A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21186/2009/7. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 211. §, 579. §, 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 58. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20881/2008/18., Pécsi Ítélőtábla Pf.20104/2009/5., *Kúria Pfv.21186/2009/7.* (BH 2011.7.196)

***********

Pfv.I.21.186/2009/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Vida Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Horváth Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen örökösi jogállás megállapítása iránt a Baranya Megyei Bíróságon 8.P.20.881/2008. számon megindított perében a Pécsi Ítélőtábla 2009. április 29-én meghozott Pf.III.20.104/2009/5. számú közbenső ítélete ellen az alperes részéről 29. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.104/2009/5. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy néhai H. J. örökhagyó hagyatékának 1/2 részét törvényes öröklés jogcímén megszerezte. Kérte a hagyaték átadását, az alperes kötelezését a birtokbaadásra, továbbá a 2004-2008. gazdasági évekre 1.338.560 forint többlethasználati díj megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a hagyatéki eljárás során a felperes ajándékozási nyilatkozatot tett, amelyet az alperes a hagyatékátadó végzés értelmében szóban elfogadott. A felperes szerződési ajánlatához kötve van, írásbeli elfogadó nyilatkozatát az alperes az elsőfokú peres eljárásban megtette, ezzel az ajándékozási szerződés közöttük érvényesen létrejött.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével a felperes keresetének - a jogalapot illetően - helytadott. Indokolásának jogi okfejtése szerint a felperes a hagyatéki tárgyaláson tett - a 4117/Kjő.633/2003/5. számú hagyatéki jegyzőkönyvben foglalt - nyilatkozata az öröklésre vonatkozó ajándékozási ajánlat volt. A közjegyzőnek a felperes ajándékozásra irányuló ajánlatát és az alperes erre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát egyezségbe kellett volna foglalnia és döntenie kellett volna annak jóváhagyásáról. A közjegyző ettől eltérően a felperes nyilatkozatát örökség visszautasításának minősítve a hagyaték egészét átadta az alperesnek; végzésének indokolása szerint az alperes kérte a hagyaték részére történő átadását.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez a körülmény, valamint az, hogy a hagyatékátadó végzést az alperes nem fellebbezte meg, arra utal, hogy az alperes a felperes ajándékát elfogadta, e ráutaló magatartással közöttük az ajándékozási szerződés létrejött. A Ptk. 579. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 217. § (1) bekezdése értelmében azonban a szerződés semmis, mert a peres felek nem a jogszabály által meghatározott írásbeli formában tették meg szerződési nyilatkozatukat. A szerződéskötés előtt fennálló helyzet visszaállítására viszont nem látott lehetőséget, mert az érvénytelenség orvoslása csak az egyik fél akaratának felelne meg.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a hagyatékátadó végzés egyben írásbeli ajándékozási szerződésnek is minősül, tekintettel arra, hogy az eredeti példányt mindkét fél sajátkezűleg aláírta, ezzel az írásbafoglalás megtörtént, következésképpen tévesen minősítette az elsőfokú bíróság a szerződést az alakiság megsértése miatt semmisnek.

A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta.

A fellebbezés kapcsán rámutatott, hogy a hagyatékátadó végzés eredeti példányán "a végzést átvettem" feljegyzést követő aláírások nem minősíthetők joghatást kiváltó, az ajánlatot elfogadó szerződési akaratot kifejező írásbeli nyilatkozatnak, az aláírások pusztán az okirat átvételét igazolják. Következésképpen nincs olyan okirat, amely az alperes írásbafoglalt szerződési nyilatkozatát tartalmazná. Abból azonban, hogy a felek a fellebbezési jogukról lemondtak, alappal következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a végzés tartalma a felek akaratának megfelelt, az alperes ráutaló magatartással az ajándékot elfogadta. Ebből pedig az is következik, hogy nincs olyan függő ajánlat, amelyet az alperes a jelen perben tett írásbeli nyilatkozatával elfogadhatna. A létrejött szerződés a Ptk. 579. § (2) bekezdése és a 217. § (1) bekezdése értelmében semmis. A semmis szerződés pedig joghatás kiváltására nem alkalmas, a felek arra jogot nem alapíthatnak és abból kötelezettségek sem keletkeznek.