BH 2018.1.35 Ha az önkormányzat meghatározza, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményt működtető saját cége kinek és milyen körben nyújtson kedvezményezett szolgáltatást, amelyhez támogatást is folyósít, a támogatás közvetlenül befolyásolja a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának árát [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 2. §, 9. §, 65. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes Gyöngyös város sportlétesítményeit működteti, mint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló közhasznú nonprofit társaság. A városi sport- és rendezvénycsarnok, strandfürdő használatáért bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, míg az egyéb sportlétesítményeket ingyenesen veszi igénybe. A város önkormányzatának képviselő-testülete határozatban döntött a felperes által működtetett létesítményekben az egyes intézmények és sportcélú szervezetek számára biztosítandó használati támogatásról, meghatározva, hogy melyik szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában illetőleg mennyi belépés során, milyen kedvezményekkel veheti igénybe a létesítményeket. A 2009. és 2010. években az önkormányzat támogatási szerződést kötött a felperessel, működési célú támogatás megnevezéssel forrást biztosítva a részére.

[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága a felperesnél 2009. és 2010. évekre általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként - megismételt eljárásban - 2010. június 26. napján meghozott határozatával a felperest 27 677 000 Ft adókülönbözet, 5 535 000 Ft adóbírság és 8 550 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[3] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. szeptember 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[4] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, miszerint az önkormányzat által az adózó részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások az adózó által harmadik személyek számára nyújtott szolgáltatások árát (díját) közvetlenül befolyásolták, mivel az önkormányzat képviselő-testületi határozat formájában pontosan meghatározta azt, hogy mely szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában, illetőleg mennyi belépés során milyen kedvezményekkel veheti igénybe az önkormányzat tulajdonában álló, de az adózó által működtetett létesítményeket, részéről nyújtott szolgáltatásokat, és az önkormányzat mindkét vizsgált évben működési célú támogatás megnevezéssel jelentős összegű támogatást nyújtott az adózónak. Az önkormányzati támogatás az adózó által nyújtott szolgáltatások árát, díját - a kedvezményezetti körbe tartozó igénybevevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében - közvetlenül befolyásolta. Erre a tényre figyelemmel az önkormányzat által nyújtott támogatásból a kedvezményezett szolgáltatásnyújtások részbeni ellentétezését szolgáló rész az adózónál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 65. §-ának utolsó fordulata alapján adóalapot képez. A felek akaratát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával értékelve megállapítható, hogy az önkormányzati támogatás részben, a kedvezményes jegyárak alkalmazása miatt kieső bevételek pótlását célozta, ezáltal az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő.

A kereseti kérelem

[5] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.

[6] Álláspontja szerint téves a hatóság megállapítása, mert nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a finanszírozása és a szolgáltatásainak értékesítési ára/díja között, azokat a kapott támogatás nem befolyásolta.

[7] Vitatta még a Klubokra vonatkozó hatósági megállapításokat is.

[8] Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. május 8. napján kelt 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Elsődleges álláspontja az volt, hogy a felperes nem támadta keresettel az alapeljárásban meghozott, az elsőfokú határozatot megsemmisítő azon másodfokú határozatot, amelyben az alperes megállapította, hogy a támogatások befolyásolták az adózó által nyújtott szolgáltatások díját, így beállt a részjogerő, amelynek következtében a perben már nem volt vitatható a megismételt eljárásban meghozott határozatokban rögzített azon elsőfokú és másodfokú hatósági álláspont, hogy a felperes részéről kapott támogatás befolyásolta a szolgáltatás nyújtásának árát, díját. Az elsőfokú bíróság értékelte és elbírálta a kereset további részeit, közöttük a Klubokkal kapcsolatos megállapításokat is.

[9] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2016. március 3. napján kelt Kfv.I.35.480/2015/10. számú végzésével az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria megállapította, hogy az Art. 136. §-a, 140. § (1) bekezdése, 143. § (1) bekezdése rendelkezéseit megsértve tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a támogatás jogi minősítése kapcsán az alperesi álláspontot meg nem támadhatónak minősítette, és érdemben az ezt vitató kereseti kérelemmel nem foglalkozott. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt a kereset e részéről nem döntött, megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 213. §-át, ezért a Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős döntést és az elsőfokú bíróságot e keresetrészre vonatkozóan új eljárás lefolytatására utasította. A továbbiakban a Kúria megállapította, hogy a támogatás számszaki elszámolása, a Klubokra vonatkozó ítéletrészek felülvizsgálata a felülvizsgálati kérelem tényszerűségi hiányosságai, így alaptalansága okán nem volt elvégezhető. A megismételt eljárásra vonatkozó kúriai útmutatás szerint az elsőfokú bíróságnak a támogatás jogi minősítése körében kellett döntést hoznia, és ítéletében újabb vizsgálódás nélkül csak meg kellett jelenítenie a már elbírált keresetrészeket és az azokra vonatkozó jogi álláspontját.

Az elsőfokú ítélet

[10] A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

[11] Álláspontja szerint az önkormányzat részéről biztosított működtetési támogatás a felperes által működtetett intézmények fenntartására, illetőleg részbeni felújítására adott általános támogatás volt, az valamennyi, a fenntartással kapcsolatos költség, kiadás (figyelembe véve a bevételeket is) fedezetére szolgált, a kedvezményezettek számára nyújtott szolgáltatás árát közvetlenül nem befolyásolta. Megállapította, hogy a felperesnek az adókülönbözetre és a késedelmi pótlékra vonatkozó érvelése megfelelő kimunkáltság hiányában nem alapos.

[12] Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a Kúria végzésében foglaltaknak megfelelően csak megjelenítette ítéletében a már elbírált keresetrészeket, azokat ismételten érdemben nem bírálta el.