illetékes hatóság a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket, - nem tartanak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke 6. pontjának a) alpontjában meghatározott haszonállatokat, kivéve a tenyésztett víziállatokat, baromfit, sertésféléket vagy prémes állatokat, - a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz. Az első bekezdés ii. pontjától eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, víziállatoknak, baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmánykeverékek előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak - a prémes állatok kivételével - szánt takarmánykeverékeket is előállítanak: - a kérődzőknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják, - a víziállatoknak, baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják, - a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó takarmánykeverékek értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából; - a víziállatoktól, baromfitól és sertésféléktől eltérő haszonállatoknak szánt takarmánykeverékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

c) Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányt vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványt, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje címkéjét, valamint a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjét e melléklet V. fejezete G. szakaszának megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.

G. SZAKASZ

A baromfi takarmányozására szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverék előállítására és felhasználására vonatkozó egyedi feltételek

A baromfi takarmányozására szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek (a továbbiakban: sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje) előállítására és felhasználására a következő speciális feltételek alkalmazandók:

a) A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a következő egy vagy több helyről származhatnak: i. olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett vágóhidak, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és baromfi vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok és baromfi vágását nem végző vágóhídként tart nyilván, ii. olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett darabolóüzemek, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és baromfi húsának kicsontozásával vagy darabolásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok és baromfi vágását nem végző darabolóüzemként tart nyilván, iii. az i. vagy ii. pontban említettektől eltérő, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények, amelyekben nem kerül sor kérődzőkből és baromfiból származó termékek kezelésére, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatokból és baromfiból származó termékek kezelését nem végző létesítményként tart nyilván; iv. az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett engedélyezett létesítmények, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag az i., ii. és iii. pontban említett létesítményekből származó, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek kezelését vagy tárolását végző létesítményként tart nyilván. Az első bekezdés i., ii. és iii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők vagy baromfi levágását és a kérődzőkből vagy baromfiból származó termékek kezelését a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, sertésfélékből származó állati melléktermékeket előállító, az első bekezdés i., ii. és iii. pontjában említett létesítményekben. Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett helyszíni ellenőrzés alapján elégedett a kérődző állatokból vagy baromfiból és sertésfélékből származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával. Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: 1. a sertésfélék vágását a kérődzők vagy baromfi vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni; 2. a sertésfélékből származó termékek kezelését a kérődzőkből vagy baromfiból származó termékek kezelésére használt gyártósoroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni; 3. a sertésfélékből származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől; 4. a kérődző- vagy baromfifehérjék jelenlétének kimutatására rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni a sertésfélékből származó állati melléktermékeken; Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.

b) A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállításához használni kívánt, sertésfélékből származó állati melléktermékeket kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékek szállítására nem használt járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani. Az első bekezdéstől eltérve azok olyan járművekben és konténerekben szállíthatók, amelyeket korábban kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékek szállítására használtak, amennyiben ezeket a járműveket és konténereket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c) A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amely(ek)(et): i. az a) pontban említett vágóhidakról, darabolóüzemekből vagy egyéb létesítményekből származó melléktermékek feldolgozására szolgálnak; ii. az illetékes hatóság kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett. Az első bekezdés ii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítását kérődző állatokból vagy baromfiból származó melléktermékeket feldolgozó feldolgozóüzemekben. Ez az engedély csak akkor adható meg, ha az illetékes hatóság a vizsgálatot követően meggyőződött kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje közötti keresztszennyeződés megelőzését célzó intézkedések hatékonyságáról. Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: 1. a kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítását olyan zárt rendszerben kell végezni, amely fizikailag elkülönül a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől; 2. a kérődzőkből és baromfiból származó állati melléktermékek és a sertésfélékből származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során; 3. a kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjék és a sertésfélékből származó végtermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a csomagolás során; 4. a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az ilyen mintavétel és elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

d) A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket olyan létesítményekben kell előállítani, amely(et): i. az illetékes hatóság e célra engedélyezett; ii. kizárólag baromfinak, víziállatoknak vagy prémes állatoknak szánt takarmány előállítására van elkülönítve. Az első bekezdés i) pontjától eltérve nem szükséges külön engedély a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket: - az illetékes hatóság a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket, - nem tartanak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke 6. pontjának a) alpontjában meghatározott haszonállatokat, kivéve a baromfit, tenyésztett víziállatokat vagy prémes állatokat, - a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz. Az első bekezdés ii. pontjától eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, baromfinak szánt takarmánykeverék előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak - a víziállatok és a prémes állatok kivételével - szánt takarmánykeverékeket is előállítanak: - a kérődzőknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják, - a sertésféléknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják, - a sertésfélékből nyert, feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó takarmánykeverékek értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából; - a baromfitól, víziállatoktól és prémes állatoktól eltérő haszonállatoknak szánt takarmánykeverékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

e) Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányt vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványt, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje címkéjét, valamint a sertésfélékből nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjét e melléklet V. fejezete G. szakaszának megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.

H. SZAKASZ

A sertésfélék takarmányozására szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverék előállítására és felhasználására vonatkozó egyedi feltételek

A sertésfélék takarmányozására szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek (a továbbiakban: baromfiból származó feldolgozott állati fehérje) előállítására és felhasználására a következő speciális feltételek alkalmazandók:

a) A baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a következő egy vagy több helyről származhatnak: i. olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett vágóhidak, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és sertésfélék vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok és sertésfélék vágását nem végző vágóhídként tart nyilván, ii. olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett darabolóüzemek, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és sertésfélék húsának kicsontozásával vagy darabolásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődzők és sertésfélék vágását nem végző darabolóüzemként tart nyilván, iii. az i. vagy ii. pontban említettektől eltérő, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények, amelyekben nem kerül sor kérődzőkből és sertésfélékből származó termékek kezelésére, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatokból és sertésfélékből származó termékek kezelését nem végző létesítményként tart nyilván; iv. az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett engedélyezett létesítmények, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag az i., ii. és iii. pontban említett létesítményekből származó, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek kezelését vagy tárolását végző létesítményként tart nyilván. Az első bekezdés i., ii. és iii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők vagy sertésfélék levágását és a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó termékek kezelését a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, baromfiból származó állati melléktermékeket előállító, az első bekezdés i., ii. és iii. pontjában említett létesítményekben. Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett helyszíni ellenőrzés alapján elégedett a kérődző állatokból vagy sertésfélékből és baromfiból származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával. Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: 1. a baromfi vágását a kérődzők vagy sertésfélék vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni; 2. a baromfiból származó termékek kezelését a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó termékek kezelésére használt gyártósoroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni; 3. a baromfiból származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől; 4. a kérődző- vagy sertésfehérjék jelenlétének kimutatására rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni a baromfifélékből származó állati melléktermékeken; Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.

b) A baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállításához használni kívánt, baromfiból származó állati melléktermékeket kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékek szállítására nem használt járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani. Az első bekezdéstől eltérve azok olyan járművekben és konténerekben szállíthatók, amelyeket korábban kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékek szállítására használtak, amennyiben ezeket a járműveket és konténereket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c) A baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amely(ek)(et): i. az a) pontban említett vágóhidakról, darabolóüzemekből vagy egyéb létesítményekből származó állati melléktermékek feldolgozására szolgálnak; ii. az illetékes hatóság kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett. Az első bekezdés ii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítását kérődző állatokból vagy sertésfélékből származó melléktermékeket feldolgozó feldolgozóüzemekben. Ez az engedély csak akkor adható meg, ha az illetékes hatóság a vizsgálatot követően meggyőződött kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje közötti keresztszennyeződés megelőzését célzó intézkedések hatékonyságáról. Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk: 1. a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítását olyan zárt rendszerben kell végezni, amely fizikailag elkülönül a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől; 2. a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékek és a baromfiból származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során; 3. a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjék és a baromfiból származó végtermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a csomagolás során; 4. a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az ilyen mintavétel és elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

d) A baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket olyan létesítményekben kell előállítani, amely(et): i. az illetékes hatóság e célra engedélyezett; ii. kizárólag sertésféléknek, víziállatoknak vagy prémes állatoknak szánt takarmány előállítására van elkülönítve. Az első bekezdés i) pontjától eltérve nem szükséges külön engedély a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket: - az illetékes hatóság a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket, - nem tartanak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke 6. pontjának a) alpontjában meghatározott haszonállatokat, kivéve a sertésféléket, tenyésztett víziállatokat vagy prémes állatokat, - a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz. Az első bekezdés ii. pontjától eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, sertésféléknek szánt takarmánykeverék előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak - a víziállatok és a prémes állatok kivételével - szánt takarmánykeverékeket is előállítanak: - a kérődzőknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődzők állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják, - a baromfinak szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják, - a baromfiból nyert, feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó takarmánykeverékek értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából; - a baromfitól, víziállatoktól és prémes állatoktól eltérő haszonállatoknak szánt takarmánykeverékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrzik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

e) Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányt vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványt, a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérje címkéjét, valamint a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjét e melléklet V. fejezete G. szakaszának megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.

V. FEJEZET

Általános követelmények

A. SZAKASZ

Jegyzékek

1. A tagállamok naprakész állapotban tartják és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az alábbiak jegyzékét:

a) a IV. fejezet C. szakasza a) pontjának első bekezdésének megfelelően a kérődzők vágását nem végző vágóhídként nyilvántartásba vett vágóhidak, valamint az olyan engedélyezett vágóhidak, amelyekből a IV. fejezet C. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint előállított vér beszerezhető;

b) olyan vágóhidak, darabolóüzemek, egyéb élelmiszer-ipari létesítmények és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények, amelyeket úgy tartanak nyilván, mint amelyek nem végzik a kérődzők vágását, a kérődzők húsának csontozását vagy darabolását, illetve a kérődzőkből származó termékek kezelését, és amelyek csak ilyen létesítményekből származó állati melléktermékeket kezelnek vagy tárolnak, és amelyekből a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet D. szakasza a) pontjának első bekezdése szerint beszerezhetők, valamint az engedélyezett vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények, amelyekből a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet D. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint beszerezhetők;

c) olyan vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények, amelyeket úgy tartanak nyilván, mint amelyek nem végzik a kérődzők és baromfi vágását, illetve a kérődzők és baromfi húsának csontozását vagy darabolását, a kérődzőkből és baromfiból származó termékek kezelését, és amelyek csak ilyen létesítményekből származó állati melléktermékeket kezelnek vagy tárolnak, és amelyekből a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet G. szakasza a) pontjának első bekezdése szerint beszerezhetők, valamint az engedélyezett vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények, amelyekből a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet G. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint beszerezhetők;

d) olyan vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények, amelyeket úgy tartanak nyilván, mint amelyek nem végzik a kérődzők és sertésfélék vágását, a kérődzők és sertésfélék húsának csontozását vagy darabolását, illetve a kérődzőkből és sertésfélékből származó termékek kezelését, és amelyek csak ilyen létesítményekből származó állati melléktermékeket kezelnek vagy tárolnak, és amelyekből a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet H. szakasza a) pontjának első bekezdése szerint beszerezhetők, valamint az engedélyezett vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények, amelyekből a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet H. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint beszerezhetők;

e) a IV. fejezet C. szakasza a) pontjának első bekezdésének megfelelően kizárólag nem kérődzőkből származó vért feldolgozó feldolgozóüzemként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet C. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti vérkészítményeket állítanak elő;

f) a IV. fejezet D. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kérődzőkből származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet D. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét állítanak elő;

g) a IV. fejezet G. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kérődzőkből és baromfiból származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet G. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét állítanak elő;

h) a IV. fejezet H. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kérődzőkből és sertésfélékből származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet H. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti, baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét állítanak elő;

i) olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a III. fejezet B. szakaszának megfelelően állati eredetű hallisztet, dikalciumot és trikalcium-foszfátot, nem kérődzőkből származó vérkészítményeket, tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét vagy baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

j) olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjával összhangban nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő; valamint az olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek az V. fejezet E. szakasza 3. b) pontjának ii. alpontjával összhangban kizárólag az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeveréket vagy az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeveréket, valamint a tenyésztett víziállatoknak szánt takarmánykeveréket állítanak elő;

k) olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet E. szakaszának d) pontjával összhangban a kérődző haszonállatok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket állítanak elő;

l) olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet F. szakaszának b) pontjával összhangban tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

m) olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet G. szakaszának d) pontjával összhangban baromfinak szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

n) olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet H. szakaszának d) pontjával összhangban sertésféléknek szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

o) a III. fejezet A. szakaszának 3. pontjával vagy az V. fejezet E. szakasza 3. pontja d) alpontjának harmadik bekezdésével összhangban engedélyezett raktározási létesítmények.

2. A tagállamok naprakész jegyzékeket vezetnek a III. fejezet B. szakaszának 3. pontjával, valamint a IV. fejezet D. szakasza d) pontjának ii. alpontjával, F. szakasza b) pontjának ii. alpontjával, G. szakasza d) pontjának ii. alpontjával és H. szakasza d) pontjának ii. alpontjával összhangban nyilvántartásba vett saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodókról.

B. SZAKASZ

A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása és tárolása

1. A kérődzőkből származó, az alábbi a)-d) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagokat és ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani és olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak haszonállatoknak - a prémes állatok kivételével - szánt takarmány szállítására, illetve tárolására:

a) tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c) kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

d) kérődzőkből nyert kiolvasztott zsír, melyben a visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje a 0,15 % tömegszázalékot, valamint az ilyen zsírból készült származó termékek.

2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, a korábban az 1. pontban említett ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok szállítására, illetőleg tárolására használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben szállíthatók, illetve tárolhatók haszonállatoknak - a prémes állatok kivételével - szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

C. SZAKASZ

Kérdőzőkből és nem kérődzőkből nyert termékeket tartalmazó, prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt összetett takarmány előállítása

1. A kérődzőkből származó, az alábbi a-d) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó, prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt összetett takarmányok nem állíthatók elő olyan létesítményekben, amelyekben haszonállatoknak - a prémes állatok kivételével - szánt takarmányokat állítanak elő:

a) tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c) kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

d) kérődzőkből nyert kiolvasztott zsír, melyben a visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje a 0,15 % tömegszázalékot, valamint az ilyen zsírból készült származó termékek.

2. Prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt olyan takarmánykeverékeket, amelyek nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, nem lehet olyan létesítményben előállítani, amelyben a prémes állatoktól és a tenyésztett víziállatoktól eltérő haszonállatoknak szánt takarmányt állítanak elő.

3. A 2. ponttól eltérve,

i. a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, hallisztet tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányt és kérődzők el nem választott egyedeinek szánt tejhelyettesítőket állítanak elő;

ii. a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmányt állítanak elő, amennyiben a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje megfelel a IV. fejezet F. szakasza a) pontjának;

iii. a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek baromfinak szánt takarmányt állítanak elő, amennyiben a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje megfelel a IV. fejezet G. szakasza a), b) és c) pontjának;

iv. a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek sertésféléknek szánt takarmányt állítanak elő, amennyiben a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje megfelel a IV. fejezet H. szakasza a), b) és c) pontjának.

D. SZAKASZ

A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása

Tilos a kérődzőkből származó, az alábbi a)-d) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyek a prémes állatoktól eltérő haszonállatokat tartanak:

a) tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c) kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

d) kérődzőkből nyert kiolvasztott zsír, melyben a visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje a 0,15 % tömegszázalékot, valamint az ilyen zsírból készült származó termékek.

E. SZAKASZ

A feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele

1. A kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék, illetve a kérődzőkből és nem kérdőzőkből egyaránt származó feldolgozott állati fehérjék kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges:

a) A feldolgozott állati fehérjét lezárt konténerekben kell szállítani a feldolgozóüzemből közvetlenül az Unióból való kilépés pontjára, amely a hatósági ellenőrzések elvégzése biztosításának érdekében a 2009/821/EK bizottsági rendelet ( 25 ) I. mellékletében felsorolt állategészségügyi határállomások egyike. Az Unió területének elhagyása előtt a feldolgozott állati fehérje szállításának lebonyolításáért felelős gazdasági szereplő értesíti az állategészségügyi határállomás szerinti illetékes hatóságot a szállítmánynak a kilépési pontra való megérkezéséről.

b) A szállítmányt megfelelően kitöltött, a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklete III. fejezetének 6. pontjában meghatározott minta szerinti kereskedelmi okmányt kíséri, amelyet a 2004/292/EK bizottsági rendelettel ( 26 ) bevezetett kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszeren (TRACES) keresztül bocsátottak ki. E kereskedelmi okmányon a kilépés szerinti állategészségügyi határállomást kell feltüntetni az I.28. rovatban kilépési pontként.

c) Ha a szállítmány megérkezik a kilépési pontra, az állategészségügyi határállomás illetékes hatósága az állategészségügyi határállomáson bemutatott minden egyes konténer plombáját ellenőrzi. Ettől eltérve kockázatelemzés alapján az állategészségügyi határállomás illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a konténerek plombáját szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Amennyiben a plombák vizsgálata nem kielégítő, a szállítmányt vagy meg kell semmisíteni, vagy a származás szerinti létesítménybe vissza kell küldeni. Az állategészségügyi határállomás illetékes hatósága a TRACES-en keresztül értesíti a származás szerinti létesítményért felelős illetékes hatóságot a szállítmány kilépési pontra való megérkezéséről, és adott esetben a plombaellenőrzés eredményéről és bármely hozott korrekciós intézkedésről.

d) A származás szerinti létesítményért felelős illetékes hatóság rendszeres hatósági ellenőrzéseket végez annak megállapítása érdekében, hogy az a) és a b) pontot megfelelően végrehajtották-e, valamint annak ellenőrzése céljából, hogy a kivitelre szánt, kérődzőből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó minden egyes szállítmány esetében a kilépési pontnál végzett ellenőrzés megerősítése eljutott-e az állategészségügyi határállomás illetékes hatóságához a TRACES-en keresztül.

2. Az 1. pont sérelme nélkül tilos a kérdőzőkből nyert, a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó termékek kivitele.

Ettől eltérve e tilalom nem alkalmazandó az alábbiakra:

a) olyan, kérődzőkből nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, feldolgozott állateledel, amelyet: i. az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően engedélyezett létesítményben vagy üzemben dolgoztak fel; és ii. csomagolása és címkézése az uniós jogszabályok megfelelően történt.

b) az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 22. pontjában meghatározott olyan szerves trágyák vagy talajjavító szerek, amelyek kérődzőkből nyert, feldolgozott állati fehérjéket vagy a kérődzőkből és nem kérődzőkből nyert, feldolgozott állati fehérjék keverékét tartalmazzák, feltéve, hogy: i. nem tartalmaznak az 1. kategóriába tartozó anyagot és abból származó termékeket, vagy a 2. kategóriába tartozó anyagot és abból származó termékeket, kivéve az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 20. pontjában meghatározott trágyát, amelyet a 142/2011/EU bizottsági rendelet XI. melléklete I. fejezete 2. szakaszának a), b), d) és e) pontjában meghatározott, a feldolgozott trágya forgalomba hozatalára vonatkozó szabályoknak megfelelően dolgoztak fel; ii. a szerves trágyákban vagy talajjavító szerekben lévő feldolgozott állati fehérjék megfelelnek a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezetének 1. szakaszában leírt egyedi követelményeknek; iii. a szerves trágyák vagy talajjavító szerek a 3. kategóriába tartozó olyan egyéb anyagokat is tartalmazhatnak, amelyeket az alábbiakkal összhangban dolgoztak fel: - a 142/2011/EU rendelet IV. mellékletének III. fejezetében meghatározott 1-7. feldolgozási módszer bármelyike, vagy - a 142/2011/EU rendelet V. melléklete III. fejezetének 1. szakaszában a komposzt vagy az állati melléktermékek biogázzá alakításából származó emésztési maradványok esetében meghatározott követelmények, vagy; - a 142/2011/EU rendelet XIII. mellékletben meghatározott különleges követelmények, amennyiben az ilyen anyagok az említett rendelettel összhangban felhasználhatók szerves trágyák és talajjavító szerek előállításához. iv. azokat az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelő létesítményben vagy üzemben dolgozták fel; v. a szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítása szerinti tagállam illetékes hatósága által engedélyezett olyan összetevővel lettek megfelelő arányban keverve, amely a terméket az állatok számára élvezhetetlen ízűvé teszi, vagy egyéb módon hatékonyan segíti a keverék takarmányozási célokra való felhasználásának megelőzését. Ezt az összetevőt a szerves trágyákkal vagy talajjavító szerekkel az azokat gyártó üzemben vagy egy a 142/2011/EU rendelet XI. melléklete II. fejezete 1. szakaszának 2. pontjával összhangban nyilvántartásba vett üzemben kell összekeverni. Amennyiben a rendeltetési hely szerinti harmadik ország illetékes hatósága azt előírja, annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a szerves trágyákat vagy talajjavító szereket gyártják, elfogadhatja más, az e tagállamban engedélyezettektől eltérő összetevők vagy módszerek használatát a szerves trágyák vagy talajjavító szerek takarmányként történő felhasználásának megakadályozására, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a 142/2011/EU rendelet 22. cikkének 3. pontjában és XI. melléklete II. fejezete 1. szakaszának 3. pontjában meghatározott szabályokkal; vi. azokat a kórokozók semlegesítésének biztosítása érdekében feldolgozták a 142/2011/EU rendelet XI. melléklete II. fejezete 1. szakaszának 5. pontjával összhangban; vii. a csomagolásukon vagy konténerükön feltüntetik a "szerves trágyák vagy talajjavító szerek/az alkalmazástól számított legalább 21 napig a haszonállatok legeltetése és a termés takarmányként történő felhasználása tilos" feliratot; viii. azokat az alábbi feltételeknek megfelelően exportálják: - szállításuk lezárt konténerekben történik közvetlenül a szerves trágyákat vagy talajjavító szereket előállító üzemből vagy egy olyan nyilvántartásba vett üzemből, amelyben a terméket az állatok számára élvezhetetlen ízűvé tevő összetevővel keverik össze, az Unióból való kilépés pontjára, amely a hatósági ellenőrzések elvégzése biztosításának érdekében a 2009/821/EK bizottsági határozat I. mellékletében felsorolt határállomások egyike. Az Unió területének elhagyása előtt a szerves trágyák vagy talajjavító szerek szállításának lebonyolításáért felelős vállalkozó értesíti a határállomás szerinti illetékes hatóságot a szállítmánynak a kilépési pontra való megérkezéséről; - a szállítmányt megfelelően kitöltött, a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklete III. fejezetének 6. pontjában meghatározott minta szerinti kereskedelmi okmányt kíséri, amelyet a 2004/292/EK bizottsági határozattal bevezetett számítógépes állategészségügyi rendszeren (TRACES) keresztül bocsátottak ki. E kereskedelmi okmányon a kilépés szerinti határállomást az I.28. rovatban kell feltüntetni; - amikor a szállítmány megérkezik a kilépési pontra, a határállomás illetékes hatósága kockázati alapon ellenőrzi a határállomáson bemutatott minden egyes konténer plombáját. Ha a plombát ellenőrzik és az ellenőrzés eredménye nem kielégítő, a szállítmányt vagy meg kell semmisíteni, vagy vissza kell küldeni a kereskedelmi okmány I.12. rovatában megjelölt származási létesítménybe; - a határállomás illetékes hatósága a TRACES-en keresztül értesíti a kereskedelmi okmány I.4. rovatában megjelölt illetékes hatóságot a szállítmány kilépési pontra való megérkezéséről, és adott esetben a plombaellenőrzés eredményéről és bármely meghozott korrekciós intézkedésről; - a szerves trágyákat vagy talajjavító szereket előállító üzemért vagy azért a nyilvántartásba vett üzemért felelős illetékes hatóság, amelyben a terméket az állatok számára élvezhetetlen ízűvé tevő összetevővel keverik össze, kockázatalapú hatósági ellenőrzéseket végez az első és a második francia bekezdésnek való megfelelés, illetve annak ellenőrzése céljából, hogy a szerves trágyák vagy talajjavító szerek minden egyes olyan exportált szállítmánya esetében, amely összetételében kérődzőkből nyert, feldolgozott állati eredetű fehérjét vagy kérődzőkből és nem kérődzőkből nyert, feldolgozott állati eredetű fehérjekeveréket tartalmaz, a kilépési pontnál végzett ellenőrzés megerősítését eljutatta-e hozzá a határállomás illetékes hatósága a TRACES-en keresztül. A (2) bekezdés b) pontjának v., vii. és viii. alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók a legfeljebb 50 kg súlyú, a végfelhasználónak szánt, eladásra kész csomagolásban lévő szerves trágyákra és talajjavító szerekre.

3. A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges:

a) A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyek megfelelnek a IV. fejezet D. szakaszának c) pontjában, a IV. fejezet F. szakasza a) pontjának i. alpontjában vagy a IV. fejezet G. szakaszának c) pontjában vagy a IV. fejezet H. szakaszának c) pontjában foglalt követelményeknek.

b) A nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék előállítását végző létesítményekre a következő feltételek vonatkoznak: i. az előállítást a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjával vagy a IV. fejezet F. szakaszának b) pontjával vagy a IV. fejezet G. szakaszának d) pontjával vagy a IV. fejezet H. szakaszának d) pontjával összhangban végzik; vagy ii. a kivitelre szánt takarmánykeverékban felhasznált feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekből szerzik be, amelyek megfelelnek az a) pontban foglaltaknak, és amelyek vagy: - kizárólag az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeverék előállításával foglalkoznak, és e célból az illetékes hatóság engedélyezte működésüket, vagy; - kizárólag az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeverék előállításával, valamint víziállatok, baromfi vagy sertésfélék számára, forgalomba hozatalra szánt takarmánykeverék előállításával foglalkoznak, és e célból az illetékes hatóság engedélyezte működésüket.

c) A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék csomagolását és címkézést az uniós jogszabályoknak vagy az importáló ország jogi követelményeinek megfelelően kell végezni. Ha a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket nem az uniós jogszabályoknak megfelelően címkézték fel, a címkén a következő szavakat kell feltüntetni: "nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz".

d) Az Unióból való kivitelre szánt, nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverékeket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, illetve olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak kérődző vagy nem kérődző haszonállatok - kivéve a víziállatokat - takarmányozására és forgalomba hozatalra szánt takarmányok szállítására vagy tárolására. A szállított vagy raktározott termékek típusát részletesen tartalmazó nyilvántartásokat legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából. Az első bekezdésben foglaltaktól eltérve, a korábban az Unióból való kivitelre szánt, nem kérődzőkből származó, ömlesztett, feldolgozott állati fehérjék és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverékek szállítására vagy tárolására használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók kérődző, illetve nem kérődző haszonállatok - kivéve a víziállatokat - takarmányozására és forgalomba hozatalra szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják. Az ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából. A nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket a d) pont második bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően tároló raktározási létesítményeket az illetékes hatóság az említett bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése alapján engedélyezi.

4. A 3. ponttól eltérve, az abban meghatározott tilalmak nem alkalmazandók az alábbiakra:

a) kedvtelésből tartott állatok olyan eledelei, amelyek nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően kedvtelésből tartott állatok eledeleinek előállítására engedélyezett létesítményekben dolgoztak fel, és az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek;

b) halliszt, amennyiben ezen mellékletnek megfelelően állítják elő;

c) tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, amennyiben ezen mellékletnek megfelelően állítják elő;

d) olyan összetett takarmány, amely csak hallisztből - és semmilyen más állatból - nyert, valamint tenyésztett rovarokból nyert állati fehérjét tartalmaz, amennyiben ezen mellékletnek megfelelően állítják elő;

e) nem kérdőzőkből nyert, a rendeltetés szerinti harmadik országban kedvtelésből tartott állatok eledele, szerves trágya vagy talajjavító előállítására szánt feldolgozott állati fehérje, amennyiben kivitel előtt az exportőr biztosítja, hogy a feldolgozott állati fehérje minden egyes szállítmányát megvizsgálják a 152/2009/EK rendelet VI. melléklete 2.2. pontjában foglalt analitikai módszereknek megfelelően, ellenőrizendő, hogy a termék nem tartalmaz a kérődzőkből származó összetevőket.

5. Az olyan szerves trágyák vagy talajjavító szerek kivitelének, amelyek kizárólag nem kérődzőkből nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és nem tartalmaznak kérődzőktől származó anyagokat, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) az e szakasz 2. pontja b) pontjának i., ii., iii., iv., v., vi. és vii. alpontjában meghatározott követelmények alkalmazása. A (2) bekezdés b) pontjának v. és vii. alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók a legfeljebb 50 kg súlyú, a végfelhasználónak szánt, eladásra kész csomagolásban lévő szerves trágyákra és talajjavító szerekre.

b) az általuk tartalmazott, nem kérődzőkből nyert, feldolgozott állati fehérjét a IV. fejezet D. szakaszának c) pontjában foglalt követelményeket teljesítő és az V. fejezet A. szakasza 1. pontjának d) alpontjával összhangban jegyzékben szereplő feldolgozóüzemekben állítják elő;

c) azokat olyan létesítményekben vagy üzemekben állították elő, amelyek kizárólag nem kérődzőkből nyert szerves trágyák vagy talajjavító szerek feldolgozásával foglalkoznak. E különleges feltételtől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti az e pontban említett, kérődzőkből nyert anyagot tartalmazó szerves trágyákat vagy talajjavító szereket feldolgozó létesítményekben vagy üzemekben előállított szerves trágyák vagy talajjavító szerek kivitelét, amennyiben azokban hatékony intézkedéseket tesznek a kizárólag nem kérődzőkből nyert anyagot tartalmazó szerves trágyák vagy talajjavító szerek és a kérődzőkből nyert anyagot tartalmazó szerves trágyák vagy talajjavító szerek közötti keresztszennyeződés megakadályozására;

d) azokat az Unió területéről való kilépés pontjára új csomagolóanyagban vagy olyan ömlesztettáru-konténerekben szállítják, amelyeket nem kérődzőkből nyert anyagok szállítására használnak, vagy amelyeket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen engedélyezett, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg megtisztítottak. Az 5. pont c) és d) alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók a legfeljebb 50 kg súlyú, a végfelhasználónak szánt, eladásra kész csomagolásban lévő szerves trágyákra és talajjavító szerekre.

F. SZAKASZ

Hatósági ellenőrzések

1. Az e mellékletben leírt szabályok betartását vizsgáló, az illetékes hatóságok által végrehajtott hatósági ellenőrzések során vizsgálatnak és elemzési célú mintavételnek kell alávetni a feldolgozott állati fehérjéket és takarmányokat, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni.

2. Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi az említett hatósági vizsgálatok céljára elemzéseket végző laboratóriumok alkalmasságát, főként a jártassági vizsgálatok eredményének értékelésével.

Ha az alkalmasság nem tekinthető kielégítőnek, a további vizsgálatok előtt a laboratórium minimális javító intézkedésként újraképezi a laboratóriumi személyzetet.

G. SZAKASZ

A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék kísérőokmánya és címkézése

1. Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányon vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványon, valamint a tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni a következő szöveget: "... [kérjük, illessze be azokat a releváns haszonállatokat, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik az 1. táblázat első oszlopában]-ból/-ből származó feldolgozott állati fehérje - nem használható haszonállatok takarmányában, kivéve ... [kérjük, illessze be az 1. táblázat második oszlopából azokat a megfelelő haszonállatokat, amelyek takarmányozhatók a feldolgozott állati fehérjével sorolja fel].";

2. A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjén egyértelműen fel kell tűntetni az alábbi szavakat: "... [kérjük, illessze be azokat a releváns haszonállatokat, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik az 1. táblázat első oszlopában]-ból/-ből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz - nem használható haszonállatok takarmányozására, kivéve ... [kérjük, illessze be az 1. táblázat második oszlopából azokat a megfelelő haszonállatokat, amelyek takarmányozhatók a feldolgozott állati fehérjével sorolja fel].";

1. táblázat

Haszonállatok, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származikOlyan haszonállatok, amelyek a feldolgozott állati fehérjével takarmányozhatók
Tenyésztett rovarokTenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék, baromfi
SertésfélékTenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi
BaromfiTenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék
Tenyésztett rovarok és sertésfélékTenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi
Tenyésztett rovarok és baromfiTenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék
Sertésfélék és baromfiTenyésztett víziállatok, prémes állatok
Tenyésztett rovarok, sertésfélék és baromfiTenyésztett víziállatok, prémes állatok

V. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES FERTŐZÉSI VESZÉLYT JELENTŐ ANYAGOK

1. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok fogalommeghatározása

A következő szöveteket különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell nyilvánítani, ha ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot jelentő tagállamból, harmadik országból vagy régióból származó állatból származnak:

a) a szarvasmarhafélék tekintetében: i. a 12 hónaposnál idősebb állatok koponyája az alsó állkapocs kivételével, beleértve az agyat és a szemeket, valamint a gerincvelő; ii. a 30 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincalapi idegdúcokat; valamint iii. bármilyen korú állatok mandulája, vékonybelének utolsó négy métere, vakbele és bélfodra.

b) a juh- és kecskefélék tekintetében: a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan állatok koponyája, beleértve az agyat és a szemet, és gerincveleje, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt.

2. Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokra vonatkozó specifikus követelmények

Az 1.a).i. és 1.b) pontban felsorolt szövetek, amelyeket elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokból származó állatokból nyertek, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak tekintendők.

3. Jelölés és megsemmisítés

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat eltávolításukat követően azonnal színezőanyaggal kell megfesteni vagy adott esetben más módon megjelölni, és az 1069/2009/EK rendeletben és különösen annak 12. cikkében megállapított rendelkezéseknek megfelelően ártalmatlanítani kell.

4. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása

4.1. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag a következő helyeken távolítandó el:

a) vágóhidak vagy adott esetben más vágási helyek;

b) szarvasmarhafélék gerincoszlopa esetében darabolóüzemek;

c) adott esetben az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett engedélyezett létesítmények vagy üzemek.

4.2. A 4.1. ponttól eltérve a 8. cikk (2) bekezdésében említett, a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása tekintetében használt alternatív vizsgálat alkalmazása engedélyezhető az e rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, amennyiben az említett alternatív vizsgálat szerepel a X. mellékletben, és teljesülnek a következő feltételek:

a) az alternatív vizsgálatot a vágóhidakon valamennyi olyan állaton el kell végezni, amelyekből el kell távolítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot;

b) semmilyen, emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből előállított termék nem hagyhatja el a vágóhidat azelőtt, hogy az illetékes hatóság meg ne kapta és el ne fogadta volna az alternatív vizsgálatok eredményét valamennyi potenciálisan fertőzött levágott állatot illetően, ha valamelyikükben BSE-t állapítottak meg;

c) ha egy alternatív vizsgálat pozitív eredményt mutat, a 3. pontnak megfelelően a vágóhídon esetlegesen beszennyeződött szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléből származó minden anyagot megsemmisítenek, hacsak a test valamennyi részét - a bőrt is beleértve - be nem tudják azonosítani, és nem tudják elkülönítve tárolni.

4.3. A 4.1. ponttól eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik:

a) a juh- és kecskefélék gerincvelejének a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő eltávolítását;

b) a szarvasmarhafélék gerincoszlopának a kifejezetten e célra engedélyezett, ellenőrzött és nyilvántartott hentesüzletben történő eltávolítását a vágott testekből vagy azok részeiből;

c) a szarvasmarhafélék fejhúsának a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő lefejtését a 9. pontban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

4.4. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó, e fejezetben meghatározott szabályok a biodiverzitás előmozdítása érdekében nem vonatkoznak az 1069/2009/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően, állatkerti állatok etetésére felhasznált, 1. kategóriába tartozó anyagokra, sem az említett rendelet 18. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, természetes környezetükben élő veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és egyéb fajok etetésére felhasznált, 1. kategóriába tartozó anyagokra.

5. A mechanikai úton elválasztott húsra vonatkozó intézkedések

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi döntések mellett és a 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve valamennyi tagállamban tilos lesz csontok vagy csonttal darabolt marha-, juh- és kecskehús felhasználása mechanikai úton elválasztott hús előállításához.

6. A szövetek roncsolásával kapcsolatos intézkedések

A 8. cikk (3) bekezdésében foglalt tilalmat - miszerint az ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamokban vagy azok régióiban a kábítás után a központi idegrendszer szövetei nem roncsolhatók megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy koponyaüregbe befecskendezett gázzal olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi vagy állati fogyasztásra szánják - alkalmazni kell az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokban is.

7. A szarvasmarhafélék nyelvének leválasztása

Az emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, bármilyen korú szarvasmarhafélék nyelvét a vágóhídon a nyelvcsont nyelvnyúlványára csőrszerűen ejtett keresztirányú vágással kell leválasztani, kivéve az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokból származó szarvasmarhafélék nyelve esetében.

8. A szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése

8.1. A 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák fejhúsát a hatáskörrel rendelkező hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban a vágóhídon kell lefejteni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább az alábbi intézkedéseket kell tartalmaznia:

a) a fejhús lefejtése egy erre kijelölt, a vágóvonal egyéb részeitől fizikailag elkülönített helyen történik;

b) amennyiben a fejhús lefejtése előtt a fejet eltávolítják a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról, át nem eresztő és tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást és az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;

c) tilos a fejhús lefejtése, amennyiben a szem megsérült, vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta;

d) tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amelyet nem a második francia bekezdésnek megfelelő módon zártak le;

e) az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a második francia bekezdésben említett tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;

f) a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.

8.2. A 8.1. pont előírásaitól eltérve a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése tekintetében olyan alternatív ellenőrző rendszert alkalmaznak a vágóhídon, amely a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződése egyenértékű csökkenését eredményezi. A központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket. Az ezen eltérést alkalmazó tagállamok az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot ellenőrző rendszerükről és a mintavételezés eredményéről.

8.3. Ha a lefejtés a szarvasmarhaféle fejének a szállítószalagról vagy akasztóhorogról való levétele nélkül történik, a 8.1. és a 8.2. pont nem alkalmazandó.

9. Szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése engedélyezett darabolóüzemekben

A 8. ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek a szarvasmarhafélék fejhúsának az e célra engedélyezett darabolóüzemben történő leválasztása engedélyezése mellett, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) tárolása és a vágóhídról a darabolóüzembe történő szállítása során a darabolóüzembe történő szállításra szánt fejeket állványra kell függeszteni;

b) mielőtt a fejet átraknák a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról az állványra, át nem eresztő, tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást, valamint az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;

c) olyan fejet, amelyen nem a b) pont szerint végezték el a tömítést, amelyben a szem megsérült vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta, ki kell zárni a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzembe történő szállításból;

d) a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell a vágóhíd számára alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket;

e) a fejhús lefejtését az illetékes hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban kell végezni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia: i. minden egyes fejet szemrevételezés útján ellenőrizni kell szennyeződés vagy sérülésre utaló jelek tekintetében és a tömítés megfelelő voltát illetően, mielőtt megkezdenék a fejhús lefejtését; ii. tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amely nincs helyesen tömítve, a szem sérült, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta. Tilos a fejhús lefejtése olyan fejekről is, amelyek esetében felmerül az ilyen fejtől eredő szennyeződés gyanúja; iii. az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús szállításakor és lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;

f) a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni a darabolóüzem számára annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.

10. A kereskedelemre és kivitelre vonatkozó szabályok

10.1. A tagállamok csak akkor határozhatnak úgy, hogy engedélyezik különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmazó fej vagy nem vágott állati test más tagállamba történő szállítását, ha az adott másik tagállam megállapodott az ilyen anyag fogadásáról, és jóváhagyta a kivitelre és szállításra vonatkozó különleges feltételeket.

10.2. A 10.1. ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test - beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét - másik tagállamba szállítható az utóbbi előzetes beleegyezése nélkül.

10.3. A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat tartalmazó fejének és friss húsának a Közösségből történő kivitele tilos.

11. Ellenőrzések

11.1. A tagállamok gyakori hatósági ellenőrzést végeznek, hogy megvizsgálják az e mellékletben foglalt előírások helyes alkalmazását, és biztosítsák a szennyeződés elkerüléséhez szükséges intézkedések meghozatalát, különösen vágóhidakon, darabolóüzemekben vagy más olyan helyeken, ahol különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítására kerül sor, mint például a hentesüzletekben vagy a 4.1. c) pontban említett létesítményekben.

11.2. A tagállamok rendszert hoznak létre annak biztosítására és ellenőrzésére, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat e rendeletnek, valamint az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően kezelik és távolítják el.

11.3. Megfelelő ellenőrző rendszert kell alkalmazni a gerincoszlop eltávolítására az 1.a) pontban meghatározottak szerint. A rendszernek legalább a következő intézkedéseket kell magában foglalnia:

a) 2017. június 30-ig a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit az 1760/2000/EK rendelet 13. cikke szerinti címkén jól látható kék csíkkal kell megjelölni, ha a gerincoszlopot nem szükséges eltávolítani, 2017. július 1-jétől a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit az 1760/2000/EK rendelet 13. cikke szerinti címkén jól látható piros csíkkal kell megjelölni, ha a gerincoszlopot el kell távolítani;

b) adott esetben a hússzállítmány kereskedelmi okmányán külön információként kell feltüntetni a szarvasmarhafélék olyan vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt olyan részeinek számát, amelyekből el kell távolítani a gerincoszlopot. Adott esetben behozatal esetén az említett külön információt a 136/2004/EK bizottsági rendelet ( 27 ) 2. cikkének (1) bekezdésében említett közös állat-egészségügyi beléptetési okmányban fel kell tüntetni;

c) a hentesüzleteknek legalább egy évig meg kell őrizniük a b) pontban említett kereskedelmi dokumentumokat.

VI. MELLÉKLET

KÉRŐDZŐKTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGBÓL ELŐÁLLÍTOTT VAGY AZT TARTALMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT

VII. MELLÉKLET

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A FELSZÁMOLÁSUK

A. FEJEZET

A tse juh- és kecskefélékben való előfordulása gyanújának felmerülését követő intézkedések

Ha egy tagállam valamely gazdaságában egy juh- vagy kecskeféle egyednél felmerül a TSE-fertőzöttség gyanúja, akkor az érintett gazdaság összes többi juh- vagy kecskeféle egyedét hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni addig, amíg a megerősítő vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak.

Ha bebizonyosodik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a TSE gyanúja felmerült, valószínűleg nem az a gazdaság, amelyben az állat a TSE-vel megfertőződhetett, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet úgy, hogy más gazdaságokat is hatósági ellenőrzés alá von, vagy úgy, hogy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt.

A hatósági ellenőrzés alá helyezett gazdaságban nevelt juh- és kecskeféléktől származó tej és tejtermékek, amelyek attól az időponttól kezdve, hogy felmerült a TSE előfordulásának gyanúja, az előfordulást megerősítő vizsgálati eredmények rendelkezésre állásáig az adott gazdaságban jelen vannak, kizárólag abban a gazdaságban használhatók fel.

B. FEJEZET

A tse szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követő intézkedések

1. A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell a következőket:

a) szarvasmarhafélék esetében: - az összes többi kérődző abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították, - ha a betegséget nőivarú állatnál állapították meg, annak a betegség klinikai kitörését megelőző vagy követő két éven belül született utódai, - az összes állat abban a kohortban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították, - a betegség lehetséges eredete, - a többi állat abban a gazdaságban, amelyikbe az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították, vagy az egyéb olyan gazdaságokban, amelyek a TSE kórokozója által fertőzöttekké válhattak, vagy ugyanannak a takarmány- vagy szennyezési forrásnak voltak kitéve, - az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok szállítása vagy a terjesztés bármely más eszköze, amely átvihette a TSE kórokozóját a szóban forgó gazdaságból vagy gazdaságba;

b) juh- és kecskefélék esetében: - az összes többi kérődző - a juh- és kecskeféléken kívül - abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították, - amennyiben megállapíthatók, a szülőállatok, továbbá nőivarú állatok esetében azon állat összes embriója, petesejtje és utolsó utódja, amelyiknél a betegséget megállapították, - az összes többi juh- és kecskeféle - a második francia bekezdésben felsoroltakon kívül - abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították, - a betegség feltehető eredete és a többi gazdaság, amelyben vannak olyan állatok, embriók vagy petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak, - az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalma vagy a terjesztés bármely más eszköze, amely átvihette a TSE kórokozóját a szóban forgó gazdaságból vagy gazdaságba.

2. A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések legalább a következőket foglalják magukban:

2.1. BSE szarvasmarhafélében való megállapítása esetén az 1. pont a) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölése és teljes megsemmisítése; a tagállam azonban dönthet úgy, hogy: - nem öli le és nem semmisíti meg az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében hivatkozott kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat, - felfüggeszti az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében említett kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve, hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy elpusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik azokat.

2.2. ha a TSE juh- vagy kecskefélében való előfordulását megerősítik: 2.2.1. olyan esetekben, amikor a BSE nem zárható ki ha a BSE nem zárható ki a X. melléklet C. fejezete 3.2.c) pontjának ii. alpontjában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint végzett másodlagos molekuláris vizsgálat eredményei alapján, az 1.pont b) alpontjának másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben említett felmérés által azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes körű megsemmisítése. A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. Meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig. A megsemmisítendő állatoktól származó tejet és tejtermékeket, amelyek azon időpont, amikor megerősítették, hogy a BSE nem zárható ki, és az állatok teljes megsemmisítésének időpontja között a gazdaságban jelen voltak, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 28 ) 12. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell. Valamennyi állat leölése és teljes megsemmisítése után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra; 2.2.2. olyan esetekben, amikor a BSE és az atipikus surlókór kizárható Ha a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerekkel és vizsgálati tervekkel kizárják a BSE és az atipikus súrlókór előfordulását, a gazdaságra az a) pontban meghatározott feltételek vonatkoznak. Emellett a gazdaságra - a gazdaságért felelős tagállam határozata szerint - vagy a b) pontban megállapított 1. lehetőség, vagy a c) pontban megállapított 2. lehetőség, vagy a d) pontban megállapított 3. lehetőség feltételei vonatkoznak. Egy juh- és kecskefélékből álló vegyes állománnyal rendelkező gazdaság esetében a gazdaságért felelős tagállam dönthet úgy, hogy a gazdaságban tartott juhfélék tekintetében az egyik lehetőség, a gazdaságban tartott kecskefélék tekintetében pedig egy másik lehetőség feltételeit alkalmazza: a) Az olyan tej és tejtermékek, amelyeket a megsemmisítendő vagy levágandó állatoktól nyertek, és amelyek azon időpont, amikor a TSE-előfordulást megerősítették, valamint a gazdaságban a b), illetve c) pont szerinti intézkedések végrehajtásának időpontja között a gazdaságban jelen voltak, vagy amelyeket a fertőzött állománytól nyertek, mielőtt a d) alpontban és a 4. pontban meghatározott valamennyi korlátozást meg nem szüntették, nem használhatók fel kérődzők takarmányozására, kivéve a szóban forgó gazdaságban lévő kérődzők takarmányozására. Az ilyen tej és tejtermékek kérődzőknek szánt takarmányként csak a gazdaságért felelős tagállam területén hozhatók forgalomba. Az ilyen tejből és tejtermékekből álló szállítmányokat kísérő kereskedelmi okmányon és az ilyen szállítmányokat tartalmazó bárminemű csomagoláson szerepelnie kell a következő egyértelmű jelölésnek: "kérődzők takarmányozására nem használható". Tilos az ilyen tejet vagy tejterméket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak. Az ilyen tejet vagy tejterméket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel kell végezni, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt. Ha egy ilyen járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használnak, akkor azt a keresztszennyeződés elkerülése végett alaposan ki kell tisztítani a gazdaságért felelős tagállam által jóváhagyott eljárásnak megfelelően. b) 1. lehetőség - valamennyi állat leölése és teljes megsemmisítése Az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése. A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. Meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig. Az 1. lehetőség első bekezdésében meghatározott feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az i. vagy a ii. pontban felsorolt intézkedéseket hajtják végre: i. valamennyi állat haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése helyett azokat haladéktalanul levágják emberi fogyasztás céljából, feltéve, hogy: - az állatokat a gazdaságért felelős tagállam területén vágják le emberi fogyasztás céljából; - minden 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot megvizsgálnak a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint, ii. a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák mentesülek a haladéktalan leölés és teljes megsemmisítés alól, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban levágják emberi fogyasztás céljából. Az i. és ii. alpontban említett állatoknak a gazdaságból a vágóhídra történő szállítása engedélyezett. Az összes állat leölése és teljes megsemmisítése vagy emberi fogyasztás céljából való levágása után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy az 1. lehetőséget alkalmazzák. c) 2. lehetőség - csak a fogékony állatok leölése és teljes megsemmisítése a gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle prionprotein-genotipizálása, a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák kivételével, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban levágják emberi fogyasztás céljából. Az 1. b) pont második és harmadik franciabekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi juh- és/vagy kecskeféle, embrió és petesejt haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése, az alábbiak kivételével: - ARR/ARR genotípusú tenyészkosok, - olyan tenyészanyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint - amennyiben az ilyen tenyészanyajuhok vemhesek a felmérés idején - a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek, - a legalább egy ARR alléllal rendelkező azon juhfélék, amelyeket kizárólag emberi fogyasztásra szánnak, - a következő allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék: K222, D146 és S146, - amennyiben a gazdaságért felelős tagállam úgy határoz, a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban emberi fogyasztás céljából levágják. A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezete II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni a TSE előfordulása tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek alapján. A 2. lehetőség első és második bekezdésében meghatározott feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az i., a ii. vagy a iii. alpontban felsorolt intézkedéseket hajtják végre: i. a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett az állatok emberi fogyasztás céljából történő levágása, feltéve, hogy: - az állatokat a gazdaságért felelős tagállam területén, emberi fogyasztás céljából vágják le; - minden 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot megvizsgálnak a TSE előfordulása tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek alapján; ii. a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok genotipizálásának, majd ezt követő leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának legfeljebb három hónappal történő elhalasztása. Ez az eltérés azokban az esetekben alkalmazható, amikor a jelző eset megerősítésére az ellési időszak kezdetéhez közel kerül sor, feltéve, hogy az anyajuhokat és/vagy a kecskéket és újszülöttjeiket a teljes időszak alatt elkülönítik a más gazdaságok juh- és kecskefélékhez tartozó egyedeitől; iii. a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának a jelző eset megerősítésének időpontjától számított legfeljebb három évvel történő elhalasztása juh- vagy kecskeállományok esetében és olyan gazdaságokban, ahol a juh- és kecskeféléket együtt tartják. Az e bekezdésben meghatározott eltérés csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a gazdaságért felelős tagállam szerint a járványügyi helyzet nem kezelhető az érintett állatok leölése nélkül, ez azonban nem hajtható végre azonnal a gazdaság juh- és kecskeállományának alacsony szintű rezisztenciája, valamint egyéb megfontolások, többek között gazdasági tényezők miatt. A nem ARR/ARR genotípusú tenyészkosokat haladéktalanul le kell ölni vagy ivartalanítani kell. A gazdaság juh- és/vagy kecskeállománya genetikai rezisztenciájának mielőbbi kialakítása érdekében minden lehetséges intézkedést végre kell hajtani, beleértve a célzott tenyésztést és az anyajuhok leölését az ARR allél gyakoriságának növelése és a VRQ allél kiküszöbölése érdekében, valamint a K222, a D146 vagy az S146 allélt hordozó bakok tenyésztését. A gazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy a halasztást követően leölendő állatok száma ne legyen nagyobb, mint amekkora az közvetlenül a jelző eset megerősítését követően lett volna. Az e bekezdésben meghatározott eltérés alkalmazása esetén a 4. pontban meghatározott intézkedések mindaddig alkalmazandók a gazdaságra, amíg a 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását el nem végzik, majd ezt követően a 3. pontban meghatározott korlátozásokat kell alkalmazni. A 2. lehetőség második bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése vagy emberi fogyasztás céljából történő levágása után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra. d) 3. lehetőség - az állatokat nem kötelező leölni és teljesen megsemmisíteni A tagállam eltekinthet az 1. b) pont második és harmadik franciabekezdésében említett vizsgálattal azonosított állatok leölésétől és teljes megsemmisítésétől, amennyiben az alábbi négy franciabekezdés közül legalább az egyik feltételei teljesülnek: - nehéz beszerezni az ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok, a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli nőivarú juhok, valamint a K222, D146 és S146 allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék pótlására szolgáló állatokat, - az ARR allélnak a juhfajtán vagy a gazdaságon belüli gyakorisága, illetve a K222, a D146 vagy az S146 allélnak a kecskefajtán vagy a gazdaságon belüli gyakorisága alacsony, - a beltenyészet elkerülése érdekében szükséges, - az összes járványügyi tényező alapos megfontolása alapján a tagállam szükségesnek tartja. A klasszikus súrlókórt jelző eset megerősítésének időpontjától számítva három hónapon belül meg kell határozni valamennyi juh- és kecskeféle prionfehérje-genotípusát, mindegyik faj esetében legfeljebb 50 egyed erejéig. Amennyiben egy, a 3. lehetőséget alkalmazó gazdaságban a klasszikus súrlókór további előfordulásait észlelik, a tagállamnak felül kell vizsgálnia azokat az okokat és kritériumokat, amelyek alapján a 3. lehetőség alkalmazása mellett döntöttek a szóban forgó gazdaságban. Amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy a 3. lehetőség alkalmazásával nem akadályozható meg megfelelően a betegség kitörése, a tagállam köteles a gazdaságot a 3. lehetőség helyett vagy az 1. lehetőség, vagy a 2. lehetőség szerint kezelni, a b) és c) pontban leírtak szerint. Azon gazdaságokra, amelyek tekintetében a 3. lehetőség alkalmazása mellett született döntés, a 4. pontban meghatározott feltételek azonnali hatállyal vonatkoznak. Azon tagállamoknak, amelyek a klasszikus súrlókór kitörése elleni fellépés keretében lehetővé teszik a 3. lehetőség igénybevételét, nyilvántartást kell vezetniük azokról az okokról és kritériumokról, amelyek a lehetőség alkalmazásáról hozott minden egyes döntést megalapozták.

2.3. Ha a gazdaságba TSE-vel fertőzött állatot hoznak be egy másik gazdaságból: a) a tagország a fertőzött állat előzményei alapján határozhat úgy, hogy felszámolási intézkedéseket alkalmaz a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították; b) abban az esetben, ha egy földterületet egynél több állomány közös legeltetésére használnak, a tagállamok az összes járványügyi tényező ésszerű vizsgálata alapján határozhatnak úgy, hogy az intézkedések alkalmazását egyetlen állományra korlátozzák; c) ha egy gazdaságban több állományt tartanak, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a felszámolási intézkedések alkalmazását arra az állományra korlátozzák, amelyben a TSE-t megállapították, feltéve, hogy igazolták, hogy az állományokat egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése az állományok között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.

3. A gazdaságban található valamennyi azonosított állatnak a 2.2.1., a 2.2.2. b) vagy a 2.2.2. c) pontnak megfelelően történő leölését és teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását követően az alábbi korlátozások alkalmazandók:

3.1. A gazdaságot fokozott TSE-megfigyelés alá kell helyezni. Ez magában foglalja a TSE kimutatására irányuló vizsgálatokat azokban a 18 hónaposnál idősebb állatokban, amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, azonban erre nem betegségmentesítési program keretében került sor. A vizsgálatok alól mentesülnek az ARR/ARR genotípusú juhfélék és a kecskefélékhez tartozó azon állatok, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák. A vizsgálatokat a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint kell elvégezni.

3.2. A gazdaságba kizárólag a következő állatok kerülhetnek be: - az ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok; - a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli nőivarú juhok; - a kecskefélék, feltéve, hogy az állomány megsemmisítését követően az állatok elhelyezésére szolgáló valamennyi szálláshelyet megtisztították és fertőtlenítették.

3.3. A gazdaságban kizárólag a következő tenyészkosok, tenyészbakok, valamint juh- és kecskeféléktől származó szaporítóanyagok használhatók: - ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok; - ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma; - legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli embriók; - tenyészbakok és kecskeféléktől származó szaporítóanyagok, a gazdaság kecskeállománya genetikai rezisztenciájának kialakítása céljából bevezetett tagállami intézkedésekben meghatározottak szerint.

3.4. Az állatok gazdaságból történő elszállítása megsemmisítés céljából engedélyezhető, vagy pedig a következő feltételek vonatkoznak rá: a) a következő állatok bármilyen célból elszállíthatók a gazdaságból, ideértve a tenyésztést: - ARR/ARR genotípusú juhok; - egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli anyajuhok, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. b), a 2.2.2. c) vagy a 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket (1., 2. vagy 3. lehetőség) követően korlátozás vonatkozik; - a következő allélok legalább egyikét hordozó kecskefélék: K222, D146 és S146; - kecskefélék, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. b), a 2.2.2. c) vagy a 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket (1., 2. vagy 3. lehetőség) követően korlátozás vonatkozik; b) a következő állatok közvetlenül, emberi fogyasztásra történő vágás céljából elszállíthatók a gazdaságból: - legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék; - kecskefélék; - amennyiben a tagállam úgy dönt, a vágás napján három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák; - valamennyi állat, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy alkalmazza a 2.2.2. b) pont i. alpontjában és a 2.2.2. c) pont i. alpontjában meghatározott eltéréseket; c) amennyiben a tagállam úgy dönt, a bárányok és kecskegidák - kizárólag vágás előtti hizlalás céljából - elszállíthatók valamely, az adott tagállam területén található másik gazdaságba, amennyiben teljesülnek a következő feltételek: - a rendeltetési gazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskeféle tartózkodhat; - a felszámolási intézkedések hatálya alá tartozó gazdaságból származó bárányokat és kecskegidákat a hizlalási időszak végén közvetlenül a gazdaság helye szerinti tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legkésőbb tizenkét hónapos korukban le kell őket vágni.

3.5. A 3.1-3.4. pontban meghatározott korlátozások továbbra is érvényesek a gazdaságra: a) mindaddig az időpontig, amíg a gazdaságban lévő valamennyi juhféle megkapja az ARR/ARR státuszt, feltéve, hogy a gazdaságban nem tartanak kecskeféléket; vagy b) addig az időpontig, amikor a gazdaságban lévő valamennyi kecskeféle a K222, D146 és S146 allélok legalább egyikének hordozójává válik, feltéve, hogy a gazdaságban nem tartanak juhféléket; vagy c) mindaddig az időpontig, amíg a gazdaságban lévő valamennyi juhféle megkapja az ARR/ARR státuszt, és a gazdaságban lévő valamennyi kecskeféle a K222, D146 és S146 allélok legalább egyikének hordozójává válik; vagy d) két éven át attól az időponttól számítva, amikor a 2.2.1., a 2.2.2. b) vagy a 2.2.2. c) pontban említett intézkedések lezárulnak, amennyiben e kétéves időszak alatt az atipikus súrlókórtól eltekintve nem mutatnak ki TSE-megbetegedést.

4. A 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőségnek vagy a 2.2.2. c) pont iii. alpontjában előírt eltérésnek a végrehajtására vonatkozó döntés meghozatalát követően a következő intézkedéseket késedelem nélkül alkalmazni kell a gazdaságra:

4.1. A gazdaságot fokozott TSE-megfigyelés alá kell helyezni. Ez magában foglalja a TSE kimutatására irányuló vizsgálatokat azokban a 18 hónaposnál idősebb állatokban, - amelyeket emberi fogyasztás céljából vágtak le; - amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, azonban erre nem betegségmentesítési program keretében került sor. A vizsgálatok alól mentesülnek az ARR/ARR genotípusú juhfélék és a kecskefélékhez tartozó azon állatok, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák. A vizsgálatokat a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint kell elvégezni.

4.2. A 3.2. és a 3.3. pontban előírt feltételeket kell alkalmazni. A 3.2. és 3.3. ponttól eltérve azonban a tagállamok engedélyezhetik a következőknek a gazdaságba történő bevezetését és ott történő felhasználását: - a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli hímivarú juhok és spermájuk, tenyésztés céljára is; - VRQ allél nélküli nőivarú juhok; - VRQ allél nélküli embriók; amennyiben teljesülnek a következő feltételek: - a gazdaságban tartott állatok veszélyeztetett fajtához tartoznak; - a gazdaságban tartott állatok fajtája olyan tenyésztési program tárgyát képezi, amelynek célja a fajta megőrzése, és amelyet az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikke 5. pontjában meghatározott tenyésztőszervezet vagy - az említett rendelet 38. cikkével összhangban - az illetékes hatóság hajt végre; és - az érintett fajtán belül alacsony az ARR allél gyakorisága.

4.3. Az állatok gazdaságból történő elszállítása engedélyezett, amennyiben az megsemmisítés vagy közvetlenül, emberi fogyasztásra történő vágás céljából történik, illetve az alábbi feltételek telesülése esetén: a) az ARR/ARR genotípusú kosok és anyajuhok, valamint a kecskefélékhez tartozó azon állatok, amelyek a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák, bármely célból - ideértve a tenyésztést is - elszállíthatók a gazdaságból, feltéve, hogy más olyan gazdaságokba kerülnek, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pont szerinti intézkedések (2., illetve 3. lehetőség) vonatkoznak; b) amennyiben a tagállam úgy dönt, a bárányok és kecskegidák - kizárólag vágás előtti hizlalás céljából - elszállíthatók valamely, az adott tagállam területén található másik gazdaságba, amennyiben teljesülnek a következő feltételek: - a rendeltetési gazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskeféle tartózkodhat; - a bárányokat és a kecskegidákat a hizlalási időszak végén közvetlenül a gazdaság helye szerinti tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legkésőbb tizenkét hónapos korukban le kell őket vágni.

4.4. A tagállam biztosítja, hogy a gazdaságból nem kerülnek feladásra embriók, petesejtek és sperma.

4.5. Az ellés időszakában tilos a gazdaság juh- és kecskeféléit más gazdaságokból származó juh- és kecskefélékkel közösen legeltetni. Az ellés időszakán kívül történő közös legeltetésre a tagállam által az összes járványügyi tényező megfelelő figyelembevételével meghatározott korlátozások vonatkoznak.

4.6. Azokban a gazdaságokban, amelyekben a 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőséget hajtották végre, az atipikus súrlókórtól eltérő TSE-megbetegedések utolsó észlelésétől számított kétéves időszakban a 4.1-4.5. pontban meghatározott korlátozások alkalmazandók.

C. FEJEZET

A juhfélék esetében alkalmazott, tse-rezisztenciára irányuló tenyésztési programok minimumkövetelményei, a 6a. Cikknek megfelelően

1. RÉSZ

Általános előírások

1. A tenyésztési program a 2002/1003/EK bizottsági határozat I. mellékletének 3. pontjában meghatározott nagy genetikai értékű állományokra koncentrál.

Mindazonáltal azok a tagállamok, ahol ilyen típusú tenyésztési program működik, dönthetnek úgy, hogy azon állományok esetében, amelyek nem vesznek részt a tenyésztési programban, csak a tenyészkosok esetében írják elő a mintavételt és a genotípus-meghatározást.

2. Adatbázist kell létrehozni, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) valamennyi, a tenyésztési programban részt vevő állományban tartott állat azonosítása, fajtája és száma;

b) a tenyésztési program keretében mintavételre kerülő egyes állatok azonosítása, beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosokat;

c) a genotipizálási vizsgálatok eredményei.

3. Egységes tanúsítási rendszert kell létrehozni, amelyben a tenyésztési programban mintavételre kerülő minden egyes állat - beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosokat - genotípusát az állat egyedi azonosító számára hivatkozva tanúsítják.

4. Az állatok és a minták azonosítására, a minták feldolgozására és az eredmények közlésére olyan rendszert kell kialakítani, amely minimálisra csökkenti az emberi hiba lehetőségét. E rendszer hatékonyságát rendszeresen, szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

5. A tenyésztési program céljaira gyűjtött vér vagy egyéb szövetek - beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosoktól vett mintákat - genotipizálását a tenyészprogram keretében engedélyezett laboratóriumokban végzik.

6. A tagállam illetékes hatósága segítséget nyújthat a tenyésztő szervezetek számára genetikai bankok létrehozásához olyan prionfehérje-genotípusokra jellemző spermából, petesejtekből és/vagy embriókból, amelyek a tenyésztési program következtében valószínűleg egyre ritkábbá válnak.

7. Minden egyes fajta vonatkozásában tenyésztési programot kell kidolgozni, figyelembe véve a következőket:

a) a különböző allélok gyakorisága a fajtán belül;

b) a fajta ritkasága;

c) a beltenyésztés vagy a genetikai sodródás elkerülése.

8. Amennyiben a tagállam az 1. pont második bekezdésével összhangban engedélyezi a mintavételt és a genotípus-meghatározást a tenyésztési programban részt nem vevő állományok tenyészkosainak esetében, meghatározza a 136., 141., 154. és 171. kodon prionfehérje-genotípusát a juhféléknek a tagállam teljes juhpopulációjára nézve reprezentatív minimális mintájában, mégpedig vagy:

a) háromévenként egy legalább 1 560 juhegyedből álló minimális minta alapján; vagy

b) a tagállam által az alábbi kritériumoknak megfelelően meghatározott gyakorisággal és mintanagysággal: i. a mintavételi terv figyelembe veszi a korábbi felmérések során gyűjtött vonatkozó járványügyi adatokat, beleértve a juhok 136., 141., 154., és 171. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípusát fajta, régió, kor, nem és az állomány típusa szerint; ii. a mintavételi terv lehetővé teszi, hogy a genotípus prevalenciájában három év alatt legalább 5 %-os változás legyen észlelhető, 80 %-os statisztikai erő és 95 %-os megbízhatósági szinten.

2. RÉSZ

A részt vevő állományokra vonatkozó különös szabályok

1. A tenyésztési program célja az ARR allél gyakoriságának növelése az állományon belül, valamint azon allélok előfordulási gyakoriságának csökkentése, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a TSE-re fertőzésre való hajlam kialakulásához.

2. A részt vevő állományokra vonatkozó minimumkövetelmények a következők:

a) az állományban genotipizált minden állatot biztonságos módon, egyedileg azonosítanak;

b) tenyésztésbe vétel előtt minden, az állományban levő, tenyésztésre szánt kos esetén genotipizálást végeznek;

c) bármely hímivarú állatot, amely a VRQ allélt hordozza, a genotípusának meghatározását követő hat hónapon belül le kell vágni vagy ivartalanítani kell; az ilyen állatok csak levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

d) azon nőivarú állatok, amelyekről megállapították, hogy a VRQ allélt hordozzák, kizárólag levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

e) az állományban a programban igazoltan részt vevő állatokon kívül nem használható hímivarú állat tenyésztésre, beleértve a mesterséges termékenyítésre használt spermadonorokat is.

3. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a fajták és tenyésztési jellemzők védelme érdekében eltérnek a 2. c) és d) pontokban meghatározott követelményektől.

4. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 3. pont értelmében megengedett eltérésekről és az alkalmazott kritériumokról.

3. RÉSZ

A tenyésztési programban részt nem vevő, mintavételre kerülő tenyészkosokra vonatkozó külön szabályok

1. A mintavételre kerülő kosokat biztonságos módon, egyedileg azonosítani kell.

2. Ha egy kos a megállapítások szerint a VRQ allélt hordozza, kizárólag levágás céljából hagyhatja el a gazdaságot.

4. RÉSZ

A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keretfeltételek

1. A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keret elismeri azon juhállományok TSE-rezisztens státusát, amelyek - annak következtében, hogy részt vesznek a 6a. cikkben meghatározott tenyésztési programban - megfelelnek a programban meghatározott feltételeknek.

Ezt az elismerést legalább a következő két szinten kell megadni:

a) az I. szintű állományok kizárólag ARR/ARR genotípusú juhokból állnak;

b) a II. szintű állományok azok az állományok, amelyek utódai kizárólag ARR/ARR genotípusú kosoktól származnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nemzeti igények figyelembevétele érdekében további szintű elismeréseket adnak.

2. A TSE-rezisztens állományokból származó juhok rendszeres, szúrópróbaszerű mintavételét a következőképpen végzik:

a) a gazdaságban vagy a vágóhídon a genotípusuk ellenőrizése céljából;

b) az I. szintű állományok esetén a 18 hónaposnál idősebb állatokból a vágóhídon vesznek mintát a TSE-vizsgálat céljából, a III. mellékletnek megfelelően.

5. RÉSZ

A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó jelentések

Azok a tagállamok, amelyek juhállományuk tekintetében TSE-vel szembeni rezisztenciát célzó kiválasztásra irányuló tenyésztési programokat vezetnek be:

1. értesítik a Bizottságot az ilyen programok követelményeiről;

2. az elért haladásról éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani.

VIII. MELLÉKLET

FORGALOMBA HOZATAL ÉS KIVITEL

A. FEJEZET

Az élő állatok, sperma és embriók Unión belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek

A. SZAKASZ

A juh- és kecskefélékre, valamint azok spermáira és embrióira vonatkozó feltételek

1.

A klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságok: 1.1.

Az Unión belüli kereskedelem céljából a tagállamoknak adott esetben hatósági programot kell létrehozniuk és felügyelniük a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságok elismerése érdekében. Az említett hatósági program alapján adott esetben jegyzékeket kell összeállítaniuk és vezetniük a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő, juh- és kecskeféléket tartó gazdaságokról. 1.2.

A VII. melléklet C. fejezete 4. részének 1.a) pontjában meghatározott, I. szintű TSE-rezisztens státussal rendelkező, juhokat tartó azon gazdaság, amelyben legalább az előző hét évre visszamenőleg nem erősítették meg klasszikus súrlókor előfordulását, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el.

A klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el a juhféléket, kecskeféléket vagy juh- és kecskeféléket tartó azon gazdaság is, amely legalább az előző hét évre visszamenőleg teljesíti a következő feltételeket: a)

a juh- és kecskeféléket véglegesen azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében; b)

nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról; c)

csak a következő juh- és kecskefélék kerülnek be a gazdaságba: i.

a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságokból származó juh- és kecskefélék; ii.

olyan gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, amelyek az a)-i) pontban foglalt feltételeket legalább az előző hét évre visszamenőleg vagy legalább ugyanazon időpont óta teljesítik, mint az a gazdaság, amelybe az állatokat szállítani fogják; iii.

ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék; iv.

olyan juh- vagy kecskefélék, amelyek megfelelnek az i. vagy ii. pontban meghatározott feltételeknek, kivéve azon időszakot, amely során spermagyűjtő központban tartották őket, amennyiben az említett spermagyűjtő központ megfelel az alábbi feltételeknek: - a spermagyűjtő központot a 92/65/EGK tanácsi irányelv ( 29 ) D. melléklete I. fejezete I. szakaszának megfelelően engedélyezték és az említett melléklet I. fejezete II. szakaszának megfelelően felügyelik; - az előző hét év során a spermagyűjtő központba csak olyan gazdaságokból hoztak be juh- és kecskeféléket, amelyek az említett időszak során teljesítették az a), b) és e) pontokban meghatározott feltételeket, és amelyeket hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által felhatalmazott állatorvos rendszeresen ellenőriz; - a spermagyűjtő központban az előző hét év során nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; - a spermagyűjtő központ biobiztonsági intézkedéseket alkalmaz annak biztosítására, hogy a központban tartott, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázati státussal bíró gazdaságokból érkező juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve olyan juh- és kecskefélékkel, amelyek a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságokból érkeznek; d)

a gazdaságot rendszeresen ellenőrzi az a)-i) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása érdekében hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket 2014. január 1-jétől legalább évente egy alkalommal el kell végezni; e)

a gazdaságban nem erősítették meg klasszikus súrlókór esetének előfordulását; f)

2013. december 31-ig minden, a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgáltak a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

2014. január 1-jétől minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgálják a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Az f) pont első és második bekezdésében foglalt feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi 18 hónaposnál idősebb, kereskedelmi értékkel nem rendelkező, termékeny élettartamuk végén leselejtezett - nem pedig emberi fogyasztás céljára levágott - juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket vagy idegrendszeri tüneteket mutat, laboratóriumban vizsgálnak meg a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Az a)-f) pontokban meghatározott feltételek mellett 2014. január 1-jétől a következő feltételeknek is teljesülniük kell: g)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó petesejtek és embriók kerülnek be a gazdaságba: i.

olyan donorállatoktól származó petesejtek és embriók, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: - az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; - az állatokat születésük óta olyan gazdaságban tartották, ahol tartózkodásuk alatt nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; - a petesejt- és embriógyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii.

a legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék petesejtjei és embriói. h)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó sperma kerül be a gazdaságba: i.

olyan donorállatoktól származó sperma, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: - az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; - a spermagyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii.

ARR/ARR prionfehérje-genotípusú kostól származó sperma; i)

a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést is. 1.3.

A klasszikus súrlókór tekintetében ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el a juhféléket, kecskeféléket vagy juh- és kecskeféléket tartó azon gazdaság, amely legalább az előző három évre visszamenőleg teljesíti a következő feltételeket: a)

a juh- és kecskeféléket véglegesen azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében; b)

nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról; c)

csak a következő juh- és kecskefélék kerülnek be a gazdaságba: i.

a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságokból származó juh- és kecskefélék; ii.

olyan gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, amelyek az a)-i) pontban foglalt feltételeket legalább az előző három évre visszamenőleg vagy legalább ugyanazon időpont óta teljesítik, mint az a gazdaság, amelybe az állatokat szállítani fogják; iii.

ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék; iv.

olyan juh- vagy kecskefélék, amelyek megfelelnek az i. vagy ii. pontban meghatározott feltételeknek, kivéve azon időszakot, amely során spermagyűjtő központban tartották őket, amennyiben az említett spermagyűjtő központ teljesíti az alábbi feltételeket: - a spermagyűjtő központot a 92/65/EGK irányelv D. melléklete I. fejezete I. szakaszának megfelelően engedélyezték és az említett melléklet I. fejezete II. szakaszának megfelelően felügyelik; - az előző három év során a spermagyűjtő központba csak olyan gazdaságokból hoztak be juh- és kecskeféléket, amelyek az említett időszak során teljesítették az a), b) és e) pontokban meghatározott feltételeket, és amelyeket hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által felhatalmazott állatorvos rendszeresen ellenőriz; - a spermagyűjtő központban az előző három év során nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; - a spermagyűjtő központ biobiztonsági intézkedéseket alkalmaz annak biztosítására, hogy a központban tartott, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázati státussal bíró gazdaságokból érkező juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve olyan juh- és kecskefélékkel, amelyek a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságokból érkeznek; d)

a gazdaságot rendszeresen ellenőrzi az a)-i) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása érdekében hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket 2014. január 1-jétől legalább évente egy alkalommal el kell végezni; e)

a gazdaságban nem erősítették meg klasszikus súrlókór esetének előfordulását; f)

2013. december 31-ig minden, a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgáltak a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

2014. január 1-jétől minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgálják a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Az f) pont első és második bekezdésében foglalt feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi 18 hónaposnál idősebb, kereskedelmi értékkel nem rendelkező, termékeny élettartamuk végén leselejtezett - nem pedig emberi fogyasztás céljára levágott - juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket vagy idegrendszeri tüneteket mutat, laboratóriumban vizsgálnak meg a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Az a)-f) pontokban meghatározott feltételek mellett 2014. január 1-jétől a következő feltételeknek is teljesülniük kell: g)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó petesejtek és embriók kerülnek be a gazdaságba: i.

olyan donorállatoktól származó petesejtek és embriók, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: - az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; - az állatokat születésük óta olyan gazdaságban tartották, ahol tartózkodásuk alatt nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; - a petesejt- és embriógyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii.

a legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék petesejtjei és embriói; h)

csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó sperma kerül be a gazdaságba: i.

olyan donorállatoktól származó sperma, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: - az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; - a spermagyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii.

ARR/ARR prionfehérje-genotípusú kostól származó sperma; i)

a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést is. 1.4.

Ha megerősítik a klasszikus súrlókór előfordulását a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban vagy egy olyan gazdaságban, amely a VII. melléklet B. fejezetének 1. részében említett vizsgálat eredménye szerint epidemiológiai kapcsolatban áll egy, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdasággal, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságot azonnal törölni kell az e szakasz 1.1. pontjában említett jegyzékről.

A tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell azokat a tagállamokat, amelyekbe a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaság esetében az előző hét évben, illetve a klasszikus súrlókór tekintetében ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaság esetében az előző három évben a fertőzött gazdaságból származó juh- és kecskeféléket vagy az ott tartott juh- és kecskeféléktől származó spermát és embriót hoztak be.

2. A klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamok vagy tagállami körzetek

2.1. Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy területe vagy területének egy része a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelent, megfelelő dokumentációt kell benyújtania a Bizottsághoz, különös tekintettel a következőkre: a)

kockázatértékelést végeztek, amely kimutatta, hogy megfelelő, bármely felismert kockázat kezelésére meghatározott időtartam erejéig foganatosított intézkedések vannak hatályban. A kockázatértékelés meghatározza a klasszikus surlókor előfordulásával kapcsolatos összes potenciális tényezőt, különösen a következőket: i.

a klasszikus surlókórral potenciálisan fertőzött juh- és kecskefélék vagy azok spermájának és embriójának behozatala vagy bevezetése; ii.

a juh- és kecskefélék populációjának szerkezetére és az állattartási gyakorlatokra vonatkozó ismeretek szintje; iii.

takarmányozási gyakorlat, beleértve a kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozást; iv.

juh- és kecskeféléktől származó olyan tej és tejtermékek behozatala, amelye(ke)t juh- és kecskefélék etetésére szánnak; b)

a klasszikus súrlókórra utaló klinikai tüneteket mutató juh- és kecskeféléket legalább az előző hétéves időszakra visszamenőleg vizsgálták; c)

legalább az előző hétéves időszak erejéig megfelelő számú, az emberi fogyasztás céljától eltérő céllal levágott vagy elhullott juh- és kecskefélék tekintetében reprezentatív, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét évente megvizsgáltak olyan módszerrel, amely az adott állományban a klasszikus súrlókór 0,1 %-ot meghaladó prevalenciáját 95 %-os megbízhatósággal mutatja ki, és a szóban forgó időszak alatt nem jelentették klasszikus súrlókór előfordulását; d)

a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása a tagállam egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják; e)

más tagállamból származó juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak a behozatala a 4.1.b) pontnak vagy a 4.2. pontnak megfelelően történik; f)

harmadik országból származó juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak a behozatala a IX. melléklet E. vagy H. fejezetének megfelelően történik.

2.2. A tagállamnak vagy a tagállami körzetnek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázati státusát a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni.

A tagállamnak jelentenie kell a betegségre vonatkozóan a 2.1. pont szerint benyújtott információk megváltozását.

A 2.2. pontnak megfelelően jóváhagyott, elhanyagolható kockázati státus az ilyen értesítés figyelembevételével a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően visszavonható.

2.3. A klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentőnek minősülő tagállamok, illetve tagállami körzetek a következők: - Ausztria - Finnország - Svédország.

3. A klasszikus surlókórra vonatkozó nemzeti védekezési programok:

3.1. az a tagállam, amely a klasszikus surlókór tekintetében nemzeti védekezési programmal rendelkezik az ország teljes területére vonatkozóan: a)

benyújthatja a nemzeti védekezési programot a Bizottságnak, áttekintést adva elsősorban a következőkről: - a klasszikus surlókór megoszlása a tagállamban, - a nemzeti védekezési program indokai, figyelembe véve a betegség jelentőségét és a költség/haszon arányt, - a gazdaságokra vonatkozóan meghatározott státuskategóriák és az egyes kategóriákon belül elérendő teljesítendő előírások, - az alkalmazandó vizsgálati eljárások, - a nemzeti védekezési program megfigyelést szolgáló eljárásai, - azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha egy gazdaság bármely okból elveszti a státusát, - azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a nemzeti védekezési program rendelkezéseinek megfelelően végzett ellenőrzések eredménye pozitív, b)

az a) pontban említett programot - a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - az e pontban meghatározott kritériumok teljesítése esetén lehet jóváhagyni; a tagállamok által benyújtott programok módosításait vagy kiegészítéseit a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni.

3.2. A következő tagállamok klasszikus súrlókórra vonatkozó nemzeti védekezési programjai kerülnek jóváhagyásra: - Dánia - Szlovénia.

4. A juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak Unión belüli kereskedelme

A következő feltételeket kell alkalmazni: 4.1.

juh- és kecskefélék: a)

az olyan tagállamba szánt tenyészjuh- és -kecskefélékre, amely a klasszikus súrlókór tekintetében az elhanyagolható kockázattól eltérő kockázatot jelent, vagy amelyben a klasszikus surlókór tekintetében nincs jóváhagyott nemzeti védekezési program, az alábbi követelmények vonatkoznak: i.

a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságból vagy gazdaságokból származnak; vagy ii.

a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamból vagy tagállami körzetből származnak; vagy iii.

juhfélék esetében ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, kecskefélék esetében pedig a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák, feltéve, hogy nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak. b)

az azonnali levágástól eltérő felhasználásra szánt olyan juh- és kecskefélékre, amelyeket a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamba vagy olyan tagállamba szánnak, amelyben a klasszikus surlókór tekintetében jóváhagyott nemzeti védekezési program működik, az alábbi követelmények vonatkoznak: i.

a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságból vagy gazdaságokból származnak; vagy ii.

a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamból vagy tagállami körzetből származnak; vagy iii.

juhfélék esetében ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, kecskefélék esetében pedig a K222, a D146 vagy az S146 allélok közül legalább az egyiket hordozzák, feltéve, hogy nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak. c)

az a) és b) ponttól eltérve azokra a juh- és kecskefélékre, amelyeket kizárólag a 92/65/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott engedélyezett szervezetekben, intézményekben vagy központokban tartanak és kizárólag ilyen szervezetek, intézmények és központok között szállítanak, az említett pontokban foglalt követelmények nem vonatkoznak. d)

az a) és b) ponttól eltérve egy tagállam illetékes hatósága engedélyezheti azon állatok Unión belüli kereskedelmét, amelyek nem felelnek meg az említett pontokban szereplő követelményeknek, amennyiben erre megkapta a szóban forgó állatok rendeltetési helye szerinti tagállam(ok) illetékes hatóságának előzetes beleegyezését, és ha az állatok megfelelnek az alábbi feltételeknek: i.

az állatok veszélyeztetett fajtához tartoznak; ii.

az állatokat a feladás helye szerinti tagállamban bejegyzik az adott fajtára vonatkozó törzskönyvbe. Az említett törzskönyvet az (EU) 2016/1012 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismert tenyésztőszervezet vagy - az említett rendelet 38. cikkével összhangban - a szóban forgó tagállam illetékes hatósága hozta létre és vezeti. Az állatokat a rendeltetési hely szerinti tagállamban is be kell jegyezni az adott fajtára vonatkozó törzskönyvbe. Ezt a törzskönyvet szintén az (EU) 2016/1012 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismert tenyésztőszervezet vagy - az említett rendelet 38. cikkével összhangban - a szóban forgó tagállam illetékes hatósága hozta létre és vezeti; iii.

a feladás helye szerinti tagállamban és a rendeltetési hely szerinti tagállamban a ii. pontban említett tenyésztőszervezetek vagy illetékes hatóságok az érintett fajta megőrzése céljából tenyésztési programot hajtanak végre; iv.

az állatok nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak; v.

azt követően, hogy az a) vagy b) pont szerinti követelményeket nem teljesítő állatok beléptek a rendeltetési hely szerinti tagállamban található fogadó gazdaságba, az említett gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle szállítását a VII. melléklet B. fejezete 3.4. pontjának megfelelően hároméves időszakra kell korlátozni. Amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállam, vagy ha a klasszikus súrlókór tekintetében jóváhagyott nemzeti védekezési programmal rendelkezik, ezt a korlátozást hét évig fenn kell tartani.

E pont első bekezdésétől eltérve, az állatoknak az Unión belüli kereskedelmére vagy a tagállamon belüli mozgására vonatkozó ilyen szállítási korlátozás nem alkalmazandó a veszélyeztetett fajtához tartozó azon állatokra, amelyeket a szóban forgó veszélyeztetett fajtát tenyésztő gazdaságba szánnak. A fajtát fel kell venni egy tenyésztési programba, amelynek célja a fajta megőrzése, és amelyet az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott tenyésztőszervezet vagy - az említett rendelet 38. cikkével összhangban - az illetékes hatóság hajt végre.

Az v. pont második bekezdésében említett, Unión belüli kereskedelmet vagy belföldi szállítást követően az említett eltérés értelmében szállított állatokat fogadó gazdaságban vagy gazdaságokban tartott valamennyi juh- és kecskeféle szállítását - az v. pont első és második bekezdésének megfelelően - korlátozni kell. 4.2.

a juh- és kecskefélék spermájára és embrióira a következő követelmények vonatkoznak: a)

olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket születésüktől fogva folyamatosan a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban vagy gazdaságokban tartottak, kivéve, ha az említett gazdaság egy spermagyűjtő központ, és megfelel az 1.3.c) iv. pontban foglalt feltételeknek; vagy b)

olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket a begyűjtést megelőző három év során folyamatosan az 1.3.a)-f) pontban meghatározott minden feltételnek három éven keresztül megfelelő gazdaságban vagy gazdaságokban tartottak, kivéve, ha az említett gazdaság egy spermagyűjtő központ, és megfelel az 1.3.c) iv. pontban foglalt feltételeknek; vagy c)

olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket születésüktől fogva a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő országban vagy körzetben tartottak; vagy d)

juhsperma esetén a spermát ARR/ARR prionfehérje-genotípusú hímivarú egyedektől kell begyűjteni; vagy e)

juhféléktől származó embriók esetében az embriónak legalább egy ARR allélt kell hordoznia.

C. SZAKASZ

A szarvasfélékre vonatkozó feltételek

1. A krónikus sorvadásos betegséggel kapcsolatban meghatározott tagállamok és tagállami területek jegyzéke

1.1. Azok a tagállamok, ahol a krónikus sorvadásos betegség előfordulását megállapították: a) Finnország b) Svédország

1.2. Finnország és Svédország azon területei, amelyeket krónikus sorvadásos betegség kockázatával kapcsolatban határoztak meg az élő félig háziasított rénszarvasok Norvégiába irányuló, illetve onnan történő hagyományos határokon átnyúló mozgatásához kapcsolódóan: a) Finnországban: a norvég-finn határ és a norvég-finn rénszarvaskerítés között található terület. b) Svédországban: - Norrbotten megye, - Västerbotten megye, - Jämtland megye, - Västernorrland megye, - Älvdalen település Dalarna megyében, - Gävleborg megyében Nordanstig, Hudiksvall és Söderhamn település.

2. Élő szarvasfélék Norvégiából az Unióba történő mozgatása

2.1. Tilos élő szarvasféléket Norvégiából az Unióba mozgatni.

2.2. A 2.1. bekezdéstől eltérően az élő szarvasfélék mozgatása az alábbi esetekben megengedett: a) idényjellegű legeltetés céljából az élő félig háziasított rénszarvasok Norvégiából az 1.2. b) pontban felsorolt svédországi területekre történő mozgatása, feltéve, hogy Svédország illetékes hatósága előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz; b) Norvégiában történt idényjellegű legeltetés után az élő félig háziasított rénszarvasok Norvégiából az 1.2. b) pontban felsorolt svédországi területekre történő visszatérése, feltéve, hogy Svédország illetékes hatósága előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatáshoz; c) élő félig háziasított rénszarvasok Norvégiából az 1.2. a) pontban felsorolt finnországi területekre történő mozgatása idényjellegű legeltetés céljából; d) a Norvégiában a norvég-finn határ és a norvég-finn rénszarvaskerítés közötti területen legeltetett élő félig háziasított rénszarvasok visszatérése Norvégiából Finnországba; e) élő szarvasfélék azonnali levágás céljából történő mozgatása Norvégiából Svédországba vagy Finnországba, feltéve, hogy a rendeltetési tagállam illetékes hatósága előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz; f) kulturális vagy sportesemények céljaira az élő félig háziasított rénszarvasok Norvégiából az 1.2. b) pontban felsorolt svédországi területekre történő mozgatása, feltéve, hogy Svédország illetékes hatósága előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz; g) élő félig háziasított rénszarvasok kulturális vagy sporteseményen való szerepeltetést követően történő visszatérése Norvégiából az 1.2. b) pontban felsorolt svédországi területekre, feltéve, hogy Svédország illetékes hatósága előzetes írásbeli hozzájárulását adja minden egyes szállítmány mozgatásához; h) élő szarvasfélék átszállítása Norvégia területéről Norvégia területére Svédországon vagy Finnországon át, feltéve, hogy annak a tagállamnak az illetékes hatósága, melynek területén az átszállítás történik, előzetes írásbeli hozzájárulását adja ahhoz.

3. Élő szarvasfélék mozgatása Finnországnak és Svédországnak a félig háziasított rénszarvasok Norvégiába való mozgatásának hagyományával rendelkező területein kívülre

3.1. Az 1.2. pontban felsorolt területekről tilos az élő szarvasfélék mozgatása.

3.2. A 3.1. ponttól eltérve az élő szarvasfélék alábbi mozgatása engedélyezett az 1.2. pontban felsorolt területekről: a) élő szarvasfélék Norvégiába történő mozgatása, feltéve, hogy Norvégia illetékes hatósága előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz; b) élő szarvasfélék azonnali levágás céljából Finnországba vagy Svédországba történő mozgatása, feltéve, hogy a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz; c) élő erdei rénszarvas mozgatása Svédországnak az 1.2. b) pontban felsorolt területeiről Finnországba, feltéve, hogy az illetékes finn hatóság előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz; d) élő szarvasféléknek az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) 4. cikkének 48. pontjában meghatározott és az e melléklet 1.2. b) pontjában felsorolt területen található körülhatárolt létesítményből az (EU) 2016/429 rendelet 4. cikkének 48. pontjában meghatározott körülhatárolt létesítménybe történő mozgatása, feltéve, hogy Svédország illetékes hatósága előzetesen írásban hozzájárul az ilyen mozgatásokhoz.

4. Élő szarvasfélék mozgatása olyan tagállamból, ahol a krónikus sorvadásos betegséget megerősítették

4.1. A 3. pontban megállapított rendelkezések sérelme nélkül tilos az élő szarvasfélék 1.1. pontban felsorolt tagállamok valamelyikéből más tagállamokba történő mozgatása.

4.2. A 4.1. ponttól eltérve az élő szarvasféléknek az 1.1. pontban felsorolt tagállamok valamelyikéből történő következő mozgatása megengedett: a) élő szarvasfélék mozgatása közvetlen levágásra az 1.1. pontban felsorolt másik tagállamban vagy Norvégiába; b) élő szarvasfélék közvetlen levágástól eltérő célú mozgatása az 1.1. pontban felsorolt másik tagállamba vagy Norvégiába, feltéve, hogy a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz; c) élő szarvasféléknek az (EU) 2016/429 rendelet 4. cikkének 48. pontjában meghatározott körülhatárolt létesítményből egy másik tagállamban található, az (EU) 2016/429 rendelet 4. cikkének 48. pontjában meghatározott körülhatárolt létesítménybe történő mozgatása, feltéve, hogy a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság előzetes írásbeli hozzájárulását adja az ilyen mozgatásokhoz.

B. FEJEZET

A 15. cikk (2) bekezdésében említett, TSE-re gyanús vagy azzal igazoltan fertőzött állatok utódaira vonatkozó feltételek

Meg kell tiltani azon nőivarú, TSE-vel fertőzött szarvasmarhafélék vagy igazoltan BSE-fertőzött juh- vagy kecskefélék utoljára született utódának forgalomba helyezését, amelyek e betegség első klinikai tüneteinek megjelenését megelőző két évben vagy az azt követő időszakban születtek.

C. FEJEZET

Bizonyos állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek

A. SZAKASZ

termékek

A következő állati eredetű termékek mentesülnek a 16. cikk (3) bekezdésében említett tilalom alól, amennyiben olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak, amelyekre a B. szakasz feltételei teljesülnek:

- friss hús,

- darált hús,

- húskészítmények,

- húsipari termékek.

B. SZAKASZ

követelmények

Az A. szakaszban említett termékeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

b) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;

c) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem a következőkből készültek: i. az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag; ii. a csontozási folyamatok során feltárt ideg- és nyirokszövetek; valamint iii. szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjaiból származó, mechanikusan elválasztott hús.

C. SZAKASZ

A szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók

1. A Norvégiából származó, szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók szállítmányait tilos behozni az Unióba.

2. Az A. fejezet C. szakaszának 1.1. pontjában felsorolt tagállamokból származó, szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók gyártása, forgalomba hozatala és használata tilos.

D. FEJEZET

A kivitelre vonatkozó feltételek

Az élő szarvasmarhafélék és az azokból származó állati eredetű termékek - a harmadik országokba történő kivitelüket illetően - az e rendeletben meghatározott, a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó szabályok alá esnek.

IX. MELLÉKLET

ÉLŐ ÁLLATOK, EMBRIÓK, PETESEJTEK ÉS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALA

B. FEJEZET

Szarvasmarhafélék behozatala

A. SZAKASZ

Elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az állatok olyan országban vagy régióban születtek és nevelkedtek folyamatosan, amely a 2007/453/EK bizottsági határozatnak ( 31 ) megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b) az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és azok nem az alábbi szarvasmarhafélék: i. valamennyi, BSE-vel fertőzött állat, ii. minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében BSE-vel fertőzött állatokkal nevelkedett azok életének első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy iii. ha a ii. francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött állatokkal egy állományban, azok születését megelőző vagy követő 12 hónapon belül született; valamint

c) ha az érintett ország belföldi állományában előfordultak BSE-esetek, az állatok: i. azt követően születtek, hogy az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, a kérődzőknek kérődzőkből származó hús- és csontliszttel, valamint tepertővel történő takarmányozására vonatkozó tilalmat ténylegesen végrehajtották; vagy ii. a belföldi állományban utolsóként BSE-vel megfertőződött állat születése után születtek, amennyiben ez az i. francia bekezdésben említett takarmányozási tilalmat követően történt.

B. SZAKASZ

Ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az ország vagy régió a 2007/453/EK határozatnak megfelelően ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b) az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és azok nem az alábbi szarvasmarhafélék: i. valamennyi, BSE-vel fertőzött állat, ii. minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében BSE-vel fertőzött állatokkal nevelkedett azok életének első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy iii. ha a ii. francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött állatokkal egy állományban, azok születését megelőző vagy követő 12 hónapon belül született;

c) az állatok: i. azt követően születtek, hogy az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, a kérődzőknek kérődzőkből származó hús- és csontliszttel, valamint tepertővel történő takarmányozására vonatkozó tilalmat ténylegesen végrehajtották; vagy ii. a belföldi állományban utolsóként BSE-vel megfertőződött állat születése után születtek, amennyiben ez az i. francia bekezdésben említett takarmányozási tilalmat követően történt.

C. SZAKASZ

Meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az országot vagy régiót a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országként sorolták be;

b) az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, a kérődzőknek kérődzőkből származó hús- és csontliszttel, valamint tepertővel történő etetését betiltották, és a tilalmat ténylegesen végrehajtották az országban vagy a régióban;

c) az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és azok nem az alábbi szarvasmarhafélék: i. valamennyi, BSE-vel fertőzött állat, ii. minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében BSE-vel fertőzött állatokkal nevelkedett azok életének első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy iii. ha a ii. francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött állatokkal egy állományban, azok születését megelőző vagy követő 12 hónapon belül született;

d) az állatok: i. legalább két évvel azt követően születtek, hogy az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, a kérődzőknek kérődzőkből származó hús- és csontliszttel, valamint tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalmat ténylegesen végrehajtották; vagy ii. a belföldi állományban utolsóként BSE-vel megfertőződött állat születése után születtek, amennyiben ez az i. francia bekezdésben említett takarmányozási tilalmat követően történt.

C. FEJEZET

Szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó állati eredetű termékek behozatala

A. SZAKASZ

Termékek

A 853/2004/EK rendelet I. mellékletének alábbi pontjaiban meghatározott, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó, alábbiakban felsorolt termékekre a származási ország BSE-kockázatának kategóriájától függően az e fejezet B., C. vagy D. szakaszában meghatározott feltételek vonatkoznak:

- az 1.10. pont szerinti friss hús;

- az 1.13. pont szerinti darált hús;

- az 1.14. pont szerinti, csontokról mechanikusan lefejtett hús;

- az 1.15. pont szerinti előkészített hús;

- a 7.1. pont szerinti húskészítmények;

- a 7.5. pont szerinti kiolvasztott állati zsiradék;

- a 7.6. pont szerinti töpörtyű;

- a 7.7. pont szerinti zselatin, amelyet nem nyersbőrből és irhából nyertek;

- a 7.8. pont szerinti kollagén, amelyet nem nyersbőrből és irhából nyertek;

- a 7.9. pont szerinti kezelt gyomor, hólyag és belek.

B. SZAKASZ

Elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az ország vagy régió a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, mind a levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták;

c) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek nem tartalmaznak az e rendelet V. mellékletének 1. pontjában meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve nem ilyenből készültek;

d) ha az állatok, amelyekből a szarvasmarhafélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentőként besorolt országból vagy régióból származnak, a vágott állati testek, hasított féltestek, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltestek, valamint negyed testek, amelyek nem tartalmaznak a gerincoszlopon kívül - beleértve a dorzális gyökéridegdúcokat - más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, az e szakasz c) pontjától eltérve importálhatók. Ilyen behozatalok esetén a szarvasmarhaféléknek - az e rendelet V. melléklete 1. pontjában különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagként meghatározott - gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit az 1760/2000/EK rendelet 13. vagy 15. cikke szerinti címkén jól látható piros csíkkal kell megjelölni. Ezenfelül a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett Közös Állat-egészségügyi Beléptetési Okmányban külön információként kell feltüntetni a szarvasmarhafélék olyan vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt olyan részeinek számát, amelyekből a gerincoszlopot el kell távolítani;

e) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek nem tartalmaznak szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjáról mechanikusan leválasztott húst, illetve nem ilyenből készültek, kivéve, ha az állatok, amelyekből a kivitelre szánt szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, olyan, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra, amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét nem mutatták ki;

f) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, nem a koponyaüregbe befecskendezett gázzal történő elkábítást követően vágták le, és nem e módszerrel vagy kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével történő roncsolásával ölték le, kivéve, ha az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra;

g) amennyiben az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentőként besorolt országból vagy régióból származnak, az állatokat nem etették az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

h) amennyiben az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentőként besorolt országból vagy régióból származnak, a termékeket oly módon állították elő és kezelték, amely biztosítja, hogy a termékek nem tartalmaznak kicsontozás során kibontott ideg- és nyirokszöveteket, és nem szennyeződtek ilyenekkel.

C. SZAKASZ

Ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

1. Az A. szakaszban említett, ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az ország vagy régió a 2007/453/EK határozatnak megfelelően ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, mind a levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták;

c) azon állatok leölése, amelyekből a kivitelre szánt szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, nem a kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy a koponyaüregbe befecskendezett gázzal való roncsolása révén történt;

d) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek nem tartalmaznak az e rendelet V. mellékletének 1. pontjában meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot vagy szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjáról mechanikusan leválasztott húst, illetve nem ilyenből készültek;

e) amennyiben az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentőként besorolt országból vagy régióból származnak, az állatokat nem etették az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

f) amennyiben az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentőként besorolt országból vagy régióból származnak, a termékeket oly módon állították elő és kezelték, amely biztosítja, hogy a termékek nem tartalmaznak kicsontozás során kibontott ideg- és nyirokszöveteket, és nem szennyeződtek ilyenekkel.

2. A szarvasmarhafélékből származó termékek esetében, az 1. d) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test - beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét - behozható.

3. Amennyiben a gerincoszlopot el kell távolítani, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit az 1760/2000/EK rendelet 13. vagy 15. cikke szerinti címkén jól látható piros csíkkal kell megjelölni.

4. Behozatal esetén a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett Közös Állat-egészségügyi Beléptetési Okmányban fel kell tüntetni a szarvasmarhafélék olyan vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt olyan részeinek számát, amelyekből a gerincoszlopot el kell távolítani.

5. Az eredetileg elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó kezelt belek behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az ország vagy régió a 2007/453/EK határozatnak megfelelően ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b) az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra, és mind a levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

c) ha a belek olyan országból vagy régióból származnak, amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki: i. az állatok azt követően születtek, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalmat végrehajtották; vagy ii. a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek nem tartalmaznak az e rendelet V. mellékletének 1. pontjában meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve nem ilyenből készültek.

D. SZAKASZ

Meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

1. Az A. szakaszban említett, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, nem etették az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind a levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

b) azon állatok leölése, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, nem a kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy a koponyaüregbe befecskendezett gázzal való roncsolása révén történt.

c) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek nem tartalmazzák a következőket és nem azokból készültek: i. az e rendelet V. mellékletének 1. pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag; ii. kicsontozás során kibontott ideg- és nyirokszövetek; iii. szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjáról mechanikusan leválasztott hús.

2. A szarvasmarhafélékből származó termékek esetében, az 1. c) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test - beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét - behozható.

3. Amennyiben a gerincoszlopot el kell távolítani, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit az 1760/2000/EK rendelet 13. vagy 15. cikke szerinti címkén jól látható piros csíkkal kell megjelölni.

4. Behozatal esetén a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett Közös Állat-egészségügyi Beléptetési Okmányban külön információként kell feltüntetni a szarvasmarhafélék olyan vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt olyan részeinek számát, amelyekből a gerincoszlopot el kell távolítani.

5. Az eredetileg elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó kezelt belek behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:

a) az ország vagy régió a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b) az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra, és mind a levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

c) ha a belek olyan országból vagy régióból származnak, amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki: i. az állatok azt követően születtek, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalmat végrehajtották; vagy ii. a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek nem tartalmaznak az e rendelet V. mellékletének 1 pontjában meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve nem ilyenből készültek.

D. FEJEZET

Szarvasmarhából, juhból vagy kecskéből származó állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatala

A. SZAKASZ

Állati melléktermékek

Ez a fejezet az alábbi, az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott állati melléktermékekre és az említett cikk 2. pontjában meghatározott, állati melléktermékekből származó termékekre vonatkozik, amennyiben azok szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak:

a) 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírok, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 22. pontjában meghatározott szerves trágyaként vagy talajjavító szerként való felhasználásra szántak;

b) 2. kategóriába tartozó anyagból származó csont és csontkészítmények;

c) 3. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírok, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 22., illetve 25. pontjában meghatározott szerves trágyaként, talajjavító szerként, illetve takarmányként, vagy ezek alapanyagaként való felhasználásra szántak;

d) kedvtelésből tartott állatok eledele, köztük műcsont;

e) vérkészítmények;

f) feldolgozott állati fehérje;

g) 3. kategóriába tartozó anyagból származó csont és csontkészítmények;

h) nem nyersbőrből vagy irhából nyert zselatin és kollagén;

i) a c)-h) pontokban nem említett, 3. kategóriába tartozó anyagok és azokból készült termékek, kivéve: i. friss nyersbőr és irha, kezelt nyersbőr és irha; ii. nyersbőrből és irhából nyert zselatin és kollagén; iii. zsírszármazékok.

B. SZAKASZ

Az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények

1. Az A. szakaszban említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalának feltétele egy olyan állategészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket: a) az állati melléktermék vagy az abból származó termék: i. nem tartalmaz az e rendelet V. mellékletének 1. pontjában meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve nem ilyenből készült; valamint ii. nem tartalmaz szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjáról mechanikusan leválasztott húst, illetve nem ilyenből készült, kivéve, ha az állatok, amelyekből az állati eredetű melléktermék vagy az abból származó termék készült, olyan, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra, amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét nem mutatták ki; valamint iii. olyan állatokból származik, melyek leölése nem a kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy hosszú rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy a koponyaüregbe befecskendezett gázzal való roncsolása révén történt, kivéve azon állatokat, amelyek a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra; vagy b) az állati melléktermék vagy az abból származó termék kizárólag olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmaz, illetve abból készül, amelyek a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra.

2. Az e szakasz 1. pontjában meghatározott követelmények kiegészítéseként az A. szakasz d) és f) pontjában említett állati melléktermékek és azokból származó termékek behozatalának feltétele egy olyan állategészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket: a) az állati melléktermék vagy az abból származó termék olyan országból vagy régióból származik, amely a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként van besorolva, és amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét nem mutatták ki; vagy b) az állati melléktermék vagy az abból származó termék olyan országból vagy régióból származik, amely a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként van besorolva, és amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki, és az állati melléktermék vagy az abból származó termék olyan állatokból származik, amelyek azt követően születtek, hogy a kérődzőknek az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy töpörtyűvel történő takarmányozásának a tilalmát az adott országban vagy régióban ténylegesen végrehajtották. Az előző bekezdéstől eltérve az a) és b) pontban említett igazolások megléte nem kötelező a kedvtelésből tartott állatok uniós jogszabályoknak megfelelően csomagolt és címkézett feldolgozott eledelének behozatalához.

3. Az e szakasz 1. és 2. pontjában meghatározott követelményeken túl az A. szakaszban említett, juh- vagy kecskefélék tejét vagy abból készült tejtermékeket tartalmazó, takarmányozásra szánt állati melléktermékek és azokból származó termékek behozatalának feltétele egy olyan állategészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket: a) a juh- és kecskeféléket, amelyekből az érintett melléktermékek vagy az azokból származó termékek származnak, születésük óta folyamatosan olyan országban tartottak, amelyben teljesülnek a következő feltételek: i. a klasszikus súrlókórt kötelezően be kell jelenteni; ii. előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik; iii. a juh- és kecsketartó gazdaságokra hatósági korlátozások vonatkoznak TSE gyanúja vagy klasszikus súrlókór megerősített előfordulása esetén; iv. a klasszikus súrlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik; v. a juh- és kecskeféléknek az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy töpörtyűvel történő takarmányozása az ország egész területén tilos volt az elmúlt, legalább hétéves időszakban, és az előírást ténylegesen végrehajtották; b) a juh- és kecskefélékből származó tej és tejtermékek olyan gazdaságokból származnak, amelyekben nincsenek elrendelve hatósági korlátozások TSE gyanúja miatt; c) a juh- és kecskefélékből származó tej és tejtermékek olyan gazdaságból származnak, ahol az elmúlt, legalább hétéves időszakban nem diagnosztizáltak klasszikus súrlókórt, vagy ahol a klasszikus súrlókór előfordulásának megerősítését követően: i. a gazdaságban - az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok, a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli, tenyésztésre használt anyajuhok és minden más, legalább egy ARR allélt hordozó juhféle kivételével - minden juh- és kecskefélét leöltek és megsemmisítettek vagy levágtak; vagy ii. minden olyan állatot, amelynél klasszikus súrlókórt állapítottak meg, leöltek és megsemmisítettek, a gazdaságot pedig fokozott TSE-megfigyelés alá helyezték a klasszikus súrlókór utolsó előfordulásának megerősítését követő legalább kétéves időszakra, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál - az ARR/ARR genotípusú juhfélék kivételével - végzett, a TSE kimutatására szolgáló, negatív eredménnyel záruló vizsgálatot, amelyet a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek megfelelően hajtottak végre: - emberi fogyasztás céljára levágott állatok; valamint - azok az állatok, amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, de amelyeket nem betegségmentesítési program keretében öltek le.

E. FEJEZET

Juh- és kecskefélék behozatala

Az Unióba behozott juh- és kecskefélék esetében olyan állat-egészségügyi bizonyítványt kell bemutatni, amely igazolja, hogy az állatokat születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, amelyre teljesülnek a következő feltételek:

1. a klasszikus súrlókórt kötelezően be kell jelenteni;

2. előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne;

3. a klasszikus súrlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;

4. a juh- és kecskeféléknek az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább az előző hét év során tilos volt, és a tilalmat ténylegesen végrehajtották;

Az 1-4. pontban meghatározott feltételek mellett az állat-egészségügyi bizonyítványnak a következőket kell igazolnia:

5. az Unióba behozott azon juh- és kecskefélékre, melyeket a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázattól eltérő kockázatot jelentő vagy olyan tagállamokban való tenyésztésre szánnak, amelyek a klasszikus súrlókór tekintetében nem rendelkeznek a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 3.2. pontjában felsorolt jóváhagyott nemzeti védekezési programmal, az alábbi követelmények vonatkoznak: a) a behozott juh- és kecskefélék olyan gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, amelyek megfelelnek a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 1.3. pontjában foglalt feltételeknek; vagy b) olyan juhfélék, amelyek ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, és olyan gazdaság(ok)ból származnak, ahol BSE vagy klasszikus súrlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat; vagy c) a Nagy-Britanniából Észak-Írországba 2024. december 31-ig behozott juh- és kecskefélék esetében az állatok olyan gazdaság(ok)ból származnak: i. ahol az elmúlt három évben nem vezettek be hatósági szállítási korlátozásokat BSE vagy klasszikus surlókór következtében; valamint ii. amelyek 2022. január 1-je előtt a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 1.3. pontjában megállapított feltételekkel összhangban a klasszikus súrlókór tekintetében ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságok elismerésére irányuló hatósági programot alkalmaztak, és amelyek az Észak-Írországba történő behozatalkor megfelelnek az említett pont a)-i) pontjában megállapított feltételeknek.

6. Az Unióba behozott, az azonnali levágástól eltérő bármely felhasználásra szánt juh- és kecskefélékre, amelyeket a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő vagy olyan tagállamba szánnak, amelyben a klasszikus súrlókór tekintetében a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 3.2. pontjában felsorolt jóváhagyott nemzeti védekezési program működik, az alábbi követelmények vonatkoznak: a) az állatok olyan gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, amely(ek) megfelel(nek) a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 1.2. pontjában foglalt feltételeknek; vagy b) olyan juhfélék, amelyek ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, és olyan gazdaságból származnak, ahol BSE vagy klasszikus súrlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat.

F. FEJEZET

Tenyésztett és vad szarvasfélékből származó állati eredetű termékek behozatala

1. A tenyésztett szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10., 1.13., 1.15., illetve 7.1. pontjában meghatározott friss húsnak, darált húsnak, előkészített húsnak, illetve húskészítményeknek Kanadából vagy az Egyesült Államokból az Unióba történő behozatala esetén az egészségügyi bizonyítványt az előállító ország illetékes hatósága által aláírt alábbi nyilatkozatnak kell kísérnie:

"Ez a termék olyan tenyésztett szarvasféle belsőségektől és gerincvelőtől mentes húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan tenyésztett szarvasféle belsőségektől és gerincvelőtől mentes húsából készült, melyet krónikus sorvadásos betegségre kórszövettanilag, immunhisztológiailag vagy az illetékes hatóság által elismert más diagnosztikai módszerrel megvizsgáltak, negatív eredménnyel, továbbá nem olyan állományhoz tartozó állatokból származik, amelyben megerősítették krónikus sorvadásos betegség előfordulását, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült."

2. A vad szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10., 1.13., 1.15., illetve 7.1. pontjában meghatározott friss húsnak, darált húsnak, előkészített húsnak, illetve húskészítményeknek Kanadából vagy az Egyesült Államokból az Unióba történő behozatala esetén az egészségügyi bizonyítványt az előállító ország illetékes hatósága által aláírt alábbi nyilatkozatnak kell kísérnie:

"Ez a termék olyan vadon élő szarvasféle belsőségektől és gerincvelőtől mentes húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan vadon élő szarvasféle belsőségektől és gerincvelőtől mentes húsából készült, melyet krónikus sorvadásos betegségre kórszövettanilag, immunhisztológiailag vagy az illetékes hatóság által elismert más diagnosztikai módszerrel megvizsgáltak, negatív eredménnyel, továbbá nem olyan régióból származó állatokból származik, amelyben az utóbbi három évben megerősítették krónikus sorvadásos betegség előfordulását, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült."

3. A Norvégiából származó, szarvasok vizeletét tartalmazó vadcsalogatók szállítmányait tilos behozni az Unióba.

H. FEJEZET

Juh- és kecskefélék spermájának és embrióinak behozatala

Az Unióba behozott juh- és kecskefélék spermájának és embrióinak esetében olyan állat-egészségügyi bizonyítványt kell bemutatni, amely igazolja a következőket:

1. a donorállatokat születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, ahol teljesülnek a következő feltételek: a) a klasszikus súrlókórt kötelezően be kell jelenteni; b) előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne; c) a klasszikus súrlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik; d) a juh- és kecskeféléknek az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább az előző hét év során tilos volt, és a tilalmat ténylegesen végrehajtották; valamint

2. a donorállatokat az exportált sperma vagy embrió begyűjtését megelőző három év során folyamatosan olyan gazdaságban vagy gazdaságokban tartották, amely(ek) az érintett időszak alatt megfelelt(ek) a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 1.3.a)-f) pontjában meghatározott valamennyi feltételnek, kivéve, ha az említett gazdaság egy spermagyűjtő központ, és megfelel az 1.3.c) iv. pontban foglalt feltételeknek; vagy a) juhféléktől származó sperma esetében a spermát ARR/ARR prionfehérje-genotípusú hímivarú egyedektől gyűjtötték be; vagy b) juhféléktől származó embriók esetében az embrió legalább egy ARR allélt hordoz.

X. MELLÉKLET

REFERENCIALABORATÓRIUMOK, MINTAVÉTELEZÉS ÉS LABORATÓRIUMI ANALIZÁLÁSI MÓDSZEREK

C. FEJEZET

Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat

1. Mintavétel

A TSE kimutatására irányuló vizsgálatra küldött valamennyi minta begyűjtése az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) által megjelentetett, A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve című kiadvány (a továbbiakban: a kézikönyv) legutóbbi kiadásában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával történik. Az OIE módszereinek és vizsgálati terveinek kiegészítéseként, illetve azok hiányában, és annak biztosítására, hogy elegendő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre, az illetékes hatóság biztosítja olyan mintavételezési módszerek és vizsgálati tervek használatát, amelyek összhangban vannak az uniós referencialaboratórium által kiadott iránymutatásokkal.

Az illetékes hatóság feladata többek között a megfelelő szövetek összegyűjtése a rendelkezésre álló szakvélemények és az uniós referencialaboratórium iránymutatásai alapján, a kiskérődzőkben előforduló valamennyi ismert TSE-törzs kimutatásának biztosítása érdekében, valamint a begyűjtött szövetminták legalább felének megőrzése friss, de nem fagyasztott állapotban, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul. Amennyiben az eredmény pozitív vagy nem egyértelmű, a fennmaradó szöveteket megerősítő vizsgálatnak kell alávetni és az uniós referencialaboratóriumnak a megkülönböztető vizsgálatokra és a besorolásra vonatkozó, "TSE strain characterisation in small ruminants: A technical handbook for National Reference Laboratories in the EU" (A kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzése: szakmai kézikönyv az EU-ban működő nemzeti referencialaboratóriumok számára) című iránymutatásaival összhangban kell feldolgozni.

A szövetmintákat megfelelően meg kell jelölni annak érdekében, hogy a mintában szereplő állat egyértelműen azonosítható legyen.

2. Laboratóriumok

A TSE laboratóriumi vizsgálatát az illetékes hatóság által erre a célra kijelölt hatósági diagnosztikai laboratóriumokban kell elvégezni.

3. Módszerek és vizsgálati eljárások

3.1. A BSE szarvasmarhafélékben való jelenlétének kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatok

a) Gyanús esetek

A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett mintákat azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni, melyek során a kézikönyv legújabb kiadásában meghatározott alábbi módszerek és vizsgálati tervek legalább egyikét alkalmazni kell:

i. immunhisztokémiai (IHC) módszer;

ii. western blot;

iii. a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása;

iv. kórszövettani vizsgálat;

v. gyorstesztek kombinációja a harmadik albekezdésben megállapítottak szerint.

Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.

Gyorstesztek használhatók a gyanús esetek elsődleges kiszűrésére és - ha a teszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív - további megerősítő vizsgálatokhoz is, az uniós referencialaboratórium "OIE rules for the official confirmation of BSE in bovines (based on an initial reactive result in an approved rapid test) by using a second rapid test" (Az OIE által a BSE szarvasmarhafélékben való jelenlétének - jóváhagyott gyorsteszt során kapott első reaktív eredmény alapján, egy második gyorsteszt elvégzése útján történő - hivatalos megerősítésére vonatkozóan megállapított szabályok) című iránymutatásainak megfelelően, feltéve, hogy:

i. nemzeti TSE-referencialaboratórium végzi a megerősítést; valamint

ii. a két gyorsteszt egyike western blot; valamint

iii. az alkalmazott második gyorsteszt: - negatív eredményt adó szövetvizsgálatot és szarvasmarhafélék BSE-fertőzésére pozitív szövetmintát foglal magában, - eltér az elsődleges szűrésnél használt tesztfajtától; valamint

iv. ha western blot gyorstesztet használnak első tesztként, annak eredményét dokumentálni kell, és az ezzel a módszerrel alkotott képet (a blotképet) be kell nyújtani a nemzeti TSE-referencialaboratóriumnak; valamint

v. amennyiben az elsődleges szűrés eredményét nem erősíti meg az azt követő gyorsteszt, a mintát az egyéb megerősítő módszerek egyikének alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni; amennyiben kórszövettani vizsgálatot használnak erre a célra, de annak eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.

Ha az első albekezdés i-v. pontjában említett megerősítő vizsgálatok valamelyikének eredménye pozitív, az állatot BSE-pozitívnak kell tekinteni.

b) BSE-felügyelet

A III. melléklet A. fejezete I. szakaszának rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett mintákat gyorstesztnek kell alávetni.

Amennyiben a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, a mintát azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni, melyek során a kézikönyv legújabb kiadásában meghatározott alábbi módszerek és vizsgálati tervek legalább egyikét alkalmazni kell:

i. immunhisztokémiai (IHC) módszer;

ii. western blot;

iii. a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása;

iv. kórszövettani vizsgálat;

v. gyorstesztek kombinációja a negyedik albekezdésben megállapítottak szerint.

Amennyiben a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.

Gyorstesztek használhatók az elsődleges szűréshez és - ha a teszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív - további megerősítő vizsgálatokhoz is, az uniós referencialaboratórium "OIE rules for the official confirmation of BSE in bovines (based on an initial reactive result in an approved rapid test) by using a second rapid test" (Az OIE által a BSE szarvasmarhafélékben való jelenlétének - jóváhagyott gyorsteszt során kapott első reaktív eredmény alapján, egy második gyorsteszt elvégzése útján történő - hivatalos megerősítésére vonatkozóan megállapított szabályok) című iránymutatásainak megfelelően, feltéve, hogy:

i. nemzeti TSE-referencialaboratórium végzi a megerősítést; valamint

ii. a két gyorsteszt egyike western blot; valamint

iii. az alkalmazott második gyorsteszt: - negatív eredményt adó szövetvizsgálatot és szarvasmarhafélék BSE-fertőzésére pozitív szövetmintát foglal magában, - eltér az elsődleges szűrésnél használt tesztfajtától; valamint

iv. ha western blot gyorstesztet használnak első tesztként, annak eredményét dokumentálni kell, és az ezzel a módszerrel alkotott képet (a blotképet) be kell nyújtani a nemzeti TSE-referencialaboratóriumnak; valamint

v. amennyiben az elsődleges szűrés eredményét nem erősíti meg az azt követő gyorsteszt, a mintát az egyéb megerősítő módszerek egyikének alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni; amennyiben kórszövettani vizsgálatot használnak erre a célra, de annak eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.

BSE-pozitívnak kell tekinteni az állatot akkor, ha a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, és ha a második albekezdés i-v. pontjában említett megerősítő vizsgálatok legalább egyikének az eredménye pozitív.

c) A BSE-pozitív esetek további vizsgálata

Minden olyan esetben, amikor a BSE-vizsgálat eredménye pozitív, mintát kell venni, amelyet az illetékes hatóság által kijelölt olyan laboratóriumnak kell továbbítani, amely sikerrel vett részt az uniós referencialaboratórium által a megerősített BSE-előfordulás megkülönböztető vizsgálatának vonatkozásában szervezett legutóbbi jártassági vizsgálatban; a laboratóriumban a mintákat tovább vizsgálják a szarvasmarhaféléktől származó TSE-izolátumok osztályozására vonatkozó uniós referencialaboratóriumi módszerben (azaz a szarvasmarhaféléktől származó TSE-izolátumok ideiglenes osztályozására szolgáló kétlépéses blottolási eljárásban) meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint.

3.2. A TSE juh- és kecskefélékben való kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

a) Gyanús esetek

A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből vett mintákat azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni, melyek során a kézikönyv legújabb kiadásában meghatározott alábbi módszerek és vizsgálati tervek legalább egyikét alkalmazni kell:

i. immunhisztokémiai (IHC) módszer;

ii. western blot;

iii. a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása;

iv. kórszövettani vizsgálat.

Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.

Gyorstesztek használhatók a gyanús esetek elsődleges kiszűrésére. A későbbi megerősítéshez nem használhatók ilyen tesztek.

Ha a gyanús esetek elsődleges kiszűrésére használt gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem meggyőző, a mintát az első albekezdés i-iv. pontjában említett megerősítő vizsgálatok egyikének alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni. Amennyiben kórszövettani vizsgálatot használnak erre a célra, de annak eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.

Amennyiben az első albekezdés i-iv. pontjában említett megerősítő vizsgálatok valamelyikének eredménye pozitív, az állatot TSE-pozitívnak kell tekinteni.

b) TSE-megfigyelés

A III. melléklet A. fejezetének II. szakaszában (Juh- és kecskefélék megfigyelése) foglalt rendelkezéseknek megfelelően laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből vett szövetmintákat gyorstesztnek kell alávetni, és ezáltal biztosítani kell valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását.

Ha a gyorsteszt eredménye nem egyértelmű vagy pozitív, a mintában szereplő szöveteket azonnal hatósági laboratóriumba kell küldeni abból a célból, hogy az a) pontban említett kórszövettani vizsgálattal, immunhisztokémiai módszerrel, western blot technikával vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével elvégezhessék a megerősítő vizsgálatokat. Ha a megerősítő vizsgálat eredménye negatív vagy nem egyértelmű, a szöveteket további, immunhisztokémiai módszer vagy western blot technika alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni.

Amennyiben a megerősítő vizsgálatok valamelyikének eredménye pozitív, az állatot TSE-pozitívnak kell tekinteni.

c) A TSE-pozitív esetek további vizsgálata

Az olyan mintákat, amelyeket az a) vagy a b) pontban említett vizsgálatok alapján TSE-pozitívnak kell tekinteni, de nem minősülnek atipikus eseteknek, a BSE jelenlétének kizárása érdekében csak akkor kell megvizsgálni, ha "jelző esetektől" származnak. Egyéb eseteket is meg kell vizsgálni a BSE jelenlétének kizárása érdekében, amennyiben olyan jellegzetességeket mutatnak, amelyek miatt a vizsgálati laboratórium kivizsgálást javasol.

i. Megkülönböztető western blot módszerrel végzett elsődleges molekuláris vizsgálatok

A BSE jelenlétének kizárása érdekében a mintákat megkülönböztető western blot módszerrel kell megvizsgálni, amelyet az uniós referencialaboratórium iránymutatásai tartalmaznak. A megkülönböztető vizsgálatot az illetékes hatóság által kijelölt olyan hatósági laboratóriumnak kell végeznie, amely sikerrel részt vett az uniós referencialaboratórium által az ilyen módszer használatának vonatkozásában szervezett legutóbbi jártassági vizsgálatban.

ii. Másodlagos molekuláris vizsgálat végzése kiegészítő molekuláris vizsgálati módszerekkel

Azokat a TSE-eseteket, amelyekben a BSE jelenlétét az uniós referencialaboratórium által kiadott iránymutatásokkal összhangban az i. alpontban említett elsődleges molekuláris vizsgálattal nem lehet kizárni, haladéktalanul az uniós referencialaboratórium elé kell utalni, mellékelve valamennyi rendelkezésre álló releváns információt. A mintákat az eredmény megerősítésére irányuló további vizsgálatnak kell alávetni, amelynek során legalább egy, az eredetileg használt elsődleges molekuláris módszertől immunkémiai szempontból eltérő módszert kell alkalmazni. A másodlagos molekuláris vizsgálat kialakítását - a legújabb tudományos ismereteknek és laboratóriumi szakértelemnek megfelelően - az uniós referencialaboratóriumnak eseti alapon kell jóváhagynia az iránymutatásaiban leírtak szerint. Az uniós referencialaboratórium munkáját a megfelelő nemzeti referencialaboratórium egy képviselője, valamint egy szakértői testület, nevezetesen a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoport segíti.

Az eredmények értelmezését az uniós referencialaboratórium végzi a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoportnak, valamint a megfelelő nemzeti referencialaboratórium képviselőjének a közreműködésével. Az értelmezés eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell.

iii. Egéren végzett biológiai teszt

Azokat a mintákat, amelyek a másodlagos molekuláris vizsgálat nyomán a BSE előfordulása szempontjából gyanúsnak minősülnek, illetve amelyek esetében a vizsgálat eredményei nem meggyőzőek, végleges megerősítés céljából egéren végzett biológiai teszt útján további elemzésnek kell alávetni. A rendelkezésre álló anyag jellege és mennyisége befolyásolhatja a biológiai teszt kialakítását, amelyet az uniós referencialaboratóriumnak a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoport közreműködésével eseti alapon jóvá kell hagynia. A biológiai teszteket az uniós referencialaboratórium vagy az általa kijelölt laboratóriumok végzik el.

Az eredményeket az uniós referencialaboratórium a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoporttal együttműködve értékeli. Az értékelés eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell.

3.3. A TSE-knek a 3.1. és a 3.2. pontban említettektől eltérő fajokban való előfordulására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

A TSE-k szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő más állatfajokban való vélt előfordulásának megerősítésére véghezvitt vizsgálatokhoz megállapított módszereknek és vizsgálati terveknek magukban kell foglalniuk legalább egy, az agyszövetet vizsgáló kórszövettani vizsgálatot. Az illetékes hatóság olyan laboratóriumi vizsgálatokat is megkövetelhet, mint az immunhisztokémiai módszerrel, a western blot technikával, a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásával vagy más, a prion fehérje betegségből eredő elváltozásának kimutatására szolgáló módszerekkel végzett vizsgálatok. Ha a kezdő kórszövettani vizsgálat eredménye negatív vagy nem meggyőző, mindenképpen el kell végezni legalább egy másik laboratóriumi vizsgálatot. A betegség első ízben történő megjelenése esetén legalább három különböző, pozitív eredményű vizsgálatra van szükség.

Azokat az eseteket nevezetesen, ahol a BSE előfordulásának gyanúja valamely, a szarvasmarhaféléktől eltérő faj esetében merül fel, további karakterizálás céljából az uniós referencialaboratórium és az annak munkáját segítő, a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoport elé kell utalni.

4. Gyorstesztek

A szarvasmarhákban előforduló BSE kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyorsteszteket kizárólag a következő módszerekkel lehet elvégezni:

- a PrPRes proteináz-K-rezisztens fragmentum kimutatására szolgáló western blot eljáráson (Prionics-Check Western teszt) alapuló immunoblot teszt,

- szendvicsimmunpróba PrPRes kimutatására (gyorspróba-protokoll, short assay protocol) denaturálási és koncentrációs lépéseket követően (Bio-Rad TeSeE SAP gyorsteszt),

- mikrolemezmódszeren alapuló immunpróba (ELISA), amely monoklonális antitestekkel mutatja ki a proteináz-K-rezisztens PrPRes-t (Prionics-Check LIA teszt),

- a PrPSc szelektív befogására vegyi polimert, a PrP molekula ép részeire pedig monoklonális azonosító antitestet használó immunpróba (IDEXX HerdChek BSE Antigen Test Kit, EIA és HerdChek BSE-Scrapie Antigen (IDEXX Laboratories)),

- a proteináz-K-rezisztens PrP frakciók kimutatására két különböző monoklonális antitestet alkalmazó laterális immunpróba (Prionics Check PrioSTRIP),

- a szarvasmarha PrPSc nagy mértékben kigöngyölt állapotában két epitópra irányított, két különböző monoklonális antitestet alkalmazó kétoldali immunpróba (Roboscreen Beta Prion BSE EIA Test Kit).

A juh- és kecskefélékben előforduló TSE kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyorsteszteket kizárólag a következő módszerekkel lehet elvégezni:

- szendvicsimmunpróba PrPRes kimutatására (gyorspróba-protokoll, short assay protocol) denaturálási és koncentrációs lépéseket követően (Bio-Rad TeSeE SAP gyorsteszt),

- a denaturálási és a TeSeE Sheep/Goat Purification kit segítségével elvégzett koncentrációs lépéseket követően a TeSeE Sheep/Goat Detection kit felhasználásával végzett, PrPRes kimutatására szolgáló szendvicsimmunpróba (Bio-Rad TeSeE Sheep/Goat gyorsteszt),

- a PrPSc szelektív befogására vegyi polimert, a PrP molekula ép részeire pedig monoklonális azonosító antitestet használó immunpróba (HerdChek BSE-Scrapie Antigen (IDEXX Laboratories)),

A vizsgálat elvégzésére szolgáló mintaszövetnek valamennyi gyorsteszt esetében meg kell felelnie a gyártó által kiadott használati utasításnak.

A gyorstesztek gyártóinak olyan, az uniós referencialaboratórium által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, amely biztosítja a tesztek teljesítményének állandóságát. A gyártók a vizsgálati terveket kötelesek benyújtani az uniós referencialaboratóriumnak.

A gyorsteszteket és a vizsgálati terveket kizárólag az uniós referencialaboratórium előzetes tájékoztatását követően lehet módosítani, azzal a feltétellel, hogy az uniós referencialaboratórium megállapítása szerint a módosítás nem változtatja meg a gyorsteszt érzékenységét, specifikusságát vagy megbízhatóságát. Erről a megállapításról tájékoztatni kell a Bizottságot és a nemzeti referencialaboratóriumokat.

5. Alternatív vizsgálatok

(Meghatározásra vár)

( 1 ) A Tanács 1989. december 11-i 89/662/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről (HL L 395., 1989.12.30., 13. o.). A legutóbb a 92/118/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.) módosított irányelv.

( 2 ) A Tanács 1990. június 26-i 90/425/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával meghatározott élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.). A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel módosított irányelv.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

( 4 ) A Tanács 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.). A legutóbb a 2000/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 163., 2000.7.4., 35. o.) módosított irányelv.

( 5 ) A Tanács 1991. január 28-i 91/68/EGK irányelve a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19. o.). A legutóbb a 94/953/EK bizottsági határozattal (HL L 371., 1994.12.31., 14. o.) módosított irányelv.

( 6 ) A Tanács 1991. július 15-i 91/496/EGK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.). A legutóbb a 96/43/EK irányelvvel (HL L 162., 1996.7.1., 1. o.) módosított irányelv.

( 7 ) A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzések megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).

( 8 ) A Tanács 1982. december 21-i 82/894/EGK irányelve az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről (HL L 378., 1982.12.31., 58. o.). A legutóbb a 2000/556/EK bizottsági határozattal (HL L 235., 2000.9.19., 27. o.) módosított irányelv.

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

( 10 ) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.).

( 13 ) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ("állattenyésztési rendelet") (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).

( 15 ) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_handbookv4jan10.pdf

( 16 ) HL L 349., 2002.12.24., 105. o.

( 17 ) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_2blot.pdf

( 18 ) HL L 5., 2004.1.9., 8. o.

( 19 ) Az előfordulási határértéket a megcélzott pontokban kifejezett tesztfelmérés méretének meghatározására használják. Ha a tényleges előfordulás nagyobb, mint a kiválasztott előfordulási határérték, valószínű, hogy a felmérés betegséget mutat ki.

( 20 ) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

( 21 ) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

( 22 ) HL L 99., 1996.4.20., 14. o.

( 23 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

( 24 ) HL L 54., 2009.2.26., 1. o.

( 25 ) A Bizottság 2009/821/EK határozata (2009. szeptember 28.) a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a TRACES állategészségügyi egységeinek meghatározásáról (HL L 296., 2009.11.12., 1. o.).

( 26 ) A Bizottság 2004/292/EK határozata (2004. március 30.) a Traces rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról (HL L 94., 2004.3.31., 63. o.).

( 27 ) A Bizottság 2004. január 22-i 136/2004/EK rendelete a harmadik országokból behozott termékeknek a közösségi állat-egészségügyi határállomásokon való állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 21., 2004.1.28., 11. o.)

( 28 ) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

( 29 ) Az 1992. július 13-i 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

( 30 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

( 31 ) A Bizottság 2007. június 29-i 2007/453/EK határozata a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32001R0999 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32001R0999&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02001R0999-20230101 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02001R0999-20230101&locale=hu

Tartalomjegyzék