62004CJ0136[1]

A Bíróság (ötödik tanács) 2005. november 24-i ítélete. Deutsches Milch-Kontor GmbH kontra Hauptzollamt Hamburg-Jonas. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesfinanzhof - Németország. Export-visszatérítések - 804/68/EGK, 1706/89/EGK és 3445/89/EGK rendelet - Harmadik országban történő feldolgozásra szánt sajtok. C-136/04. sz. ügy.

C-136/04. sz. ügy

Deutsches Milch-Kontor GmbH

kontra

Hauptzollamt Hamburg-Jonas

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iráni kérelem)

"Export-visszatérítések - 804/68/EGK, 1706/89/EGK és 3445/89/EGK rendelet - Harmadik országban történő feldolgozásra szánt sajtok"

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2005. november 24.

Az ítélet összefoglalása

Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Tej és tejtermékek - Export-visszatérítések - Azokra jogosító termékek - Jellegüknél fogva harmadik országban történő feldolgozásra szánt sajtok - Bennfoglaltság - Feltétel - A mezőgazdasági termékek nómenklatúrájának valamely termékkódja alá történő besorolás

(1706/89 bizottsági rendelet, melléklet, valamint 3445/89 bizottsági rendelet, melléklet)

Az 1990-ben kivitt sajtok, amelyeket jellegüknél fogva harmadik országban történő feldolgozásra szántak, a tejágazat és a tejtermékek piacának közös szervezéséről szóló 804/68 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a 3904/87 rendelettel módosított változata alapján akkor jogosíthatnak export-visszatérítésre, ha típusukra és jellegükre tekintettel a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítés megállapításáról szóló 1706/89 rendelet mellékletében szereplő - a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrája teljes, 1990. január 1-jétől hatályos változatának létrehozásáról szóló 3445/89 rendelet mellékletét képező mezőgazdasági terméknómenklatúra által meghatározott - valamely termékkód alá sorolhatók.

(vö. 33. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2005. november 24.(*)

"Export-visszatérítés - 804/68/EGK, 1706/89/EGK és 3445/89/EGK rendelet - Harmadik országban történő feldolgozásra szánt sajtok"

A C-136/04. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2004. március 15-én érkezett, 2004. február 3-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Deutsches Milch-Kontor GmbH

és

a Hauptzollamt Hamburg-Jonas

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: J. Makarczyk tanácselnök, R. Schintgen és R. Silva de Lapuerta (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2005. szeptember 28-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Deutsches Milch-Kontor GmbH képviseletében U. Schrömbges és O. Wenzlaff Rechtsanwälte,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Braun, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatali kérelem tárgya a tej- és tejtermékágazatban az export-visszatérítések rögzítéséről szóló, 1989. június 15-i 1706/89/EGK bizottsági rendelet (HL L 166., 36. o.) és a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának teljes, 1990. január 1-től hatályos változata létrehozásáról szóló, 1989. november 15-i 3445/89/EGK bizottsági rendelet (HL L 336., 1. o.) értelmezése.

2 A kérelmet a Deutsches Milch-Kontor GmbH (a továbbiakban: Milch-Kontor) és a Hauptzollamt Hamburg-Jonas (a hamburg-jonas-i fővámhatóság) közötti jogvitában nyújtották be a feldolgozásra szánt sajtok export-visszatérítési jogosultságával kapcsolatban.

Jogi háttér

3 A tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1968. június 27-i 804/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 148., 13. o.) 17. cikke (1) bekezdésének az 1987. december 22-i 3904/87/EGK tanácsi rendelettel módosított változata (HL L 370., 1. o., a továbbiakban: 804/68/EGK rendelet) értelmében export-visszatérítés adható a rendelet 1. cikkében említett egyes termékek nemzetközi piaci ára és e termékeknek az Európai Közösségeken belüli ára közötti különbözetre.

4 A 1706/89 rendelet a tejtermékek vonatkozásában rögzíti az említett 17. cikkben előírt export-visszatérítés összegét.

5 A rendelet kilencedik preambulumbekezdése értelmében:

"mivel a sajtok visszatérítési rátája a közvetlen fogyasztásra szánt termékekre kerül meghatározásra, illetve tekintettel arra, hogy a sajthéj és sajthulladékok nem ebbe a termékcsoportba tartoznak; mivel a félreértelmezés elkerülése végett rögzíteni kell, hogy nem adható visszatérítés a 140 ECU/100 kg-nál alacsonyabb határparitásos értékű sajtokra".

6 A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletének az 1989. augusztus 2-i 2886/89/EGK bizottsági rendelettel (HL L 282., 1. o.) módosított változata vezette be a kombinált árunómenklatúrának (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) az alapügyben alkalmazandó változatát.

7 A Kombinált Nómenklatúra 0406 90 vámtarifaszámának elnevezése "Más sajt". Ez tartalmazza a "feldolgozásra szánt egyéb sajtok" elnevezésű 0406 90 11 vámtarifaalszámot.

8 A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 7. kötet, 325. o.) vezette be a Kombinált Nómenklatúra alapján az, mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúráját (a továbbiakban: visszatérítési nómenklatúra).

9 Az említett rendelet 1. cikkének harmadik albekezdése értelmében a visszatérítési nómenklatúra a kombinált nómenklatúrán kívül az export-visszatérítésben részesülő áruk leírásához szükséges további albontásokat is magában foglal.

10 Az alapügy tényállásának megvalósulása idején a visszatérítési nómenklatúra 3445/89 rendeletben foglalt változata volt alkalmazandó.

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11 A Milch-Kontor 1990 januárjában sajtot exportált Jugoszláviába, és kérelmére export-visszatérítésben részesült. A kivitt árut goudaként jelentették be.

12 A Hauptzollamt 1995. augusztus 14-i határozatával az eredetileg megítélt export-visszatérítés visszafizetését követelte, mivel az exportált áru nem hagyományosan forgalmazott gouda sajt volt, hanem feldolgozásra szánt nyerstermék.

13 A Finanzgericht a Milch-Kontor által e határozattal szemben benyújtott keresetet arra hivatkozva utasította el, hogy az export-visszatérítést jogellenesen vették fel, mivel a Kombinált Nómenklatúrától eltérően a visszatérítési nómenklatúra nem tartalmaz a feldolgozásra szánt sajtokra vonatkozó alszámot.

14 A Finanzgericht határozatával szemben a Milch-Kontor felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bundesfinanzhofhoz.

15 A Bundesfinanzhof előzetes döntéshozatalra utaló határozatában arra keres választ, hogy a visszatérítési nómenklatúra a kombinált nómenklatúrától eltérő önálló tarifarendszert képez-e, vagy a Kombinált Nómenklatúra kivonatáról van szó, amely egyszerűen átveszi azon termékek vámtarifaalszámait, amelyekre export-visszatérítés adható.

16 Ezzel kapcsolatban a kérdést előterjesztő bíróság elsőként azt állapítja meg, hogy a 3846/87 rendelet rendelkezései értelmében a visszatérítési nómenklatúra kizárólag a Kombinált Nómenklatúra vonatkozó vámtarifaszámainak és -alszámainak felsorolását képezi.

17 A kérdést előterjesztő bíróság másodsorban kifejti, hogy a 1706/89 rendelet kilencedik preambulumbekezdésének első mondata értelmében a sajtok visszatérítési rátája a közvetlen fogyasztásra szánt termékek alapján kerül kiszámításra. Ez azt is jelentheti, hogy a feldolgozásra szánt sajtok nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

18 A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint, amennyiben a Kombinált Nómenklatúra 0406 90 11 vámtarifaalszáma alá való tartozás csak az áruk vámtarifájának a behozatali vámok kivetése céljából történő besorolását érinti, nem zárható ki, hogy valamely áru - bár a behozatali vámok kivetése során az adott vámtarifaalszám alá sorolták be - mégis jogosult lehet export-visszatérítésre.

19 E körülmények alapján a Bundesfinanzhof felfüggesztette eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"A 3445/89/EGK rendelet és a 1706/89/EGK rendelet úgy értelmezendő-e, hogy a Kombinált Nómenklatúra 0406 90 vámtarifaszámában szereplő sajtok - amelyeket jellegüknél fogva harmadik országban való feldolgozásra szántak, és amelyeket a Kombinált Nómeklatúra 0406 90 11 vámtarifaalszáma alá kell besorolni - nem részesülhetnek export-visszatérítésben?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

20 A kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 3445/89 és a 1706/89 rendelet értelmében export-visszatérítésre jogosít-e harmadik országba történő kivitele esetén az említett országban való feldolgozásra szánt sajtként meghatározott, és a Kombinált Nómenklatúra 0406 90 11 vámtarifaalszáma alá besorolt áru.

21 A Milch-Kontor és az Európai Közösségek Bizottsága szerint, ha a Kombinált Nómenklatúra 0406 90 11 vámtarifaalszáma nem szerepel a visszatérítési nómenklatúrában, akkor ez azért van, mert az csak a behozatali vám kivetésére vonatkozik.

22 Egyebekben álláspontjuk szerint nem lehet arra következtetni, hogy a kivitt áru ne részesülhetne export-visszatérítésben.

23 A Milch-Kontor szerint a visszatérítési nómenklatúra a Kombinált Nómenklatúrától eltérő önálló tarifarendszert képez. Ennek megfelelően, ha az áru vámtarifa-besorolása szerint a visszatérítési nómenklatúrában nem szereplő vámtarifaalszám alá tartozik, akkor összetétele alapján automatikusan az említett nómenklatúra vonatkozó termékkódjába sorolandó. Tekintettel összetételükre, a Kombinált Nómenklatúra 0406 90 11 vámtarifaalszáma alá tartozó, feldolgozásra szánt sajtokat a visszatérítési nómenklatúra megfelelő, vagyis 0406 90 89 979 termékkódja alá kell besorolni. Mivel ez utóbbi pontosabb, mint a 0406 90 11 vámtarifaalszám, esetükben az előbbit kell előnyben részesíteni.

24 A Bizottság szerint a Kombinált Nómenklatúra 0406 90 11 vámtarifaalszáma kizárólag a behozatalra vonatkozik, ezért a harmadik országban feldolgozásra szánt sajtokat típusuk vagy összetételük alapján az említett nómenklatúra 0406 90 kódjának más alszáma alá kell besorolni.

25 Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint, ha a kivitt árut a 1706/89 rendelet mellékletében szereplő egyik termékkódba sem lehet besorolni, és az különösen a mennyiségre és árra vonatkozó közösségi feltételeknek sem tesz eleget, akkor nem részesülhet export-visszatérítésben.

26 A 1706/89 rendelet kilencedik preambulumbekezdése első mondatának értelmezése során mindenképpen e preambulumbekezdés átfogó elemzése szükséges. E preambulumbekezdés eltérően kezeli a közvetlen fogyasztásra szánt sajtok, illetve a sajthéj és sajthulladék visszatérítési rátáját. A félreértelmezés elkerülése végett nem adható visszatérítés a 140 ECU/100 kg-nál alacsonyabb határparitásos árú sajtokra. Ha ezt az értéket meghaladják, logikus, hogy lehetséges a visszatérítés akkor is, amennyiben a terméket feldolgozásra szánták. Következésképpen a Bizottság álláspontja szerint jelen esetben az export-visszatérítés mindenképpen attól függ, hogy a kivitt és harmadik országban feldolgozásra szánt sajt határparitásos ára meghaladja-e ezt az értéket.

27 Mint azt a kérdést előterjesztő bíróság, a Milch-Kontor és a Bizottság is kifejti, a Kombinált Nómenklatúrának a feldolgozásra szánt sajtokra vonatkozó 0406 90 11 vámtarifaalszáma alá való tartozás csak a behozatali vámok kivetésére vonatkozik.

28 Mindebből következően logikus, hogy az nem szerepel az export-visszatérítésre jogosult áruk felsorolását tartalmazó visszatérítési nómenklatúra alszámai között.

29 Ugyanakkor ebből nem következik, hogy az 1990-ben kivitt, és harmadik országban feldolgozásra szánt sajtok ki lennének zárva az export-visszatérítésből.

30 Amenniyben az említett árut - típusa és összetétele alapján - be lehet sorolni a Kombinált Nómenklatúra 0406 90 vámtarifaszámának egy másikvámtarifaalszámába, amelyhez kapcsolódik valamely, a 1706/89 rendelet mellékletében szereplő termékkód, akkor az a 804/68 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése alapján export-visszatérítésben is részesülhet.

31 Az alapügyben ennek ellenőrzését a kérdést előterjesztő bíróságnak kell elvégeznie.

32 A 1706/89 rendelet kilencedik preambulumbekezdésével kapcsolatban elegendő arra emlékeztetni, hogy a közösségi jogi aktusok preambulumának nincs kötelező hatálya, és arra nem lehet hivatkozni sem az adott jogi aktus rendelkezéseitől való eltérés, sem az e rendelkezések szövegétől nyilvánvalóan eltérő értelmezés céljából (a C-162/97. sz., Nilson és társai ügyben 1998. november 19-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-7477. o.] 54. pontja és a C-308/97. sz. Manfredi-ügyben 1998. november 25-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-7685. o.] 30. pontja).

33 A fenti megállapításokra tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1990-ben kivitt sajtok, amelyeket jellegük miatt harmadik országban való feldolgozásra szántak, a 804/68 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése alapján akkor export-visszatérítésre jogosíthatnak, ha azok típusukra és jellegükre tekintettel valamely, a 1706/89 rendelet mellékletében szereplő - a 3445/89 rendelet mellékletét képező mezőgazdasági termék-nómenklatúra által meghatározott - termékkód alá sorolhatók.

A költségekről

34 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az 1990-ben kivitt sajtok, amelyeket jellegük miatt harmadik országban való feldolgozásra szántak, a tejágazat és a tejtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1968. június 27-i 804/68/EGK tanácsi rendelet 17. cikke (1) bekezdésének az 1987. december 22-i 3904/87/EGK tanácsi rendelettel módosított változata alapján akkor export-visszatérítésre jogosíthatnak, ha azok típusukra és jellegükre tekintettel valamely, a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítés megállapításáról szóló 1706/89/EGK bizottsági rendelet mellékletében szereplő - a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának teljes, 1990. január 1-től hatályos változata létrehozásáról szóló, 1989. november 15-i 3445/89/EGK bizottsági rendelet mellékletét képező mezőgazdasági termék-nómenklatúra által meghatározott - termékkód alá sorolhatók.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.