BH 2008.10.270 A megállapítási kereset indításának feltételei - A jogvédelem szükségessége nem jelenti azt, hogy a jogalap nélkül maradt kártalanítást ne kelljen visszafizetni [Pp. 123. §].

A felperes 1991 novemberében több alkalommal kapott vértranszfúziót, amelyek valamelyikétől Hepatitis C vírussal fertőződött és aktív májkárosodása alakult ki. A fertőzöttségéről 1997-ben tudomást szerzett, meg is kezdődött a vírusellenes kezelése, de azt három hónap után le kellett állítani, majd 1998-ban le is százalékolták.

A felperes a 2000. szeptember 28-án indított keresetében 5 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és havi 30 000 forint járadék megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes elsődlegesen elévülésre hivatkozással kérte a kereset elutasítását.

A bíróság még a 2004-ben hozott jogerős ítéletével kötelezte az alperest 3 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és havi 15 000 forint járadék megfizetésére. Megállapította, hogy a felperes 1991-ben fertőződött meg, ekkor a követelése esedékessé vált, és az elévülés elkezdődött, de 1999 decemberéig nyugodott, mert a felperes csak ekkor szerzett tudomást a betegsége gyógyíthatatlanságáról. Az 1997-ben történt tudomásszerzését követően bízott a gyógyulásában és a kezelés eredményességében, és csak akkor fordult bírósághoz, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a betegsége gyógyíthatatlan. Ehhez képest a keresetindítása időben történt.

A jogerős ítélet alapján az alperes teljesített, a megítélt összeget kifizette a felperes részére.

A Legfelsőbb Bíróság végzésével hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára, mert megállapította, hogy a felperesnek az őt terhelő bizonyítási kötelezettségre való kioktatása nem történt meg, és az igényérvényesítés akadályának megszűnése körében a tényállás feltáratlan. Meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy vizsgálja meg, mikor jutott a felperes teljes körűen azoknak az információknak a birtokába, amelyek alapján a követelését érvényesíthette.

A megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítás anyagát értékelve a felperes is úgy ítélte meg, hogy az alperes elévülési kifogása alapos, a követelése elévült, vagyis bírósági úton teljesítést nem kérhet az alperestől, ezért úgy módosította a keresetét, hogy az alperes kártalanítási kötelezettségének a megállapítását kérte, miután a korábban hozott jogerős ítélet alapján az alperes már teljesített.

Az alperes viszontkeresetében visszakövetelte a jogerős ítélet alapján kifizetett 3 000 000 forint nem vagyoni kártérítést jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozással.

A bíróság a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Álláspontja szerint a megállapítás iránti kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-a szerinti feltételei hiányoznak, a viszontkereset alapjaként megjelölt jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének pedig a Ptk. 361. §-a (1) bekezdésében foglalt elemei nem állanak fenn.

A jogerős ítélet megváltoztatása és a keresetének megfelelő határozat meghozatala iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogi következtetésre jutott a Pp. 123. §-ában foglaltak értelmezésekor, és az indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Arra hivatkozott, hogy a kereset elutasítása olyan helyzetet teremtene, amelynek alapján vissza kellene fizetnie az alperes részére azt az összeget, amelyet a korábbi jogerős ítélet alapján teljesített. Ez a körülmény azonban teljes egészében ellehetetlenítené az anyagi helyzetét, mert rokkantnyugdíjból él, és az alperes által kifizetett összeget is a gyógykezelésére fordította, és felélte. Az anyagi helyzete végletes ellehetetlenülésének megakadályozása a Ptk. 2. §-ának (2) bekezdése alá vonható olyan törvényes érdek, amelynek alapján a jogvédelem az alperessel szemben megilleti. Teljesítést pedig azért nem kérhet, mert a bizonyítás anyaga alapján egyértelmű, hogy a követelése elévült, amelyre az alperes is hivatkozott.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte és rámutatott arra, hogy a követelés elévülése nem csak a teljesítés követelését, hanem az igény bírósági úton való érvényesítését zárja ki, tehát a felperes megállapítás iránti keresetet sem terjeszthet elő. Annak a Pp. 123. §-ában foglalt feltételei egyébként sem állanak fenn, de a sikere esetén sem alkalmas arra, hogy a kifizetett kártalanítást a felperesnek ne kelljen visszafizetnie.

A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.